Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-17 / 246. szám

4 1989. október 21., szombat Egy kiállítás tanulságai Kézilabda NB I. Tilos a kézfogás Parádés gólokkal... SPORT r zen a hétvégén a magyar labdarúgás a sze-. niem láttara háromszor nézhetett tükörbe; Bolognában, a Hungária körúton és a Hunyadi téren. A sor végén kezdve kénytelen vagyok idézni saját magam, amikor mindenféle kockázat nélkül leirtam, hogy lesz még ünnep a Hunyadi téren. Lett. De nem ez a lényeg, hanem az általános tanulság: a következetes munka egyszer meghozza eredményét. Azt ugyanis tudtuk, hogy a Dózsánál igényes szakmai közösség irányítja az edzéseket, ám azt is láthattuk, hogy a játékosokat önnön képességeik, beidegződéseik inkább uralják, mint az edző elképzelései. Ezért történhetett, hogy — tisztesség ne essék szólván — játék helyett olykor csak harapták a füvet, nyomozták a labdát és az ellenfelet. De küzdöttek fogvicsorítva. és most, a nagyon jó erőket felvonultató Vásárhely ellen ez a lelkesedés végre sikeres megoldások egész sorával párosult. Ugyanerről, az erőfeszítés fontosságáról , szólt az MTK—Rába ETO mérkőzés is. azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy a Hungária körúton — mindössze ezer szemlélődő előtt — az erőfeszítés teljes hiánya lepleződött le. Megvallom, mindig tartózkodom azoktól az emberektől, akik nyelvi panelekből építik föl mondandójukat, s hasonlóképpen irtózom azoktól a csapatoktól, amelyek egyetlen eredeti ötletet nem tudnak bemutatni a pályán. Nos, a vasárnapi tévés meccs szereplői ama gondolati úrt tágították tovább, melyben régóta nem találni a magyar labdarúgást. Hogy ne részletezzem a futball ellen, előre megfontolt szándékkal, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett bűncselekményt, hadd idézzem föl a mérkőzés egyik jelenetét. A csapat szabadrúgáshoz jut az ellenfél kapujatói harminc méterre, középen. Hárman topognak a labda körül, egyébiránt mindenki áll. Akár egy rokokó festmény: élénk zöldben szépen öltözött, divatosra nyirt urak, egy elegáns fekete személy körül. Mint egy múzeumi tárgy. E sorba illeszkedik a Bolognában elénk tartott tükör, melyben hitványnak, kopottnak és megalázottnak láthattuk magunkat. Nem volt jó meccs az olasz-brazil, ám minden ízében élvezhető, s ezzel elérte azt, amit semleges néző kívánhat. Igaz, az olasz publikum kifütyülte a csapatát, de ebben az itáliai labdarúgás félelmetes erejét kell látnunk, hiszen egy jó teljesítményre adott elégtelent a nézőközönség. Az más kérdés, hogy a brazilok többet mutattak a játék szépségeiből és lőttek egy fantasztikus gólt is. Kétség kívül megérdemelték a győzelmet, de ez számunkra silány következtetés. Nekünk ugyanis azon kellene eltűnődni, hogy mitől olyanok ök és miért ilyen minálunk a többmilliós extraklasszis. (dlusztiu) Október elsején félbeszakad! a Nag.viiiágocs—Tisza-Üj KSK megyei I. osztályú labdarúgó-mérkőzés. Október 12-i számunkban Imre László már a fegyelmi tárgyalás eredmenyéről is beszámolhatott. A szerző nem hallgatta el saját véleményét sem, mivel tudósítóként inár hoszszű évek óta foglalkozik a megyei I. osztályban történtekkel. Az adott esettől elvonatkoztatva, általános igazságként fogalmazta meg: „A játékvezetők egyik kötelessége, hogy már kezdettől megfékezzék az indulatokat, így ugyanis nem fajulhatnak odáig a dolgok, mint ahogy az Nagymágoeson történt." A hasonlítással kapcsolatban Barna Lajos játékvezetőnek született néhány gondolata, mivel ő arra helyezte a hangsúlyt, hogy a Serfőző Zsolthoz hasonló, fiatal játékvezetők támogatást érdemelnek inkább, mint kioktatást. lCzt a nézetét a nagymágocsi mérkőzésen határbíróként szereplő Barna szóban közölte, mintegy indokolva írásának egyik indítékát. A szemtanú megszólal Ezen a mérkőzésen mint partjelző működtem közre azon az oldalon, ahol az ominózus kiállítás és hátba vágás történt. A elossza írója felrója a játékvezetőnek, hogy megelőzhette volna az eseményeket, de. • Nézzük kronológiai sorrendben a történteket: Az első félidőbon semmi említésre méltó esemény nem volt, meg sárga lap sem. A második félidő ötödik percében villant az, elsó sárga lap. sípszó utáni labdaelrúgusért, majd rá öt percre az elsó pirost a „besárgult" játé-kas kapja, aki a mellette elfutó ellenfelét felvágta. Közben a TiszaÚj csapata rúg egy szabályos gólt, tehát idegenben vezet 1-0-ra, jól játszik. így idegességre semmi oka. Mégis, a 65. percben a Tisza-Üj játékosa a játékvezető háta mögött ellenfelébe rúg. aki azonnal törleszt, és mint mindig, a játékvezető a másodikat látja meg. Ugyanakkor érzi, válami előzménye volt a dolognak, mert miután kiállította a nagymágocsi játékost, kiszalad hozzám, és megkérdezi, mit láttam. Elmondom, s azonnal kiállítja Nagy Tibort is. Ezenkívül semmi olyan esemény nincs, ami az idegeket borzolná. Nincs szabálytalan gól, nincs jogtalan 11-es, nincs jogtalan kiállítás, nincs szikrázó hangulat, hogy forrna a levegő. A játékvezető érzi, hogy fáradnak, hogy idegesek, ezért többet fut. közelebb van hozzájuk, kevesebb előnyszabályt ad, tehát érezteti a játékosokkal, hogy „Itt vagyok, ne csináljátok!" Az adott helyzetbe^ ő nem csinálhatott, többet, ellenben az edzők igen. A hátam mögött a nézők, akik között régi futballisták is voltak, Paczuk Mihály sárga lapja után már mondták: „Ezt a süketet megint kiállítják." A játékvezető próbálta megnyugtatni, nem is egyszer, de hiába.' Minden ítélethez volt megjegyzése, eldobálta a labdát stb., és ennek betetőzéseként, a kapus kezé«ből kiütötte a labdát, ami olyan sportszerűtlenség, amiért sárga lap jár. Tehát most már piros. A játékos' elindult az öltöző felé, majd gúnyosan nyújtotta a kezét, hogy megköszönje a „kegyet", de miután a játékvezető elfordult, vállon vágta. Egyébként áz edzőt megkérdeztem a végén. miért nem hívta le a játékost amikor látta, hogy ideges. Azt mondta, hogy akarta, de már nem volt rá idő. Kérdem én: miért egy játékvezető a felelős azért, rrvert egy vagy több. magáról megfeledkezett játékos a saját csapatát, a saját faluját, kollégáit sújtja ilyen cselekedettel? A nagymágocsi és sök más kis csapat anyagilag és egyéb szempontból is a létéért küzd. Szerencsére, vannak olyan lelkes, sportszerető emberek, akik mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nélkül, a szabadidejüket feláldozva dolgoznak a sportért, hogy akik a vétő játékosok helyett is szégyellik magukat a mérkőzés ulán. és félve kérdezik: „Ugye. a sportkör ezért nem szenved hátrányt?" És alig nyugodnak meg, hogy nem, csak a játékos. Az a véleményem, hogy nem a játékvezetőben keresendő a hiba. vagv legalábbis legtöbbször rfem benne. Becsüljük meg azt a kevés embert, aki még szereti ezt a nagyszerű játékot, és áldoz érte, mert kevesen vannak. Barna Lajos játékvezető Válasz egy reagálásra A pontosítás érdekében hallgattassék meg Gyólay János, a CSLSZ főtitkára: — Barna Lajos azt írja. hogy Paczuk Mihály „gúnyosan" nyújtott kezet Serfőző Zsolt játékvezetőnek. Idézem a játékvezetői jelentést: „A játékos felém jött, és kezet nyújtva, magköszönte a játékvezetést." A bíró a fegyelmi tárgyaláson sem említett semmi gúnyosságot. Abban igaza volt a játékvezetőnek, hogy nem fogadta el a felé nyújtott kezet, mivel ezt a szabály tiltja. Az viszont nem volt helyes, hogy erre a gesztusra hátat fordított, hiszen ez a közeledés szinte barátt gesztusnak tűnt. (Mármint a kézfogás és a köszönet.) Nem foghatott tehát kezet a bíró, de közölnie kellett volna a játékossal, hogy erre nincs lehetősége. Meg kellett volna Serfözőnek fognia Paczuk karját, és ezzel viszonoznia a játékos gesztusát. Ezzel a feldúlt idegallapotu játékost megnyugtathatta volna, és akkor elkerülhető lett volna a folytatás, ami végül is a mérkőzés jogos félbeszakításához vezetett. Azt, hogy a játékos megütötte-e a játékvezetőt, vagy csak a vállához ért, nehéz eldönteni. A jelentés szerint ütött, de az ellenfél vezetője, Ve&Zelinov Mladen (Tisza-Üj KSK) Paczuk mozdulatát csak érintésnek, kézrátevésnek látta. Ez a tényeken nem változtat, hiszen a játékvezető megérintésé ütésnek minősíthető, amiért kiállítás és a mérkőzés lefújása a büntetés. Mégis osztom a Tisza-Ili vezetőjének véleményét, én sem minősítem — a leírtak alapján — Paczuk gesztusát ütésnek. Gondolják el az olvasók, hogy mit csinálnának akkor, ha valakinek köszönetet fejeznek ki, s az illető szó nélkül hátat fordít neki, nem fogadja el a kezét, vagy nem tesz valami más, baráti gesztust. Persze, ez sem mentj a játékos tettét Viszont az is igaz, hogy kevés játékos ismeri azt a szabályt, hogy a mérkőzés alatt a játékvezető a pályán játékossal nem foghat kezet. A mérkőzésen nem volt ellenőr, de az ellenőrző bizottság vezetője. Kormányos An. üil így vélekedett az esetről: A játékvezetőnek módot kel fett volna találnia arra hogy a játékossal a kiállítás után ne találk°zzon a Pályán közvetlen közelről. Péld-ul elmegy a oálya egv távolabbi pontjára, vagy sürgeti a Játékos levonulását stb. Ezzel nem adott vő'fna lehetőséget a kéznyújtásra és az utána történtekre. Megítélésem szerint, a Délmagyarország cikke nem sértett meg senkit, hiszen az ideges hangulatnak elejét lehetett volna venni, ha a játékvezető magához kéreti es figyelmezteti a csapatkapitányokat az első két kiállítást követően, vagy a reklamációk, vagy a labdaelrúgások miatt — mondta Végezetül a CSLSZ főtitkára. Előző írásom anyaga is zömmel a Gyólay Jánostól kapott információn alapul, kivéve a gloesza utolsó pár sorát Ez ugyanis az én véleményem volt. Mármint az indulatok megfékezése és a játékvezető szerepe dolgában. Valamit az indulatokról! Ebben a bajnokságban tíz forduló alatt 27 játékos ke rült a kiállítás sorsára, a rengeteg „sárgáról" már nem is beszélek. Ez a szám nem is egészen pontos, mivel a tudósítók nem mindig tudták a játékos nevét, ezért nem írtam, le. Ebben a nagy számban nemcsak a játékosok és edzők a felelősek, hanem — le sem merem írni — esetleg a játékvezetők is. Ugyanis van, aki főszereplőnek, véli magát, és úgy is ítélkezik. A másik véglet, aki mindent megenged eleinte, és a végére már más eszköze nem marad, mint a kiállításos fegyelmezés. Imre László m Az ügy nem nélkülözi a tanulságokat. Megtudhatták, akik nem ismerik a szabályt, hogy a játékvezető a játékossal a mérkőzés alatt nem foghat kezet. Igaz, ennek számtalanszor láthattuk ellenkezőjét, amikor éppen a játékvezető húzta föl a földre huppant játékost — a kezét nyújtva. Megtudhattuk azt is, milyen körültekintően kell eljárnia egy bírónak, különösen akkor, ha rázós meccset vezet. Megismerhettük annak a véleményét is, aki hétről hétre viszi vásárra a bőrét, ö. Barna Lajos, nem a fekete mundér védelmében szólt hozzá, hanem a körültekintő véleményalkotás érdekében. Meghallgattatott tehát több érdekeit. A következtetés adott: mindannyian a játék szeretetéért megyünk ki a pályákra, ne rontsuk cl közös örömünket! Tisza Volán SC— Debreceni Dózsa 24-19 (11-10) Férfimérkőzés. Újszegedi Sportcsarnok, 1300 néző. Vezette: Andorka, Schóber. Tisza Volán: ÁRVÁI — Sándor 4. TENKE 8/2, Réti, BALOGH 2, Tóth G. 4/1, Bárány 2. Csere: Grandjean (kapus), Fekete (kapus), Djurovic, ZSÓDI 2, Avar 2. Edző: Barabás Zsolt. Kiállítás: 16, ill.: 8 p. Réti végleg kizárva. Hétméteresek: 6/3,ill : 4/4. Két-két kihagyott helyzettel indult a mérkőzés. Az első gólt a vendégcsapat érte el. Szinte hihetetlen volt, de a mérkőzés 18. percében még csak 4-4-re állt a találkozó! S ez nem elsősorban a jó védekezésnek volt köszönhető. hanem mindkét csapat igen sokat hibázott. Igaz, hogy Bárány és Tenke is szép gólokat szerzett, de a vezetést Megyei II. osztály csak a 19. percben sikerült megszerezni. Az előny háromra nőtt, de a hajrában már leolvadt egyre. Szünet után rnás sebességre kapcsolt a Volán. Felgyorsította a játékot és Tenke szinte ellenállhatatlan volt. Avar kettő és Tenke egy ejtése tapsra ragadtatta a nézőket. Tetemesre nőtt a hazai csapat előnye, zsinórban öt gólt szerzett. Tenke még azt is „megengedte magának", hogy ejtésből szeTezzen hétméteres gólt. Egy picit kiengedtek a fiúk, és ékkor a Debrecen szerzett gyors egymásutánjában 3 gólt. Ez csak arra volt jó, hogy a Volán 7 gólos előnyét némileg csökkentsék. Remek második félidei játékával a szegedi csapat magabiztosan szerezte meg a megérdemelt győzelmét. Támadásban, védekezésben egyaránt felülmúlta ellenfelét. — imre — Á kistelek győzött a rangadón A megyei II. osztályú labdarúgó-bajnokság 10. fordulóját játszották az elmúlt hét végén. A Kistelek a Zákányszék elleni rangadón elért győzelmével megerősítette vezetőhelyét a tabellán. Az Asotthalom meglepetésre idegenben legyőzte a Postást, míg a sereghajtó Kiszombor döntetlent ért el a Húsos ellen. Ásotthalom—Sz. Postás 1-0 (0-0). Postás-pálya. 50 néző. Vezette: Jakus" (jól)/ Megérdemelten nyert a vendégcsapat, mivel a Postás ' á helyzeteit nem tudta kihasználni. Góllövő: Bodor. Ifjúságiak: Sz. Postás —Ásotthalom 8-1. Csanytelek—Eperjes 2-1 (0-1). Eperjes, 50 néző. Vezette: Daru (jól). Küzdelmes mérkőzésen egy sorfalról lepattanó szabadrúgásból szerezte meg a győzelmet a vendégcsapat. Góllövők: Kovács, Mucsi, ill.: Csicsely. Ifjúságiak: Eperjes—Csanytelek 4-1. Rúzsa—Algyő l-l (0-1). Rúzsa, 150 néző. Vezette: Paczali. Kiegyenlített erők, igazságos pontosztozkodás jellemezte a mérkőzést. Góllövők: Varga, illetve Boldizsár. Ifjúságiak: Rúzsa—-Algyő l-l. Kistelek—Zákányszék 2-0 (0-0). Kistelek, 200 néző. Vezette: Kubatovics. A rangadón megérdemelt hazai győzelem született. Góllövök: Tóth G., Tóth I. Kiszombor—K.-Húsos 2-2 (0-1). Kiszombor, 100 néző. Vezette: Oszlács. Színvonalas mérkőzésen a játékvezető téves Ítélete miatt (jogtalan 11-es) a gyengén játszó K.-Húsosnak így is sikerült az egyik pontot hazavinni. Góllövők: Kasza (2), ill.: Király, Szilágyi (1 l-esből). Ifjúságiak: Kinizsi-Húsos—Kiszombor 4-0. Szegvár—Földeák 0-0. Szegvár, 150 néző. Vezette: Rácz. Egyenlő erők küzdelmében a döntetlen eredmény igazságos. Ifjúságiak: SzegvéF— Földeák 3-2. UTC—üllés 5-1 (3-0). Üllés, 200 néző. Vezette: Bánoczki. A jól játszó és a helyzeteit is jobban kihasználó UTC megérdemelten nyert. Góllövők: Bajorics (2), Németh (2), Kakuszi, illetve: Bukucz. Ifjúságiak: UTC—Üllés 1-0. Csanád palota—Szatymaz 2-0 (1-0). Csanádpalota, 100 néző. Vezette: Takács (jól). K ü zdelmes mérkőzésen igazságos eredmény született. Ifjúságiak: Szatymaz —Csanádpalota 2-1. A bajnokság állása: 1. Kistelek 10 9 - 1 47-11 27 2. Zákányszék 10 7 - 3 29-16 21 3. Szegvar 10 6 2 2 23-18 20 4. UTC 10 6 1 3 31-14 19 5. Húsos 10 5 4 1 24-15 1 9 6. Cs.-telek 10 4 4 2 17-21 IS 7. Füldeák 10 4 3 3 15-14 15 8. Cs.-palota 10 3 4 3 16-15 13 9. Postás 10 3 3 4 19-18 12 10. Szatymaz 10 2 3 5 15-21 9 11. Asotthalom 10 2 3 5 15-24 9 12. tlHés 10 2 3 5 10-28 9 13. AlgVO 10 1 5 4 13-18 8 14. Kperjes 10 2 2 6 11-35 8 15. Huzsa 10 1 4 5 14-19 7 16. Kiszombor 10 1 3 « 20-32 6 Különbusz Bajára A Szeged SC labdarúgószakosztálya különbuszt indít Bajára a vasárnapi NB Il-es bajnoki mérkőzésre. Indulás, ,a Szeged étterem elől fél 12-ikor. Jelentkezni lehet október 19-éig a Sporttu'rist irodájában. Részvételi díj: 100 forint, amiben a mérkőzés 'belépőjegye is benne van. A Szeged SC labdarúgócsapata szerdán délután 3 órakor barátságos mérkőzéstjátszik a másodosztályú jugoszláv Novisad együttesével. Totónyeremények A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint a totó 41. játékhetére 7 millió 630 ezer 542 darab szelvény érkezett be. A nyereményalap: 40 millió 792 ezer 880 forint. Ebből a jutalom 3 millió 708 ezer 444 forint. A II. nyerőosztályra 18 millió 542 ezer 218 forint, a III. nyerőosztályra 7 millió 4IC ezer 888 forint, a IV. nyerőosztályra 11 millió 112 ezer 331 forint került felosztásra. 13 plusz 1 és 13 találatos szelvény nem volt. A nyeremények: 12 találatos szelvény 87 darab, nyereményük: egyenként 170 ezer 503 forint; 11 találatos szelvény 1580 darab, nyereményük, egyenként 3 ezer 755 forint; 10 találatos szelvény 16 ezer 725 darab, nyereményük egyenként 532 forint. A kifizetés időpontja: 20 ezer forint alatt október 21-étől, 20 ezer forint felett október 25-étől.