Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-23 / 251. szám

198!). október 23.. hétfő 3 r Áz MSZP politikai fesztiválja Újszegeden Vastagh Pál Kiváltságok nélkül „Lehel-e a demokratikus szocializmus realitás Magyarországon egy erős baloldali tömegpárt nélkül? Szerintem nem. Ezért várjuk és hívjuk az MSZP-be az MSZMP korábbi tagjait, minden baloldali gondolkodású és elkötelezettségű embert. Hiszen mindenkire szükségünk van, aki programunkat támogatja. Ne lépjen az ennek a pártnak a soraiba, aki visszaélt a hatalommal, aki béklyóba kötötte az újító szándékot, aki elnyomta a kritikát, aki vámszedője volt a korrupciónak. Ezekre az emberekre nincsen szükségünk. Ma és holnap az MSZPhez tartoz.ni semmiféle kiváltságot nem. jelent. Nem jelent karriert és nem jelent pozíciót. Viszont igényli a politikai küzdelmet, a vitát, a választási harcot, a kiállást. Az lépjen a sorainkba, akinek fontos a baloldali gonNyers Rezső dolat megvalósulása Magyarországon. Várjuk idősebb elvársainkat. hiszen ez a párt az MSZMP reformtörekvéseinek örököse, folytatója a szocialista és kommunista mozgalom időtálló hagyományainak. Várjuk a fiatalokat, hiszen nélkülük politikai .párt nem létezhet. Nem akarunk csak az apák és a nagyapák pártja lenni. Ezért szeretnénk a fiatalok elé számukra vonzó programmal kiállni. Hívunk mindenkit a társadalomból, aki baloldali gondolkodású és érzelmű, ebben a pártban szabadon lehet gondolkodni és vitatkozni. Hívjuk és várjuk a munkásokat és parasztokat. Az MSZP ma munkás- és agrártagozatokat szervez, hogy necsak nevében legyen munkáspárt, hanem a dolgozók, a munkások, a parasztok érdekeinek kifejeződésére legyen intézményes forma is a párton belül." ság sorskérdéseiben integrálni kell a nemzeti erüket. A köztársasági elnök segítsen abban, hogy Magyarország helye a világban minden tekintetben elismert legyen. Ez alkalommal a népnek közvetlenül kell eldöntenie, hogy ki legyen a köztársasági elnök. Ebból nem engedünk. A köztársaságieinök-választás a következő lépése a magyar alkotmányozás nagy jelentőségű, hosszú távra szóló folyamatának. Az MSZP kongresszusa sok mindenen vitatkozott, azonban egy kérdésben nem volt vita, egységesen foglaltunk abban állást, hogy Pozsgay Imrét jelöljük a Magyar Köztársaság elnökének. Pozsgay Imrét kivátó államférfiúi képességekkel rendelkező közéleti embernek ismerjük. Az ő személyisége elismert nyugaton és keleten, ezáltal sok hasznot tud hozni az országnak. Amikor őt javasoljuk, bennünket elsősorban a nemzet szolgálatának szempontja vezérel. Pozsgay Imre Haza és haladás II nemzet szolgálata — Magyarország: köztársaság. Az 1848-as és az 1946os elvi alapon független demokratikus jogállam. Olyan köztársaság, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyarant érvényre jutnak. Az igazságot két haladó eszme egymásmellé-rendelésében allapitja meg az alkotmány. Hogy nekünk magyaroknak az új alkotmány melPolitikai fórum tett jobb lesz-e az életünk, tőlünk függ. ÉJni kell tudnunk ezzel a lehetőséggel. Az új alkotmányos rend élére új felelősséggel új tisztséget állítunk. Köztársasági elnököt kell választanunk", ö nem valamiféle király, nem is kormányzó és nem is afféle legfelső hadúr. Hanem köztiszteletben álló, a nemzeti erőket' egyesítő funkció. Olyan hivatás, amelyben a magyarTermészetes, hogy ma azt kérdezik honfitársaink: nem a zavarból kell-e választaniuk? Van-e útjelző, vannak-e iránymutatók, akik ebben a választásban segíthetnek? A magyar történelemből mindannyian azt tanultuk, hogy sorsfordító nagy korszakok küszöbén, vagy éppen ezeken a határköveken átlépve ez a nép bölcsességről tett tanúbizonyságot. Tudta a módját, hogyan kell úgy átfordulnia, hogy vele forduljon a hatalom is, csak épp az ország ne forduljon föl. Az új MSZP-ben adott mindazon érték, tehetség és képesség, amely ahhoz kell, hogy az előttünk álló úton határozottan és tévedések nélkül járjunk. Nem vehetik semmibe a két héttel ezelőtti fordulatot azok a politikai erők sem, amelyek ugyan más programot ajánlanak az ország boldogitására, de komolyan gondolják a nemzet sorsát. Nem az összefogás, és Ne legyünk „kompország"! nem a mindent egybemosás, a nemzeti lelkesedés segít át bennünket ezen a korszakon, lesz itt még idő, amikor élesen meg" kell tudnunk különböztetni egymást, mégis ez lesz a fejlődés útja, egy újfajta nemzeti közösség kialakulásának a lehetősége. Az utóbbi két évszázad legfőbb nyavalyája éppen amiatt következett ránk, mert a haza és haladás eszményét nem tudtuk összeegyeztetni. Ebben az országban kialakult furcsa és rossz következményekkel járó, a XX. század első felében felbukkant ellentmondás értékes emberek között. A hazafiak nem tudtak demokraták lenni, a demokraták nem tudtak hazafiak lenni. Ma az tekinthető hazafinak, aki a kor és haladás eszméjét demokrácia és patriotizmus gondolatát együtt tudja építeni. őrizni, és ennek szellemében képes önmagának is politikai programot alkotSzimpatizánsból párttag Az SZBK nagytermében az érdeklődők kérdéseket tehettek fel a politikai fórum résztvevőinek: Géczi Józsefnek, Katona Bélának, Nyers Rezsőnek. Pozsgay Imrének, Vastagh Pálnak — uz MSZP elnökségi tagjainak. — Mi a véleményük az egykor oly fontosnak tartott pártegységröl? Nyers: — A regi értelemben vett pártegyseg ma már nincs, eloszlott a ködben. Helyette egy újfajta egység jött leire, amelyet különféle platformok és független küldöttcsoportok hoztak létre a kongresszuson. — A indeki titkár, Vastagh Pál miért költözik Pestre? Vastagh: — Teljesen relatív, hogy hová költözik a vidéki titkár, mert ha Szegeden maradna, akkor Zalaszentgrót ugyanolyan messze esne Szegedtől, mint Budapesttől Záhony. Nem az a dolog lényege, hogy hol van a vidéki titkár. Egyébként is az az el képzelesem, hogy megosztott munkarendben — •részben Szegeden, részben Budapesten — dolgozok. — Hányan léptek be eddig az új pártba? Vastagh: — Kicsit csalódott vagyok. A vártnál kevesebben léptek be eddig. Az emberek még gondolkodnak, tanulmányozzák a programot, fontolgatják, hogy belépjenek-e? Remelem, egyre többen döntenek úgy, hogy csatlakoznak ehhez a párthoz. Nyers: — A part országgyűlési kepviselői közül ed.dig tobb mint ötven százalék lépett át az MSZP-be. A 250 volt MSZMP-tag képviselő közül 137-en igazoltak már át az új pártba. — Mi a véleményük arról, hogy a Ribanszki-féle MSZMP . mellett újabb MSZMP is szerveződik? Sőt, olyat is hallani, hogy Csongrád megyében megalakult az első kommunista part? Katona: — Azt hiszem, ez természetes folyamat. Nyilvánvaló, hogy a 720 ezres MSZMP-lagságnak van egy olyan része, amelyik nem tudja elfogadni az új pártot. Vastagh: — Több Csongrád megyei városban megkezdődön. a szervezőmunka különféle partok alakítására. Gondolkodnak Szentesen, Makón és Szegeden is. Üjabb jelenség, hogy kommunista párt szerveződik. Tudomásul kell venni, hogy a baloldali színskála többféle árnyalatot fog ezután magába foglalni. Ez természetes, a világon mindenütt így van. Mi lehetősegeinkhez mérten támogatni fogjuk ezeket a baloldali pártokat. Fontosnak tartom, hogy ez ne testvérháború legyen. Ha kell, próbáljunk valamilyen akcióegységre lépni egymással. Nyers: — MSZMP-tagok szerveződéséről van szó. Az MSZMP szervezését nem ismerjük el. A párt kongreszszusa legitim volt, a küldöttek mondták ki a Magyar Szocialista Párt megalakulását. Pozsgay: — Olyan világba jutottunk, amikor nem kényszerül senki meggyőződése ellenere valamiféle pártszervezésben részt venni. Ezt tartom a leglényegesebbnek. Ebből a szempontból én is a türelmet* a megértést hirdetem. Személyes meggyőződésem szerint, aki tőlem balra áll. az jobbra áll. Ugyanis az ortodoxia világahoz tartozik. — Ha megválasztják Pozsgay Imrét köztarsasági elnöknek, akkor a külpolitikában mit fog képviselni? Pozsgay: — Sokszor hivatkozunk európaiságunkra, ezzel együtt vágyainkra, hogy egyszer ismét a felzárkózó nemzetek közé kerülünk. Ebben benne van a kritika is. Az a kapcsolatrendszer, ami létrejött Közép-Európa keleti felén, bizonyos kényszerpályát is kijelölt. Felelőtlennek tartom az olyan politikai megnyilatkozásokat, amelyek nem az álságos realitásokra hivatkoznak. A sorsközötsseg a döntő Ezeknek a népeknek együtt kell élni. A Nyugat hátsó fele leszünk, vagy a Kelet homloka? — kérdezte egykor Nagy László. Ma nem ilyen döntés előtt állunk. Ne legyünk „kompország", Kössünk ki Európában! — Kit tart a legnagyobb ellenfelének a választás során? Pozsgay: — Jelenleg jelölttársak és versenytársak vannak, nem ellenfelek. Semmi értelmét nem látom annak az udvariaskodásnak, ami eddig a többjelöltes választásokat jellemezte, hogy egymást ajánlgattuk. — Az eddigi MSZMP-tagok kommunistának vallottak magukat. És most ki, minek tartja magat? Nyers: — Én forradalmi szocialistának. Vastagh: — Nem vagyok híve az önmeghatározásoknak, Számomra nem az a döntő, hogy ki, mit mond magáról, hanem, hogy ki. mit tesz. Ugy gondolom, en a reformkommunistaság határán vagyok. Katona: — Tizennégy évvel ezelőtt egy kommunista pártba léptem be. Rá kellett jönnöm, hogy ez a párt, ezekkel az eszmékkel működésképtelen. Géczi: — 1948-ban Szakasits azt mondta: széles az ut, elférünk rajta ketten is! Az lett belőle, hogy a ket part egyesült. Nyilvánvaló, hogy először a szociáldemokratákat ette meg ez a folyamat, később azonban az eredeti kommunista gondolatot is felszámolta a sztálini modell. És most azt mondom, keskeny az út, ami a világgazdaságba és civilizációba viszszavezet. Többünknek kell elférni rajta. Az összeállítást készítette: Sulyok Erzsébet, Böle István és Rafai Gábor. Aki a szombati politikai találkozón úgy érezte, hogy uz MSZP-hez tartozik, a helyszínen be is léphetett az új pártba. Délután 3 órakor készítettük rögtönzött leltárunkat: a helyszínen tizenegyen léptek be az MSZP-be. Hogy kik közül? íme a lista: segédmunkás, nyugdíjas tanszékvezető egyetemi tanár, házfelügyelő. betonozó, kazánfűtő, üzletvezető, dekoratőr és pecsenyesütő kisiparos. Az első belepot, Vincze Janosnét a nagygyűlés előtt vörös szegfűcsokorral köszöntötte Nyers Rezső partelnök. Lapunktól a virágcsokor mellé néhány kérdést is kapott: — Tagja volt az MSZMPnek? — Nem. Bár kétszer is jelentkeztem, de £> hetvenes években csuk munkás származású tagokat vettek fel. Én pedig értelmiséginek számítottam — Lett volna még ideje december végéig .., — Ez az alkalom most kapóra jött. Meg bízom abban is, hogy ez már más párt, mint az elődje. — Valamiféle kötődése mégis csak volt a régi MSZMP-hez... — Igen. A férjem a megyei pártbizottság munkatársa. Annak ellenére beléptem, hogy a férjem helye bizonytalanná vált. Ügy érzem, a jövőben nem lehet előnyökért, egyéni karrierért politizálni 0 kampány nyitányakor: Pozsgay Imre — Mit csinált ma délelőtt, mielőtt Szegedre érkezett? — P*eggel elolvastam a lapokat, utana Mátyásföldre mentem, és a Csonka János iskola névadó ünnepségén mondtam beszedet. Ezután, egyvágtahan Kecskemeten át Szegedre... — Azt hallottam, Balástyánál megállt. — Igen, megálltunk egy fröccsre. — Nem tanyat nézett? — Valóban betértünk egy tanyára, egy öreg nénire voltam kíváncsi, de aztán kiderült, hogy a fia is hazajött Egerből, úgyhogy családi találkozóra csöppentem. — Mivel eljött önnel a veje is, az a hír jarta itt, a varakozók között, hogy tanyát vesznek Balástya környékén .. . — Nem, nem akarunk tanyat vásárolni. Mindössze arról van szó. hogy meg akaróim tudni: miközben én 20. századi csodákban furikázom az úton, mi van pár száz lépessel arrébb? — Azt is pletykáljak, hogy azért bírja jol a szellemifizikai megterhelést, mert igyekszik kényelmesen élni. Például szeret a fotelban hátradölifé. labál fölrakva — mint az amerikaiak — látszólag semmittenni. Ilyenkor gondolja ki a szép hasonlatokat, metaforákat, amikkel előszeretettel színesiti beszédeit? — Miért tagadnám, előre gondolkodom tervezett megnyilvánulásaimon. De rögtönözni is szoktam. Vagyis megvan a koncepcióm, a beszédem alapvonala, váza, de mindig igyekszem fölmerni, hogy az adott közönségnek miként lehet azt meggyőzően közvetíteni. Ebben pedig a módszerem: a világért sem .cövekelek le egy elgondolás mellett; csak • a meggyőződésem mellett. Ezen nem változtatok, csak az érveimet alkalmazom ahhoz a közeghez, amelyben éppen elhangzanak. Különben bénult lennék, és kongó szavakat mondhatnék. — Mit szól ahhoz, hogy ma itt Mitterrand-hoz hasonlítottak? — Hízelgő rám nézve, bár félek egy kicsit az ilyen hasonlításoktól. Engem ugyan nem lehet elcsábítani, nem lépek az öncsalás útjára; de félek, itthon nem úgy hangzanak az ilyen hasonlatok, mint hungzanánuk, mondjuk, Párizsban. — A mi politikai életünkben még szokatlan külsőségekhez kell hozzászoknia annak, aki a köztársaságielnökjelöltségre pályázik. Ön például jócskán megfiatalodott; kissé rosszmájú túlzással: kisdoboskori fényképét kényszerült dedikálni Szegeden. — Ez szamomra valóban új szerep, bele kell szoknom: Már némi önfeladással, azt is kimondom: akár kugligolyó leszek, ném bánom, csak valaki gurítson már el! Csák menjen az ügy. legyen köztársasági elnökünk, mert enelkül nem fogjuk tudni megúszni a válságot. — A hatalmi-politikai válság elkerüléséről beszél, a radikális ellenzék pedig hatalomátmentési kísérletről. Mik az érvei? — A Parlament ülése után még belekukkantottam az MDF országos gyűlésének megnyitójába: Antall Józseffel értek egyet, aki hatalmi vákuumtól tart. Márpedig azt tudjuk a történelemből, hogy a hatalmi vákuumba a legsikeresebben és a legszerencsésebben a diktátorok szoktak betolakodni. Ezt jó lenne elkerülni. * — Szinte ugyanígy érvelnek a szabaddcmokralak szóvivői is. — Csakhogy az SZDSZ valamit számításon kívül hagy. Azt, hogy egy eros legitimációval létrejött köztársasági elnöki poszt, amely egyszersmind alkotmányos garanciákkal 'körülbástyázva védi az országot minden "önkénytől — stabilizáló hatású. A törvények nélkül, csak hatalmi úton betóduló diktatúra — az bizony, veszedelmes dolog. Nem tudok mást mondani, csak azt: aki veszi a fáradságot, és áttanulmányozza a köztársasági elnöki intézményről szóló törvényt, az pontosan tudja: itt szó sem lehet semmifele elnöki diktatúráról! — A toplisták szerint az utóbbi hetekben lefelé tendálnak• Pozsgay Imre népszerűségi mutatói. Mit érez emiatt most, amikor hosszú harca eredményesen befejeződött: a sztálinista pártállam szétverve ... — Ez keserű érzés, csakhogy engem a keserűség néni szokott eltántorítani a cselekvéstől. Nem ákarok hangzatos példázatokat mondani, de gondoljunk, a Tragédiában az athéni, vagy a párizsi színre... Azt a jogát sem vonom meg a népnek, nem is vonhatja meg senki, hogy ugy döntsön: ha valaki elvégezte a feladatát, tekintse ezzel lezártnak a maga történelmi korszakát. A legújabbkóri törtenelem is mutat hasonló eseteket. Churchill megnyerte a második világháborút Angliának; alig nehany hónap múlva úgy zavartak el a választásokon, hogy a Iába is alig érte a földet. Azonban nem hálara es halátlanságra kell itt gondolni! Bizonyítanom kell, hogy van még mondanivalóm a következő korszakra is. Még ak'kor is, ha bizonyos áldozatokat hoztam a politikai tárgyalásokon, a háromszögletű asztalnál, és az új párt, az MSZP megalakítása körüli küzdelemben is. Bizom a józan gondolkodású emberekben, abban, hogy a következő mondanivalóimat hallva, újra fölidéződik bennük, ki is bontotta h a pártállamot. — Mit tenne, ha a partja iránti bizalmatlansag miatt mégis vereséget szenvedne az elnökválasztáson? — Nem perlekedhetem a nép szándékával. Tudomásul venném, de igazsagtalannak tartanám. A/t azonban meg kell mondanom, hogy az utolsó percig sem fogom föladni a küzdelmet. — Még el sem kezdődött a jelöltek varsenye, máris felszínre tört a mocsár; ön ellen például saját volt partjának úgynevezett szélsőbal irányzata felöl. Mi ad reményt arra. hogy programok versenyezhetnek majd? — Abban lehet reménykedni, hogy túllesz az ország er.nek az első hullámnak a tajtékain — még akkor is, ha emberek ráfizetnek erre, ha sár fröccsen is rájun. Kiszenvedjük magunknak a demokráciát, annak intézményeit. Amely azlán értékvédelem címén garanciákat ad a szennyáradat ellen anélkül, hogy a szabadságot korlátozná. Mindezt nem lehet várni egyetlen fordulattól, egy csapásra. De a fordulatra szükség van, emellett kitartok, még akkor is, ha kárvallottja leszek