Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-16 / 245. szám

1989. október 12., csütörtök 5 Napló és Nemzet Nyomda a pusztában Néhány hete röppent fel a hír. hogy az ismert szegedi ügyvéd. Bába István is lapot indít. Sőt már az új orgánum címe is adott: Szegedi Napló. — A Függetlenségi Párt egykori újságját igyekeznek ntajd folytatni'.' — Üzleti alapon szerveződik ez a lap. A tulajdonos egy kft., ilyen értelemben tehát folytatói kívánunk lenni a független újságcsinálásnak. — Ön. ha jól tudom, kisgazdapárti. Pártérdekeket mennyit képvisel majd a: új lap? — Bizonyos értelemben hajlunk a kisgazda gondolkodási módra, hiszen ők is tőkével szállnak be. de elsősorban az üzletet tartjuk szem előtt. Tehát olyan lapot akarunk, amelyik eladható. Nem pletykaújságot, nem köpködő, pocskondiázó lapot. hanem korrekt hírharsonát, ügy látom, az olvasóknak már elegük van a napi élet tülpolitizálásából. a valós, vagy keresett. csinált botrányokból. Nem ebből akarunk megélni. — A jól menő ügyvédi praxis Itelvett ezután laptulajdonos les':? — Erről szó sincs. A lap nem az enyém lesz. hiszen ennyi pénzem aligha lehetne. A tőkés vállalkozásban részt vesz egy nyugatnémet társ is. akinek a kft.-n belül 51 százalékos a részesedése. Ö szállítja a félmillió márka értékű nyomdagépeket. Hiszen mi nemcsak lapot, nyomdát is alapítunk. Ma már korszerű nyomda nélkül aligha tudnánk betörni a piacra. Helyiségünk már van. a nyomdagépek pedig hamarosan elindulnak Szeged felé. Pontosabban Kopáncsra. hiszen ott vettunk egy gazdasági épületet. " — Modem nyomda a pusztában? • — Vettünk egy autóbuszt, amelyik szállítani fogja a nyomA magyar sajtó sokáig csendes állóvizében az elmúlt hónapokban egyre több új lap, friss orgánum igyekszik helyet találni magának. A lapindítás ma már nem privilégium, hanem állampolgári jog. No. azért újság nem születik máról holnapra, hiszen hatalmas töke szükségeltetik hozzá, hogy a piac korlátozott fizetőképességéről már ne is szóljunk. dászokat. Úgy tűnik, a külföldi tőkés társ. nemcsak gépeket, de megrendeléseket is szállít majd. így nyugat-európai bérmunkát is vállalunk. Nagyon fontos a nyomdai haszon, hiszen az újságot az elsó hónapokban nem tekinthetjük nyereségforrásnak. A biztos megélhetést a nyomda adja. így már nem kell izgulnunk. — Egyre több az eszkimó és egyre kevesebb a fóka. Úgy gondolja. hogy sikerül majd megkapaszkodniuk egy elszegényedő piacon? — Nos. egyelőre csak hetilapban gondolkodunk. Amint beindul az üzlet, feltöltöttük a szerkesztőséget. át kívánunk térni napi megjelenésre. — Milyennek képzeli el az eladható újságot? — Ellenzékinek, de tárgyilagosnak. Pártállás nélkül bárki munkatársa lehet a szerkesztőségnek. akit szakmailag erre érdemesnek ítélünk. Az érdekes írások mellett az eddig megszokottnál sokkal többet szeretnénk szolgáltatni. Nem elsősorban a szenzációkból akarunk megélni. A politika mellett az élet apró dolgaival, gondjaivalbajaival szeretnénk többet foglalkozni. Emberközeli, családi újságot szeretnénk csinálni. — Lesz hozzá elég szakember? — Minden bizonnyal. — Úgy hirhk. mesés fizetésekel kínál! — Igaz. hogy az átlagnál jóval többet ajánlunk, de ezért átlagon felüli teljesítményt is várunk. — Kik lesznek a munkatársak? — Egyelőre ez maradjon titok. Annyit elárulhatok, hogy nemcsak a legjobb szegedi tollforgatókat kívánjuk megnyerni, de a fővárosban is szétnézünk Az ország minden szegletében akarunk tudósítókat fogadni. — Mikor olvashatjuk az első számot? — Pontos dátumot most még ne várjon tólem. Minden bizonnyal az év vége felé. vagy a jövö év elején. Ugyancsak hírlik szegedi sajtóberkekben. hogy másik laptárs is bontogatja szárnyait. A Szegedi Nemzetről Simor Ferencet. a Kereszténydemokrata Néppárt helyi titkárát kírdeztük: — Bárcsak igaza lenne a híresztelöknek és tudnánk napilapot indítani Szegeden. De ehhez hatalmas töke kellene, ennyi nekünk nincs. — Akkor honnan a szóbeszéd? — Valóban felvetődött a gondolat. mi is hallottunk róla. de mi lennénk ebben a legkevésbé érdekelt felek, amolyan függelékek. — Hát akkor kik tervezgetnek? — Tudomásom szerint a Szegedi Nyomdában született az ötlet. Természetesen ott is érdeklődtünk. A válasz? A lapindítás egyelőre csak terv, térjünk viszsza rá később. Néhány hét múlva. ígérjük, nem leszünk feledékenyek... Rafai Gábor Irodalmi kávéház a Royalban Az írás a személyiség tükre Régi vágya az emberiségnek. hogy olyan biztos módszert találjon, amelynek segítségével mindenkiről pontosan meg lehet tudni, mi lakozik benne. Keresték a megismerés csodáját a varázstó vizében, az igazlátó tükörben, a koponya dudraiban. tenyerünk vonalaiban, csillagképekben és újabban a pszichológiai vizsgálóeszközökben: tintafoltokban látott képekben, kérdőívek alternatívái közötti választásokban. Ezek közé a módszerek közé tartozik a grafológia is. mely az emberek személyiségét az írásukból igyekszik megismerni: „A vesémbe látott, keresztüllátott rajtam, szétbontotta és kiteregette rejtett titkaimat, maradék nélkül leírta — ismeretlonül. mert hiszen csak néhány sor betűt kapott belőlem! — egyéniségemet. meghatározott és lerajzolt, olyannak, amilyen vagyok" — gúnyolódott Karinthy Frigyes a ..Grafológia" címú humoreszkjében. ..Ma már nem szorul bizonyításra. hogy az írás mindenben tükrözi írója lelkivilágát, sót fizikai állapotát is. Egészséges vagy depressziós lelki alkat, öröklött vagy szerzett betegségek. jellemtulajdonságok és kedélyállapot, rejtett indulat vagy vonzódás, értelmi képesség. akaraterő vagy ideggyöngeseg. önbizalom vagy kishitűség: mind nyomot hagv az íráson" — írja komolyan a történész Bende Kálmán. Rákosiié Ács Klára 1985-ben megjelent és hamar népszerűvé vált Vallanak a betúk címú könyvének előszavában. Elvileg semmi különös nincs abban, hogy az ember személyiségére az írásból igyekezzünk visszakövetkeztetni, hiszen személyiségünk viselkedésünkben. ki fe jezésform á 11 k ha n megnyilvánul. így természetesen az írásunkban is. Igaz. hogy ez a megnyilvánulás távolról sem egyértelmű, és így tág teret ad az intuíciónak, a beleélés, értelmezés képességének. Magyarországon a grafológia a 20-as években jelent meg. s az 1930-ban alakult Magyar írástanulmányi Társaság egészen az 50-es évek elejéig aktívan működött. A nemrégiben újjáalakult írástanulmányi Társaság a kényszerű hosszú szünet után igyekszik újjáéleszteni a grafo lógiai gyakorlatot. A Royal szállóbeli irodalmi kávéház ma esti vendégével. Agárdi Ta mással, a társaság elnökével beszélget és várja az crdcklö dókét a házigazda-pszichológus: Klein Sándor A halhatatlanság kövei Még az a kis — Nekem még eddig mindig jót tett a véradás! Határozottan jobban érzem magam utána! — mondja Szabóné Szente Ildikó e meglepő szavakat, jóízűen fogyasztva a véradóknak járó uzsonnát. — Igaz. hogy már hat éve gyesen vagyok két kis gyerekemmel, de ilyenkor bejövök, legalább találkozom a régi munkatársakkal. A Hungarohemp újszegedi gyára — ismertebb nevén csak az ..újszegedi kendergyár" — évente két alkalommal fogadja — és tegyük hozzá: szívesen — a véradó állomás dolgozóit. Ilyenkor az orvosi rendelő is átalakul ..véradó állomássá" és a műszakban dolgozók fnellett megjelennek a nyugdíjasok is. — Amíg engem hívnak, addig én eljövök! — mondja Dőczi Józsefné. aki meg sem tudja számolni, hányszor adta vérét a rászorultaknak. Csókási Mária is ..törzsgárdatag", egyszer sem hiányzott, ha hívták, de Nádudvari Istvánné is szúrás sem fáj azzal dicsekedhet, hogy 1965től mindig szívesen nyújtja karját. Mint mondja: öccsére gondol ilyenkor, akinek egy súlvos műtétjéhez sok vér kellett. Az újszegedi kendergyárban a műszakban dolgozókat sem éri semmiféle kár. ha munkaidőben jelentkeznek véradásra. (Sajnos, ez nincs mindenütt így.) A gyár bölcsődéjében és óvodájában dolgozó asszonyok nevetve ..árulkodnak" főnökükről. Bozóki Tamásnérói, hogy bizony ó is régi véradó. Most is jön majd, csak az apróságokat nem hagyhatják egyedül, nem jöhetnek egyszerre. Az orvosi rendelőben csendben, gyorsan dolgoznak. Akik már elfogyasztották uzsonnájukat, indulnak vissza a munkahelyre, vagy otthonukba, s a vérrel telt palackokat is elindítják életmentő útjukra. Ezen a napfényes szép napon 115-en adtak vért az újszegedi kendergyárban. Somogy i Károly né Nálunk, ha valaki diplomázni kíván, kcdvcnc tantárgya melle kénytelen egy másik szakot is kitanulni, mert mifelénk a főiskolán párosan árulják a tudományt. Sok szerencsétlen kényszerpáros létezik, talán még a legszimpatikusabb a rajz-földrajz. Ugyanis az esztétikum a művészet, a geográfia tudományába mélyen benne rejtezik. A csillagos égbolt, a tengerek vize. a hegyek gyomra ősidők óta a szépség forrása a gyönyörködni vágyó emberszámára. Ma. a műanyagok korában, nem árt. ha az utánunk jövőknek megmentünk egy maréknyit a természet kincseiből. Leiéné Dobai Katalin az újszentiváni gyerekeket tanítja a rajz és földrajz tudományára. Napi munkája mellett beiratkozott áz egyetemre, hogy főiskolán szerzett diplomáját megfejelje egy középiskolai tanári végzettséggel. Á JATE földrajztanszékén Szederkényi Tibor professzortól igen izgalmas. szép témát kapott szakdolgozatához. A szegedi belvárosi temetó sírköveit tanulmányozta. s a természetes kőzetből készült ..fejfákat" vette lajstromba. Térképet készített a parcellákról s pontosan megjelölte. milyen fajta, mclv földtörténeti korból, melyik országból származó kőzeteket fedezhet fel a temetői látogató. — Hány sírkövet kellett megvizsgálni? — Körülbelül nyolcezret. Örömmel állapíthattam meg. hogy a belvárosi temető sírjainak több mint fele természetes kőből készült. Hála a gondviselésnek. ezek egészen jó állapotban vannak. Pedig a szabadtéren felállított kövekre sok veszély leselkedik. A fagy. a homokvihar. a savas esó nagy pusztítást tud végezni rajtuk. — Melyik kózetfajta a legérzékenyebb? — A márvány, ez a legdrágább kö. Fekete márványból, dioritból. gahbróból. labradoritból készült • obeliszket ma már csak ritkán csináltatnak szeretteik sírjára az emberek. Legfeljebb vékony táblácskák készülnek e nemes anyagokból,. ezt helyezik el a sírkövesek a mükóböl készült sírboltra. A carrarai márvány helyett is legtöbbször kubai márványt használnak. Ilyenből készült például a nagyszínház belső burkolata. A szürkés erezetű, egyébként esztétikus burkolóanyag strapabíróhb és főleg olcsóbb carrarai testvérénél. Skandináv dioritot szinte már egyáltalán nem lehet kapni. Csak a második világháború előtti sírok között találtam olyat, ami svéd gránitból készült. Sírkövesektől tudom, hogy némely kereskedők viszszaclnek a megrendelő tudatlanságával s nem egyszer silány minőségű andezit lapokat adnak cl svéd gránit gyanánt. Amit a közvélemény vörös márványnak tart. az pedig legtöbbször piszkei vörös mészkő. Valamikor Nagy-Magyarországon a ruszkicai márvány örvendett a legnagyobb népszerűségnek. Ma Romániából egyáltalán nem importálunk ilyen kőzetet. — Csak az erózió tesz kárt a temető köveiben? — Ölömmel láttam, hogy a belvárosi temető szép és gondozott. Szinte alig találkoztam megrongált kövekkel. A régi. szép sírokat, kriptákat a halottak hozzátartozói rendben tartják. — Hónapokig szinte naponta járt ki a temetőbe, annak hangulata, az elmúlás gondolata nem nyomasztotta? — Hazudnék, ha azt mondanám. hogy nem hatott rám. Bár a köveket tanulmányoztam. de óhatatlanul sok más dolgot is megfigyeltem. Például azt. hogy miként próbálnak a hozzátartozók kedves halottjuk ,egykori személyisegéből megmutatni valamit az utókornak. Elnézegettem az arcképeket. olvasgattam a verseket. feliratokat. Egy-egy családi sírbolt névtábláiból egész törtenetet léhet kiolvasni. Rám legtöbbszór megnyugtató hatást tett a temető csöndje. — Nem tévedett egyetlen kőzet meghatározásánál sem? — Eleinte minden követ egyformának láttam. Legfeljebb a színéből következtettem a fajtájára. Később fedeztem fel a finom különbségeket. Egyszer a professzor úr is kiautózott velem a temetőbe, mert egy gabbrófélét nem tudtam felismerni: most már a szakmai ártalom tüneteit kezdem felfedezni magamon. Megyek az utcán s az oszlopok, lépcsők, párkányok anyagát figyelem. Sajnos, egyre kevesebb a természetes kőanyag a városban és az országban is. Pedig a habarcs, a cement bármilyen látványos formában is jelenik meg. nem tudja utánozni a természetes kö nemes egyszerűségét. Pacsika Emília Lassan megtelnek a palackok — Remekül érzem magam... (Szabóné Szente Ildikó)