Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-04 / 208. szám

5 198!). szeptember 4., hétfő „Illesztés" Európához 20 százalék a pedagógusoknak A budapesti Fasori Evangélikus gimnáziumban tartották meg szombaton az idei tanév országos megnyitóját. A 37 év után újjászülető nagy múltú egyházi gimnázium első tanévét is köszöntő istentisztelet után Nagy Gyula, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök elnöke, majd Glatz Ferenc művelődési miniszter üdvözölte a gimnázium, valamint az ország valamennyi pedagógusát és diákját. A miniszter elöljáróban szólt arról az új tárcaprogramról, amelynek súlyponti része az egész oktatási rendszer felülvizsgálata és átalakítása, valamint az, hogy a kultúra anyagilag és erkölcsileg is kiemelt helyet kapjon az egész politikai gondolkodásban. Európai felzárkózásunknak, az európai szintű oktatás megvalósításának ma még meglevő akadályait, s azok felszámolásának eszközeit sorolva Glatz Ferenc beszélt a nyugati nyelvek oktatásának nagyszabású programjáról. Hasonlóképpen fontosnak ítélte azokat a munkálatokat is. amelyek célja a magyar iskolarendszernek és a hazai diplomáknak az európai követelményekhez való illesztése. Szólt arról, hogy a művelődési kormányzat — bár a sztrájkokkal nem értett egyet — egy hároméves tervet dolgozott ki a pedagógusbéreknek az értelmiségi fizetésekhez képest tapasztalható 70-100 százalékos elmaradottságának behozására. Bejelentette: A Minisztertanács legutóbbi ülésén elfogadott javaslat szerint a pedagógusok bére 1990. január 1jétól a szokásos 4-6 százalékos automatizmus helyett az 1989. évi bértömeg 20 százalékával emelkedik. A pedagógusok ezenkívül rendkívüli. 4 milliárd forintnyi fizetésemelésbén részesülnek. ez három és félszer több, mint a mostani szeptemberi béremelés. Ezen intézkedésekkel együtt tehát a pedagógusok béremelése összesen mintegy 60 százalék körül lesz. Diplomás mentoangyalok Egyetemi szintű szociális képzés Szegeden Manapság, azt hiszem, fölösleges számadatokkal alátámasztani a meggyőzés érdekében, hogy Magyarország nem a rejtőzködő szegények és elesettek országa. Mára a felszínen is szemmel látható jelei vannak, hogy egyes rétegeknek komoly gondot jelent a puszta megélhetés, a létért folyó küzdelem fölórli a fizikai és lelki erőt. lassan megtöri az olykor alkohollal élesztgethető akaratot, megmérgez emberi kapcsolatokat, a családi békét. Egyszóval: ha valahol most, s az elkövetkezőkben szükség van támogatókra, akik segítenek talpon maradni, talpra állni — egyáltalán élni, hát az a mi hazánk. Széles korú ismeretekkel fölruházött. tanult, bizonyos empátiás készséggel megáldott szakemberekre van szükségünk, akik képesek eligazodni a társadalom ágas-bogas szövevényében éppúgy, mint az emberi test és lélek rejtelmeiben. Hogy léteznek-e ma az efféle feladatra fölkészített emberek, erról beszélgettem Szél Éva professzor aszszonnyal, az egészségügyi főiskolai kar védónóképzó szakának igazgatójával. Megtudtam, ezt a társadalmi igényt már rég fölismerték az illetékesek. Az orvosnő eleinte azt gondolta: a védőnőt kell e bonyolultabb munka elvégzésére alkalmassá tenni. A tematikába beillesztettek hát újabb stúdiumokat, amelyek szélesítik a leendő egészségügyi szakemberek látókörét. Az élet azonban bizonyította, mégsem ez az igazi megoldás, hiszen a védőnő főként anyákkal, gyerekekkel foglalkozik, az övéktől eltérő gondok elkerülik a figyelmét. Emellett — képzettségénél fogva — nem képes átfogni az egész társadalmat, márpedig szerteágazó teendői ezt megkívánnák. Helyes tehát — szólt a döntés —, ha a cipész marad a kaptafánál: a védönó végzi eddigi munkáját és külön tanterv alapján készítik föl a szociális teendők elvégzésére hivatott szakembereket. Szegeden erre alkalmas intézménynek az egészségügyi főiskolai kar bizonyult, amely eddig az Orvostovábbképzó Egyetem részeként működött. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium szeptember 1-jétól háromszakossá bővítette ezt az oktatási intézményt és egyben a Szent-Györgyi Orvostudományi Egyetem főiskolai védónóképzó szakává nyilvánította. Ezzel egy már működő tényleges szakmai kapcsolatra nyomta rá a hivatalos pecsétet, hiszen eddig is a szegedi egyetemtől. a klinikáktól kapta a legtöbb segítséget a védónóképzó. Miféle változást jelent az intézmény életében a szakosodás? A továbbra is folyó védórtóképzés mellett a következő tanévtől — tehát egy év múlva — leendő gyógytornászok és — a magyarul nem éppen szerencsésen Social worker. Csaknem nemzetközi, mindenki által ismert szó a nyugati világban. És ismert foglalkozás, mondhatni elismert hivatás. A szociális munkások szolgálataira a gazdagságáért oly annyira irigyelt Amerikának, Angliának és Skandináviának is óriási szüksége van. Mert még ezek a szuper általános jólétben élő népek sem bocsátották meg önmaguknak, ha a harsányabb teltetósség mellett szerényen megbújó szegénység, elesettség rejtve maradna, s ha nem nyújtana segítő kezet a rászorulóknak. hangzó — szociális munkások is készülhetnek itt hivatásukra, így kapcsolódik a város ahhoz az országos programhoz, amelynek révén — a kaposvári tanítóképző szekszárdi tagozata és az ELTE szociológiai intézete mellett itt is munkálkodnak a hazánkban eddig ismeretlen, újfajta diplomához kötött foglalkozás kialakításán. Különös sajátossága az előkészületeknek, hogy míg általában egy meglévő munkakör igényeihez alkalmazkodik az oktatási intézmény tanterve, ezúttal cz fordítva történik: 5-10 év múlva olyan körben és úgy tevékenykednek majd a gyakorlatban a szociális munkások, ahogy az oktatók most „megálmodják". Felelősségük már csak ezért is óriási. Az angolszász modell és a skandináv példa fölhasználásával, a hazai viszonyokra építve olyan szakembert kíván kibocsátani majd a főiskola, aki nem íróasztal mögül tárgyal a rászorulókkal, hanem képes maga fölkutatni, fölkeresni, tanácsokkal ellátni az élet ilyenolyan útvesztőiben eltévedt embert. A talajvesztettet, aki saját érdekeit nem képes érvényesíteni. Az ajtaján kopogtató nemcsak gyorssegélyre lesz képes, hanem arra is. hogy megtanítsa, miként tud magamagán segíteni. Az egészségügyi ismereteken kívül tehát némi pszichológiai. pedagógiai tudásra is szüksége lesz a szociális munkásnak, de a társadalombiztosítási, jogi tájékozottságot sem nélkülözheti. Érthető tehát, hogy a főiskola az orvostudományi egyetem mellett a JATE jogtudományi kara és a tanárképző főiskola közreműködésével képzi majd az új szakembereket. Ezen a szakon négyéves lesz a tanulmányi idó. Az elsó három esztendő az alapozásé, az utolsóban érdeklődése szerint ki-ki szakosodhat. A tervek szerint választani lehet majd társadalombiztosítási. gyermek- és ifjúságvédelmi. mentálhigiénés, valamint gerontológiai speciális képzés között. A végleges tanterv kidolgozására van még egy kerek esztendeje a minisztériumnak és a szegedi intézménynek. Sajnos, a fölvételi követelmények összeállításához kevés ez az ide is. hiszen az oktatási törvény szerint két évvel korábban az érdekeltek tudomására kell hozni az elvárásokat. A háromszakos képzés föltételeinek előteremtése is feladata a főiskolának. Számolniuk kell azzal, hogy a jelenlegi. 120 védónói hallgatólétszámot 80-ra csökkentik (mivel az országban egyidejűleg több helyen indul ilyen képzés), 60-an tanulnak majd a szociális munkás és 30-an a 3 éves gyógytornász szakon. A helyiséggondok megoldódnak a pártiskola egy részének bérbevételével, nagyobb nehézség lesz viszont — deviza híján — az új könyvtár megfelelő szakkönyvekkel való ellátása. Az idő sürget. A rászorulók egyre gyarapodó tábora vár a segédkezet nyújtókra. Ki tudja, hányan tudják végzetes sérülések nélkül kivárni azt az öt esztendőt, amíg az első diplomás „social worker" bekopog hozzájuk. Addig megtehetnék ezt helyettük a képesítés nélküli „mentőangyalok", hogy tartsák a lelket az elesettekben. Chikán Ágnes Szombaton tartotta oklevélosztó és tanév nyitó ünnepségét a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Főiskolai Védőnőképző Szaka a Sportcsarnokban. Az intézményben az idén 120 leendő védőnő kezdi meg tanulmányait. Az ünnepségen 80 végzett hallgató vette át oklevelét, akik — a szegediek kivételével — igényeiknek megfelelően válogathattak az országban meghirdetett állások között. A „kifosztott" éléskamra ? Napi 7-8 mázsa élelem a határon reked „Tűrhetetlen, amit ezek a jugoszlávok müveinek" — morogják az eladók és a vevők. Sajnos hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy Bécsben vagy Oberwartban a nagy roham idején milyen véleménnyel lehettek rólunk. Persze az osztrákok sok mindenben különböznek tőlünk. Egyrészt joggal bíznak abban, hogy hazájuk kereskedelmének haszna közvetve az övék is. A valóban liberalizált piaci körülményeik képesek egyaránt kiszolgálni a kül- és belföldi igényeket, és nem utolsósorban viszonylag stabil konvertibilis valutával rendelkeznek. Mivel mindez nem mondható el ránk, a kisember igyekszik így vagy úgy segíteni magán. Keresve sem találnék olyan bolondot, aki elutasítaná az egy forintért kettőt adok ajánlatát. Ha egy csoda folytán holnaptól fordulna a kocka és Jugoszláviában az élelmiszerek ára az itteniekhez képest kétszer-háromszor olcsóbbá válna, nem hiszem, hogy mi nem használnánk ki a lehetőséget. Bizony útra kelnénk, megpakolnánk szatyrainkat és tolakodnánk, igyekeznénk minél jobban járni. Ezúttal másoknak kedvez a szerencse, számunkra csupán a kíváncsiság marad: vajon a határon mi történik, kiengedik-e vámosaink, amire úgy fáj a fogunk? Mekkora haszna van mindebből kereskedelmünknek, s vajon az áhított deviza mennyire gazdagítja államháztartásunkat? Az üzletvezető: — Nézze, egyszerre beszélek mint magánember, alkalmazott és kereskedő. Nehogy azt higgye, hogy örvendenék a mostani állapotoknak. Nem tudom meddig tart ez a jugóhullám. de már most tudom, elveszítettük a magyar vásárlókat. Nincs, aki bemerészkedne ebbe a tumultusba. Ha mégis megteszi, gyakran csak raktárból tudom kiszolgálni. A forgalmunk kétszeresére-háromszorosára nőtt, de több a munkánk, alig győzzük. Mi ugyan elvben a forgalom után részesedünk, de a fizetésünk nem tükrözi ezt. Higgye el. mi is örülnénk, ha a határ közelében egy raktáráruházat nyitnának, bar nem vagyok annyira naiv, hogy azt gondoljam, a jugoszlávok nem jönnének be a városba, mert a valutát akkor is a Cserepes soron váltanák... A határőrparancsnok: — Több, mint négymillió utasunk volt ez év nyolc hónapjában. Tavaly 2.8 millióan kéltek át Röszkén. Ez is mutatja a forgalom növekedését határátNem hamarkodják el A kecskeméti pártbizottság a lemondásról A Magyar Szocialista Munkáspárt kecskeméti Városi Bizottsága szombati ülésén — egyezően a végrehajtó bizottság korábbi állásfoglalásával — elhamarkodottnak ítélte az MSZMP Kecs-" keméti Reformkörnek azt a felhívását. miszerint a testület mondjon le. Mint ismeretes, a reformkörösök az időközi országgyűlési képviselőválasztások során tanúsított passzivitása miatt szólították fel a pártbizottságot a lemondásra. A mostani ülés résztvevői elismerték a választási előkészületek hiányosságait, amelyek jó része ~ például az anyagi segítség és a világos politikai elhatárolódást kifejező program hiánya — az új helyzetből adódó tapasztalatlanságon múlott. Az MSZMP-jelöltek vereségének azonban alapvetően nem a pártbizottság az oka. fejtették ki véleményüket az ülés résztvevői. A városi pártértekczlctröl viszont másképp döntött a pártbizottság testülete, mint az a végrehajtó bizottság ülése után ismertté vált. A város párttitkárainak az volt az álláspontja, hogy a városi pártértekezletet az MSZMP kongresszusa után tartsák meg. A pártbizottság ezzel a javaslattal értett egyet A jugoszláv bevásárlódömping és környéke kelőhelyünkön. Az elmúlt hónapban 820 ezer utas lépte át az államhatárt. túlnyomórészt magyar és jugoszláv állampolgárok. Ami a torlódást, várakozást illeti, az a gondunk, hógy Szeged és Szabadka túl közelwan egymáshoz és az utazási szokásaink is hasonlóak. Azoknak, akik hosszabb várakozás nélkül akarnak átkelni, hétközben a 10-13 óráig, illetve a 18-tól reggel 6 óráig terjedő időszákot ajánlom. Az utóbbi napokban jelentősen lassult a forgalom a vámszervek alapos vizsgálatának köszönhetően. Szombat 10 óra. A határ felé haladva már a Petőfi Sándor sugárúton forgalmi dugóba kerülök. A négysávos úttest szélén egy-egy sávot a parkoló gépkocsik foglalnak. Előzni képtelenség. A megközelítőleg három kilométeres utat 10 perc alatt teszem meg gépkocsival. A lengyel piac környékén hármas csoportokban a valutázók a pénzt váltani vágyóknak integetnek. V A röszkei határátkelőhelyen a kimenő oldalon figyelem a vámosok munkáját. Az idő ezúttal kegyes hozzájuk, meglepő nyugalommal végzik feladatukat. Az érkézó gépkocsik több mint fele jugoszláv rendszámú. Szinte minden gépkocsit kipakoltatnak. A csomagtérből elképesztő mennyiségű élelem kerül a vizsgálati asztalokra: kilószám hús, cukor és általában egy-két bontatlan karton vajkrém, 4-5 piros csomag sajt és egyéb apróságok. A nyershúst a vámosok azonnal elveszik, azt tilos kivinni az országból. A vizsgálat során először a valutabeváltást igazoló szelvényt kérik. A hivatalos állami pénzbeváltókban fejenként átváltott összegnek megfelelő árut ki lehet vinni a szomszédos országba. A gépkocsikból kipakolt élelmiszer értéke a legtöbb esetben jóval meghaladja ezt. ezért a vámosok elveszik az értékhatár feletti élelmiszert. A jugoszlávok saját vámszabályaikból kiindulva kiviteli vámot fizetnének. de erre a magyar oldalon nincs mód. Aki nem akar megválni az általa vásárolt árutól. csupán annyit tehet, hogy viszszafordul és megpróbál túladni szerzeményén, vagy magyar ismerőseinél helyezheti letétbe. Mások, szerencséjükben bízva, más határátkelőhelyek felé veszik útjukat. Egv belgrádi villamosmérnök. akitói többezer forint értékű élelmiszert vettek cl, így sajnálkozik: — Kellemetlen ez a helyzet nekünk is. Korábban turistaként többször jártam Magyarországon és nagyon jó benyomásokkal tértem haza. Most vásárolni jöttem. Önöknél az élelem számunkra potom pénzbe kerül. Persze hogy anynyit vásároltam, amennyit csak tudjam. De ezúttal nem volt szerencsém. A forgalomtól függően napi 7-8 mázsa élelem reked a röszkei határátkelőn, de előfordul, hogy egy tonnánál is több. Azok. akiktől mindezt elveszik, érthető módon kérve kérik a vámosokat, legalább valamennyit hagyjanak meg nekik. Leginkább esküvőre és egyéb családi ünnepekre hivatkoznak. Kéréseik süket fülekre találnak, nincs helye vitának. Mégis megsajnálok néhány embert. Mint az már lenni szokott, leginkább a kisembereken csattan az ostor, némelyeknek elhiszem. hogy nem tudták, nem érdemes a Cserepes soron pénzt váltani. Talán jobban fel kellene hívni erre az érkezők figyelmét, s akkor mi is jobban járnánk. A beáramló valuta nem a gyorsan gazdagodó, ellenőrizhetetlen ügyletekbe bocsátkozó, maszek pénzváltók vagyonát gyarapítaná — ez mindnyájunk érdeke lenne. A vásárlási körülmények javítása érdekében a tanács megkereste az Atiköviziget. a Maty-éri pálya melletti árusítás támogatás érdekében, a DélTisza Menti Áfész. a Szalámigyár és Húskombinátot, de a cégek elzárkóztak az együttműködéstől. Hogy mi lesz a határon maradt nagy mennyiségű élelmiszerrel, annak még a közeljövőben utánajárunk. V.I.