Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-07 / 211. szám

79. évfolyam, 211. szám 1989. szeptember 7., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Külföldi loke nélkül nem lesz valódi szerkezetváltás (1.) Néhány napja Kalocsán rendeztek feladategyeztető tárgyalást a Kereskedelmi Minisztérium és Bács-Kiskun megye tanácsának vezetői. A tárgyalások után Beck Tamás kereskedelmi miniszter sajtótájékoztatót tartott, amelyen írásbeli információkkal ellátva a megjelent újságírókat, kérdésekre is válaszolt. Amit a tudomásunkra hozott, az az egész magyar gazdaságra vonatkozik. Az adósság tovább növekszik Ahhoz, hogy a magyar gazdaság működőképes maradjon, a mai gazdasági szerkezet mellett évi 5,5 milliárd dolláros tőkés importra van szükség. Az adósságszolgálat összege — a visszafizetendő kölcsöntőke és kamatai — évi 3 milliárd dollárt tesznek ki. Konvertibilis devizából álló kiadásunk tehát évente 8.5 milliárd dollár, miközben a magyar gazdaság csak körülbelül 6 milliárd dollár nagyságú exportra képes. Ez a szám akkor mond valamit, ha összehasonlítjuk más országokéval. Az ötmillió lakosú Finnország évente 20 milliárd dollár értékben exportál, Ausztria 7,5 millió lakóval 25 milliárdot, Hollandia 13,5 milliós lakosságával pedig több mint 100 milliárdot. Mivel kevesebb a konvertibilis bevételünk, mint a kiadáBeck Tamás a gazdasági válságról sunk, ezért évente továbbra is 2-2,5 milliárd dollárnyi hitelt kell felvennünk, ami miatt áz adósságállományunk jelenleg is tovább növekszik. Ezen a helyzeten csak úgy lehetne javítani, ha növelnénk a tőkés exportot. Ezt elő lehetne segíteni a tőkés exporthoz nélkülözhetetlen importra kivetett vámok csökkentésével, kedvezményes, exportsegítő hitelekkel. Célszerű volna az is, hogy a devizabevételek egy részét devizában az exportőrnél hagyják — ezzel a lehetőséggel még a különben meglehetősen merev szovjet gazdaságban is élhetnek a vállalatok. Sokan és sokat beszélnek, arról, hogy gazdasági szerkezetváltásra van szükség. Arról azonban — főleg a lakosságnak — kevés az információja, hogy ezt hogyan képzelik el. Van egy látszatra ugyan könnyebb, az elmaradást azonban hosszú távra konzerváló út.: afféle uraktól levetett iparágakat meghonosítani. Olyanokat, amelyek kivonulnak, vagy kiszorulnak a nyugat-európai országokból az ottani csúcstechnológiára való átállás miatt. Beck Tamás a cementipart hozta fel példának, amely környezetszenynyező volta miatt nem kívánatos Nyugat-Európában, szívesen idejönne tehát hozzánk. Csakhogy érdekünk lehet-e, hogy ilyen, amúgy is másodvonalba tartozó ágazatok hosszú távra nálunk rontsák a levegőt, a népesség egészségével fizessük meg pénzügyi eladósodásunkat? A valódi gazdasági szerkezetváltáshoz, a csúcstechnológiához tartozó iparágak meghonosításához viszont saját erőnk nem elég. Külföldi tökére van szükség. A példák azt mutatják, hogy a hagyományoktól teljesen függetlenül, azok az országok tudtak nagyot lépni a gazdasági fejlődésben, amelyek elég tőkéhez jutottak, és szinte a semmiből tudták megteremteni a legmodernebb iparágakat. Érdemes összehasonlítani a KGST-tagországok útját néhány távol-keleti országéval. 1973-ban a fejlett tőkés országok . gépimportjának 22,7 százaléka származott a KGST-tagországokból, 1986ban már csak 5,5 százaléka. 1988-ban egyedül Malaysia nagyobb értékben szállított gépeket a fejlett országokba, mint az összes KGSTtagország, Hongkong kétszer annyit, Tajvan pedig három és félszer annyit szállított. A magyar tőkés export összetétele, feldolgoz'ottsági foka, minősége ma már rosszabb, mint számos (Folytatás a 2. oldalon.) ' Radikális döntések a megyei elnökségi ülésen Pártatlan lett a népfront Az elnök szólt a Szegeden zajlott időközi képviselőválasztásról több Okból. Egyrészt, mert a városi népfront elég felemás szerepet játszott az eseményekben, másrészt, mert ha lehetőség nyílik rá, a mozgalom nem kíván lemondani jelöltállítási jogáról. Ha úgy adódik pártokon kívüli független jelölteket is támogatni kíván, de nem elképzelhetetlen a népfront részéről egy jövőbeni választási koalíció sem. A közelmúlt a közeljövő eseményeihez tartozik az október 14—15-én tartandó népfrontkongresszus. Ezzel kapcsolatban az előkészületek új törekvéseire hívta föl a figyelmet az elnök. Föltett szándék, hogy az országos vezetőség ezentúl nem lesz kádertemető, annál inkább kívánatos, hogy tagjai a közakarat megbízásából töltsék be tisztüket. Éppen ezért a központi jelölőbizottság várja a megyei, területi javaslatokat. Az elnöki beszámolónak még egy sarkalatos témája volt: a bevásárló turizmus. Szeged — mint a társadalmi változások mindenkor érzékeny „műszere" — valósággal szenved a boltokat elözönlő, kifosztó vendégek hadától. A város lakossága sokszor üres polcokat talál az üzletekben. Tűréshatárára ért a polgárok idegrendszere. Ezt a közérzetromboló jelenséget nem hagyhatja szó nélkül a népfront megyei vezetése. ösz Károly megyei titkár egyebek mellett ügyviteli kérdésekről tájékoztatta a A népfrontot ért bírálatok egy részének jogosságát el kell ismerni. De most egy, személyi összetételében és elveiben is megújult vezetés látott munkához, amely egyik legfontosabb céljául — a mozgalom értékeinek megőrzése mellett — azt tűzte ki, hogy az MSZMP-töl való függőségének még a látszatát is megszünteti. Ez a gondolat volt az első a sok közül, amit hangsúlyozott Ábrahám László ügyvéd, megyei népfrontelnök a testület tegnapi, szerdai ülésén. Mint mondta, a kívülállók joggal hitték, Csongrádban „csak" deklarálja a mozgalom az MSZMP-töl való függetlenséget, mert például a Társadalmi szervek elnevezésű szegedi pártalapszcrvezetnek, a TIT, u Vöröskereszt mellett a népfrontosok is tagjai voltak. A megújuló mozgalom hitelét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az említett munkahelyi pártalapszervezet 1989. szeptember 5-t határidővel megszűnt. A volt tagoknak természetesen meghagyva a politizálás jogát, vagyis e föloszlás nem sérti az érintettek állampolgári jogát. Tudniillik, a pártállás, -szimpátia személyes elkötelezettség dolga. Tapsolókórusok Szeptember 16-án újra időközi választások lesznek, ezúttal Zalában, ahol az egykori megyei első titkárnak. Varga Gyulának a képviselői mandátumról történő lemondása után beköszönni látszik a demokrácia — közép-keleti módra. A jelölógyűléseken ugyanis — okulva az eddigi időközi tapasztalatokon — szervezett vendégcsoportok tapsolókórusai támogatták a nekik hivatalból tetsző fél gondolatait, minek következtében az összesereglett helybéliek zöme kiszorult a termekből. Ez a zöm álldogált egy kicsit, bele-belefülelt a forró helyiség zajaiba, aztán hazament. Lenin klasszikus szavait átzalásitva: a lábával jelölt a zöm. A politikai harc mindazonáltal tovább folyik. Az MDF jelöltjét taktikai szövetségbe forrva támogatja a Fidesz és az SZDSZ, az MSZMP-jelölt a HNF támogatását élvezi, és sajátos módon, a szociáldemokrata párt jelöltje — az MDF megfigyelőinek véleménye szerint — kommunista támogatást kap. Zala megye messze van. s aki onnan jön — a régi sztereotípia alapján —, azt mond, amit akar. Zala — ezzel együtt — ebben aa ősi területeitől megfosztott hazában honol, ahol ugyanazok a törvénytelenségek a törvények a hegyvidéken, a lankákon és a nagy magyar pusztán. Ezért hát mindenféle furcsaságot elhiszünk már, különösen akkor, ha azt oly hiteles személyiségtől halljuk mint Csengey Dénes, a keszthetlvi író. A kitűnő szerző beszámolóját a Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének sajtótájékoztatóján hallhatta a nemzetközi tudó6ítöhad. Mellem például a TASZSZ 36 napja hazánkban tartózkodó munkatársa telepedett, aki kirgiz keménységgel vallotta meg, hogy semmit sem ért a magyar politikai életből. Kérdései alapján viszont arra következtettem, hogy nem csupán a magyar nyelvet, de gondjainkat is jól ismeri, csak hát képtelen még föltárni a különböző erők viszonyrendszerét. Megnyugtattam, én sem tudok sóikkal többet őnála, legföljebb hosszabb ideje állomásozok ebben az országban Ez a fajta irónia, persze, másfelé terelte volna a figyelmünket, holott a sajtótájékoztatón néhány, igazán izgalmas kérdés is elhangzott. A BBC tudósítójának például egy határozott dátum hiányzott: , Mikor kellene megtartani az MDF szerint a parlamenti választásokat? A kérdés azért volt különösen érvényes, mert a nemzeti kerekasztal — más szóval, a politikai háromszög — tárgyalópartnerei között az MDF csupán egy a kilenc ellenzéki között, s mivel csak közösen és egységesen elfogadott ellenzéki álláspontot bocsátanak vitára, a -kilencek egyikének sem ismerjük a különvéleményét Nos, az MDF határozott válasza: a kerekasztal-tárgyalások befejezése után három hónappal kell megrendezni a választásokat. S ha már a kerelcasz tálnál ülünk: lássuk közelről és jól. hogy az ellenzék miért követeli azt, vonuljanak ki a pártok, azaz. menjen ki az MSZMP a munkahelyekről. Az indoklás: 1. A társadalom nem érzékeli a változásokat ha a munkahelyeken ott a párt ás a közösből fizetett párttitkár: 2. A vállalataink szebbjeit megkívánó külföld csaknem minden esetben azzal kezdi tárgyalásait hogy akkor köt kapcsolatot, ha a gyárban nem folyik politizálás; 3. A munkahelyen belül folyó mozgalmi tevékenység, úgymond, betonba ágyazza az esélyek egyenlőtlenségét A föntebb idézett írótól hallhattunk egy ránk, vidékiekre vonatkozó megállapítást Azt mondta: mindenki számára nyilvánvaló, hogy a sztálinista pártállamot föl kell számolni. De azt nem tudja senki, hogyan lehetne az urambátyámos vidéket, a feudális oligarchiától szenvedő ragyobbbik Magyarországot. a politikai uradalmakat demokratizálni, A gondolat a deklaráció számomra azért fontos, mert idén tavasszal, nem sokkal a v csodálatos fővárosi jnárcius 15. után azt hallottam Csengeytől. hogy egy nép kilépett a koporsóból, és föltámadt Egy magánbeszélgetés puha burkában váltottunk erről szót, Én azt vallottam, az a fantasztikus szdzötvenezer, aki nem taposott rá a virágágyásra, csak az első százötvenezer. A vidék ugyanis moccanatlan. Nem hinném, hogy személyes győzködés alapján módosított nézetén az író. Sokkal inkább azért, mert látja és ismerj a tényeket Van tehát esélye a megmaradásra. Dlusztus Imre résztvevőket. Kitűnt, üdítő színfoltja munkájuknak, hogy nem ragaszkodnak a „testületesdi" jelleghez. A szokatlanul lendületes ülésen az elnökség tagjai hozzászólásaikból közérthető, új szellemiséget képviselő gondolkodásmód és határozott szándék képviselete látszott. Szinte valamennyien szót kértek, s szavazás után a következő határozatokat hozták: 1. A megyei elnökség csatlakozva az október 23-a bizottságot megalakító Bajcsy-Zsilinszky Endre (Baráti Társaság és a vele együtt kezdeményező többi független politikái pártok fórumok és szervezetek javaslatához, indítványozza az Országgyűlésnek: október 23-a legyen piros betűs nemzeti ünnep az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójaként. 2. Indítványozzák a Csongrád megyei tanácsnak és a minisztériumi főhatóságoknak, hogy a megyében, különösen Szegeden eluralkodott tarthatatlan állapotokat eredményező, a lakossági ellátást különösen hátrányosan érintő turizmust szüntessék meg akként, hogy az intézkedések ne sértsék az államközi szerződéseket. 3. A megyei népf ron téi nokség csatlakozik ahhoz a felhíváshoz, amely a második világháború befejezésének 50. évfordulójára (1995re) a (magyar nemzetnek azt az óhaját fejezi ki, amely a nagyhatalmak általános katonai leszerelését, a szovjet csapatok hazánkból való kivonását kéri. 4. Indítványozza a megyei elnökség, hogy a hazánkban levő és a munkahelyeken működő MSZMP és minden más párt haladéktalanul vonuljon ki onnan, minthogy a partok ottani tevékenységével nem ért egyet. 5. A megyei elnökség szerint a lakosságnak sem a termelómunkában való részvételhez sem a békés, nyugodt magánéletéhez nincsen szüksége a munkásőrségre. Ezért indítványozza a fegyveres testület haladéktalan ön felszámolását a Munkásőrség Országos Páran csnokságának. 6. A megyei népfrontelnökség a második világháború magyarországi hadműveleteinek közelgő őszi évfordulóira a nemzeti lelkiismeret jegyében kíván megemlékezni: a háborúban elesett magyar katonák emléke előtt, minden településen, ünnepség kereteben tiszteleg. A magyarság képviseletében hasonlóan emlékezhessen meg külföldön is a háborús mementók előtt, vagy azok hiányában a főbb, jelentős áldozatokat követelő hadműveleti színtereken. (Például a Don-kanyarban). A vitában többen kifogásolták Huszár Istvánnak, a népfront jelenlegi főtitkárának parlamenti szereplését, A testület tudomásul vette Nagy Tibor kanonoknak a megyei elnökségből való fölmentését. aki egészségi állapota miatt nem tudja vállalni megbízatását. M. E. Az emberi jogokról Horn Gyula külügyminiszter szerdán hivatalában fogadta Jan Martensont, az ENSZ főtitkárának az emberi jogokkal foglalkozó helyettesét, a világszervezet genfi irodájának főigazgatóját. A svéd diplomata, aki egyben az ENSZ emberi jogi központjának vezetői tisztét is betölti, magyarországi látogatásának utolsó papján találkozott a magyar külügyek irányítójával. A megbeszélésen áttekintették Magyarország és a világszervezet együttműködésének helyzetét, s megvitatták a kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit.