Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-25 / 253. szám

1989. október 25., szerda 5 Városvédő fényképezőgép A címzett: mindenki! Meglepő felhívás a Magyar hogy olyan összeg gyűlik ösz­Hírlap múlt szerdai számá- sze, amely számottevően föl­ban. Mindenkihez szól, aki használható például müem­szereti lakóhelyét, a házakat, lékvédelmi célokra? szobrokat, szökőkutakat, — Nem ámítjuk magunkat. amelyek életünk mindennapi _ Zl- Z*Í T díszletéül szolgálnak. Az áll Tudjuk' hogy nehany klalh benne, hogy környezetünk el tással, adakozással nem lehet milliókat összegyűjteni. Az vő értékeiről készítsünk eev igazi eredménynek azt te­vő értékéiről készítsünk egy kintenénk ha sikerüine föl­fotot s azt küldjük el egy hjvni gz 'emberek figyelmét hanyagolt, pusztulófélben lé­szegedi címre. arra, hogy mentsék, ami még A Rákóczi utca 14. számú menthető. Ha csak annyit ér­házban Csuka Olga fogad, nénk el, hogy összegyűlne Harmadéves matematika—fi- egy csomó fénykép, ez ko­lozófia szakos egyetemista, moly dokumentumanyag le­Elöször az ötlet megszületé- hetne az illetékesek kezében, séről beszélgetünk. Az anyaggyűjtés országos felr - Augusztus óta vagyok méréssé is bővülhetne, tagja a Szociáldemokrata — Mi történne a befolyt Pártnak, amelynek ifjúsági pénzzel? szervezetében is dolgozom. — Egy külön számlára utalnánk át és fölajánlanánk gyok. Tevékenységünk egyik valamely konkrétan megva­tk •„,-iioto , „„JL«i hJL. losul°. ertekmento munkara. Az országos testületben a kulturális ügyek felelőse va­fő területe a nemzeti hagyó- De h'ngsúlyozom: mányok apolása, a természe ti környezet és kulturális ér tékeink megóvása. Ezért sze a lényeg aZ, hogy ráirányítsuk az em­berek tekintetét környezetük pusztuló és nehezen pótolha­retnénk azt elérni, hogy az tó ^tékeire. Szeretnénk ha . ... mindenki ugy erezne, tehet ország minden részéből ösz­szegyűjtsük azoknak az épü­leteknek, szobroknak, minden olyan értéknek a fotóit, ame­lyek a szükséges figyelem, apparátus és pénz hiányában lassanként tönkremennek. — Mit fogtok kezdeni a fényképekkel? — Kiállításokat rendez­nénk belőlük. Kollégiumok máris ajánlottak föl ingyen kiállítóhelyeket. Es van még egy tervünk. Szeretnénk valamit azért, hogy emberibb világban éljen. Például elkat­tinthatja a fényképezőgépét egy málladozó épület előtt. És ez nem kevés, hiszen már ennyivel is hozzájárult vala­minek a megmentéséhez, ami szép volt és szép lehet újra, ha gondjainkba vesszük és megóvjuk. — Sok sikert hozzá! (Csuka Olga lakcíme ha­marosan megváltozik: a Gém lakóhelyükért áldozatra kész utca 16. szám alá költözik, emberek ségitségét is kérni. Oda várja a segítőkész em­- Elvárható egy ilyen ak- berekt°l a fényképeket.) ciótól, bármilyen sikeres is, Ny. p. Hívja a 987-et! _A címbeli három szám fel- adására, az oktatók kölcsö­tünhetett annak a magyar nos felkészítésére, s persze autósnak, aki járt már Jugo- gyors műszaki segítségnyúj­szláviában. A 987-et bajba tásra gondolnak a várhatóan jutott országúti vándorok- decemberre részleteiben is nak „találta ki" a szomszéd- kidolgozandó szerződés meg­ország autó-motor klubja, s kötői. Addig is, míg további e három szám tárcsázása konkrétumokkal nem szol­után a magyar autós is kér- gálhattunk, Szegedről gyak­het segítséget, hivhat szere- ran átjáró olvasóink figyel­lőt, vagy autómentőt — .már mébe ajánljuk, hogy Szabad­tudniillik, ha legyőzi a nyel- kán a vasúti felüljáró előtti vi nehézséget. lámpánál balra kanyarodva, A két ország autóklub- a Pap Pala 9 szám alatt le" szervezetei közötti szerző- llk me§ a klHb műszaki állo­désnek mindeddig érvényt masat. mely nem csak az az országos vezetőségek sze- országos 987-en, hanem a reztek, a helyiek, a regioná- 24-270-es szabadkai számon lisok között vajmi kevés IS hívható. A szervezetet el kapcsolat szövődött. Mígnem leheterni ^42-022-es^szá­a jól felismerhető „közleke­dés-bizonytalansági'' tenden­mon is — akár jogi, akár Ju goszlávia közlekedésbizton­ciák láttán -, "hogy ugyanis érintö ügyekben _ be­az országhatárt átlépve kül- szelnek magyarul... földivé lett autósok jócskán veszítenek önfegyelmükből, s így hajlamosak baleset okozására — az autóklub Csongrád megyei szervezete randevút kért a lehetséges vajdasági partnerektől. Né­hány nappal ezelőtt szabad­kaiak, zomboriak társaságá­ban a gyakorlati együttmű­ködési iehetőségekről cserél­tek véleményt. S még mielőtt bárki azt gondolná, hogy csak a Jugo­szláviából érkező autósok a gyorshajtók, az elsőbbség­adási szabályokat megsértők minálunk, s fordítva nem ugyanez a helyzet, álljon itt néhány figyelemre méltó adat. Csongrád megyében 18 olyan balesetet regisztráltak, amelyben odaátról jött gép­járműveztök voltak érintet­tek — a Vajdaság 1963 köz­úti balesetéből pedig (1989 első kilenc hónapjában) 117­nek volt magyar szereplője. (A nagy különbség azért ne rémítsen meg senkit; Jugo­szláviában a rendőri intéz­kedést nem igénylő balesete­ket is számba veszik.) Van tehát mit keresni az együttműködésben — min­denekelőtt a megelőzésre, a közlekedési információk át­P. K. Pályázat A TALENT Kft. a G—2000 Alapítvánnyal közösen pá* lyázatot hirdet azon szerve­zetek, csoportok, magánsze­mélyek vagy a felsoroltak bármilyen társulásai részére, akik vállalják tágabb kör­nyezetükben (nagyváros es környéke, megye, régió stb.) élő tehetséges fiatalok felka­rolását, s egy információs rendszer létrehozását és a rendszer folyamatos működ­tetését. A pályázatnak (max. 10 gépelt oldal terjedelem­ben) tartalmaznia kell: a pá­lyázó nevét, címét (szervezet vagy csoport esetében a konkrétan pályázó(k) nevét); pályázó tehetséggondozás­ban eddig végzett tevékeny­ségének rövid, tartalmi is­mertetését; a tehetségek nyilvántartását, a velük kap­csolatos közérdekű informá­iókat mely körzetben (föld­rajzi, közigazgatási területen) vállalja; a tehetségekről szóló információk folyamatos gyűj­tésének a pályázó által el­gondolt módját, rendszerét. (E körben felvázolva az egyes helyi szervezetek, csoportok stb. együttműködésének rendszerét, amelyben a te­hetségek érvényesülése • és tudásuk társadalmi haszno­sulása lehetővé válhat); a kialakítandó információs központ pályázó által vállalt személyi és tárgyi feltételeit (létszám, helyiség, meglévő számítástechnikai eszközök stb.); az ország különböző pontjain létesülő tehetség­információs központok együttműködésére, annak tartalmi és szervezeti megol­dására tett javaslatokat; minden egyéb olyan véle­ményt, javaslatot, el­képzelést, amely hozzájárul a tehetségek felfedezésének, gondozásának és hasznosulá­sának elősegítéséhez.' A pályázatokat szakmai bi­zottság bírálja el. A sikeres pályázók részére az informá­ciós rendszer kialakításához biztosítják a számítógépes hátteret, illetve kiegészítik a meglévő hardverállományt, gondoskodnak a nyilvántar­táshoz szükséges számítás­technikai programcsomagról és a betanításról. A rendszer működtetése nem igényel számítástechnikai előképzett­séget! A pályázatot 1989. decem­ber 31-éig lehet beadni. A pályázatokat 1990. január 31­éig bírálják el, amelyről ér­tesítést küldenek. A pályázatokat a következő címre lehet beküldeni: TALENT Kft. 6701 Szeged, Pf. 2000. Érdeklődni lehet a (62) 12-466-os telefonszámon. Békességes, nyugodt va­sárnap estét sóvárog az ember, egy-két dologtalan, feszültség nélküli, meghitt órát a hétből. Kattan a tévé gombja, s a karosszékbe kuporodó néző Könnyek még tudatlan kisgyerek aligha szólhatott, aligha oldhatott volna bilincse­ket, így hat az ó bűne nem lehet mások szenve­dése. de élt harmad óv­már-már századot tovább ebben a tudatlanságban. elengedi magát, lazít, hogy lelkéről le- Élt, egy levegőt szíva a kivégzett százak dobja a nap és az elmúlt hét terheit, néma hozzátartozóival, a megkinzottak­arnikor a képernyőn egy izzó beszédű le- kal- azokkal akik összeszorított fogakkal fölugráló, idegességében láncát csörgető ^^^ Voltak f°jtVa ŐrÍZ' ember vonja magára a figyelmet. Ober- s mosti hogy robbanva kitört a hall­sovszky Gyula, a halálra ítélt emlékezik, gatás vulkánja, s az égő láva perzselve A n&ő. aki a 33 évig némaságra ítélt arad szét az országban, hirtelen fájdal­,,QíAJ' ° nlat okoz egy egesz nepnek. S mig hagy­szenvedőt hallgatja, azon kapja magat, j(jk hadd fájjanak az emlékezési sérülé­hogy a beszélővel azonos hullámhosszra sek is> elhatalmasodik a düh is bennünk, kerülvén az ő keze is ökölbe szorul, Miféle erő és miféle hatalom az. amely hogy ujjai, tenyere között gyöngyözik a emberek 30-40 évnyi életét az eddigi egé­^ , .. .. . . , . szet, az igazsag utjarol a hazugsagera te­verítók, hogy gyomra vibrálni kezd. es re!^ g ahol szemmel ^ lelaka_ szeméből lassan ki-kigördülnek a köny- tolt ^jjal meneteltünk, évtizedeken át. cseppek, majd eláztatják az egész arcát. Fáj, hogy közben bárgyún mosolyogtunk, „ ... .. .... .. ... mint a szellemi fogyatékos, mert nemi Ez az eufória aztan átkúszik a tudat- , „ , , ,, .... , . , .. tudtuk, nem láttuk: a mellettunk haladó alattiba, megtermékenyíti az álmot, s idősebbek szeméből pereg a könny, de útitársul szegődik az ünneppé magaszto- nem éreztük meg azt sem, legfeljebb suló hétfői munkanapon, s> ezután bizo- sejtettük, ha befelé sírtak... _,,„ j„_ Hogy az igazi bűnösök miként intézik mdr m,nd€n napunko'1' ezt el önmagukkal, lelkük rajta. Mind­Mert kitörölhetetlenek érző emberből a azok pedig, akik a lerántott lepel alatt kamera közvetítette képek: az ünneplő most pillantották meg először a 33 évvel tömegből kinagyított, ezer ráncú, síró ezc'ótti valóságot, hadd sírjanak. Akik , ... ... nagy nemzeti krimiként elik meg most, munkasarc, a könnyeit torolgeto fiatal la- utolag az eseményeket, amelyeknek tud­nyé. Nem lehet feledni azt a ma már tuk nélkül is epizódszereplői voltak, meg­fehér hajú asszonyt sem, aki '56-ba.n. alázó becsapottságuk tudatában is. csak színházi élményre vágyva utazott Pestre sírianak- ^ sírjunk a törvénysértések, a „ „-„-ii n , .. . , ,, , ,' kínzások, a kivégzések hallatán, s hul­s vegul a Corvin közben rekedt, sebesül- lajksuk a megbátós könnyeit a perújra­teket ápolni, s akinek „jutalma" mind- felvételek, az exhumálások, a bocsánat­ezért: 6 évi börtön, s az, hogy fiának tíz kérések idején, akkor is, ha ezek a gesz­éve „nem maradt hely a hazában" s meg tusok életet. elvesztegetett, megszenvedett kellett élnie - micsoda fájdalom! -, fveket nem adnak vissza senkinek. De J ' legalabb a tisztesseget, az emberi tartast, nem magyar az unokaja. Engem kíserteni a hősiességet, elvhűséget elismerő erkölcsi fog a fiatal lányként megkínzott, azóta értéket ismét megfelelő rangjára emeljük, orvosokat járó, beteg asszony arca is, aki siri- magyar, csak sírd ki magad. Vég­ma is börtönbeli gyötrőiről álmodik. re nyilcUin' [ó hangosan! Hogy megtisztul­junk! Sírj, hogy megbanva es megtisztul­Ennyi könny és ennyi fájdalom láttán va, legyen erőnk újra kezdeni! Ügy, együttérzés, sajnálat, szégyen, amit kor- ahogy Illyés képzelte: Zsarnokság. a osztályom érezhet. De a bűntudat és tehe- a csöndet növelő néma könnyek zu­tetlen düh is ott kavarog az indulatok hataga" nélkül. viharában. Bűntudat? Világos: a 33 éve Chiltán Ágnes Oroszlános cégér a Fekete Házon Szeged patinás épületén, szabó, tímár, varga, bognár, totta az özvegyeket és árvá­a Víz előtti Fekete Házon kádár ma már családne- kat. új cégér díszeleg, Perecet és vekké váltak. 'Akik ilyen A céh bizonyos belső ön­zsömlét tartó két oroszlán nevet viselnek, aligha gon- kormányzattal bírt és így a ágaskodik rajta. A Móra dolják, hogy őseik eseüeg legkorábbi példája a közép­Ferenc Múzeum Történeti több generáción át valóban korban teljesen ismeretlen ezt a mesterséget űzték. világi, polgári testületeknek, A félezer éves múltra egyesülleteknek, visszatekintő szigorú, zárt, Csongrád megye a legke­rendi szervezet nemcsak azt vésbé iparosodott régiókhoz mu kiállítását ajánlja a iá- határozta meg, hogy tagjai tartozott. A megkésett céhes togatók figyelmébe. miből, hogyan, mit és fejlődés virágkora a XIX. Osztálya a szegedi pékek 1832-ből származó táblájá­val a Céhek, céhemlékek cí­Mik voltak tulajdonkép­mennyiért termeljenek, ha- század elejére esett. A kiál­A Magyar Immunológiai Társaság vándorgyűlése nem résziletesen szabályoz- Irtott tárgyak nagy ' része pen a cehek es milyen sze- ta a mindennapi életüket is. ezért a múlt századból repet játszottak az elmúlt Éppúgy büntette a nyitott származik: céhládák, hatal­századok társadalmi és gaz- céhláda elöui tiszteletlen ^csé^'^llS dasági életében? viselkedést, káromkodást ^ ^aS íu­A kézműves iparosok ér- mint egymás munkajanak dűsrol inasraj. dekvédelmi szervezetei, a ócsarlasat a m.nosegron- zQk r4*w»W a vwwnv Ui+irá^ári tast- az estl harangszó előtt a piac mon^^Htötasára abbahagyott munkát vagy Az önmagát túlélt céh­iöttek létre a városok ki- az egyházi ünnepek hanya- rendszert 1872-ben rendele­^kuláSkor, a polgárság Ugyanakkor a cé- tileg feloszlatták de ezeket megerősödése idejém A ré- hes mestereknek teljes let- a f.gye emremelto tárgyi 1 'biztonságot adott ákkor, emiekeket a „tisztes ipar amikor még nem léteztek a szorgalmas utódai tisztelet­különféle szociális intézmé- tel megőrizték, mint e dol­nyek: társadalombiztosí- gos évszázadok dokumentu­tás, nyugdíj. Gondoskodott mait. tagjai temetéséről, gyámoli- Fári Irén gi mesterségnevek: takács, A Magyar immunológiai Társaság XIX. vándorgyűlé­se kezdődik ma, szerdán Szegeden a SZOT Forrás Gyógyüdülőben. A négyna­pos tanácskozással kapcso­latos legfontosabb tudniva­lókról a házigazda intéz­mény igazgatója, az SZOTE bőrgyógyászati klinikájának professzora, Dobozy Attila tájékoztatta lapunkat. A közel 200 szakember részvételével zajló vándor­gyűlés két fő témaköre; a transzplantáció és az AIDS. Az előbbit, a veseátültetés témáját a rendezők két ok miatt választották: részint mert van szegedi aktualitá­sa —, hiszen Közép-Kelet Európa első veseátültetését városunkban végezték 1963­ban —, másrészt pedig an­nak okán, hogy hazánkban nőtt a vese-transzplantációk száma az elmúlt években. A kongresszuson kerekasztal­beszélgetés keretében ismer­tetik a legfontosabb hazai tapasztalatokat arról a gyógyszerről, amely lényege­sen javítja az átültetett szerv megkapaszkodásának esélyeit, mert mint tudjuk, az átültetések sikertelensé­gének egyik fő oka éppen, hogy a befogadó szervezet nem mindig tűri meg az ide­gen szervet, s azt kiveti ma­gából. Az átültetések kap­csán szó lesz még a bőr­transzplantációról, nevezete­sen arról a módszerről, amit a SZOTE bőrklinikáján sikerrel alkalmaznak. En­nek lényege, hogy tenyész­tett hámsejteket használnak fel az égés, sérülés, betegség okán hiányzó bőrfelületek pótlására. A professzor az AIDS-röl elmondta: e betegség lénye­gesen lassabban terjed ha­zánkban, mint arra a koráb­biakban számítani lehetett. Köszönhetően azoknak az intézkedéseknek, — köztük a szűrővizsgálatnak — ame­lyeket idejekorán bevezet­tek. Magyarországon húsznál több az AIDS-betegek, és 250 az AIDS-szel fertőzöttek száma. Az AIDS-szel kap­csolatos kutatásokban ered­ménynek könyvelhető el, hogy jelentős a fejlődés azoknak a gyógyszereknek a kutatása terén, amelyek az AIDS-hez társuló másodla­gos fertőzéseket hivatottak gyógyítani. A Magyar Immunológiai Társaság ma kezdődő ván­dorgyűlésén első alkalommal adják át a Petri Gábor pro­fesszorról elnevezett díjat, amit a megnyitó ünnepségen Végli Pál, a Kísérletes Sebé­szeti Intézet docense vehet át. A társaság tiszteletbeli tagjává Pavol. iványit, a szlovák származású holland tudóst választják. Lakatos cégér Lakatos-puskaműves céh ónkupája

Next

/
Thumbnails
Contents