Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-06 / 210. szám

( ,T- 1 DELMAGYARQRSZAG 79. évfolyam, 210. szám 1989. szeptember 6., szerda \ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Bizalom és érdek É

rdekes tapasztaLatokról beszélgettünk a minap a sze gedt tanács vezetőivel. Meselik, majd minden, napra jut egy egy külföldi cég képviselőjének látogatása náluk. Illően, előre bejelentkezve érkeznek, akár tájékozódók, kapcsolatkeresók, akár már konkrét ajánlatot tevő vendegek. Hamar kiderül: jóllehet, az érdemi üzleti kapcsolatnak talán nem is lesz részese a tanács (hiszen itteni gyártók, forgalmazók, befektetők, közvetítők válnak tényleges szerzödöpartnerekké), a város önkormányzatárak, s általa az államnak a jelenléte a tárgyalások minden stádiumában garanciát jelent a külföldi fel számára. Magytarán: nagyobb a bizalma, ha a polgármestertől hallja, ez, vagy az a eég megbízható, megnyugszik, ha tudja, hogy a választott képviselő-testület támogatását élvezi az elképzelése. Talán szokatlan ez még, idővel azonban a szervezeti kereteket is hozzá kell igazítani: szakértőként, a tárgyalópartnerek közti koordinátorként a tanács megbízottjainak megnő a szerepük. A bizalom okán, melyet a messziről jöttek tanúsítanak mostanság a város önkormányzata iránt. Merthogy odahaza megvan ez a bizalom .. Na, ilyenkor kerül tudathasadásos állapotba a tanács tisztségviselője, vagy apparátusának munkatársa! Legyen, mondjuk, egy kereskedelmi vállalkozásról szí — hazai informátorként, tárgyalófélként nyilván az ületékes osztályvezető ül asztalhoz a vendégekkel. Ó kíséri őket végig tájékozódó kőrútjukon, további megbeszéléseket szervez, adatokat gyűjt, ötleteket véleményez, javaslatokat tesz — szakterületének ismeretében ez így természetes. Am ha a tárgyaiásnak elérkeznek egv olyan pillanatához, amikor valamiben meg kell állapodni. ígéretet fenni, betartását garantálni, aláírással hitelesíteni — és így tovább. És akkor a tanácsi osztályvezető izzadni kezd' hogyan mondja meg, hogy legyen csak néhány ezer forint a tétje az aláírásának, legyen bár teljesen biztos benne, hogy lépésével városa javát szolgálja, ö bizony most nem írhat a}á semmit, nem ígérkezhet el sem így, sem úgy, mert neki ehhez u testület felhatalmazása kell. A partner urak ts hölgyek akkor kezdenek bizalmatlanná válni. Hisz eddig minden, olyan gördülékenyén-ment! Most mit visszakozik ez a tanácsi úr, miért kér türelmet négy hétig? Kérem, az üzleti életben nagy idő egy hónap, mi nem repülhetünk ide egy igenért minden holdtöltekor. Pláne egy nemért! A tanácsi úr nemcsak irul-pirul, de hiábavaló kísérletet is tesz a hazai önkormányzati-népképviseleti szisztéma fölvázolására, a demokratikus döntések időigényességének elmagyarázására — s közben talán már tudja: a partner urak és hölgyek türelméből már csak az udvarias elkőazönósre futja. Legutóbb a végrehajtó bizottság, majd a tanács ülésén tette szóvá e testületek néhány tagja, hogy a tanács munkaszervezetei — úgymond — önhatalmúlag bocsátkoznak tárgyalásokba a város életét, a tanács pénzügyi gazdálkodását kisebb-nagyobb mértékben befolyásoló ügyletekben, s ezt ők, a testület tagjai, utólag kénytelenek szentesíteni. Hát mi szükség van okkor miránk? — majdhogynem így hangzott a kérdés, s hosszú vita, érvelés követte. Kezdetben uz ellentábor, a vállalkozásokat értetlenül szemlélők, az apparátusi döntéseket megkérdöjelezők. aztán az írásunk elején említett bizalmat feltételezők, a tanácsi munkafolyamat új irányait és módszereit pártolók kerekedvén felül, végül is szerencsés fordulatot vett a dolog. Ám a vállalkozói-kockázati alap megszavazása, a gazdasági ügyletekben a tanácsot képviselő megbízottak nehezen megszületett felhatalmazása sem radírozta ki teljesen e kétségeket... Sok idő nincs persze arra, hogy a tanácsok választott tagjai felkészüljenek az efféle változások megértésére; a Parlament rövidesen dönt arról, mi tekintetik központilag finanszírozott, állami feladatnak, s mire kell az önkormányzatoknak maguknak előteremteniük a fedezetet. Helyi célokra nyilván helyi erőforrásból — személyi jövedelemadókból, építmények, telkek adójából, kommunális és idegenforgalmi, forgalmazási és fogyasztási adókból, az önkormányzati tulajdon értékesítéséből és vállalkozásokban való hasznosításából, s betétként elhelyezett pénz (ha marad ilyen egyáltalán) kamatából. Minderre rátesz majd valamennyit az állami támogatás — akár „fejkvóta" szerint, akár az adott feladatra megállapított normatíva szerint. E

bevétellel a település közösségének és az azt képviselő testületnek ez eddiginél szorosabb kapcsolatában lehet csak jól és közmegelégedésre gazdálkodni. Ügy tűnik hát — a ezt a Tanácsi önkormányzatok Országos Szövetségébe belépett szegedi tanács tagjainak is mérlegelniük kell —, felkészült, közgazdaságilag nyitott, választóiknak elszámolni-megfelelni tudó népképviselőkre lesz szükség. Olyanokra, akik a városok szövetségének „oltalmában" nemcsak az állami intézkedések törvényességének felügyeletét, a pénzügyi korlátozó intézkedések jogszerűségének ellenőrzését képesek ellátni, de választóik érdekképviseletét is. Ez utóbbi reményében még saját korlátalkon is felülemelkedve ... Palfy Katalin Művelődés, oktatás Az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága ülésének napirendjén A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága kedden ülést tartott. Tájékoztatót hallgatott meg a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalások állásáról, az MSZMP küldöttségének tevékenységéről. A Politikai Intéző Bizottság tájékozódott a pártkongresszus munkarendjével kapcsolatos elképzelésekről is. , A testület megtárgyalta az MSZMP művelődési programjának téziseit. A vitában egyebek között megállapították: az MSZMP kritikusan viszonyul a kultúra demokratizálódásának múltbeli, ellentmondásokkal terhes folyamatához, a programjában azonban épít ezen évtizedek értekes művelődési hagyományaira is, vállalja a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség ápolását, a humanizmus eszmeiségét. Az MSZMP az oktatás és a kultúra szocialista távlatú, értékközpontú fejlesztését képviseli és támogatja. Üj művelődési programjának sarkalatos pontja a hatékony oktatási rendszer kiépítése, annak tartalmi, szerkezeti megújítása. Kiindulási alap ehhez a minőségében és feltételeiben megújított általános iskola. Támogatja a párt azt a törekvést, hogy a körzetesítés miatt iskola, nélkül maradt települések kapják vissza oktatási intézményeiket. A program célul tűzi ki a kötelező középfokú oktatás megvalósítását, a felsőoktatás kiszélesítését, a felvételi követeiményék, a diploma megszerzése lehetőségeinek új alapokra helyezését. A Politikai Intéző Bizottság a téziseket széles körű pártvitára ajánlja, s teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza a pártsajtóban. A Politikai Intéző Bizottság előterjesztést hallgatott meg a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Nagyra értekelte a szövetkezetek tevékenységét, jövőbeni szerepüket kiemelkedő fontosságúnak tartja. Támogatja megújulási törekvéseiket, a szövetkezeti mozgalom másfél évszázados jól bevált elveinek, értékeinek érvényesülését. Különösen fontosnak tartja a szövetkezés szabadságát, a működésükben érvényesülő önkéntességet, autonómiát és demokratizmust, azt, hogy a szövetkezeteket minden külső beavatkozástól mentesen, demokratikusan választott testületek és vezetők. irányítsák, saját sorsukról maguk dönthessenek. A testület úgy döntött, hogy a szövetkezetekkel kapcsolatos állásfoglalását bemutatja a Központi Bizottságnak és nyilvánosságra hozza. A Politikai Intéző Bizottság áttekintette az 1989. évi gazdasági folyamatokat és a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire szóló javaslatra vonatkozó előterjesztést. Állást foglalt abban, hogy a gazdaságpolitika irányvonalának végleges meghatározása érdekében, a még nyitott kérdésekben mielőbb döntések történjenek. Az eddigi munka eredményeiről tájékoztatja a Központi Bizottságot és egy későbbi időpontban a politikai vezető testületek ismét áttekintik az 1990. évi gazdaságpolitikai irányelveket. A Politikai Intéző Bizottság lezárta a Tabajdi Csabával kapcsolatos vizsgálatot. A testület helytelenítette Tabajdi Csaba osztályvezető-helyettesi minőségében tett megnyilatkozásainak módját, és elhatárolta magát nyilatkozataitól. Mindezekért figyelmeztetésben részesítette. A Politikai Intéző Bizottság visszaállította Tabajdi Csaba osztályvezető-helyettesi jogkörének gyakorlását. A Politikai Intéző Bizottság a Központi Bizottság soron következő ülését szeptember 12-ére hívta össze. (MTI) DM-EXKLUZÍV Mit vár a közelgő kongresszustól — kérdezte munkatársunk, Bőle István Vári Lászlótól, az MSZMP Zala megyei elnöksége elnökétől, aki a nagy visszhangot keltő zalai fordulat után kapta ezt a megbízatást. „Azt, hogy markáns baloldali szocialista reformpárt születik" — szólt a válasz. Részletes interjúnkat lapunk 3. oldatán olvashatják. Tőkeimport kicsiben és nagyban Magyarország politikai és gazdasági vezetői a gazdasági reform előkészítésének és bevezetésének időszakában ismerték fel a külföldi működőtőke bevonásának célszerűségét és jelentőségét. Ám a tőkeimportot szabályozó — 1972. évi — rendelet még a kézi vezérlés szellemét képviselte, mindent előírt, mit és hogyan tehet Magyarországon a külföldi töke. A fékek, biztosítékok mellett tiltások is jellemezték a külföldi működőtőkét országunkba invitáló szabályozást, sőt a feldolgozóiparokban nem kívánatos idegennek minősítették. Vegyes vállalatok szabályozása A működőtőke-import az elmúlt évben jutott el a liberalizáltság és az ösztönzöttség olyan fokára, amely tobbé-kevésbe megközelíti a fejlődő és a közepesen fejlett országok ilyen jellegű normáit, szabályait, lehetőségeit A vegyes tulajdonú vállalatok ma már normatív szabályok szerint cégbejegyzéssel jönnek létre. Teljes egészében külföldi tulajdonban levő vállalatok, társaságok is alapíthatók, a legalább 30 százalékos külfölditőke-részesedéssel létrejött társaságok öt évig 60 százalékos adókedvezményt, a különösen fontos tevékenységet végző, vegyes tulajdonú társaságak pedig öt évig teljes adómentességet, majd pedig 60 százalékce kedvezményt kapnak. A hazai. a magyar tulajdonban levő vállalatok, társaságok nézőpontjából mindez irigylésre méltó kedvezmény. Am nem hagyható figyelmen kívül, hogy az adókedvezményen, a profit repatriálásán, s a befektetések jogi védelmén kívül számos országban a 'külföldi működötökét) még egyéb módon is — például megfelelő infrastruktúra rendelkezésre bocsátásával, állami tőkéjuttatással — segítik, támogatják. Megállapítható, hogy a tőkeimport feltételeinek korszerűsítésével párhuzamosan, azt követően szembetűnően nőtt a működőtöké beáramlása, a vegyes tulajdonú vállalatok száma. 1987 végéig több mint 200 vegyes vállalat létesült amelyekbe együttesen mintegy 200 millió dollár értékű külföldi tőke volt befektetve. Egy évvel később — s ebben már szerepe volt a korábbinál nagyobb kedvezményeknek, a működőtőke bevonását érintő társasági törvénynek és a külföldi befektetők jogvédelmét garantáló törvénynek — a vegyes vállalatok száma megközelítette a 300-at, a befektetett külföldi tőke összege pedig meghaladta a 310 millió dollárt. Szerény tőkebeáramlás A dinamikus fejlődés sem vonhatja el a figyelmet arról a tényről, hogy a magyar gazdaságban jelen levő külföldi működötöké csepp a tengerben: a 310 millió dollár értékaránya az 1983. évi konvertibilisexport-teljesítményhez például mindoszsze 5,3 százalék, az importhoz viszonyított arány 6 százalék. A bevont működőtöké méreteit, jelentőségét az is érzékelteti, hogy a Tungsram Rt részvényeinek nem egészen felét a közelmúltban 110 millió dollárért vá-> sárolta meg egy nyugati bankkonzorcium. A magyarországi vegyes vállalatokba fektetett külföldi töke mintegy háromnegyede a pénzintézeti szektorba. a szolgáltató ágazatokba, az idegenforgalomba áramlott, az ipar részesedése mintegy 25 százalék. A már ténylegesen működő vegyes vállalatok tőkehatékonysága jócskán felülmúlja a népgazdasági átlagot Ez részben annak tulajdonitható, hogy a vegyes vállalatok túlnyomó többst'ga szerény induló vagyonnal rendelkezik. Jelentősebb vegyes vállalatok — például a magyar —japán Fermentációipari Rt., a Dunamont Polisztirolgyártó Rt., továbbá az üveggyapot, valamint a floatüveg gyártására alapított vegyes társaságok — csak az utóbbi esztendőkben jöttek létre, a termelést még nem kezdték meg. » A vegyes vállalatok általában kisvállalkozásoknak megfelelő tőke- és üzemmérete több körülménnyel magyarázható. A vegyes vállalatok szinte kivétel nélkül új alapítások, s mind a küle földi, mind a magyar alapító többnyire kis- vagy középvállalatok. A vegyes vállalati méretek egy további meghatározója a magyar piac mérete, kapacitása, továbbá az a tény. hogy a külföldi partner elsősorban a magyar piacon kíván tevékenykedni. a tőkés exportban a külföldi, a rubeles exportban a magyar partner érdektelen. Újra indul a tőzsde A magyar nézőpontból kívánatos múködótóke-bevorás nagyságrendjét a külön"böző intézmények milliárdokra becsülik. Ennek, s az utóbbi évek tapasztalatainak figyelembevételével, fel lehet, fel kell ismerni a működőtőke-bevonás néhány objektív tényezőjét. Nevezetesen: kizárólag új vállalatok, társaságok alapításával nem lehet számottevő működőtökét bevonni, azért sem, mert a magyar vállalatok tőkeszegények. A műkodötöke-bevonás fő áramlatát világszerte a transznacionális vállalatóriások milliárdos nagyságú külföldi befektetései alkotják, Száz százalékban külföldi tulajdonú vállalatok alapítására már nálunk is van jogi lehetőség, ez azonban kevés, továbbá minimális feltétel a megfelelő közgazdasági körny^et. a piac léte és működése. A külföldi töke importjának. a külföldi tőke magyarországi befektetésénele egy további útja-módja és feltétele a tőkepiac, a tőzsde. Valószínűsíthető, hogy az átalakulási folyamatban, növekedni fog a részvénytársaságok száma, a részvények volumene, amj az ehhez csatlakozó intézkedésekkel — nemzetközileg elfogadott vagyonmérlegek készítése. az infláció nemzetközi szintre süllyesztese, a nemzeti valuta korlátozott átválthatósága — elvezethet az értéktőzsdéhez, amely intezményesiheti a müködőtöke-bevonást Am addig — s ez időtávban aligha konkretizálható — „apróban", továbbra is vegyes vállalatok létesítésével lehet növelni a magvar gazdaságban tevékenykedő külföldi működőtökét. Garam völgyi István