Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-20 / 249. szám

Törvények - futószalagon Szolidaritás Tőkés Lászlóval — Hegszűnnek a munkahelyi pártszervezetek — Nyilaskeresztes veszély? Hagyar Alkotmánybíróság Esztergomban 7(J. évfolyam, 249. szám 1989. október 20., péntek POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Bizalom vagy felmentés? r Értelmezési vitába fulladt a tanácsülés Igaz, hogy néhány hozzászóló tanácstag szerint a város lakóit — úgy általában — nem foglalkoztatják a Magyar Hírlapnak az utóbbi néhány hétben a szegedi tanácsot és főként elnökét érintő állitasai, mégis ugy érezzük, itt kővetkező tudósításunkat érdeklődéssel fogadják majd olvasóink. A tanács tegnapi ülésén, a napirendek előtt — Vass Józsc] tanácstag lemondásának tudomásul rételet kővetően —, a tanácselnök. Csonka István meg mindig személyi — sut: személyes — ügyben kert ugyanis szót, s a tovabbiakat sem csöndes unalom jellemezte . . Védekezni lehetetlen A tanacstagok ülés előtti dönteniük a tanac.sülesen. hangulatából itelve vagy a Abban mar megoszlottak a cikkekbeli vádak határozott nezetek, a korabban már levisszautasítását, vagy önkén- zárt vizsgálatokat érdemes-e tes lemondást vártak a ta- újramelegiteni, vagy pedig nácselnöktől — amit aztán teljes egészében Csonka Ista testület Vagy elfogad, vagy vén „magánügyének" kell tenem. Ö a helyzet megítélését kinteni, milyen lépésre szánkérte — a testület tagjaira, ja el magát. Többségi vélebizva, munkája folytatását az rnény volt végül, hogy nem elnöki poszton elképzelhető- újraboncolgatasra kell binek tartják-e Utalt arra, zottságot létrehozni .(annál is hogy a testület csaknem egy inkább, mert a megyei taévvel ezelőtt elutasította az nács elnöke és az ügyészség o.ssA'terhetetlenségi vádat, s ez idő szerinti vizsgalatának januárban öt elnokke válasz- sincs meg eredmenye), hatotta. Most azonban, emberi- nem a kialakult helyzetnek leg meghurcolva, a vadasko- — s minden lehetseges kidásokkal szemben tehetetle-, menetelének — következménül, a tanácsi apparátusra nyeit kell feltérkepezni, s váró nagy feladatokra te- két hét múlva a tanács elé kinlettel — ha a testület azt tárni. (Pedig szellemesen s látja helyesnek — kész lenne nem minden aggodalom néltudomásul venni, hogy fel- kül intette tanácstagtársait mentik. Gyimesi József tanács-és vbA néhány másodpercnyi tag, hogy a szervezéstudosíri csöndet megtörő első mány német szakemberei hozzászóló és az őt követök szerint „ha első osztályú telényegében egyetértettek ab- metést akarsz, szervezz biban: az írások a tanács es a zottságot...".) város hitelét is rontják, am Röviden még néhány véleezen elmélkedni nem volna mény Noha a vizsgálatok helyes: a tanacs tagjainak a még nem zárultak le, most választóikat foglalkoztató várospolitikai kérdesekben kell (Folytatas a 3 oldalon.) Esztergomért vastaps Kimerítő hosszúságú, nagy türelmet igénylő procedúra egy torvény tobb tucat módosító javaslatáról szavazni. Így volt ez az alkotmánybíróságról szóló törvény elfogadásakor is. Egy pont volt csupán. amikor Telvillanyozödtak a teremben ülők, os vastaps hallatszott Az Országgyűlés 29 ellenszavazattal elfogadta, hogy Esztergom törtenelmi varosa legyen az Alkotmánybíróság székhelye. Az eset jelentősége óriási — lehet. Ha nem csupán egy lelkes, de „véletlen" döntésről van szó. hanem egy folyamat első állomásáról, amely folyamat — ha egyelőre nem is szünteti meg, de — kisebbíti Budapest vízfejhez hasonlított. irreális túlsúlyát az ország eleieben A szavazás utáni szünetben Csongrád megyei képviselőket faggattam arról, hogyan látják e kérdést. Raffay Ernő: — A kormány, s — egy kivétellel — az illetékes bizottságok sem értettek egyet azzal, hogy Esztergom legyen a székhely. Ez azt jelenti, hogy a kormány részéről •még nem indult meg a decentralizáció. A .Parlamentben viszont — nyilván, a vidékiek nagyobb súlyának köszönhetően — egverlelmüvé vált, hogy a politikai élet decentralizációja megindult. Jó lenne, ha ebben Szeged is részt tudna vállalni, és abban is bízom, hogy most valóban egy folyamat indul meg. Ez persze most még sokkal inkább remény, mint bizonyosság. Szabó Sándor: — Meggyőződésem, hogy a döntéssel egy olyan folyamat első lépését tettük meg, ami nagyon időszerű volt. Kernelem, hogy szemléletváltással is jár mindez. Korábban is volt erre probalkozás — , ennejk. eredménye a szegedi akadémiai központ —. báióriási ellenállással kellett szembeszállni. Most azt várom, hogy Esztergom példáját további városok kövessék. Rózsa Edit: — Abban bízom, hogy a. döntés minden tekintetben egy folyamatot indít meg, amit a világkiállítás részben vidékre való telepítése is bizonyíthat. Takács Imréné: — Óriási áttörésnek érzem ezt a döntést, aminek személy szerint azért örülök külön, mert a munkahelyemen is rengeteget harcolok az irreális Budapestközpontúság ellen, amitől sokat szenvedünk. Rajtunk is múlik, hogy no egyedi eset legyen a mosta ns hanem folyamatot indítson meg Balogh Tamas A vitat követő hosszas szavazás eredményeként mintegy negyven módosító javaslatot fogadták el. Amellett foglaltak állást, hogy az Alkotmánybíróság székhelye ne Budapest, hanem Esztergom legyen. Ezután a kepviselúk az Alkotmánybíróságról szóló beterjesztett törvényjavaslat egészéről — a már elfogadott módosításokkal kiegészítve — döntöttek: az Országgyűlés a törvényjavaslatot — minősített többséggel — 320 egyetertö szavazattal és 1 tartózkodással eltogadta Az országgyűlési képviselők választásáról szóló es a köztársasági elnök választásával foglalkozó törvényjavaslatokat Horváth István belügyminiszter együttesen terjesztette elő. Többek közt arról a roppant történelmi felelősségről szólt Horváth István, amely most a köz érdekében tevékenykedő, az ország jövőjének alakításában szerepet vállaló szervezetek és személyek minden döntését áthatja. Amikor az Országgyűlés elfogadja az új választójogi törvényt, történelmi tettet (Folytatás a 2 oldalon.) nak a mai magyar polftikai közelétben. Az ellenzéki partok képviselőinek nevében Roszik Gábor kifejtette, hogy valamennyi ellenzéki csoport a legmesszebbmenőkig elítéli a kérdéses nyilatkozatban foglaltakat. Péterfy Réka szerint ez esetben nyilvánvaló a provokáció. Horváth István belügyminiszter röviden elmondotta; a bűncselekménynek van már gyanúsítottja, de még folytatni kell a vizsgálatot, a gyanú megalapozásához szükséges bizonyítékok előteremtésére. Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak megfelelően az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kaimán igazságügyminiszter előterjesztésében. A törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta. hogy az a jogállam kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen resze. Az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná, a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc evre kapnak megbuatast, s még egyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület elnökét es helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A részletes vitában Nemes Tamás azt a módosító indítványát terjesztette elő, hogy az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom legyen. Többen, így Márton János, Sasvári József, Kurvalits Ferenc, Király Zoltán, Raffay Ernő, Szentagothai János támogatták azt a gondolatot, hogy Esztergom legyen az intézmény székhelye, és kérték, hogy most döntsön a Parlament ez ügyben is. Tegnap délelölt bombariadó miatt lezárták a szegedi Nagyállomást. A vasúti forgalmat a biztonság kedvéért elterelték, mert a — vascsőnek nézett — füstölgő, világháborús szerkezetben előre kiszámíthatatlan folyamat kezdődött. A történtekről a 3. oldalon számolunk be Az elnök ezután bejelentette: a képviselőkhöz eljuttattak azt a nyilatkozat-tcrvezetet,amelyeiíteli az újra, nyíltan jelentkező fasiszta, nyilaskeresztes eszmét. A nyilatkozatban megfogalmazottakat a képviselők közfelkiáltással elfogadták. Szavazás következett: ennek során a képv.iselök a törvényjavaslatban szereplő, két változat közül amellett döntöttek nagy többséggel, amelyik a Választások előtt 90 nappal javasolja a munkahelyi partszervezetek megszüntetését. Így áz Országgyűlés határozata megtiltja a munkahelyeken, továbbá, hogy hivatásos katonak es rendőrök vezető párttisztsegeket töltsenek be. A képviselők minősített többséggel azt is elfogadták, hogy a pártok csak a tulajdonukban lévó vagyont értékesíthetik, a kezelésükben állókat viszont nem Végül a törvényjavaslat egészéről döntöttek; a pártok működését és gazdálkodását szabályozó törvényt 323 igen. 4 nem szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfofogadtak. Nagy László felvételei Az olvasmány: a Reform Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat tárgyalása előtt szót kért Csipko Sándor képviselő. Az ellenzéki pártokhoz fordulva azt hangsúlyozta: vannak olyan célok, amelyek mögé minden demokratikusan működő pártnak fel kell sorakoznia. Ilyen cél lehet a demokráciaellenes erőkkel szembeni küzdelem. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy u nyilaskeresztes part röpcédulúja sugallta gondolatok teret kaphassaA partok működését és gazda I kódásá t szubalyozó törvényjavaslat sorsát eldöntő hatarozathozatal előtt Raffay Ernő kért szót. Emlékeztetett arra: Tőkés László temesvári lelkeszt u román hatósugok üldözik magyarsagáért, egyházi szolgalatáért. és mint embert is meghurcolják. Pénteken reggel bíróság ele állítják, és feltehetően elítélik. A képviselő javasolta, hogy a Parlament emelje fel szavát az erdélyi lelkesz üldöztetése ellen, és biztosítsa ot együttérzéséről. Az Országgyűlés közfelkiáltássá! szolidaritását nyilvánította ki Tökes Itóis/ló lelkésszel Pillanatkép egy szünetben