Délmagyarország, 1989. október (79. évfolyam, 232-258. szám)

1989-10-14 / 244. szám

4 1989. október 4., csütörtök Az iskolák leiskolázzák egymást? Ami nem ment Zalkának... A város több általános iskolájában — kihasználva a rendeletadta lehetőséget — az orosz helyett első idegen nyelvként más, nyugati nyelveket vezettek be. Azonban ennek a változtatásnak tárgyi és személyi feltételeit nem mindenütt lehetett megteremteni. Igy például a Zalka Máté Altalános Iskolában sem, ahol pedig többéves hagyománya van az elsőtől a negyedik osztályig működő önköltséges német nyelvi szakkörnek. A tárgyi feltételek (tankönyvek, feladatlapok) megteremtése mellett még nagyobb gondot okoz, hogy kevés a nyelvtanár. Míg az iskolák mindöszsze 70 forintot tudnak fizetni egy óráért, addig a más formában végzett nyelvtanítást jóval nagyobb összeggel honorálják — nem beszélve a magánórákról, ahol 200 forinttal is számolhatjuk az óradíjat. A Zalkában a szülők anyagi támogatásával mégis megkezdődött a nyugati nyelvek oktatásának megszervezése. ... sikerült Madáchnak Ugyan csodával határos módon, de több iskolában megoldották, hogy nyugati nyelvet tanítsanak első idegen nyelvként. A Madách Imre Altalános Iskolában a harmadik osztályosok tagozaton, negyedikben és ötödikben az orosz helyett tanulják az angolt. Ez az iskola azonban nem csupán a nyelvoktatás terén jeleskedik. Kidolgoztak egy tervet a testnevelés, a magyar és a matematika tantárgyakban tehetséges tanulók foglalkoztatására, illetve egy demokratikus diákönkormányzat kialakítására. A terv megvalósításához pályázat útján 200 ezer forintot kaptak az 1989/90-es tanévre a közoktatás-fejlesztési alapból. Ez az új támogatási rendszer új lehetőségeket nyit és ösztönzőleg hat a pedagógusok újító törekvéseire. A Madách Imre Általános Iskola a pályázat megnyerésével új helyzetbe került. Erről beszél Lajkó Lajos, az iskola igazgatója. — Miért választották éppen a testnevelést? — A mi iskolánkban testnevelés tagozat működött. Mikor meghirdettük a nyelvtagozatot, a szülók olyan nagy számban íratták át a testnevelésről gyerekeiket, hogy úgy éreztük, veszélybe kerül a testnevelés tagozat. A program segítségével azonban az angol tagozatosok délutánonkénti testnevelési órákon vehetnek részt. Sokan úgy gondolták, hogy ez a megoldás elveszi az időt a nyelvtanulástól, de egy egészségesen felépített naDirendben ez Inkább a szellemi felfrissülést szolgálja. Alapozó tantárgyak — Mi szólt amellett, hogy a matematikából és magyarból tehetséges tanulókkal külön foglalkozzanak? — A két alapozó tárgy a matematika és a magyar. Mondhatnám azt is, aki jól teljesít ezekből, az a többi tantárgyban is megfelelő eredményeket tud felmutatni. Hosszú éves tapasztalatunk azt mutatja, hogy a felzárkóztató foglalkozások elég kis hatékonyságúak. Így jutottunk arra az elhatározásra, hogy mindinkább át kell térnünk a tehetséges gyerekekkel való foglalkozásra. A három 5. osztályból kiválasztottuk azokat a gyerekeket, akik a legjobban teljesítettek matematikából és magyarból. Ezeken az órákon ók külön csoportban tanulnak. — A pályázatra kapott pénz csak erre a tanévre elég. Hogyan tovább? — 1990. március 20-áig pályázni lehet. Azt hiszem, ha addig sikerül eredményeket felmutatni, nem lesz gond a folytatással. — A pályázatban szerepelt egy demokratikus diákönkormányzat kialakítása is. Ebben hol tartanak? — Októberben minden osztálybSTmegválasztjuk a képviselőket, és működésbe lép a diákönkormányzat. A legtöbb iskolában az önkormányzat kialakítása az úttörőmozgalom válságának eredménye. Nálunk jól működött az úttörő, de ha a jövőre gondolunk, mindenképpen szükségessé válik a diákönkormányzat megteremtése. Podmaniczky Szilárd Mérsékelt érdeklődés A hitoktatás és környéke Válasz a Fidesztől és az SZDSZ-től Régi keletű demagógia Tudjuk, a tömör minősítések veszélyesek Mégsem kerülhetjük el az éles szavak használatát. Az „Üjkeletű obstrukció" című cikk szerzője (DM, október 12. — Pro és kontra rovat) azzal vádolta meg a Fideszt és a Szabad Demokraták Szövetségét, hopy tudatosan félrevezetik az általuk kibocsátott fölhívás támogatóit — az ő szavaival: „a szlnvak aláírókat". Véleményünk szerint is sokszor félrevezetik az embereket; például akkor, amikor azt a törekvést, hogy a nép érdemi kérdésekben dönthessen, kiléphessen az eddigi statisztaszerepből — „obstrukció"-nak nevezik. Tudomásunk szerint e szó azt az eljárást jelöli, amikor a döntések meghozatalát a vita vég nélkülivé nyújtásával akadályozzák meg. Ha valaki aláírja a népszavazást követelő ívet, akkor — ha célunkat elérjük — ezzel nem mond le fontos döntések befolyásolásáról, hanem saját kezébe veszi azt. Ebben az évben mindenképpen sor kerül egy népszavazásra — a fó kérdés az, hogy ennek során egy embernek adunk-e át egy kitöltetlen csekket, írjon rá valamit, ami az ország javát szolgálja, vagy néhány fontos kérdésben határozatot hozunk, ami aztáh már egyaránt köti a leendő elnököt — és a mindenkori Parlamentet is. Az alábbi kérdéseket már a nyár elején is a „szabad választások" előtt megoldandónak tekintettük; 1. Kivonuljanak-e a pártszervezetek a munkahelyekről? 2. Elszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában vagy kezelésében levő vagyonról ? Ezekhez a tárgyalások során kellett hozzáfűzni a következőt: 3. Csak a szabad országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Továbbá, az érthetetlen módon még mindig nem teljesített követelést — kérdés formájában: 4. Föloszlassák-e a munkásőrséget? Ha ezekre a kérdésekre aa emberek „igen"-t válaszolnak, akkor közelebb kerülünk a modern parlamentáris demokrácia megvalósulásához. Ha a nép nem kapja meg a lehetőséget, hogy ezekről szavazhasson, hanem e világosan megfogalmazott kérdések helyett bonyolultabb, sok érzelmet fölkavaró jelkép között kell választania, akkor nem a higgadt vita, hanem a túlfűtött vádaskodás ideje következik el. A „jelkép"-en most nemcsak az állam címerének különféle variációit értjük. Ha személyek versenyeznek majd az elnöki hatalomért, akkor sem lesz módja az embereknek mindegyikük életútját, nézeteik teljes rendszerét megismerni — pusztán egy rokonszenves — vagy nagy mesterségbeli tudással azzá maszkírozott — figurát választanak ki. (Ráadásul arra sincs garancia, hogy a megválasztott ember jövőbeli döntései a választási kampányban hirdetett elvein alapulnak majd ...) Mi józan vitát, megfontolt döntéseket akarunk — tehát ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy eldönthető kérdéseket írjanak a novemberi szavazólapra, ne lezárt zsákok közül kelljen választani, azt se tudva, hogy a kiválasztottban tigrist találunk-e, vagy sziámi cicát. Végül — rosszkedvűen — reagálnunk kell P. S. vádjára, mellyel egyik barátunkat illette. Tamás Gáspár Miklós nem „szellemi vezér", csak a Szabad Demokraták Szövetsége egyik irányzatának legtekintélyesebb tagja. De, ha abból a tényből, hogy (erdélyi magyarként) két évet Bukarestben is dolgozott, az következne, hogy alávaló balkáni intrikussá vált (mint P. S. állítja) — akkor szeretnénk fölhívni a figyelmét arra, hogy T G M. immár két éve az oxfordi St. Antony College tiszteletbeli tagja, így hát most valószínűleg az ottani professzorokhoz hasonul... Egyébként évtizedes tapasztalatunk alapján állíthatjuk, T. G. M. mindig a saját útját járta, és mindig nyíltan kimondta azt, amit éppen gondolt — és vállalta annak minden következményét. A Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetsége szegedi szervezetei Nos, nem kell attól tartani, hogy felborítja az iskolák megszokott tanrendjét az „új" tantárgy. Szúrópróbaszerű körkérdésem után az derült ki: egyetlen iskolát keresett meg Szegeden a környékbeli plébánia ilyen kéréssel. Kondé Lajos, a belvárosi plébánia káplánja arról tájékoztatott, az ok, ami miatt nem kértek termet az iskoláktól. egyszerű: a legtöbb heljröl csupán néhány gyerek jelentkezett, azok is különböző korúak, így célszerűbb volt a hasonló korú és előképzettségű gyerekeket a plébániákon oktatni. A káplán azt a véleményét is megfogalmazta: elóbb a templomi hitoktatást kell megerősíteni, utána érdemes az iskolákba is menniük. Eredményes igazából akkor lehet a munkájuk, ha a közösségek közel ötven százaléka jár hittanra, s nem kell „kisebbséginek" érezni magukat emiatt a gyerekeknek. Ez annál is inkább indokolt, hisz sok szülőben, nagyszülőben él még a félelem: „Vajon nem lesz ebből baj?" Azt is tudjál; a plébániákon: a gyerekek jó részének szülei ugyancsak járatlanok hitbéli dolgokban, ezért számukra felnőtt katekézist indítottak. Katona István rókusi plébános arról számolt be, hogy az augusztus végi papi összejövetelükön 200 gyerekről tudtak a városban, akik 25-30 iskolából jelentkeztek. Abban maradtak tehát, hogy egyelőre egyik iskolából sem kérnek termet, ám ez nem jelenti azt. hogy nincsenek helyszűkében. Ezen segítene, ha a közeli iskolák egy-egy termét úgy használhatnák, hogy több intézmény gyerekeit oktathassák egyszerre, egy helyen. Hogy a hitoktatás esetleges „népszerűsödése" okozhat-e számukra túlzott leterhelést? E kérdésre Katona István ügy válaszolt: számítanak az egyházmegyei teológusképző tanfolyam végzőseire, s vallásilag jól képzett, nyugdíjas pedagógusokra is. Ha nagy is a feladat, jó lenne, ha szükség lenne rájuk, mert világnézeti meggyőződéstől függetlenül. a keresztény erkölcsi normákat mindenkinek ismernie kell — ebből Jóllehet, az elméleti lehetősége korábban is adott volt annak, hogy az iskolás gyerekek hittanoktatásban részesüljenek, nyilván nem véletlen, hogy a gyakorlatban egyáltalán nem volt ilyen oktatás az iskolákban. Ha egy-egy eltökélt szülőnek eszébe is jutott volna, hogy akár gyermeke lelki üdve érdekében, vagy azért, hogy a nélkülözhetetlen tudás birtokosává tegye — szóval, ha hittanra szerette volna járatni, többnyire „lebeszélték" az iskolában. Hogy ilyesmi ne fordulhasson elő, e tanévtől kezdve a szülők a plébániákon jelenthették be, hogy hittanra szeretnék járatni gyereküket. A plébániák pedig a legközelebbi iskolában jelentkezhettek azzal: teremre van szükségük. a társadalom is sokat profitálhat. A megkeresett iskolák igazgatói szinte egyöntetűen arról beszéltek: tisztában vannak a lehetőségekkel, ha bárki kéri őket, minden további nélkül termeti biztosítanak a hitoktatás számára. Abban is egyöntetű volt azonban a válaszuk: senki nem lépett föl ilyen igénynyel. Egy-ikét iskola (a megkérdezettek egyébként minden szintű és jellegű iskolát képviseltek) intézményvezetője hozzátette: tudja, hogy járnak hitoktatásra a gyerekek, de ez az iskolától teljesen független. A bevezetőben említett egyetlen kivétel: a Dorozsmai 2. Számú Általános Iskola. Atlasz Henrik igazgató arról számolt be, hogy mintegy hetven gyerek vesz részt az oktatásban, aszerint csoportosítva: első áldozásra. vagy bérmálásra készítik fel őket. Az igazgató arról is beszámolt, sok szülőben érez még idegenkedést a hittannal szemben, 6 el kell telnie 1-2 évnek, mire mindenki elhiszi: ebből nem lehet baj. Atlasz Henrik amúgy arra Is vigyáz: a nem hittanosok nehogy bántsák, piszkálják azokat, akik részt vesznek az oktatásban. Az elmúlt tanévnek egyébként vége volt már. amikor megérkezett az iskolákba a minisztériumi körlevél á hitoktatás lehetséges új módjáról. így. — gondolom — sok szülő azért nem élt a lehetőséggel, mert nem tudott róla — ha a sajtó foglalkozott Is e témával a nyáron. A mérsékelt érdeklődésnek azonban bizonyára mélyebb oka van. Generációk nőttek fel úgy, hogy sem lelki, sem kulturális vonatkozásairól nem tudtak a vallásnak, vagy ha igen, féltek felhasználni ezt a tudást. Akár a félelem, akár a tudatlanság az ok — idő kell a változáshoz. ahogy az értékrend megváltoztatásához is. Balogh Tamás Közlekedési morál '89 Az utóbbi egy évben átlagosan 16 százalékkal növekedett a közúti balesetek száma megyénkben, s ez öszszefügg a közlekedési morál csökkenésével, állaipították - - '"enngrád Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tegnapi ülésén. A város területén mutatkozó parkolási gondok egyre nyomasztóbb. A fölmerült megoldási alternatívák — már megszokottan — az anyagi eszközök hiányát tükrözték. Ami a 'balesetmegelőzést szolgáló oktató-nevelő munkát illeti; a tanács tagjai úgy vélték, más, illetve új módszerekkél kell próbálkozniuk. Móráhalom és Kistelek várossá nyilvánitásával'megalakultak a 'helyi közlekedésbiztonsági tanácsok, de mivel ma már nem lehet ingyen programokat megvalósítani, ezért őket 20-20 ezer forinttal támogatják. Az ülés végén Horváth Sándort, az RFK közbiztonsági helyettesét nyugalomba vonulása alkalmából, az OKBT emlékplakettjével jutalmazták. 1989. október 15-én, a Lila Akác presszóban, a makói cukrászüzem süteménybemutatót tart, értékesítéssel együtt. Előfizetéses étkezést magánszemélyek és vállalatok részére biztosítunk. Alumínium kéménybélés idomok kedvezményes vására . árengedmény, OflO/ amíg a készlet OU /0 tart FÜTÖBER MÁRKABOLT Csongrád, Bacsó Béla út 20. Telefon: 63/31-145. Vasműszaki boltunkban Mini Super — 35 típusú gázkazánok, gázkonvektorok, rotációs kapák, horganyzott lemez, mélyhütőszekrények és -ládák, autórádió, magnók, rádiósmagnók és színes televíziók nagy választékával várjuk vásárlóinkat. Előleg befizetése nélkül vásárolhat! OTP-ügyintézés a helyszínen. Sándorfalva és Vidéke ÁFÉSZ 10. Sz. Vasműszaki boltja Sándorlalva, Alkotmány krt. 12. 6762 Telefon: 73-267 A Szegedi Kábeltelevízió Részvénytársaság értesíti tisztelt megrendelőit, hogy a szolgáltatási díjak befizethetők a társaság székhelyén (Szeged, Odessza Szolgáltatósor 6726), illetve a korábban kiadott postai befizetési utalványokon és az MNB 289-98352 sz. számlára átutalással. A díjfizetés elmulasztása esetén a társaság a mulasztókat a szolgáltatásból kizárja! Szegedi Kábeltelevízió Részvénytársaság Igazgatósága Barkácsolók, / figyelem! / Bontott elektronikus egységek, műszerek filléres áron kaphatók, amíg a készlet tart LT? KERESKEDELMI VALL AL AT DELTA-ELKIS KÖZÖS BOLT SZEGED, GYAPJAS PÁL U. 28. Telefon: 53-600. Nyitva: hétfőtől péntekia 7-16 óráig.