Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)
1989-10-19 / 248. szám
1989. október 19., csütörtök 5 Földindulás a Csap Szobrok, ha üzennek utcában Munkagépek zaja verte fel a Csap utca nyugalmát, mert főcsatornát fektetnek, mely a Nagy-Szilléri dombra épülő lakásprogramhoz fog csatlakozni. A tereprendezést követően szilárd burkolattal borítják a feldúlt területet. Somogyi Károlvné fölvételei Hitelszerződés az Ml-esre A Magyar Hitel Bank székházában szerdán a •bank, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium képviselői hitelmegállapodást írtak alá. Ennek értelmében a Magyar Hitel Bank Rt. 1 milliárd 425 millió forintos hitelt nyújt az Ml-es autópálya Tatabánya—Győr közötti szakaszának megépítésére. 00 Ismeretes: ez év nyarán a tárca nyilvános nemzetközi pályázatot írt ki az Ml-es autópálya Tatabánya— •Győr közötti 45 km-es szakasza jobb pályájának megépítésére, illetve finanszírozására. összesen kilenc cég nyújtott be ajánlatokat, köztük több külföldi is. A bírálóbizottság a Betonútépítő Vállalat — finanszírozási és műszaki szempontból egyaránt legkedvezőbb — ajánlatát fogadta el. Az építés még idén októberben megkezdődik és •1990. október 31-éig fejeződik be. A hiteltörlesztés 1993. január l-jétől 1995. december végéig esedékes. A kamat mértéke 22 százalékos, s ez végig állandó marad. A most megkötött hitelmegállapodásban a közlekedési tárca állami garanciát vállalt a hitel visszafizetésére. A megelőlegezett pénzt egyébként majd az útalapból törlesztik. Az utolsó császár, avagy: egy élet szép története Hogyan lehet egy életet leélni? Ezt nem könnyű megválaszolni. Hogy hogyan kell, ezt viszont mar képtelenség, hiábavaló vállalkozás elmondani. Bernardo Bertoelső nyugati filmesek, akik engedélyt kaptak, hogy forgathassanak a modern Kínáról. A film epikus mese, mely konzerválják" a császársá- felöleli a XX. századi Kína lucci rendező egy lehetséges got és magát a császárt. Sze- egész történelemáradatát és utat választott Az utolsó csá- mét akkor nyitja csak a vi- az ország históriájában beszár című filmben, hogy el- lúgra, mikor új tanára érke- következett leghatalmasabb mesélje Pu Ji, Kína utolsó zik Skóciából, Reginald változásokat. Bertolucci viuralkodójának életét. Talán Johnston személyében. Majd lághirű rendező, munkája ezügy gondolhatnánk, hogy egy tovább hosszabb-rövidebb úttal sem fog csalódást okozélet egésze — főképp egy váltásokkal két idősíkban fo- ni a közel háromórás filmen. császáré — megrendítő. De lyik a cselekmény. Az egyik nem az. Bertoluccinak kő- a múlt, Pu Ji császári, majd szonhetően inkább szép és „felvilágosult" aranyifjú élefelemelő. te, mely nagyobb léptékkel A film első kockáin 1950- halad előre, mint a második ben a kínai—szovjet, határál- idősík, amelyben a börtönlomáson vagyunk, ahová há- éveket és a vallatásokat rögborús bűnösöket, köztük az ziti egy útnevelő börtönben, utolsó kínai császárt, a japán A film végén a két idősík tabábállam: Mandzsuké ural- lálkozik, s a volt császár, kodóját is szállítják. Pu Ji mint megfáradt, de továbbra Podmaniczky Szilárd nem sok jóra számíthat, ezért a vasútállomás mosdójában felvágja az ereit, de megmentik, hogy bűnhődjön, s ne a „könnyű" megoldással vessen véget a hosszú menekülésnek. Ezek után egy villanással 1908-ba, Mandzsúriába érkezünk. A császár már halott, a császárné utolsó levegőit veszi. Ekkor a még néhány éves Pu Ji gyermeket császárrá koronázzák a Tiltott Városban, mely a császárok rezidenciája. Pu Ji. mint császár eunochok között nevelkedik a világtól elszigetelve, nem léphet át a Tiltott Város hatalmas kapuján. Igy is szemlélődő és a világ alakulásában értetlenül figyelő öregemberként jelenik meg. Halála nem megrázó, hiszen nem konkrét. Gyermekkorának egyik szimbólumát, a ciripelő tücsköt tartalmazó szelencéjét átnyújtja a már múzeummá alakított Tiltott Város egyik alkalmazottja apró, nyak'kandös gyermekenek, s azian eltuiuK. Haláláról csak egy turistacsoport idegenvezetőjétől hallunk a Tiltott Város falai kőzött. Bertolucci az egész filmet Kínában forgatta, 1986-ban. Mindez azért érdekes és különleges, mert ök voltak az Szeged a hazai lapokban Hun fejedelem sírja Szeged halárából / Fülöp Gyula = Fejér Mosvei Hírlap. — szept. 30. — (A föld alatt Magyarország kincsei : 2.). — Móra Ftaremc 1926oe> nagvszétcsósi leletéről. Ok tisztelik a Házat / Kerekes Ajndrös — Első Kézből. — oOrt. 1. : ill. — Beszéteetés dr. Etebreczem József kecslejméti lés dr. Ráffay Ernő szegedi képviselővel. ötvenkét év a piarista nagycsaládban / D. E. = Üi Ember. — okt. 8. — Szerző: Df/kánv Endre. — Volt piarista diákok ta'őlkozo.ia Szegeden. Megnyílt Szegeden a Szent Gellért Egyházi Könyvkiadó kanwesiboltia / Dékánv Endne = Üj Emiber. — olkt. 8. ..Hol van már a rendőr?" : Alternatív színházi fesztivál Szegeden 1 Novak Mária U.i Tükör. — okt. 8. : ill. — Beszámoló az EAST-fesztivútról. Így di-riiJál Grogor : Aki profi. az nem érzi meg. ha nem kedvelem / Bogyai Katalin = VasárnaDi Hirek — okt. 8. : ill. — Beszélgetés Gregor Józseffel, az ooeraegyiittes művészeti vezetőiével. Egy rendőr tábornok Csongrádból / Horváth Kálmán — Mai Nap. — okt. 9. — Beszél»ctés Barna Sándor vezérörnaggva-1. Csongrád megye rendőr-főkapitányával. Lajos bácsi szegődi Szájrója / Mai Napos Horváth Káltnánka = Maa Nap — okt. 9 — Szer42/1989. ző: Horváth Kálmán. — Kritika Joe Orton: Szaire c darabjának kisszínházi előadásáról. Méltatlan mozzanatok : Vastagh PáJ és a platformok = 168 óra. — okt. 10. : ill. — Havas Henrik beszélgetése az MSZMP Csotngirád megyei első titkárával. Mindenkivel nem szabad szót érteni! / H. K. = Mai Nap. — Okt. 10. : ill. — Dr. Vastagh Pálról. az MSZMP Csongrád megyei első titkáráról. Felkavarja k-e az ügyvédek a néofront állóvizét? : ..Hol a tagadás lábát megveti .,." / Halász Miklós = Magyar Nemzet. — okt. 11. — Besze-lűetés dr. Ábrahám JLászló ügyvéddel, a Csongrád megvei héptrontbizoitsag elnökével. Megkezdődik a Finta-per főtárgyalása : Kétéves előkészítés utain / (erdélyi) = Magyar Hírlap. — o'kt. 12. — Szerző: Erdélyi András. — Finta Imre, a szegedi gettó egykori csendőr parancsnoka a kanadai bíróság előtt. Bódi György / Horváth Kálmán = Ma Nap. — okt. 12. — (Mi utság?). — Beszélgetés a Szegedért alapítvány titkarával. Közős könyvük a Tisztító vihar : Megtértek az egvkori sz.tárirók / H. K. = Mai Nap. — okt. 12. — Szerző: Horváth Zoltán. — A Móra Könyvesboltban dedikálta a JATE Kiadónál megjelent kötetét Méray Tibor és Aczél Tamás. Szegény szegedi klinika Miért késett az átadás? / B. R. S. = Népszabadság. — okt. 12. — Október 5-én adták át végre az üi klinikai tömböt. Politikai fesztivál Szegeden : Az MSZP olsó rendezvénye / P. A. - Békés Megyei Népújság. — okt. 14. — Szerző: Pleskonics András. — Október 2:1-én. Az embernél csak a rendőrség csodálatosabb / orv — Mai Nap. — okt. 16. — Szerző: Horváth Kálmán — Hemmert János festőművész kiállílása a Csongrád Megvei Kendór-fökapitányság előcsarnokában. Lakásügy, a ..bőség kosarából" : Pereg tovább a szegedi közéleti mozi / Lengyel András György — Magyar Hírlap. — okt. 17. — Dr. Csonka István városi tanácselnök és csalódja lakáscseréje. Az utolsó harangszó / Sz. Lukács Imre — Szabad Fold. — olkt. 17. — Riport a hantházi majorról. Bibó István és a harmadik üt / Borbándi Gyula — Kortárs. — 10. sz. Egy önelemzés remeklései / Lengyel Andnás ~ Kartárs. — 10. sz. — Ismertetés Huszár Tibor: Bibó István c. iinterjüköte tőről. A prózaíró költő — a költö prózája : Baka István — A kisifiu és a vámpírok / Árpás Károly — Üj Forrós. — 5. sz. — Könyvismertetés Történt egyszer, hogy pentelei skanzen lakótelepiig észak-európai orszá- re, ahol minden az. 1950-es gok egyikében vendéges- évek hangulatát idézné. kedö turista megkérdezte vendéglátóit, hogyan tűrhetik meg fővárosuk legszebb terén Nagy Péter szobrát, melyet még a régmúlt időben hódolói emeltek a cár hódító hadjáratai után. — Miért bontanánk le? — értet- _krizr., A kzrfiést naniain lenkedtek azok —, hisz 'Z ? k A kérdést napja nÍZ< kig tabuszamba vettek Jugoszlávia tartományi fővárosában. Mára két félhivatalos verzió kínál magyaráJellasics bán Zágrábban, 1866-ban avatott szobrát 1947-ben tüntették el az éj leple alatt a Jellasics piacéról — ahogy az öregek nevezik a mai Köztársaság teret. Kik és miért vetemedtek e nem túl civilizált szép alkotás, olyan mutat. jót A műit emlékeinek megőrzése az utókor szamára zatot: az első szerint a szosokszor kényes feladattá bor Jellasics kardjával Maválik. Egy-egy korszak vé- gyarország felé mutatott gén mindig felmerül a kér- fenyegetve, s ezért kellett dés: romboljuk vagy óvjuk eltávolítani, a másik maa letűnt idők szimbólumait, gyarázat szerint Marx elAz adandó lehetséges vá- marasztalása folytán került laszokra a mindenkori na- sor a tér elcsúfítására, pi politika meghatározólag ugyanis a 48-as magyar hat. Ha diktatúrák váltják forradalommal kapcsolatos egymást, szinte bizonyosra téziseit akkor még szentvehető, hogy az előző rend- írásként kezelték, szerből visszamaradt jelké- Ha az ártatlan Jellasicspek gyökeres knrtasara ke- szobor valóban veszélyt jerul sor. Ezzel szemben a lentett voina a magyarok demokratikus átmenetek számára, valószínűleg maeselyt adnak arra, hogy ha guk bontották volna el, másként nem, mementó- még a monarchia idején, kent átmenthető legyen né hány, a múltra jellemző vo nas. Így van ez a szobrokkal is. Porba döntésük szelleműzésnek tekinthető csupán. Évszázadok elteltével, az esetleges indulatok elpárolgásával az ezerszer elátkoMost a féllegálisan alakuló horvát pártok egyike, a Szociál-liberális Szövetség tűzte ki célul a szobor visszaállítását, s ezt tüntetés szervezésével is nyomatékosítani kívánták. A történet tanulságként zott szobrászati alkotások szolgáló pikantériája, hogy kultúrtörténeti jelentőség- az egyébként már-már gel bírnak, esztétikai meg- szánnivalóan kijátszott, a ítélésük is tárgyilagosabbá történelem sakktábláján válik. jellegtelen bábukent lépke— Nagyapó, ki volt az a dö Jellasics bán a történGömbös Gyula, és az ott, az teknek köszönhetően apa Sztálin? — kérdezhetné fűnként a horvát nemzet unokám, s én átadhatnám neki ismereteimet, melyeket nagymamámtól örököltem. Elmesélhetném, hogy is éltek akkortájt az elődei. Talán elvinném a dunamitíkus alakjává növi ki magát. Ha a szobor a helyén marad, alakja tényszerübben megítélhető. Varga Iván A KÉSZ közleménye Uj törvényt a vallásszabadságról! Október 16-án ülést tartott a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége szegedi csoportja. Az ülésen megvitatták a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvénytervezetet, és a következő közleményt fogalmazták meg: Mint hívők és mint az állampolgár jogok érvényesülése iránt elkötelezett emberek felemeljük szavunkat, hogy hazánkban maradéktalanul érvényesülhessen a lelkiismereti és vallásszabadság. Ezért közösen követeljük, hogy az erről szóló törvény valósítsa meg következetesen az állam és az egyház különválasztását! A törvény garanciaként mondja ki az állam és minden szerve világnézeti semlegességét, hogy az egyházak önállóságát és működési szabadságát valamennyi állami és társadalmi szerv. és szervezet tartsa tiszteletben! Legkésőbb a törvénytervezet elfogadásával egy időben helyezzék hatályon kívül a művelődési miniszter egyházakkal kapcsolatos feladatairól szóló 66/1989. (VI. 30.) MT rendeletet, az Országos Vallásügyi Tanácsról szóló 1092/1989. (VI. 30.) MT határozatot, és szüntessék meg a Minisztertanács Hivatala Egyház.politikai Titkárságát! Az állam mondjon le a nem hazai központú egyházak esetében is az egyházi vezető tisztségek betöltésébe való beleszólásról ! A hívő emberek és az egyházak az államegyhazi örökség és az elmúlt negyven év kényszerhelyzetéből fakadóan vitaképességüket nagymértékben elvesztették. Ezért követeljük, hogy a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény meghozatalával ne a jelenlegi, túlhajszolt, pártcélok eszközévé tett Országgyűlést bízzák meg, hanem várják meg a demokratikus választásokát és az új alkotmányt! Közös felelősségünk, hogy a jogrend garanciái, elvei meghonosodjanak hazánkban. Mindannyiunk érdeke, hogy szakítsunk az eddigi gyakorlattal, amelyben az állam és az egyház vezetői a hívek fölött intézkedtek. Ébredjünk keresztény öntudatra, hogy egy önálló, nagykorúvá vált egyház tagjaként megtaláljuk helyünket egy szabad társadalom szolgálatában. A KÉSZ tagjai felszólítják a Magyar Katolikus Püspöki Kart, hogy számolja fel az elmúlt évtizedekben a pártállam eszközeként, egyházon belül működő, kompromittálódott papi békemozgalmat. Mentsék föl tisztségükből azokat az egyházi személyeket, akik az Állami Egyházügyi Hivatal hűséges kiszolgálóiként emelkedtek magas tisztségekbe, és gyakorolnak még most felelős posztokon ellenőrzést az egyház működése felett. A Püspöki Kar követelje az elmúlt négy és fél évtized során meghurcolt és igazságtalanul elitélt papjainak teljes rehabilitálását, függetlenül attól, hogy élő, vagy már elhunyt személyekről van szó. Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Keresztény múzeum Még ebben a hónapban — október 25-én — megnyílik a közönség előtt az ország egyik legjelentősebb egyházi gyűjteménye, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár. A székesegyház szomszédságában — a Káptalandombon — levő múzeumot egy műemlék épületben alakítják ki. A benne nyilvánosság elé kerülő egyházi kincseket, és a könyvritkaságokat eddig méltatlan körülmények között őrizték, és legfeljebb a szakemberek láthatták, tanulmányozhatták. Vannak közöttük XV—XVI. századi ötvösművészeti remekek, továbbá a XVIII—XIX. századból való díszes oltárkeresztek és szentségtartók. Petri Gábor-pályadíj A Fisch Miklós által alapított Petri Gábor Orvostudományi Pályadíj megosztott I. diját a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Kísérletes Sebészeti Intézetének kollektívája — Végh Pál, Bárányi Lajos és Jánossy Tamás: „Transzplantációs tolerancia indukció és malignus lymphomák megjelenése: elemző vizsgálatok egérmodellen" című pályamunkájáért kapta