Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-21 / 250. szám

79. évfolyam, 250. szám 1989. október 21., szombat Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint Október 23.: a köztársaság kikiáltásának napja Kimerítő viták a Parlamentben — Október 30-án dől el, miről lesz népszavazás — Két tucattal több egyéni választókerület Az eredetileg tervezett 9 órához képest egyórás csú­szással, délelőtt 10 órakor kezdte munkáját pénteken az Országgyűlés. Az ország­gyűlési képviselők választá­sáról szóló törvényjavaslat­ról kialakult csütörtöki hosz­s'zas vitában az elvi kérdések felvetésén túlmenően a kep­viselók számos módosító in­dítványt tettek. Ezeket a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság csütörtök esti, illet­ve péntek reggeli ülésén mérlegelte — ez utóbbi meg­beszélés volt az oka, hogy csak kesöbb kezdhette meg tanácskozását a plénum. ' Á vita-összefoglaló előtt Pozsgay Imre allamminiszter kért szót. Kifejtette ha a Tisz­telt Haz elfogadja a kormány által előterjesztett javaslatot, akkor valóban a békés átme­net erőivel fog össze, azokkal, amelyek felül tudnak emel­kedni pártszempontjaikon, és együttműködést ajánlottak fel aláírásukkal, támogatást ad-va a békés átmenethez E •megállapodás szellemeben gondolkodva nem a Tisztelt Ház lealacsonyítása. ' hanem emelkedése következik be — tette hozzá. Áz államminiszter nyoma­tékkal megismételte: ha ezt a törvénytervezetet nem fogad­ja el az Országgyűlés, elakad az egész törvényhozási folya­mat. S néhány nap múlva, október 23-án a nép nem a nemzeti megbékélésre fog gondolni, hanem arra, hogy folytatódik a pártállamrend­szer, mert nem érvényesültek azok a törekvések és gondo­latok, amelyek jegyében el­kezdték az ülésszak munká­ját Ezután Horváth. István bel­ügyminiszter kapott szót, hogy válaszoljon a vitaban felvetődött kérdésekre, javas­latokra. Előrebocsátotta: él benne a remény, hogy nem volt, hiábavaló a képviselők igyekezete, s végül bölcsen,, döntve elfogadják a beter-i' .jesztett törvényjavaslatot: - Leszögezte: a választási törvényt nem lehet kiemelni a sarkalatos törvények közül. A legtöbbet vitatott, s a leghevesebb támadások ke­reszttüzébe került — a kép­viselők számával és a válasz­tókörzetek arányával foglal­kozó — 4. paragrafussal kap­csolatban kijelentette: tudo­másul kell venni, hogy a többpártrendszer viszonyai között a politikai pártok je­lenítik meg a kisebb-nagyobb társadalmi rétegek érdekeit. Elfogadhatónak tartotta azt a javaslatot, hogy az egyéni választókerületek számat 176­ra növeljék, ezzel párhuza­mosan pedig az országos lista képviselőinek számát 70-ről 58-ra csökkentsék. Így összes­ségében 386 fő lehetne az Országgyűlés létszáma. Majd Kállai Ferenc képvi­selő kért szót. Hangot adott ]reményének, hogy ez a sokat kibírt Országgyűlés becsület­tel és politikai előrelátással teszi le voksát, hogy ne ér­hesse az a vád: minden igye­kezettel ragaszkodik . szeké­hez. A miniszter javaslatára reflektálvá Takács Imréné kijelentette: csak akkor tud nyugodt lelkiismerettel vá­lasztói elé állni, ha garanciát kap, hogy a belügyminiszter Nafiy László felvételei határozati javaslatára még a novemberi ülésszakon vissza­tér a Parlament. Horváth István válasza: ez már nem az ő kompetenciá­jába tartozik, de véleménye szerint a megoldási mód ki­dolgozása novemberig elvé­gezhető feladat Ezután határozathozatal következett. A beterjesztett módosító javaslatok közül az Országgyűlés tagjai elfogad­ták azt az indítványt, hogy a képviselők számát tizenkettő­vel növeljék, s az egyéni vá­lasztókerületekben megsze­rezhető mandátumok száma huszonnéggyel emelkedjen. Ennek megfelelően 176 or­szággyűlési képviselőt — az eredetileg javasolt 152-vel szemben — egyéni választó­kerületben, 152-t megyei, fő­városi választókerületi listán választanak meg. Az egyéni és a területi választókerüle­tekben mandátumot el nem ért, országosan összesített, úgynevezett töredék szavaza­tok alapján a pártok az or­szágos . listán 58 képviselői helyet tölthetnek be, az ere­detileg javasolt 70 helyett. A képviselők úgy döntöttek, hogy.egy jelölt csak egy lis­tán indulhasson Az Országgyűlés a képvi­selők választásáról szóló tör­vényjavaslatot 286 igen, 20 nem szavazattal, 24 tartózko­dás mellett elfogadta. Ezt követően megkezdődött a köztársasági elnök válasz­tásáról szóló torvényjavaslat tárgyalása Az általános vitában egye­dül Czoma László, a keszt­helyi Kastélymúzeum igaz­gatója szólalt fel. Utalt ar­ra, hogy olyan, kozjogi hely­zet állt elő, amikor nincs köztársasági elnöke az or­szágnak, illetve ezt a funk­ciót az elnök megválasztá­sáig átmeneti jelleggel • a Parlament elnöke tölti be. Kozos jövőnk iránti aggo­dalmát kifejezésre juttatva kérte a kormányt, a minisz­tereket. hogy az első pil­lanattól kezdve minden te­kintetben ellenőrizzék a leg­nagyobb közjogi méltóság döntéseit, akár az állam-; igazgatásról, akár más kér­désekről van szó. A részletes vitában első­ként Sera János Kisbér fó­állatorvosa javasolta: a tör­vénytervezetet változtassák meg akképpen, hogy az el­ső forduló sikertelensége esetén az újabb választás­nál a koztársaságielnök-je­loltek kozul az a három in­dulhasson, aki a legtöbb sza­vazatot kapta. Király Zoltán, a Magyar Televízió szegedi Stúdiójá­nak szerkeszto-riportere ar­ra kért választ az előter­jesztő minisztertől: hogyan kívánják feloldani a köz­társasági elnöki intézmény létrehozása, az államfő mos­tani megválasztása, illetve a népszavazás-kezdeménye­zés közötti ellentmondást? A módosító javaslatokat ismét a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság mér­legelte, majd Horváth Ist­ván belügyminiszter — fenn­tartotta azt az előterjesz­tésben is megfogalmazott indítványt, hogy a köztár­sasági elnók • személyéről most népszavazás döntsön. Király Zoltán kérdésére pe­dig azt felelte, hogy a köz­társasági elnöki intézmény létrehozása, az államfő mos­tani megválasztása és a népszavazás-kezdeménye­zés közötti ellentmondásra az Országgyűlés október­30-i ülésén tér vissza a kor­mány. . . : Ezután határozathozatal következett. Ennek során el­vetették Roszik Gábor ja­vaslatát, mely szerint- a tör­vénytervezetnek a köztársa­sági elnök-választás második fordulójára vonatkozó be­kezdését úgy módosítsák, hogy amennyiben a máso­dik fordulóban sem válasz­tottak köztársasági elnököt, az államfőt az Országgyűlés válassza meg a képviselővá­lasztás után Ezt követően a jogi, igaz­gatási és igazságügyi bi­zottság jelentésében foglalt módosító javaslatokat az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés 312 egyetértő szavazattal egé­szében is elfogadta a köz­társasági elnök választásá­ról szóló törvényjavaslatot. A kormány módosította a munkásőrség megszűnéséről szóló törvényjavaslatot, s ezzel összefüggésben vissza­(Folytatás a 2 oldalon., A kormány a bankokról és Hamburgról A Minisztertanács — hétfőn megkezdett, de a bő na­pirend miatt be nem fejezett ülését folytatva — megvi­tatta a Magyar Nemzeti Bankról, a társadalmi-gazdasági tervezésről és az államháztartásról szóló torvények tézi­seit A kormány határozatot hozott a banktevékenység folytatásának feltételeiről és az Állami Bankfelügyeletről. A Minisztertanács tárgyalt az 1990. óvj gazdaságpoli­tikai program és a jövő évi költségvetés irányelveiről. Elő­terjesztést hallgatott meg' az egészségügyi és szociális vál­lalkozások- szabályozásáról, a kritikus helyzetben levő me­zőgazdasági nagyüzemek működőképességének, jövedelem­termelő képességének javításáról, továbbá az élelmiszer­kiskereskedelem helvzetéról. A kormány áttekintette a jamburgi együttműködés végrehajtását és a magyar—szovjet együttműködési egyez­ményből származó további feladatokat (MTI) Szóvivői tájékoztató Áz utolsó szalmaszál A kormány ülését követő szóvivői -tájékoztatón Cse­hák Judit szociális es egész­ségügyi miniszter bejelen­tette, hogy a kormány ren­deletet alkotott a szociális és egészségügyi, .magán­vállalkozásokról. Eszerint a 'jövő évtől kezdődően min­den magún- és jogi személy folytai Hat egészségügyi és szociális tevekenységet, il­letve fenntarthat egészség­ügyi es szociális intézményt, szolgálatot. A magánvállal­kozások bekapcsolódhat­nák az állami egészségügyi szolgáltatások körébe, ará­nyos költségvetési támoga­tásra is igényt tarthatnak. Az orvosi magáripraxis tér­meszetesen csak úgy foly­tatható, ha az illetőnek megfelelő szakképesítése van, s szakterületét folya­matosan műveli A magán­gyakorlat főfoglalkozás­ként is engedélyezhető. A szabályozás kimondja: a szükseges feltételek teljesü­lése esetén a vállalkozást rnérlegeles nélkül engedé­lyezik. A2 ülés részleteit ismer­tetve Bajnok Zsolt szóvivő elmondta: a kormány a kri tikus helyzetben levő mező­gazdasági nagyüzemek meg­mentésére „utolsó szalma­szálként", a következő négy esztendőben központi támo­gatást nyújt talpraállításuk­hoz. A jamburgi nagyberu­házást áttekintve a kor­kormány megállapította: a magyar munkálatok időará­nyosan haladnak, a 269 fel­építendő objektumból 238 elkészült. Mindez rendkívül fontos, mert a magyar gaz­daságnak a földgázra égető­en nagy szüksége lesz a kö­vetkező esztendőkben A kormány örömmel nyugtázta, hogy a Szentszék kész megvizsgálni a kétol­dalú kapcsolatok teljes normalizálásának kérdé­sét. A kormány kijelölte azt a háromtagú delegációt, amely a Vatikánnal egyez­tetett időpontban már a kö­zeljövőben megkezdheti a kapcsolat felvételét a Szent­szék által kijelölt szemé­lyekkel. (MTI) MSZP - határidő A Magyar Szocialista Párt alkotmányos alapokon álló párt. Ennek megfelelően az Országos Elnökség tudomá­sul veszi az Országgyűlés által a pártok működéséről és gazdálkodásáról alkotott torvényt. Megteszi a szüksé­ges intézkedéseket a Ma­gyar Szocialista Párt tor­vényben . előírt feltételek szerinti műkodésehez, és ezek álapján történő bíró­sági bejegyeztetéséhez — szögezi lé az MSZP Orszá­gos Elnökségének pénteki állásfoglalása a pártszerve­zés feladatairól. Ezzel együtt az állásfog­lalásban az elnökség meg­hosszabbította az eredetileg október 31-éig kitűzött ha­táridőt. és hangsúlyozta: az MSZMP volt tagjai számá­ra mindenütt biztosítani kell annak lehetőségét, hogy december 31-éig erősíthes­sék meg párttagságukat a szocialista pártban. Az elnökség — figyelem be véve a párttörvény vég­rehajtási rendelkezéseit — javasolta, hogy a ma még döntő többségben munkahe­lyi pártszervezetek tagjai elsősorban munkahelyükön erősítsék meg szocialista párti tagságukat, és munka­helyeken kívüli alapszerve zeteiket ezután alakítsak meg. Megkezdődött az MDF II. országos gyűlése Elnökjelölt: Für Lajos A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénteken délután megkezdődött a Magyar Demokrata Fó­rum II. országos tanácskozása. Az MDF több mint húszez­res tagságát képviselő, mintegy 850 küldöttet Szabad György, a Fórum- elnökségének tagja köszöntötte. Az ülés teremben jelen van számos külföldi párt küldöttsége, il letve képviselője, valamint a Budapestre akrreditált dip lomáciái képviseletek több tagja. A háromnapos tanácskozás első munkanapján a kül­dötteik a bel- és külpolitikai helyzetet elemző beszámolót hallgattak meg, ezenkívül kiegészítések hangzanak el az MDF gazdasági és politikai programjához, a szervezet vá­lasztási stratégiáját tartalmazó tervezethez, valamint az alapszabály módosítására benyújtott javaslathoz. (Tudósításunk a 2 oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents