Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-05 / 209. szám

2 / 1989. szeptember 5., kedd Tanévnyitó a Politikai Főiskolán A Politikai Főiskola mindaddig folytatja tevékenységét, amíg a politológusképzés feladatait az állami felsőoktatás át nem veszi. A hallgatók tehát a felvételük idején érvényes előírások szerint fejezik be tanulmányaikat — jelentette ki Romány Pál, a Politikai Főiskola rektora az intézmény tanévnyitó ünnepségén hétfőn, a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában. Romány Pál azért tartotta szükségesnek ezt a kérdést megnyitó beszédében tisztázni, mert a korábbi megnyilatkozások a főiskola sorsáról sok félreértésre adtak okot, zavart keltettek. A félreértések alapja az az év elején született javaslat, hogy egyértelműen ketté kell választani az egyetemi rendszerű és állami érvényű politikatudományi képzést, valamint az MSZMP számára szükséges pártoktatást, pártpolitikai kutatást és képzést. Erről májusban döntött az MSZMP akkori Politikai Bizottsága. A Minisztertanács, illetve az Elnöki Tanács azonban majd csak a hatályos jogszabályok felülvizsgálata, a szükséges és lehetséges módosítások kidolgozása után hozza meg határozatát — mondotta. Pontatlan tehát minden olyan információ, amely szerint az MSZMP megszünteti a főiskolát. Szándéka az, hogy szélesebb alapokra helyezzék a politikatudományi képzést. Szűrös Mátyás Londonba utazott Szűri® Mátyás, az Országgyűlés elnöke magyar parlamenti küldöttség élén Londonba utazott. A magyar delegáció az Interparlamentáris Unió jubileumi centenáriumi konferenciáján veS2 részt. A középszintű háromoldalú tárgyalásokon Törvény-előkészítés, vagy nyilvános propaganda folyik ? Kemény Csaba levezető elnök javasolta, hogy a jószolgálati bizottság vizsgálja meg: miért vonult ki a tárgyalásokról a SZOT, valamint azt is, hogy miért maradt el a kívánatostól a gazdasági kérdésekről folyó tárgyalások üteme. Domonkos István, az Ellenzéki Kerekasztal képviselője beszámolt az EK A és a parlamenti bizottsági elnökök múlt heti találkozójáról. Ezen kifejezésre jutott, hogy a képviselők egy része aggályokkal tekint a háromoldalú tárgyalásokra, ezért javasolta, hogy a bizottsági elnökök megfigyelőként vehessenek részt a tárgyalásokon. Pozsgay Imre azt mondta: nem az információhiány a képviselők problémája, hanem az, hogy a döntésekből kirekesztettnek érzik magukat, s ez egy részüket elbizonytalanítja. Egyetértett az EKA javaslatával, mégpedig oly módon, hogy a javaslatot küldjék meg az Országgyűlés elnökének. A harmadik oldal szintén egyetértett az EKA javaslatával, hozzátéve, hogy a parlamenti frakciók vezetői is kapjanak meghívást a háromoldalú tárgyalásokra. Ezt követően Boros Imre felolvasta az EKA nyilatkozatát, amely szerint a Münnich Ferenc Társaság felhívásai kétségbe vonják a népakarat választásókon megnyilvánuló jogosságát, amikor a hagyományos bolsevik szemlélettel hívnak fel a néphatalom és a szocializmus védelmére. Kérte az MSZMP és a harmadik oldal állásfoglalását, hogy miként képzelhető el a tárgyalás olyan körülmények között, amikor a harmadik oldalon ülő egyik delegáció az ellenzéket nyíltan becsmérli, fenyegeti. Pozsgay Imre hangsúlyozta: el kell dönteni, hogy a háromoldalú tárgyalásokon törvényelókészités, vagy nyilvános propaganda folyik-e. Az MSZMP is találna bírálni valót az ellenzék soraiban, ám nem itt van a helye a nyílt választási küzdeMajdnem egyórás napirenden kívüli vitával kezdődött meg hétfőn délután a Parlamentben a középszintű háromoldalú politikai érdekegyeztető tárgyalás, amelyen az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerekasztalét Orbán Viktor, a harmadik oldalét Rabi Béla vezette. lemnek; a harmadik oldal javasolta, hogy ezt a vitát is a jószolgálati bizottság vizsgálja ki. Berényi Ferenc, a Münnich Ferenc Társaság országos titkára visszautasította az EKA nyilatkozatát, ugyanakkor készségét fejezte ki, hogy az abban felvetetteket az MFT az EKAval megvitassa. Ezek után kezdődött meg az első napirendi pont, az alkotmány módosításával kapcsolatos, még függőben lévő kérdések megtárgyalása. 'Bejelentették, hogy a szakértői bizottságokban sikerült konszenzusra jutni a képviselői összeférhetetlenség eseteinek kérdéseiben. Mindhárom fél elfogadhatónak tartja az Ellenzéki Kerekasztal azon javaslatát, miszerint nem lehetnek képviselők bírók, ügyészek, alkotmánybírók, a fegyveres erők tagjai, valamint az államigazgatás bizonyos területein dolgozók. A köztársasági elnöki intézmény bevezetésével kapcsolatban az előző ülésen előterjesztett EKA-javaslatról Pozsgay Imre fejtette ki az MSZMP véleményét. Az államminiszter közölte: az MSZMP tárgyalóküldöttsége elfogadja az indítvány azon részét, miszerint a köztársasági elnöki jogkört az 1946-os első törvény szerint kiell szabályozni, kiegészítve az EKA-javaslatban szereplő jogkör bővítési indítványokkal. Ugyanakkor az MSZMP álláspontja szerint az államfőt nem a Parlamentnek, hanem a népnek kell megválasztania közvetlen népszavazással, méghozzá az országgyűlési választások előtt. A téma megvitatását a felek visszautalták a szakértői bizottságokhoz. Nem született döntés a címer ügyében sem; az MSZMP indítványa szerinta módosított alkotmány utaljon arra, hogy a címerre vonatkozó rendelkezéseket alkotmányerejű törvény rögzíti. Több mint egyórás vita után megállapodás született abban a sokáig patthelyzetet okozó kérdésben, hogy szerepeljen-e az alkotmányban a szocializmus szó. Az MSZMP ós az Ellenzéki Kerekasztal többszöri szövegfinomítással végül is kompromisszumra jutott, amelyet a harmadik oldal is elfogadott. Nevezetesen, a felek megállapodtak abban, hogy az alkotmány elé ne illesszenek preambülumot, az alkotmány szövegében azonban szerepeljen a következő meghatározás: „A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek." Egyelőre nincs megállapodás a fegyveres erők tagjai párttagságának kérdésében; e téma megvitatását a felek a párttörvénnyel kapcsolatos kérdéseknél tartják indokoltnak. Ugyancsak vita folyik arról, hogy az alkotmányban deklarálják-e a köztulajdon primátusát a többi 'tulajdonnal szemben. Ezt Sem az 'MSZMP, sem az Ellenzéki Kerekasztal nem tartja szükségesnek, a harmadik oldal viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a köztulajdon kitüntetett szerepét deklarálják. Egyébként ebben a kérdésben — mint kiderült — a harmadik oldal résztvevői már nem képviselnek egységes álláspontot. Az általuk súlyosnak minősített 'belső vitára hivatkozva kérték a téma megvitatásának elnapolását, amihez a másik két fél hozzájárult. Légyottok az i n Ügy kezdődött, mint egy álom... de milyen köznapion végződik! — sóhajtottak a palotaromantika hívei, amikor a napokban bejelentették: Anna hercegnő, Erzsébet királynő lánya hivatalosan különválik a férjétől, a daliás Mark Phillipstöl — bár válási eljárás bíróság előtt nem indul. Nem mintha a bejelentés túl nagy meglepetést okozott volna azoknak, akik szívesen böngészik a társasági élet híreit: sok pletyka szólt már arról, hogy e házasság nem éppen felhőtlen. Amikor 1968-ban a mexikói olimpián megismerkedtek, Anna hercegnő 18 éves volt — karcsú, hűvös és szellemes, s Erzsébet királynő egyetlen leányaként a hetedik a trón várományosainak sorában. Mark Phillips-szel a lovak iránti olthatatlan lelkesedés hozta össze: az akkor 20 esztendős, jóképű fiatalember, egy gyárigazgató fia, tagja volt az angol olimpiai lovascsapatnak. Amikor Anna hercegnő — maga is szenvedélyes lovas — ellátogatott hazája olimpiai csapatához, egyetlen pillanat elég volt a szerelem fellángolásához. A frigyet ennek ellenére nem hamarkodták el: az emlékezetes esküvőt 1973. november 13-án tartották a Westminster apátságban, milliók, pontosabban 500 millió tévénéző legnagyobb örömére. A találgatás,. hogy tudniillik mennyire mély az érzelmi kapocs a két ember között, cs.ak jóval később indult meg. De akkoriban. 1973-ban a sajtó még lelkesülten írt róluk: ők voltak az „álompár". Az NSZK-ban a nevezetes esemény tiszteletére „Szerelemben egyesülve" feliratú emlékbélyeget bocsátottak ki. Később, bizonyára ugyanazok, akik eleinte oly lelkesek voltak, felfedezték, hogy Annát és Markot inkább csak felületes kapcsolat fűzte össze: a hercegnőt megszédítette az 1972-ben szerzett military aranyérem, Markot viszont a királyi pompa kápráztatta el. A hétköznapok az 530 hektáros birtokon (Gatcombe-park) másként festettek, mint ahogyan az a nagykönyvben meg van írva. A bennfentesek úgy mondják, hogy Mark Phillipsről hamar kiderült: igencsak unalmas figura, a lovakon kívül másról beszélgetni se lehet vele. A nadrágot pedig Anna hordta, mindig éreztetve, ki hozta a vagyont, és ki az úr a háznál. Mark állítólag egyszer így fakadt ki: éppen csak az ostort nem használja ... Károly, Anna fivére, a trónörökös, viszont úgy vélte, hogy sógorát állandóan valami fura köd lengi körül. Ez még nem lett volna baj. Am egy idő után a házaspár már nemcsak nem aludt együtt, de még külön is reggelizett. Világossá vált: az elhidegülést a két gyermek, a most 11 eves Peter és a nyolcéves Zara sem tudja megakadályozni. A férj, ahogyan az lenni szokott, hamarosan más hölgy karjaiban találta meg az otthon nélkülözött gyengédséget. Nem is lehetett másként: a barátnő egy lovászlány volt, a légyottok színhelye pedig az istálló. Anna hamarosan revansot vett. Választása egyik testőrére esett — de ezt már a királynő nem nézhette tétlenül. Különösen azért nem, mert éppen akkoriban okozott sok bosszúságot Margit húgának viszonya Peter Townsenddel. A korona tekintélyének védelmében ezért elrendelte ... a testőr, Peter Cross elbocsátását. (Anglia pedig sokáig arról sugdolózott, hogy mindkét gyermeknek ő az apja ...) Anna kelletlenül ugyan, de szakított, s aztán hamarosan talált másik kedvest — s akárcsak Mark. A lapok ettől kezdve rendszeresen közöltek megdönthetetlen bizonyítékot arról, melyikük hol és kivel töltötte a hétvégét. Legutóbb akkor robbant a bomba, amikor nyilvánosságra kerültek Anna szenvedélyes szerelmeslevelei — pontosabban a tény, hogy ilyeneket írt Timothy Laurence fregattkapitánynak, aki — igazán kínos — a királynő személyes adjutánsa. Most bejelentették, a házasságnak vége. Ha törvényesen nem is válik el a hercegi pár, különköltöznek. Talán nem csak azért, mert elegük van egymásból, hanem abban a reményben is, hogy ezután kevésbé lesz érdékes a pletyka, melyikük kivel csalja meg a másikat. Szászi Júlia Magyar vendég Belgrádban Megkezdődött az el nem kötelezettek csúcsértekezlete Q Belgrád (MTI) Az új-belgrádi Száva kongresszusi központban hétfőn délelőtt megkezdődött az el nem kötelezett országok kilencedik csúcsértekezlete. Az ünnepélyes megnyitón Róbert Mugabe zimbabwei államfő, a moKgalo,m eddigi elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Hangoztatta, hogy a közel három évtizeddel ezelőtt megalakult mozgalom napjainkban a földkerekség lakóinak háromnegyed részét képviseli. A békéért, a leszerelésért. és a biztonságért folytatott harc fokozására Szólított fel. Ezt követően átadta tisztségét a házigazda Jugoszlávia államelnökének, Janez Drnovseknek, aki beszédében eredményes munkát kívánt a négynapos tanácskozásnak. Utána Pérez de Cuéllar ENSZ-főtitkár mondott üdvözlő beszédet. A csúcstalálkozón teljas jogú tagként 101 ország küldöttsége vesfc részt. Közülük ötvenhatot államfő vezet. Mások között jelen van a konferencián Sadli Bendzsedid algériai, Mohammed Nadzsibullah afgán, Dos Santos angolai, Carlos Saul Menem argentin, Hoszein Mohammad Ersad bangladesi, Szuharto indonéz, Hoszni Mubarak egyiptomi, Kadhafi líbiai, Kenneth Kaunda zambiai elnök, Husszein jordán király, Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin vezető. A konferenciára tíz országot megfigyelői minőségben, húszat pedig vendégként hívtak meg. A nemzeti felszabadító mozgalmak és a nemzetközi szervezetek megbízottaival együtt öszszesen több mint 160 küldöttség tagjai ülnek együtt a teremben. Vendégként rérft vesz a kiemelkedő nemzetközi tanácskozáson a Magyar Népköztársaság delegációja, amelyet Horn Gyula külügyminiszter vezet. A délelőtt folyamán felvették a mozgalomba a Venezuelai Köztársaságot, a teljes jogú küldöttségek száma következésképpen 102-re emelkedett. A Magyar—Máltai Szeretetszolgálat Az NDK-menekültekért Mind az osztrák, mind az NSZK-beli máltai segélyszervezet a Magyar—Máltai Szeretetszolgálat mögött áll, és mindent megtesz azért, hogy oltalmazza a Magyarországra érkezett NDK-beli menekülteket. Miként Csilla Boeselager, a? NSZK-beli Magyar—Máltai Szeretetszolgálat elnöknője, Wolfgang Wagner, a Máltai Szeretetszolgálat zugligeti menekülttáborának. vezetője, és Günther Mulak; a bonni külügyminisztérium tanácsosa hétfőn a fővárosi zugligeti plébánián — a Múltai Szeretetszolgálat magyarországi menekülttáborainak központjában — tartott sajtótájékoztatón elmondták: táborukba augusztus 15. óta 4 ezer 7U0 NDK-beli állampolgár jelentette be. hogy a Német Szövetségi Köztársaságba kíván távozni. Nem felel meg a valóságnak, hogy 15-20 ezer személy jelentkezett náluk. Kezdetben Kozma Imre atya felhívására az egyházközség hívei 260 NDK-beli állampolgárt fogadtak be. átmeneti időre. Az NSZK-ból érkezett nagyméretű sátrakban — amelyeket a templomkertben állítottak fel — 450 menekültet helyeztek el. További 2 ezer 100 személy a csillebérci úttörőtáborban kapott szállást, őket hétfőn a Vöröskereszt gondjaira bízták. Naponta újabb 400-500 NDK-menekült érkezik a zugligeti tá borközpontba, őket a ballatoni táborban szállásolják el. Ha a jelenlegi táborok kevésnek bizonyulnak, más szálláshelyek után néznek — hangsúlyozták. A Máltai Szeretetszolgálat humanitárius segítséget nyújt a menekülteknek, támogatása azonban nem terjed ki a menekültek továbbutazásának megszervezésére — mondották. Az újságírók érdeklődésére, hogy mikor indulhatnak a menekültek Ausztrián át az NSZK-ba, a tájékoztatók nem tudtak válaszolni. (MTI) fi Eiscnstadl (DPA) Hétfőre virradóra húsz NDK-állampolgár lépte át illegálisan a magyar—osztíák határt. A Vöröskereszt burgenlandi szervezetének szóvivője szerint a nyirkos idő miatt csak kevesen indulnak útnak: vasárnap 50 menekült érkezett Burgenlandba. Az osztrák segélyszervezetek körében egyébként bizonytalanság uralkodik a segélyezés módját ts idejét ilietően. a menekültek érkezéséről ugyanis nincsenek biztos információk. Az alsó-ausztriai és burgenlandi Vöröskereszthez a hét végén olyan kérés érkezett Magyarországról, hogy a magyarországi, átmeneti menekülttáborok számára biztosítsanak sátrakat és tábori ágyakat (r Grósz Károly Helsinkiben Hétfőn már a kora reggeli órákban megkezdődött a finn kormány meghívására Helsinkiben tartózkodó Grósz Károly programja. Az MSZMP és a Finn Szociáldemokrata Párt vezetőinek vasárnap késő esti találkozójáról Thürmer Gyula. a főtitkár külpolitikai tanácsadója adott tájékoztatást. Eszerint Grósz Károly és Pertti Paasio rövid, szívélyes, közvetlen légkörű megbeszélést folytatott. A főtitkára gratulált a Finn Szociáldemokrata Párt megalakulásának 90. évfordulója alkalmából, méltatta a finn •szociáldemokrácia történelmi útját. távirányítós színes tv 39 900 Ft Automata mosógépek 20 000 Ft-tól Fagyasztószekrények 14 800 Ft-tól Mélyhűtőládák 11 800 Ft-tól Villanybojlerek 2 700 Ft-tól Konyhai robotgépek 2 700 Ft Villany habverő 1860 Ft Kvarc asztali ós faliórák 790 Ft Fürdőszoba-felszerelés 12 darabos 4 500 Ft KERESSÉK FEL AZ IPARCIKKKERESKEDÉST, TOLBUHIN SGT. 30. ** C % 5 ii c % o n