Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-17 / 246. szám

79. évfolyam, 246. szám 1989. október 17., kedd Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Javaslaté munkásőrség megszüntetésére A Minisztertanács hétfői ülésén jelentést hallgatott meg a magyar—csehszlovák és a magyar—osztrák kormányfői tárgyalásokról. A Minisztertanács konzultációt folytatott időszent belpolitikai kérdésekről A kormány javasolja az Országgyűlésnek a munkásőrség megszüntetését, és ezzel összefüggésben a honvédelemről szóló törvény módosítását. A Minisztertanács áttekintette a teli időszak energiaellátási helyzetét. (A szóvivői tájékoztatóról lapunk 2. oldalán számolunk be.) Menekültügyi hivatal Elsőként csatlakoztunk A genfi menekültügyi egyezmény szellemében október 15-tól a Belügyminisztérium Menekültügyi Hivatala jár el a menekültekként hazánkba érkezők ügyében — közölte Gál Zoltán, belügyminisztériumi államtitkár hétfői sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett arra, hogy hazánk ez év tavaszán csatlakozott a konvencióhoz. Mint mondta, a magyar kormány magára nézve kötelezőnek tekinti azokat az értékekét, amelyek az emberi jogok tiszteletben tartását jelentik. Gál Zoltán elmondta, hogy jelenleg 22 583 Romániából érkezett menekült tartózkodik hazánkban. Közülük 17 788-an magyar, 3498-an román, 1267-en pedig német nemzetiségűek. Az elmúlt év január elseje óta több mint 28 ezren érkeztek Romániából, s közel 26 ezren kaptak tartózkodási engedélyt. Ez idő alatt harmadik országba 2500-an lúvoztak, míg saját elhatározásból 528-an visszatértek Romániába, 2500-at pedig a magyar hatóságok irányítottak vissza. Áz államlitkár hangsúlyozta: a magyar kormánynak változatlanul az a törekvése, hogy minden nemzeti kisebbség a szülőföldjén gyakorolhassa emberi jogait. Az államtitkár szólt arról is. hogy az október 15én életbe lépett törvényerejű rendelet a menekültként elismert személyek jogállásáról, valamint a Minisztertanács rendelete a menekültként való elismerésről,' ideiglenes szabályozásnak tekinthető. Jövőre, a tapasztalatok birtokában, erről törvényszintű szabályozást kívánnak alkotni. Elmondta azt is, hogy a magyar nemzetiségű menekültekkel nem kívánnak különbséget tenni, de azt mindenképp figyelembe kell venni, hogy ök mégis másként kötődnek az anyaországhoz. Ahhoz, hogy a Romániából érkezett magyar nemzetiségűek megkapják a magyar állampolgárságot, módosítani kell a magyar— román állampolgársági egyezményt. Ha a magyar kormánynak ez a törekvése nem sikerül, akkor fel kell mondani az egyezményt. Az államtitkár rámutatott: a hivatalosan is menekültnek nyilvánított személyeket néhány kivételtől eltekintve megilletik majd a magyar állampolgárok jogai. A menekültek azonban nem kapnak választójogot, s nem vonatkozik rájuk a hadkötelezettség, s nem tölthetnek be olyan tisztségeket, amelyekhez a magyar állampolgárság szükséges. (MTI) Népszavazás ? 0 kampány folytatódik A Szabad Demokraták Szövetsége már több mint 100 ezer aláírást gyűjtött össze annak érdekében, hogy az állampolgárok népszavazáson nyilváníthassanak véleményt a munkásőrségről, a munkahelyi pártszerveződésekről, az iMSZMP, illetve annak jogutódjának vagyonával való nyilvános elszámoltatásról, valamint a köztársasági elnök megválasztásának időpontjáról. Haraszti Miklós az MTI érdeklődésére elmondta, hogy újabb 50 ezer aláírást adtak át a Parlament elnökének. Hozzátette még: ezután is folytatják az aláírásgyűjtési jsampányt. A Belügyminisztérium választási irodájának vezetője, Csiba Tibor elmondta, hogy 100 ezer aláírás esetén az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást. Az aláírásokat a Parlamentnek 8 napon belül kell megküldenie az országos választási elnökségnek, s annak 30 nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja az aláírások hitelességét. Ezt követően az Országgyűlésnek a benyújtást követő 'legközelebbi ülésszakán, de legkésőbb 60 napon belül kell döntenie a népszavazás elrendeléséről, s a lebonyolítására 3 hónapon belül kell sort kerítenie. Ennek részleteiről azonban egyelőre korai lenne beszélni, mert a népszavazásról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy a népszavazás lebonyolításánál a választójogi törvény irányadó, ez azonban csak most kerül a Parlament elé. Annyi azonban bizonyos, hogy a népszavazás akkor ervényes és eredményes, ha a választásra jogosult állampolgárok tobb mint a fele érvényesen szavaz, illetve több mint a fele azonos választ ad a megfogalmazott kérdésekre. Őszidő Zsombón Az őszi Nap felhöfoltok közül nézett le a falura aznap, amikor Zsombón jártam. Meleget és fényesseget, didergést és borongást váltogatott, jeleként az öszidönek. S mintegy szimbólumaként ama másik őszidőnek, az idős kornak, aminek itteni jellemzőivel ismerkedni jöttem. A Szegedről kirajzók felkapott települőhelyén, a város körüli villanegyedre emlékeztető többszintes új házak között minthacsak az „ófalu" jött volna velem szemben: fekete fejkendős, garabolyos idős asszony. Míg azt hitte útbaigazítandó idegen vagyok, barátságosan adta a szót, mikor kiderült, hogy őfelé tapogatom az utat, zárkózottá vá^lt: — Nincsen énrajtam újságbavaló. Magamban élek. de még mindent győzök. Nem szorulok se pénzre, se gondozásra. — S ha szorulna, mondaná? Lenne kinek? — Lenne hát, vannak gyerekeim — siet a válasszal. Aztán elnéz mellettem s lassan hozzáteszi: — De nem mondanám, míg végképp le nem esek lábrul. Megvan a maguk baja, maguk élete. „Kevés is elég..." Vontatott beszélgetésünk a gyerekek életétől gyorsul, hogy mire jutottak, azt a mama szívesen sorolja. Hogy ő mire jut? — Nem szóbeszédre való: Majd elrendezi a sors. Latja, nincs még gondom. A hetven évemmel is elballagtam most is az új boltba. Egy órája nyitották. Kíváncsi voltam ra. mi van benne. Bár nekem már kevés is elég. A többi zsombói idős embernek 'vajon elég-e, és mennyi az a kevés. Firtatom a tanácsnál. Faragó M. Vilmos tanácselnök és illés Zoltánné, a szociálpolitika felelőse — s mint kiderül annak emberséges szándékú, mindenben segítőkész „mindenese" — adatokat sorol: A falu 2 ezer 170 fős összlakosságából 529 a nyugdíjas korosztályú idős ember, közülük 94 él egyedül, 54 tanyán. Egyre többen nehezedő helyzetben: pénzbeli segélyre is, gondozásra is szorulva. A tavalyi 230 ezer helyett idén 340 ezer forintot tud adni a tanács segélyekre. Ügymond hivatalból utaltuk pénzt ebben az evben mintegy hatvan embernek; az öt-hat alkalommal juttatott eseti segély év végére összesen 8—10 ezer forint is lehet. „Naprakészen" ismerik a rászorulók helyzetét — jelzik a tanácstagok, a gondozási központ és a tanács dolgozói, az orvosok és asszisztenseik, sőt a postás meg a szomszédok is. Illésné mondja: — Jók itt az emberek. Számon tartják egymást, jelzik a gondokat. Eb ben nem adunk a formaságokra, nincs ügyfélfogadási idő, bárki bármikor megtalál. Megtalálni az igazságost Mástól tudom, hogy keresik is a „Rózsikát" sűrűn — s mindenfelével. Akár vasárnapi ebédfőzés közben is. — Van, mikor nehéz ez a munka. A jogszabályok igazságtalanságait nehéz szívvel magyarázza az ember az öregeknek. A mostani segelyezési forma rossz. Kap, aki kér. És aki nem kér? Rá lehet erőltetni? És kire menynyit? Higgye el, nagyon nehez megtalálni az igazságosságot. És nehéz együtt kezelni az emberi problémákat. A tapintatos, igazságos megközelítések sok fejtörést okoznak. Ez nem nyolcórai hivatali munka. Biztos vagyok benne, hogy Illés Zoltánné haza is viszi a gondokat, a töprengést; élethivatásszerűen végzi ezt a tevékenységet. Ami persze nem mindig hálás és nem túl látványos: de alapvetően fontos ahhoz, hogy a községben az emberek közérzete jó legyen. Amire ebben a faluban hagyományosan törekedtek az utóbbi években. Legutóbb például azzal, hogy közadakozással, közmunkával átépítsék a régi orvosi rendelőt — az idősek klubjává, gondozási központtá. Az idén új funkciót kapott, szépen felújított epület, Botránykeltés a Szeged SC-nél Lapunkban október hatodikán számoltunk be a Szeged SC elnökségi ülése alapján az egyesület gazdasági helyzetéről. Akkor, a vezetők elmondták, hogy biztató jövő elé néz a klub, s egyik ••szakosztályt sem fenyegeti a megszüntetés réme Mint közzé tették, a vállalkozások jó úton haladnak, hiszen az első félévben a nyereség tisztán 5.7 millió forint volt, amit a szakosztályok támogatására fordítanak. Ezután meglepődve olvastam a Sport Plusz 42. számában, hogy újabb visszaélések vannak az egyesületben. Legalábbis ezt tükrözi az a névtelen levél, melyet a fogalmazóik) „Szeged SC sportolók és edzőjük" aláírással juttattak el a sportlaphoz. A magukat csak homályosan megnevezők a következő sorokkal kezdték dolgozatukat: „...A városi sportegyesületnél (Szeged, Dózsa u. 2.) különböző gazdasági tevékenységet folytatnak úgy, hogy sportérdekek álcája mögött bizonyos egyesületi személyek és a kapcsolataik révén közreműködők a fő haszonélvezők. A vezetési módszerek pedig enyhén szólva diktatórikusak, és nem fair-ek Az ügyvezető elnök és a vállalkozásokban közreműködő élősködők, a KISZ és az MSZMP emlőin nevelkedtek, és élvezték (élvezik) a korrupt tanácsi vezetők támogatását, így megszokták és megtanulták, hogy szinte mindent csinálhatnak a legkisebb veszély nélkül." A továbbiakban a levélben felsorolják az állítólagos szabálytalanságokat, melyek igazságtartamát nem feladatunk eldönteni, ám igyekeztünk kideríteni, vajon kik lehetnek azok, akik ezt a levelet megírták. Minden szakosztályból megkerestünk valakit, azzal a kérdéssel, hogy foglalkoztak-e a névtelen bejelentéssel. A válasz mindig ugyanaz volt; „Megbeszéltük és véleményt formáltunk" — mondták. A szondázás végeredménye pedig egyöntetű: „Elhatároljuk magunkat a Sport pluszban megjelent, nevünkben írt levéltől!" Ezenkívül szinte mindenki hozzáfűzött valamit ördögh István, súlyemelő vezető edző szerint, azok a versenyzők, akik a beígért bérüket és teljesítményükért a prémiumot megkapják, ilyesmivel nem foglalkoznak. Fekete Péter karate vezető edző, és Papp István a vízilabdások technikai vezetője olyan ember bosszújáról beszélt, aki sértődött, akit eltávolítottak az SC-től. Laluska Pál a kosaras férfiak intézője — aki „mellesleg" a jogi egyetemen tanár — személyre szóló támadást vélt felfedezni a szövegben, s — mint mondta — a vállalkozások említése csak körítés, hiszen a felsoroltak nagy részénél a levélből nem derül ki, hogy mi is a probléma. Trényi Imre az adóhivatal ipari osztályának főelőadója, az atlétikai szakosztály igazgatója kijelentette: „Beosztásomnál fogva mindennapos kapcsolatban vagyok a Szeged SC gazdasági munkatársaival, s csak annyit mondhatok, hogy sterilen, korrektül dolgoznak!" A fent említettek szerint, nem a sportolók írták a levelet, legalábbis az elbeszélgetések során — melyet Zádori Gyula labdarúgó szakosztályvezető összegez majd, és küld el a Sport pluszhoz — senki nem vállalta magára. Kire gyanakszik az egyesület? ..Olyan információk vannak a levélben, — nyilatkozta Szél János egyesületi elnök — melyekhez sportolók, edzők nem • juthatnak hozzá. Csak az ügyvezetésen belüli személyről lehet szó. Mi is vizsgáljuk az ügyet, de minden bizonnyal a gazdasági rendészet sem hagyja szól nélkül." A megyei rendőrkapitányság, népgazdasági és társadalmi-, tulajdonvédelmi osztályvezetője, Róth Imre azt a felvilágosítást adta, hogy az ominózus levél már szeptember 22-én birtokukban volt, de azt átküldték a városi sporthivatalhoz, ahonnan csütörtökön az a válasz érkezett, hogy nem illetékesek az ügy kivizsgálására. Így a továbbiakban a gazdasági rendészet foglalkozik a bejelentéssel, de csak a megfelelő keretek között, hisz nyomozás nem indulhat. A névtelen levelet tartalmazó dossziét pedig november 10én zárják le. » Akármelyik félnek is lesz igaza, egy valami megállapítható: ez az ügy nem a sportot szolgálja! Cs. Gát László pázsitos, fás, bokros, virágos udvarán egy Lada Nivát ke rülünk: — Ezzel visznek naponta tizennyolc ebédet a külterületre, a tanyákra, hozzák el a vendéglőből a klubban étkező tizenhat öreg etelét és a házakhoz vitt nyolc adagot — világosít fel Illésné, míg belépünk a gondozási központba. Megcsap a meleg, szemnyugtató a tisztaság. Az előszobai fogasokon „öreges" kabátok, alattuk a földön szatyrok, kosarak. Az épület bal oldali szárnya „személytelen". A férfiaknak szánt pihenőszobában három új heverő, kényelmes fotelok, látszik rajtuk, hogy nemigen használják őket. A mellette lévő csempézett, zuhanyozós fürdőszoba fregoliján mutatkozik csak némi jele a hétköznapoknak: kockás flanelingek. fekete szoknya szárad. — A gondozónők itt mosnak, vasalnak az idősekre, fürdethetik is őket — sorolja Zetkóné Újvári Zsuzsanna, a vezető. — A saját otthonukban való gondozásra tartanak igényt többen. De most tizenhatan járnak, reggel 910 óra körül jönnek, de kettő után már megy is a többségűn naza. Tudja, tesznekvesznek még a portájukon. Egymáshoz húzódva A nok pihenőszobájában a vetett agyakon látszik, van aki itt ledől. Délelőtt tízkor — amikor ott jártam — nem heverésztek. Az ebédlő asztalaival üldögéltek, beszélgettek. — A társaság kedvéért. Együtt jobban mén az idő — hallom a magyarázatot. — Néha nézzük a tévét is. Meg emlegetjük, hogy volt régen. A legnagyobb közös helyiség végében hatan „verik a blattot". A szelíd kártyázókat a tálaló ajtajából kedvelt gondozónőjük, Veronka figyeli jóindulattal: — Jó, hogy igy összeférnek. Egyre inkább összejönnek, jó. nyugodt a hangulat. Kibeszelhetik itt magukat. — Hetente jön az orvos. Az ügyeik intézeseben is segítünk — teszi hozza Zsuzsika — Es önöknek milyen segítség kellene? — Most éppen jó lenne találni valami jármüvet, amivel Ullésre átvinnék a klubosokat látogatóba. A hoszszabb téli napokra nem ártana talán, ha a kultúrházzal közösen tudnánk programokat biztosítani a kisöregjeinknek. A területi ellátást csak úgy lehetne jobbá tenni, ha lenne még egy gondozónőnk. Akkor nem kellene mindig rohanni, több idö jutna az emberekre A lelki törődésre terelődik a szó, hosszasan. Az őszidőn melegséget árasztó emberi jó szóra A magányosság problémáira, az idős kori szorongásokra. Amiknek feloldásáért minden itt dolgozó tenni próbál nap nap után. — Nehéz? — Csak az tudja, aki benne van. Ráadásul köti őket a jogszabályok sokasága, akadályozza az érdemi munkát a sok adminisztráció. Segíti viszont sok önzetlen ember — tiszteletdíj nélkül is. S mindettől érzi talán olyannak az ember az öszidöt Zsombón, hogy a borongáson és a didergésen áttörni képesek a fény és a melegség sugarai. Szabó Magdolna