Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-08 / 212. szám

AZ ÚSZV MŰSZAKI KONFEKCIÓGYÁR 4 felvételt hirdet: — ponyvavarró (betanulási lehetőséggel is) — varrónő kisegítő, — ponyvaszabász, , — ponyva hajtogató, — farmervarró, —. szövőnő, vetülékcsévélő, — szövő segédmester, — gyártásközi ellenőr (Textilipari Szakközépiskolai végzettséggel) — gyakoriságfelvevő (Textilipari Szakközépiskolai végzettséggel 1 műszak), — lakatos, — takarító munkakörökbe. Jelentkezni lehet: ÚSZV MŰSZAKI KONFEKCIÓGYÁR munkaügyi és bérosztály Szeged, Dorozsmai út 14 Telefon: 14-855/126. A tengerek kutatása Az Alpok legújabb alagútja A világ sohasem látott egy­szerre annyi épülő alagutat, mint napjainkban. Mi a hajtó­ereje ennek a nagy föllendülés­nek? Elsősorban a közlekedés rohamos megnövekedése, amely — különösen nyáron —. rajzó méhekhez tette hasonlóvá az emberiség jókora részét. Alig több mint száz évvel ez­előtt neves geológusok még azt állították, hogy példái az Alpok alatt nem lehet alagutat fúrni. De a Párizs—Torino vonalon Modane (Franciaország) és Bardonnccchia (Olaszország) helységek között már 1857-ben megkezdték az első vasúti alag­út építését. És nem is mondhat­juk, hogy valami kőkorszakbeli módon! Például a robbanó­anyagnak a lyukakat, ugyanúgy mint ma, sűritett levegővel haj­tott fúrószerszámokkal készí­tették. A 12230 méter hosszú alagút 187l-re készült cl. Az alagútépítés fejlődését jól mutatja a svájci Szent Gott­hard-hágó alatt 1872—1882 kö­zött épített vasúti alagút és az 1970-es években épült közúti alagút összehasonlítása. Az ak­kori vállalkozás nehézségét sej­teti, hogy az építkezés megkez­dését tizennyolc évig tartó vita előzte meg. De bizonyára hozzá se kezdenek, ha előre tudják, hogy a tíz évig tartó építkezés 800 embernek — köztük a fő­mérnöknek — az életét követe­li. A sérüléses balesetek száma is elképesztően nagy volt: éven­te több száz. A por, az elvisel­hetetlen hőség és az állandó víz­betörések miatt egy-egy mun­kás évente legfeljebb három­-négy hónapot dolgozhatott. A kitermelt kőzetet szállító lovak cs öszvérek közül havonta átla­gosan harminc hullott el. Száz évvel ezelőtt a munká­sok egy óra 20 perc alatt tudtak egy méterre befúrni az iránytá­ró homlokába. Ma ugyanez a munka 2—3 percig tart. Száz évvel ezelőtt egy munkacsoport egy nap alatt mintegy 10 köb­méter sziklát tudott kitermelni, ma ehhez IS perc is elegendő. Mi tette lehetővé a teljesít­mény ilyen mértékű növekedé­sét? Hiszen a robbanóanyag számára a lyukakat akkor is és ma is sűrített levegővel működ­tetett szerszámokkal fúrták, il­letőleg fúrják, a sziklákat ma is a lyukakba helyezett robbanó­anyaggal fejtik, tehát a munka­módszer lényege azóta sem vál­tozott. Bármilyen sok összete­vője van is e teljesítménynöve­kedésnek, a kérdés magyaráza­ta röviden az, hogy az építés se­bessége nagyobb. A régi Gotthard-alagút építői — nagy teljesítményű fúró-, ra­kodó-, falazó stb. gépek hiá­nyában — az alagút keresztmet­szetét ktsebb tárókra, vágatok ra voltak kénytelenek bontani. Egyszerre általában csak 7-10 négyzetméternyi felületen ha­ladhattak előre. Amikor egy­egy ilyen vágatszakasz elké­szült, azt aládúcolták, s csak ezután fogtak hozzá a kereszt­metszet bővítéséhez. Ez az elap­rózás csökkentette az amúgy is kicsi teljesítményt. Az új alagút építői a teljes homlokfelületen — a csaknem 90 négyzetméter keresztmetszetű alagútban — egyszerre haladnak előre. Természetesén a gépesítés fejlődése, a lézeres iránykitúzés is rendkívül.sok időt megtakarít a niui építőknek. A közlekedés­nek pedig — minden járművet ides/amítva — hosszú órákat takarít meg egy-egy alagút. Alku „Az autót tartsa meg, de a papát küldje vissza a következő címre-.." A dél-afrikai Fokvá­ros egyik napilapjában jelent meg a hirdetés, feltűnő helyen, ha netán valaki nem venné észre a szokványostól eltérő szöve­get. Gerrit van Schalwy! adta fel, aki foglalkozására nézve rendőr, ezért módja lett volna körözést is kiadni. A törzsőr­mester azonban nem a joghoz, hanem a könyörülethez folya­modott. Bár a papa szempont­jából ennek úgyszólván nincs Jelentősége. Az történt ugyanis, hogy amíg az üzletben vásárolt, elkötötték kocsiját, csomagtar­tójában a papa hamvait tartal­mazó urnával. Az autótolvaj első reakciójá­ról nincs információnk. A Dél-Tisza menti AFÉSZ felvesz 410. sz. algyői iparcikk boltjába boltvezetőt és helyettest, 506. sz. tápéi iparcikk boltjába boltvezetőt. Érdeklődni és jelentkezni a Dél-Tisza menti AFÉSZ személyzeti osztályán lehet, Szeged, Szt. István tér 16. Az ember kapcsolata a ten­gerrel régi korokra nyúlik vissza. Régészeti leletek bizo­nyítják, hogy az ember sok év­vel időszámításunk kezdete előtt már meglovagolta a hullá­mokat, rövidebb-hosszabb utakra indult kezdetleges vízi járművein. Táplálékát is.a ten­gerből egészítette ki: halászott. Sokáig ezek is maradtak a ten­ger hasznosításának a módjai, és csak miután az ember bejárta a tengereket, megismerte a földgolyót, kezdte el tanulmá­nyozni magát a tengert. Mint­egy 115 éve, 1873—76 között járta a világtengert földkörüli útján a Challenger nevű angol hajó, fedélzetén hat tudóssal, ákik valóban a tenger megisme­rését tekintették feladatuknak. Mélytengeri, vízhőmérsékleti méréseket, biológiai és hidro­gráfiai kutatásokat végeztek. Az elmúlt száz év alatt az ember lassanként megismerte a tenger értékeit, de a kiaknázásukra irányuló kísérletek csak az utóbbi néhány évtizedben kez­dődtek el igazán. A tengert az emberiség nyil­vántartja, mint élelmiszerfor­rást: a tenyésztett és szaporított halakon kívül a rákok, kagy­lók, puhatestűek,és algák már ma is, de a jövőben méginkább hozzájárulnak az emberiség élelmiszer-problémáinak a meg­oldásához. A tengervíz hallat­lan mennyiségű ásványi anya­got tartalmaz: magnéziumsót. keserűsót, gipszet, káliumot, meszet, valamint bórt, brómot, klór- és fluorvegyületeket és kü­lönféle, ritkán előforduló nyomelemeket: aranyat, uránt, rádiumot stb. Ezek ipari kiak­názása már megkezdődött, de évtizedeken-évszázadokon át csak a tengervízben oldott konyhasó, keserűsó, és magné­ziumsó lepárlására szorítko­zott. Mintegy 50 éve működik tengervizet feldolgozó bróm­gyár, 40 éve a magnéziumot is nagyüzemi módon nyerik ki a tengerből. Kísérletek folynak a kálium, a bór és a lítium kinye­résére is. A tengervízben kisebb meny­nyiségben jelenlevő anyagok összmennyisége elképesztő szá­mokat ad. Egy köbkilométernyi tengervízben például 163,55 kg urán, ugyanennyi ezüst és 34 kg arany található. Az óceánok kincsestára tehát összességében káprázatos vagyont, legalább 293,5 millió . tonna uránt, ugyanennyi ezüstöt és 61,6 mil­lió tonna aranyat rejt. Más kér­dés, hogy ma még ezek kiakná­zása nem gazdaságos. A tengerfenék kutatása áll ma a kutatás előterében. Itt ta­lálhatók a hatalmas kőolaj- és földgáz-előfordulások, vala­mint a rejtélyes mangángumók. Mint potenciális energiaforrás is szóba jön a tenger: az ár­apályerőmüvek a belátható idő­ben jelentós mennyiségű ára­mot fognak termelni. Érthető tehát, hogy az ember — a tudósok és az üzletembe­rek — figyelme miért fordul a tenger felé. A világtengereken jelenleg több mint ezer kutató­hajó dolgozik. A kutatás első­sorban nemzeti színekben fo­lyik, de a problémák nagysága kiköveteli a nemzetközi (két- és többoldalú) összefogást. Műélvezet Hogy az embert ne érje meg­lepetés, mármint szexuálisan, kitalálta az óvszert. A fejlődés azonban1 ezen a téren is megál­líthatatlan. A Cambio 16 című spanyol magazin például a deci­belek civilizációjának nevezi korunkat, amely mint a cikkből kitűnik, piacra dobta a zenélő óvszert. Londonban alig több, mint egy fontba kerül és csupán abban tér el a hagyományos elődeitől, hogy gumitestébe be­építettek egy pici chipet, miáltal az eszköz, használat közben fél percig zenét szolgáltat. A spa­nyol lap szerint éppen a legmeg­felelőbb pillanatban. A brit műsorválaszték a következőkre terjed ki: Beatles. Madonna. Rod Stewqrt és amit először kel­lett volna említeni, eljátssza a Rolling Stones Satisfaction cí­mű számát is. A találmány biztos sikerre számithat az Egyesült Királyság szerteágazó piacain, sőt azon kivüHs. Az említett tap például fölveti, hogy mi lehetne a spa­nyol repertoár. Ez. nyilván ke­vésbé érdekös Hegyeshalomtól keletre. Zenekedvelő nép lévén biztosra vehetjük, hogy a ma­gyarországi piac is megnyílik, ezért gondolkodni kellene azon, hogy mit muzsikáljon a magyar óvszer? Játszhatná pél­dául — magyarnóta kedvelők­nek — azt, hogy: „Kislány, vi­gyázz..." A nosztalgikus rock híveinek: „Kisleány, kisleány, te nem vagy kisleány..." Inter­nacionalistáknak: „Nem lesz a tőke úr mirajtunk..." Szalmonellózis ellen Az NSZK északi részén kísér­letképpen 15 ezer borjúba jut­tattak be — a takarmányba ke­verve — olyan lenyelhető oltó­több ételfertőzést. Az NSZK egészségügyi hatóságai a meg­vizsgált mélyhűtésű csirkék 80 százalékában a darált húsnak anyagot, amely megóvja őket a g fdében ta,á,tak Salmo. Salmonella-csoportba tartozó baktériumok okozta szalmonel­lózis ellen. S hasonló oltó­anyaggal akarják megóvni e fertőzéstől a baromfit és a ser­nella-baktériumot. (E baktériu­mok azonban embert csak ak­kor betegítenek meg, ha szá­muk tetemes: százezer — milli­A balkezesség és a szülés Egészen a legutóbbi időkig sok kutató osztotta azt a véle­ményt, hogy a balkezesség tu­lajdonképpen a nehéz, bonyo­dalmas szülés következménye. Ebből a feltevésből kiindulva: ha az átlagosnál több balkezest találtak egy népességcsoport­ban, ebből arra következtettek, hogy rossz az orvosi ellátás. Egy cambridge-i kutató vizsgá­latai most megdöntötték ezt a nézetet. Kutatásaiból az a vég­következtetés vonható le, hogy Az asszony ingatag La donna e mobile. Az olasz dalszöveg ismerős. Nos, csak­ugyan ingatag? Erre volt kíván­csi Itáliában az egyik közvéle­ménykutató intézet (Aied),. s megállapította a prózai tényt: három esztendő alatt 79-ről 71 százalékra esett vissza azoknak a hölgyeknek a száma — 15 és a halál között —, akik hűséges­nek mondják magukat. A ten­dencia kedvezőtlen irányba tart, legalábbis statisztikailag. A férfiak esetében nincs ilyen látványos hűtlenkedés. Az ok feltételezett: vagy az AIDS-től tartanak, vagy hazudnak, vagy a feleségük jelenlétében vála­szoltak a kérdésekre r- szűrték le a tanulságot a kérdezők. Akik, mi tagadás, a részleteket sem hanyagolták el. Például azt, hogy miért lépnek félre a hölgyek? A La Repubblica tö­mören fogalmaz: „Álomvilág­ban élnek. Ki akarnak lépni a házastársi kapcsolat unalmá­ból. Mert nem találták meg az igazit, és azt állítják, hogy még mindig keresik." A lehetséges válaszok között azonban van egy vallomás értékű is, ez mind­két nem esetében állja az idők viharát: „Kíváncsiságból, hogy milyen az új kapcsolat?!" S ha már kíváncsiságról esett szó, a hivatásos kérdezők a hűt­lenség helyszínét is tudakolták. A válaszokból kitűnt, hogy a szerelmi találkák 26 százaléka a férfi, 21,5 százaléka pedig a nő lakásán zajlott. A neorealista filmek klasszikus búvóhelyét, az autót az esetek 23 százaléká­ban jelölték a légyott helyszíne­ként. Minthogy az adatokból az is kitűnik, hogy az olasz nők a hűtlenség útján való magabiz­tos menetelésükben is sokkal féltékenyebbek, mint a férfiak, a már említett újság felveti a kérdést: vajon nem keltcne-e megíHfi az Otelló női változa­tát? A C-vitamin és az állatok A C-vitaminnak (aszkorbin­savnak) fontos szerepe van az anyagcserében. Japán kutatók legújabban megállapították, hogy a szivárványos pisztráng számára egyértelműen vitamin, a pontyok számára azonban nem vitamin az aszkorbinsav. Ez a megállapítás nagyjelentő­ségű a nagyüzemi haltakar­mány előállítása szempontjá­ból, mert korábban azt tartot­ták, hogy az aszkorbinsav minden halfaj számára vitamin. A fóemlósök számára egyértel­műen létszükséglet a C-vitamin és jó néhány gerinctelen állatot is ismerünk — például a ván­dorsáskát —, amelynek aszkor­binsavra van szüksége. léseket is. Különösképpen a ba- ós nagyságrendű. Ha a húst kel­romfit fontos beoltani, mert ez ló ideig főzik vagy sütik, a bak­idő szerint azok terjesztik a leg- tériumok elpusztulnak.) Elveszett bélyegző! Homokgyöngye Mgtsz 6763 Szatymaz MNB 280-57259 Tel. : 73 -105 7 feliratú bélyegzője elveszett, hasznllata 1989 augusztus 21-tól érvénytelen. Értesítjük a Tisztelt Termelőket, hogy a Mórahalmi Szeszfőzde üzemelését 1989. szeptember l-jén megkezdte. A főzetés ütemezésével kapcsolatban kérjük a főzdevezetőt felkeresni. Mórahalom és Vidéke ÁFÉSZ „Mérges" állatok Élettani értelemben „mérges­nek" mondunk minden olyan állatot, amelyek testükben bi­zonyos anyagokat, mérgeket termelnek. Ezekkel a mérgekkel más állatok, esetleg az ember szerveinek működését rövi­debb-hosszabb időre megzavar­ják, kivételesen halálát is okoz­hatják. Az állat mérges volta fajának minden egyedére jel­lemző. A méreg az állatnak vagy az egész testében vagy csak bizonyos testrészeiben ter­melődik és tárolódik. A leggya­koribb eset az, amikor a mérges állatnak külön méregkészüléke van; ez méregmirigyből, ennek vezetékéből, méregtartóból, és sebzésre, valamint a méregnek a sebbe juttatására alkalmas ké­szülékből (fonal, szőr, tüske, fullánk stb.) áll. Bizonyos fajok szájszerveiket használják seb­zésre és a méreg bevitelére. Az emberek általában nem szeretik a pókokat. Az ellen­szenvnek talán az is oka lehet, hogy a pókok a közhit szerint valamennyien mérges állatok, s marásuk az emberre veszélyes. Ez pedig túlzás. Való igaz, hogy a pókok között vannak igazán mérgesek, például a Földközi­tenger környékén élő malmig­natte, melynek csípése a méh­szúráshöz hasonló érzést kelt; a csípés helyét két kis vörös folt jelzi. A megcsipett embert csak­hamar hideg veríték v'eri ki, le­vegő után kapkod, szivtájékán szorongó érzés támad. A tüne­tek néhány nap után elmúlnak, bár kivételesen az áldozat bele­pusztulhat a csípésbe. Van még persze néhány valóban veszé­lyes pókfaj, de a legtöbb fajé fájdalmas ugyan, de nem vesze­delmes. Ilyen például a cselö­pók, a keresztespók, búvárpók stb. A rovarok körében a hártyás­szárnyúak csoportjában van a legtöbb „mérges" állat. Ilyenek például a méhek, darazsak és a hangyák. A méh mérge rokon a kígyóméreggel, a vörösvérteste­ket támadja meg, de van benne gyulladást keltő, görcsöt okozó és kábító hatású alkatrész is. A darazsak közül legveszedelme­sebb a lódarázs csípése. A legtöbb hangyafajnak nincs fullánkja, ezért szájszer­veikRel sebeznek, és csak az­után fecskendezik a potrohúk­ban levő méregmirigy váladékát a sebbe. A méreg fő hatóanya­ga a hangyasav. Néhány forró­égövi hangyafaj mérge nyomán általános mérgezési tünetek lép­hetnek fel ájulással és múló bé­nulással. Egyes afrikai népek bizonyos vöröshangyák mérgét nyílméregként használják. a balkezes balkezesnek születik és nem a szülés teszi balkezessé. D. McManus az 1958. március 3. és 9. között Angliában szüle­tettek adatait dolgozta fel, ke­reken 12 ezer újszülöttét. Ebből a nagy kutatási anyagból egyér­telműen megállapíthatta, hogy a balkezesség nem a szülés ne­hézségeitől függ. További érde.­kes eredmény: a fiúk között több a balkezes (12,81 száza­lék), mint a lányok között (9,64 százalék). A Kisteleki Új Élet Mgtsz saját szedésű almavásárt hirdet 1989. szeptember 9-től. Jonathán, Golden és Starking fajtákra. Szedés és fizetés a helyszínen 7—17 óráig 7 Ft/kg egységáron. Megközelíthető: E5-ös úton, Budapest felé, Kis­telek helység névtáblánál, jobbra 1 km földút.

Next

/
Thumbnails
Contents