Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-12 / 215. szám

1989. szeptember 14., csütörtök 3 Parlamentek és szokások Nap mint nap halljuk a híreket, hogy a háromoldalú kerekasztal résztvevői elhatározták ezt, megállapodtak abban stb... Például; az új alkotmányban szerepeljen a kitétel; a polgári demokrácia es a demokratikus szocializmus értékeit egyaránt elfogadjuk. A kérdés most már csupán az; ki, vagy mi az a kerekasztal? Milyen jogon érzi magát felhatalmazva, hogy az ország alaptörvényét maga fogalmazza meg? Hosszú évek gyakorlata volt, hogy az Országgyűlés szavazógépként működött. Aztán új szelek kezdtek fújdogálni és mindenki kórusban kiáltotta, hogy valódi Parlamentre van szükség, amely nem bólint rá minden elébe tett kérdésre. Ámde ez a kerekasztalnak nevezett furcsa képződmény nem maga járatja le a Parlamentet azzal, hogy megszabja a legfőbb törvényhozó hatalomnak, mit tegyen, vagy mit ne? Milyen jogon teszik ezt a háromoldalú tárgyalások résztvevői ? E kérdésékre kértünk választ Tóth Károly alkotmányjogásztól, a JATE adjunktusától. — Néhány ember, akik különféle csoportocskákat képviselnek, nem határozhatják meg a parlament munkáját — mondotta Tóth Károly. Arról főként nem dönthetnek, mi kerüljön az alkotmányba, és végképp nem vihetnek bele olyan nem definiálható kitételt, mint a demokratikus szocializmus, amiről senki sem tudja, micsoda. Érdemes megvizsgálni, hogyan működik egy fejlett demokráciával rendelkező országban a parlament, mert nálunk néha bizony nevetségesen. Egy igazi, erős Országgyűlés nem tűrné, hogy dirigáljanak neki. 0; . . . — Lépten-nyomon hallani: különféle frakciók alakulnak. Legutóbb például a függetlenek alapították meg a sajátjukat. Eddig a frakciózásnak nálunk pejoratív értelme volt. — Pedig nincs ebben semmiféle elítélendő, sőt; Komoly parlamenti hagyományokkal rendelkező országban a választások után az az első, hogy a parlamenti pártok vagy a koalíciók megalakítják a frakciókat, amelyek a pártok tükörképei. Ezek nem azonosak a hazai megyei képviselőcsoportokkal. (Nemcsak azért, mert az utóbbi területi alapon szerveződik.) A frakciók számára az ügyrend különféle jogokat biztosít. Ott kezdődik, hogy meghatározzák a frakcióalakítás minimális számbeli feltételét. Ilyen lehet például a képviselők öt százaléka, vagy harminc fő. EzFrakciók, ellenzéki csoport, hivatásos képviselők? után saját soraikból vezetőt választanak, ezt be kell jelenteniük a parlament elnökének. Ettől kezdve illetik meg a különféle jogok a frakciót. Ilyen például, hogy jogosult a parlamenti tisztségekre személyeket jelölni. A vitákban felszólalási időt nem egyes képviselők, hanem a frakciók kapnak. (Ezzel elejét lehet venni az obstrukciónak, vagyis hogy a végtelenségig elhúzzák és döntésképtelenné tegyék a vitát). Az interpelláció joga is a frakciót illeti meg, elejét véve a személyeskedésnek. Bizalmatlansági indítványt a kormány ellen ugyancsak nem egyes képviselők, hanem a frakció terjeszthet be. — Mennyiben érvényesül a frakciói fegyelem? — Szigorúan köti a képviselőket. Ha a párt vagy a frakció állást foglal egy kérdésben, ehhez a képviselőnek tartania kell magát. Ha kilép a pártból, melynek révén a Parlamentbe került, megszűnik a mandátuma is. — Nálunk a közelmúltban megalakult az ellenzéki képviselők csoportja. Mi lehet ennek a célja, szerepe? — Ez is bevett gyakorlat Nyugaton, azzal a különbséggel, hogy ott az ellenzéket nem ellenségnek tekintik. Komoly funkciója van; kritika alatt tartja a kormánypártot, távol tartja a hibás, felelőtlen döntésektől. Sajátságos például a brit ellenzék, szerepe. Ott a hivatalos kormány mellett az ellenzék árnyékkormányt alakít. Ennek tagjai fizetést kapnak, saját hivataluk van a parlamentben, minden információhoz hozzájutnak, amihez a tényleges kormány. Ez nagyon fontos, hiszen a kormányok hatalmas szakértői apparátusukkal bármikor kézben tudják tartani a képviselőket, akik természetesen minden kérdéshez nem értenek. Az árnyékkormány viszont birtokolja ezeket az információkat, nem lehet félrevezetni. Az is nagy előnye ennek a rendszernek, hogy ha a kormány megbukik, az árnyékkormány rögtön átveheti az irányítást, nincs üresjárat. Ezek mind olyan modellek, amelyek Jól beváltak, idővel nálunk is kívánatos lenne bevezetésük. — Arról is sok vita folyik, hivatásosak legyenek-e a képviselők, vagy — mint ahogy nálunk — „amatőrök"? — A kérdés eldöntése nemcsak a szándékon múlik. Nálunk a képviselő általános és egyedi utasításokhoz van kötve. Az általános „miheztartás" eddig a népfront programja volt, amit működése megkezdésekor el kellett fogadnia. Ezen kívül egyedi kötöttség is létezik, a választópolgárok érdekeinek képviselete, nem kötelező jelleggel; ha a képviselő úgy látja, hogy nem közérdekről van szó, nem köteles tartania magát hozzá. Ez a mandátumforma feltételezi, hogy a képviselő rendszeresen találkozik választóival. Másutt, például az NSZK-ban, nem így van. A nyugatnémet alkotmány 38. szakaszának első bekezdése kimondja; „A képviselők az egész népet képviselik, őket megbízás vagy utasítás nem köti, csak a lelkiismeretüknek vannak alárendelve". Ez a szabad mandátum, ott alkalmazzák, ahol profi a képviselő, ez a munkája. Ám mindez magasrendű erkölcsiséget feltételez. Elképzelhető e rendszer Magyarországon is, de ehhez meg kell változnia a mandátum jellegének és a képviselők összetételének is. Nálunk személyükben alkalmatlan képviselők is vannak a Parlamentben. — Nagy vihart kavart Király Zoltán azon indítványa, hogy Bős—Nagymarosról felállva szavazzanak a honatyak. Tényleg olyan egyedi megoldás ez? — Egyáltalán nem. A nyílt és titkos szavazásnak rengeteg módja van. Nálunk a kézfelemelés alakult ki, de másutt bevett gyakorlat a felállással való szavazás is, ami személyesebb jellegű. Király Zoltán ismerte ezt, a többiek nem, ezért háborodtak úgy fel. — ön szerint miért engedi a Parlament, hogy a kerekasztal helyette döntsön a rá tartozó kérdésekben, vagyis hogy „packázzon" vele? — A jelenlegi • Parlament nincs olyan színvonalon, hogy ezt meg tudná akadályozni. Már régen fel kellett volna oszlatnia önmagát — de ezt sem lehet elvárni tőle, pontosan azért, mert nem látja be önnön alkalmatlanságát. Stein Zoltán Veszteség után még prémium is A Csongrád Megyei Tanács terv- és munkaügyi osztályának vezetője a VII. ötéves terv teljesitéséról ói a VIII. tefvciklus előkészítéséről tájékoztatta tegnap az szmt elnökségét. A megyei neb elnökhelyettese a munkahelyi szociális és kulturális ellátás helyzetét elemző vizsgálatuk tapasztalataival Ismertette meg az elnökségi ülésen részt vevőket. <E két témára akkor térünk ki részletesebben lapunkban, ha a megyei tanács. illetve a neb tárgyalja) A Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának elnökségi tagjai a vezetői prémiumok megítélésével kapcsolatban az utóbbi hónapokban kialakult helyzetet is értékelték. Megállapodtak abban, hógy ez ügyben a gazdasági kamarával felvéve a kapcsolatot, hiteles információkat szereznek be. Az 1987 végén kiadott ÁBMH-rendelet az elnökség véleménye szerint nem vált be, a rossz konstrukciót a valós teljesítményekre alapozva kellene megváltoztatni. Nem érthetnek egyet a szakszervezetek azzal a megoldással, hogy a ve2etői prémiumok rendszerét elválasztják az érdekeltség rendszerétói, illetve, hogy veszteséges vállalatok vezetői kaphassanak premiumot. 100 milliárd Az állami szektorban, az első félévben 97,5 milliárd forintot ruháztak be, ez 21 százalékkal haladja meg az előző ev azonos időszakúban teljesített beruházások öszszegét — ez derült ki az Állami Fejlesztési Intézet jelentéséből. Az állami szektor 1989. évi beruházásainuk színvonalát a népgazdasági terv 286-289 milliárd forintban határozta meg; év közben a tervet módosították, ezek szerint a beruházások összege 284-287 milliárd forintot ér el az év végéig. A központi nagyberuházások ráfordításait egész évre a tervmódosítás 11,1 milliárd forintban jelölte meg, az év első felében ebből 6,1 milliárd forintot költöttek el népgazdasági szinten. Mutatványok ég és víz között Hidak. Már a gyermekek fantáziáját is megmozgatják. Szerintük nincs is kicsi hid, csak nagyon nagy és óriási létezik, Még azt is tudják, hogy a hidak valamit mindig összekötnek. hegyeket, folyópartokat. A felnőttek ismernek olyanokat is. amelyek országokat, sót földrészeket kötnek össze. Aludni is lehet alattuk, és erre mindenkinek egyenlő joga van. Persze, ennek nem kell igazán örülni. A hidak ékszerek, jelképei egy-egy városnak, s ha fényük megkopik, újból és újból letöröljük róluk a port... Aki gyakrabban jár Szöged és Hódmezővásárhely között, megszokta már a kisebb-nagyobb időközönként, helyét változtató állványerriót az algyői vasúti hídon. Az ég és a víz között egyensúlyozó, furcsa öltözetű alakok. nyomán fokozatosan öltözik vadonatúj acélszürke ruhába a böhöm vasszerkezet. Aki nemcsak a közúti hídról kíséri figyelemmel a változást, hanem vonattal robog át időről időre, már arcokat is megjegyezhetett Tízen sincsenek Jobbára fiatalemberek, húsz-harminc közöttiek. Nem hűségesek. A közelmúlt októbert idéző, esős hetén többször is árva maradt a vízcsöppektől csillogó állványzat. Hét végére minden felszáradt. Fotóriporter kolléganőmmel pénteken már szikrázó napsütésben kereshettük fel a hídfestőket. náljuk egyszerre. Mindehhez — Igazából csak1 a szerv- hozzá kell adni az állandó tembert és a májust szeret- bujkálást, mászást és kajük — kezdi Magyar Károly paszkodást. választott „művészeti Vezető"1 —; a többi hónapban • Azon túl, hogy mindenki nagyon figyel magára, két ember csak a biztonságra vigyáz. Egy vasutas allandóan a pulyatesten sétál, és figyelmeztet a közelgő vonatra A hid alatt, a vízparton motorcsónak, benne vízőr. „Hajó van", de ő emellett még úszni is tud. A Jestők Csapatához tartózik, követi őket a vizes, pötyogós munkahelyekre. Régen volt rá szükség utoljára. Akkor a bajai hídról esett vízbe valaki, de szerencsésen kiúszott. Novemberben, pufajkában. — Mennyi idő alatt lehet ezt megszokni? — kérdezem a csapat újoncát. Török Gábort. — Sokáig „másfél" kézzel kapaszkodtam, de azután fokozatosan belejöttem. A mostani állványzat felépítése után már egyszerűnek tűnik a festés. — A mozgásodon valóban nem látszik a megilletődöttség. —* Nem olyan ördöngös dolog ez, sajnos, már néhány amatőr is otthonosan mözog itt. A közelmúltban 11 palló tűnt el magáról ai állványról. Darabja kétezer forint. Lassan mindenki lejön a magasból, lekerül a fejekről a vállig érő sísapka. A szemek körül tízforintos nagyságú szürke festékfolt, a szempilla négy-öt csomóba összeragadva. Nem lehet irigyelni őket augusztusban, amikor nyakig felöltözve küszködnek a tűző napon, miközben lutótávolságizzadunk, vagy éppen didergünk. — Régen mozdult utoljára az állványzat... — Ez a meder feletti rész. a legmagasabb, és 60 méter hosszúságot fogunk be egyszerre. Gyakorlatilag csak a híd külső oldalán állványozhatunk a kicsi Oldaltávolság miatt. A belső felén dolgozva, a csövekbe kapaszkodva, szinte csak az etívik kezünket használhatjuk. —• Hányszor kell visszatérni egy-egy pontra? — Ötször-hatszor Lakkbenzines lemosás, homokszórás, korrózióvédelem. A míniumot például csak ecsettel lehet • felkenni, a magas ólomtartalom miatt. Ezt kő3 veti az alapozóréteg és a •fedőzománc. — Az utóbblak már szórópisztollyal? — Napi harminc kilogrammot is elfúj egy-egy ember, gyakran öten is csiSomoigvl Rárotvnő felvételei ban talpig pucér hölgyek és urak csobbannak időről időre a hűs hullámokba. Szerencsére. a sörösüveg párabevonata ilyen kis távolságból sem látszik. — Mikor fejeződik be a munka? — kérdezem Kovács Gábort, a Mikrokor Kft. csoportvezetőjét. — Ha az időjárás nem szól nagyon közbe, jövő márciusra, áprilisra elköltjük a MÁV 19 millióját. Egyébként hamarosan lemegyünk a hid alá. Ez a munka kevésbé látványos, de korántsem a legkönnyebb része. — Mennyi jut a milliókból a dolgozóknak? — Az alap 7-12 ezer forint között változik, erro jön háromhavonta a prémium. Ez jó esetben körülbelül megegyezik az alapfizetéssel, termész.etesen bruttóban. Télen persze gyengébben keresünk, nem mindig van igazán jól fizető belső munka. — Szócaí, nemcsak hidakat festenek? — Egy másik csapatunk éppen a leégett Rákóczi téri csarnokot festi Budapesten. Ha vaiúti hid, akkor vonat. Ezt nem lehet teljesen megszökni Hiába tudják már kívülről a menetrendet, minden szerelvény újabb esemény. Már messziről látszik, 9 ahogy közéledik, egyre határozottabb lesz a remegés. Azután egyetlen félelmetes dübörgés az egésí hid. Néhány másodpercre mindenki leáll, egyszerűen nem lehet nem odafigyelni. A kocsikat akár meg is érinthetnék. A vonat után valahogy mindig nagyobb a Csönd ... Kovács András