Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-26 / 254. szám

RORSZAG 79. évfolyam, 254. szám 1989. október 26., csütörtök Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Kétmillióan a társadalmi létminimum alatt A Központi Statisztikai Hivatalnak a népgazdasági folyamatok ez évi várható alakulásáról még nem állnak ugyan rendelkezésére adatok, annyi azonban már látható, hogy 1989-ben sem számíthatunk a tavalyinál kedvezőbb eredményekre — vélik a KSH illetékesei. A népgazdaságban érvényesülő negatív tendenciák öszszességében valószínűleg nem változnak, mindössze egyetlen biztató reménysugár, hogy a tőkés áruforgalom egyenlege tovább javul. A KSH-ban még csak most készült el az 1988-as év gazdasági-társadalmi fejlődését bemutató összesítés. Az adatok szerint a múlt évben sem kezdődött meg az a fordulat, amely a válságos helyzetből való kiláboláshoz szükséges; többnyire folytatódtak a korábbi évek tendenciái, esetenként fel is erősödtek azok. Az ország fejlett, illetve az újonnan iparosodó országok mezőnyétől egyre jobban lemarad. Bár a világpiac dinamikus bővülése hazánknak is a korábbiaknál jobb értékesítési lehetőségeket biztosított a nemzetközi árucserében, fejlődésünk üteme nem tette lehetővé ezek kihasználását. Gazaasági fejlettségünk színvonalát a nyugat-európai országok korábban is messze meghaladták. A 80•as évtized konjunktúráját kihasználva azonban az elmúlt években a dél-európai és jórészt a délkelet-ázsiai országok is elhúztak mellettünk. Ennek egyik fő oka, hogy infrastruktúránk állapota, amelyet a termelés fejlesztése érdekében évtizedeken át háttérbe szorítottunk, több területen már s+'nte katasztrofális: az utolsók közé tartozunk a telefonellátásban, az oktatásban, a lakáshoz jutási lehetőségekben. a közműellátásban _ állapítja meg a Statisztikai Hivatal jelentése. A statisztikai összeállítás néhány kedvező jelenségről is beszámol; így például arról, hogy a múlt évben 12 százalékot ért el a konvertibilis elszámolású exportnövekedés az egy évvel korábbihoz képest, mégpedig az import mennyiségének csökkentése, valamint a cserearány-javulás mellett. A növekvő adósságállomány kamatterhei az áruforgalom szaldójának javítását igényelték volna, de mivel ez nem következett be, a külkereskedelmi mérleg az elmúlt évben is passzívummal zárult. Reálértékben 14 százalékkal növekedtek 1988-ban az államháztartás gazdálkodásból származó bevételei, mivel azonban a kiadások még nagyobb arányban emelkedtek, a hiány is nagyobb lett. A statisztikai összesítés a továbbiakban megállapítja: az új jövedelemelosztási arányok vesztese az elmúlt évben egyértelműen a lakosság volt, munkából származó jövedelmük reálértéke 7 százalékkal csökkent. A minden eddigit felülmúló, 15,7 százalékos infláció részleges kompenzálására a lakosság társadalmi bevételei növekedtek, de összességében az egy főre jutó reáljövedelem így is 1 százalékkal mérséklődött. Mindezt súlyosbítja, hogy a csökkenés közel évtizedes stagnálás után következett be, s így tavaly több társadalmi réteg életszínvonala nagymértékben visszaesett. Míg a kofábbi években a tendencia a nivellálódás, kiegyenlítődés felé mutatott, az utóbbi években a differenciálódás vált jellemzővé, a középrétegekből egyre több család sodródik lefelé, a jövedelmi skála tetején pedig egy igen szűk réieg helyezkedik csak el. A lakosságnak az a rétege, amely a társadalmi minimum alatt él, immár a népesség egyötödét teszi ki — állapítja meg a KSH felmérése. Németh Miklós Pozsonyba látogat Németh Miklós, a Mi- üav Adumec csehszlovák nisztertanács elnöke október kormányfővel. A találkozó 26-án munkalátogatást tesz napirendjén a bös—nagyPózsonybart, ahol újabb maroai beruházás kérdései megbeszélést folytat Ladis- szerepi nek. Pozsgay Imre Londonban Szerdán délben Londonba érkezett Pozsgay Imre államminiszter, hogy a „Magyarok: Nagy-Britannia tiszteleg Magyarország előtt" címmel rendezett, egy hónapig tartó fesztivál magyar fővédnökeként ré6Zt vegyen a Barbioan központban tegnap este sorra keriLt ünnepélyes megnyitón. Az államminisztert Lord Rothermere, a magyar hetek! brit szervezőbizottságának elnöke köszöntötte London heathrowi repülőterén. (A részletes tudósításunk a 2. oldalon.) Dánia is segítőkész Uffe Ellemann-Jensen budapesti tárgyalásai Horn Gyula külügyminiszter meghívására Uffe Ellemann-Jensen külügyminiszter október 24—25-én munkalátogatást tett Magyarországon: A dán diplomácia vezetője budapesti látogatása során ünnepélyesen felavatta hazája nagykövetségének új épületét. Németh Miklós miniszterelnök hivatalában fogadta Uffe Ellemann-Jensent. Tájékoztatta az ország belpolitikai helyzetéről, a kormányzat gazdasági átalakítási terveiről, valamint hazánknak a nyugat-európai országokhoz fűződő kapcsolatáról. A dán külügyminiszter találkozott Pozsgay Imre államminiszterrel, valamint a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról megbeszélést folytatott Dunai Imre kereskedelmi minisztériumi államtitkárral. Uffe Ellemann-Jensen a Külügyminisztériumban vendéglátójával beható eszmecserét folytatott a két ország kapcsolatairól, valamint a nemzetközi politika, ezen belül főként az európai helyzet ás együttműködés legfontosabb kérdéseiről. Horn Gyula tájékoztatta dán kollégáját a magyarországi átalakulás legújabb, korszakos jelentőségű fejleményeiről. Uffe Ellemann-Jenson tájékoztatást adott arról, hogy kormánya mintegy 40 millió dolláros beruházási alapot hoz létre, amelyből mindenekelőtt a magyar ipari szerkezetváltást elősegítő közös vállalkozásokat, valamint a dán vállalati managément. termelesi tapasztalatok és technológiák meghonosítását fedeznék. Nyers Rezsó, a Magyar Szocialista Párt elnöke délben a párt székházában fogadta Uffe Ellemann-Jensent. A dán külügyminiszter tájékoztatást kért vendéglátójától a párt strukturális átalakulásáról, a magyar belpolitikai életben elfoglalt helyéről. * Uffe Ellemann-Jensen kétnapos. nem hivatalos magyarországi látogatásának befejeztével szerda délután elutazott Magyarországról. Külkereskedelmi sáp-sáp Liberalizálódik a külkereskedelmünk. A közlönyöket és sajtónyilatkozatokat olvasva, legalábbis ez az érzése támad a gyanútlan állampolgárnak. Az élelmiszer-gazdaságban mintha akadozna ez a folyamat. Ezt viszont tegnap. szerdán a Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság soros ülésén hallottam „Az agrár-külkereskedelem szervezeti rendjének korszerűsítésére irányuló központi intézkedések végrehajtásának helyzete" cimű jelentés tárgyalása kapcsán. Az egyik téesíelnok kálváriának minősítette saját példáján a folyamatot. Egy évig húzódott a külkereskedelem alanyi jogának megszerzése. Nem profik, formai hibát is vétettek. Mire kijavították, változott a kiviteli kivételi lista tartalma, kezdődhetett az egész elölről. Telt az idő, kiderült külker jogászt vagy külkeres kereskedőt is fel kell mutatni. Ez is megvan. Most azon gondolkodnak, mire is ruházták fel magukat. Talán annyira, hogy szóbeli megállapodást "köthetnek egy külföldivel. Ugyanis keresni kell egy Más, mint elődei A Rókusi körút város felőli oldalárt már kezd hasonlítani majdani önmagára az épülőfélben levő 16 tantermes általános iskola, s mutatja: más lesz, mint akár csak az ugyanazon a lakótelepen épült elődje is. Hát még a többitől mennyire elüt! (Azokra gondolunk, melyeket legfeljebb külső faluk színe alapján lehet egymástól megkülönböztetni. . .) Az új iskola délépes mestereinek most a jó idő is kedvez: a főbejárathoz vezető rámpát (első képünk) még a nagy hidegek előtt szeretnék befejezni, hogy aztán a feljáró alatti hőközpontból egész télen át füthessék a belső tereket, lehetőséget teremtve a folyamatos munkára. Addig a terasz betonozása, a falak külső vakolása (második képünk) foglalja el a kőműveseket. Gyen ej Kálmán felvételei bonyolítót, aki leveszi a maga sápját. Pecsétek nélkül nem megy az üzlet. Kész a káosz, ha a vevő vasárnap délre kéri az árut Münchenbe. Szombaton lámpással sem lehet a hatósági személyeket meglelni. Aztán ott a fuvar. A feljogosított szállító cég telve munkával, mondjuk 90 ezerért vállalja a megbízást. Erre jön egy maszek, s 50 ezerért megtenné ugyanezt. Kamionja van, csak engedélye nincs a külhoni portyára. Elvjleg kaphat, de óriási vele a procedúra. •Más. Borsót szállítottak Zndiába. Az ár 180 dollár, a közvetítő számláján már 120, s a termelőnek 80-at számolnak el. Utóbbi epp a takarmányárral egyezik. Hol itt a termelő érdekeltsége? Kiderült az is, hogy ugyanazt a tételt három magyar cég akarta kiszállítani. Szerencsére pont az övékét vitték el. A tollat viszont a világpiaci ár felett vásárolta fel egy szervezet. Ha bukik rajta, az ő baja. (A „turmixba" e két véglet egyaránt beletartozik. Általánosítva a helyzetet. A leginkább támadható pont, túl sok a szabad külkereskedés köréből kivont termék. Nem valószínű, hogy azonos fontosságú a 100 millió dollárt érő étolaj és a néhány ezer dolláros olajlen vetőmag kivitele. A stratégiai termék védelmében, kézben tartásában van ugyan ráció, de ez tényleg olyan szúk kört érintsen, ami valóban állami érdek, s nem a mögé bújó monopóliumok helyzetét konzerválja. A kivételi lista sem sérthetetlen, lehet rá eseti jogot szerezni. Ehhez azonban elengedhetetlen a piackutatás. Igen ám, de ezt is be kell jelenteni az illetékes főhatósághoz, megjelölve a terméket, a konkrét partnert. Garancia sincs rá, hogy ezek az üzleti információk ne szivárogjanak át a jó kapcsolatokkal rendelkező konkurens vállalathoz, netán a szak külkereskedő céghez. Siker esetén is hátra van a szerződéskötési és kiviteli engedély begyűjtése. Ha mindezt kivárja a külföldi vevő, csoda számba is elmegy. A jelenlegi rendszerrel kedvezményezett mamutcégek betartanak, ahol tudnak. Központilag lettek annak idején létrehozva, így kapcsolataik, erőfölényük vő „robbantási" kísérleteket időben hatástalanítani. Védekezési taktiKaju™ s+c.ves része, hogy a verseny negatív hatásait felnagyítja' és általánosítják. Valóban esetenként előfordult, hogy a párhuzamosság alullicitálást, árcsökkenést okozott. A KNEB országos vizsgálata szerint összességében mégis a pozitívumok a számottevőbbek. A bevételek az útkeresés időszakában is nőttek, ugyanakkor az egy-» szerűsitett eljárás gyorsabb pénzforgalmat, a minőségi és szabványkivánalmak közvetlenebb és rugalmasabb érvényesítését tette lehetővé. Egy nyitott gazdaságba nem illeszthető a mai külkereskedelmi rendszer. Az osztozkodási arányok tűrhetetlenek. A valóban stratégiai cikkek kivételével az állami támogatás mértékének kel] a szabályozást elvégezni. E termékkörben engedély helyett a regisztrálás is elegendő. Nem kell a termelőket félteni. Ha az áru gazdájává válik, el tudja dönteni,, milyen áron, s mit adjon el. Ha sorozatosan rosszul sáfárkodik a javaival, tönkremegy belé. De a jók legalább lélegzethez, s a megérdemelt pénzükhöz juthatnának. Meg kéne végre tanulnunk, ne próbálkozzunk azt szabályozni, ami az élet törvénye szerint szabályozhatatlan. •Felmerülhet a kérdés, mi köze mindehhez a népi ellenőröknek? A gyakorlati tapasztalatokból leszűrt érveikkel a valódi liberalizálást akaró erőcsoportokat támogatva, talán hamarébb létrejöhet az az áttörés . . . T. Sz. I.