Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-30 / 231. szám

Eredmény A parlamenti ülésszakokat folya matosan figyelve, a legfontosabb kérdés számomra mindig az: köze­lebb kerültünk-e a valódi parlamen­ti demokráciához; az adott témában milyen a képviselők felkészültsége. Nos, a csütörtökön zárult ülésszak után az egyik szemem sír. a másiki nevet. Kétségtelenül több az olyan honatya (vagy „homanya"), aki időt, 6 fáradtságot áldoz, hogy utánanéz­zen — akár szakmájától távolesö témában is — a megtárgyal andók­nak. De azok sincsenek kevesen, akik alig várják, hogy visszahívás nélkül megússzák a választásokig; addig szép csendben elüldögélnek a padban, s néha nyomogatják a gombot. Korábban nemigen fordult elő, hogy elégedetlen moraj futott végig a termen, ha tájékozatlanságról árulkodó felszólalás hangzott el. Igazán nem akarom a vasutasokat bántani, nyilván véletlen^ hogy ép­pen mozdonyvezető a foglalkozása annak a budapesti képviselőnek, alti már szólási szándékának jelzésekoi is derültséget kelt Amikor az első nap késve ült helyére, a sajtópá­holyban is hallani lehetett a meg­jegyzést: nyilván nem talált parko­lóhelyet a mozdonyának a Kossuth téren... Az illető — korábban vá­lasztói már visszahívásával is pró­bálkoztak — nem cáfolta hírét most sem, a büntetőeljárásról szólp tör­vény vitáján olyan hozzászólással lepte meg hallgatóit, amiből kide­rült: még a büntető- ós a polgári per közti, nem egeszen elhanyagol­ható különbséggel sincs tisztában. A legnagyobb vita amúgy az imént említett törvény tárgyalását kísérte, s itt lehetett leginkább le­mérni a tudati különbségeket a képviselők között. Sokan voltak, akik semmiképp nem akarták kor­látozni a nyomozó hatóság kezében levő törvényes eszközöket, mond­ván: a terjedő bűnözés visszaszorí­tására kemény rendszabályok kel­lenek. Noha megannyi tudományos elemzés bizonyította már: a törvé­nyek szigora, s a bűnözési statiszti­ka között nincs -egyenes összefüg­gés. sokan megfeledkeztek arról, hogy a bűnrregelőzés sokkal össze­tettebb társadalmi feladat.' Én azzal a képviselővel értek egyet, alti ki­niszterelnöki találkozóra is. Nyers Rezső, az MSZMP elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Mário Soares, a Portugál Köztársa­ság elnöke a Parlamentben folytatott megbeszélést. Ezen részt vett Dégen Ist­ván, az MSZMP elnöke iro­dájának vezetője is, aki az MTI munkatársának el­mondta: mindkét fél hang­súlyozta, hogy a két ország fejlődésében sok hasonló vo­nás tapasztalható, így az át­térés a diktatórikus rend­szerről a demokratizálódás folyamatára. Fontosnak tartják az európai együtt­működés, az európai ház, az európaiság gotdolatát,1 jelentette: nem attól kell félni, hogy a védők szabadabb lehetőséget kap­nak az eljárásban való részvételre, hanem attól, hogy nő a felderítet­len bűnesetek száma. Horváth Jenő budapesti ügyvéd azt mondta: ahogy az egypártrendszer keretei között a politikusok hozzászoktak, hogy ne kelljen megharcolni az el­vekért, a nyomozó hatóság is meg­szokta: minden szabály, törvény az ő érdekeiket szolgálja; olyannyira, hogy szinte ölükbe hullottak az eredmények, Ezután jobban meg kell harcolni a bizonyítékokért, sok­kal magasabb szintű nyomozási technikára lesz szükség, s persze, fejlettebb módszerekre is. A demokráciát többek kozt az is megkülönbözteti a diktatúrától, hogy „játékszabályait" képes a ki­sebbség, a hátrányos helyzetűek, az elnyomottak érdekeire figyelemmel megalkotni. Az új büntetőeljárási torvény ebbe a kategóriába sorol­ható. Ezután ártatlan emberre nem lehet ráhúzni általa el nem követett bűnöket. Valószínűleg ez volt az ülésszak legkomolyabb eredménye. Balogh Tamás 11 kongresszus sarkában az elnökválasztás Átalakítás előtt a Lapkiadó Vállalat Tegnap Szegeden ülést tar­tott az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága. Vastagh Pál első titkár aktuális belpolitikai kérdé­sekről tartott elemzésében elmondta, hogy Csongrád megyében ez év eleje óta 3 ezer 500-zal csökkent az MSZMP létszáma (ez vala­mivel több mint 10 száza­lék). A kongresszust követő napokban ülést tart a vég­rehajtó bizottság. Ezen pon­tos programot készítenek, amely a november végi el­nökválasztásig lesz érvényes Ennek kiemelkedő esemé­nye lesz a Szegeden október 21-én megrendezésre kerülő nagyaktíva, amelyen részt vesznek az MSZMP újon­nan megválasztott vezetői, meghívást kapnak az alap­szervezetek titkárai is. E rendezvény — a kiegészítő eseményekkel együtt — többórás lesz. Ez az aktíva a köztársasági elnökvá­lasztási kampány kiemélke­dő eseménye lesz. 1990. március 15-ére nem­zetközi sajtófesztivált ter­veznek Szegedre. A Csongrád Megyei Lap­kiadó Vállalat szervezete, gazdálkodása korszerűsí­tésre szorul. IA végleges koncepciót szakbizottság alakítja majd ki, egy nem­régiben szervezési szakem­berek által készített felmé­résre alapozva. A bizottság tagjai: Kispál Antal, Sz. Simon István, Nikolényi Ist­ván, Böle István, Sebe Já­nos, Révész Mihály és Frak­nóy Gábor. A kialakult vita egyik súlypontja volt a Szeged vá­rosi tanács helyzete, a ta­nácstagok jó részének ér­dektelensége, presztízsvesz­tése. A tanács jelenlegi ál­lapota rossz hangulat oko­zója, de a valós tények még nincsenek a pártbizottság tulajdonában. Az államap­parátus rnegtisztulási fo­lyamata elmaradt az MSZMP-n belüli . változá­soktól. A pártbizottság tagjait No­vákné Halász Anna tájékoz­tatta a kongresszusra ké­szülő Csongrád megyei kül­döttcsoport eddig végzett munkájáról. A küldöttek egyetértettek abban, hogy a kongresszusnak a nemzet sorsát kell elsősorban szem előtt tartania. Mindenki egy új szocialista pártot akar. A politikai-választási párt alapjainak lerakása is fel­adata a tanácskozásnak. Vi­dék-platform kialakításán dolgoznak a szakértők. * A Csongrád megyei képviselő­csoport javaslatára valószí­nűleg a kongresszuson nem a záróakkord lesz a szava­zás, a személyi döntésekre a politikai vita, a platformok nézeteinek nyilvánosságra hozatala után sor kerül. A választás javasolt módjáról hétfőn dönt majd a küldött­csoport. A nyilvánosságra került programnyilatkozat­tervezetet a Csongrád me­gyeiek vitaalapként elfogad­ják. Fraknóy Gábor az 1990-es év pártgazdálkodási terveit ismertette. B. I. Fegyverek helyett virágok Az SZDSZ és a Fidesz helyi csoportja tegnap békés demonstrációt szervezett Szegeden, a Komócsin Zoltán téren, a Ge­ra Sándor munkásöregység parancsnoksá­ga előtt. Az egyik fa törzséhez játékfegy­vereket támasztottak, a tövéhez műanyag pisztolyokat helyeztek, s egy felirat hir­dette, hogy a többit, az igaziakat is itt szeretnek látni. „Pártapuska! Minek né­ked az a sok puska?" Ilyen s egyéb szö­vegű transzparensek „támasztották alá" a tüntetők követelését, amelyet abban a fel­hívásban összegeztek, melyet több ízben, felolvastak az egybegyűltek számára. En­nek lényege: azt kívánják, hogy a mun­kásőrség oszlassa fel önmagát, a Parla­ment pedig már csak szentesítse ezt az állapotot. A szervezők képviselői átnyúj­tották — virágok kíséretében — felhívá­sukat és ajándékukat az egységparancs­noknak, aki irodájában fogadta óket. Fo­tóriporterünk, Nagy László felvételein a demonstráció néhány pillanatát örökítette meg. 79. évfolyam, 231. szám 1989. szeptember 30,, szombat Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint Mário Soares tegnapi programja Találkozók, MSZMP-kongresszus előtt ü bizalom listája megbeszélések Mário Soares, a Portugál Köztársaság hivatalos láto­gatáson hazánkban tartóz­kodó elnöke pénteken veze­tő politikusokkal találko­zott. Délelőtt Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnö­ke szálláshelyén kereste fel -Mário Soarest. Áttekintet­ték a magyar—portugál kapcsolatokat. Megállapí­tották, hogy sok éves stag­nálás után most megélén­kült az érintkezés, s kife­jezték meggyőződésüket, hogy az államfői látogatás lendületet ad az együttmű­ködésnek. Németh Miklós javaslatokat tett a gazdasá­gi együttműködés fejlesz­tésére, külön is kiemelve a vállalatok közötti kapcsola­tok fontosságát, Magyaror­szág érdekeltségét a vegyes vállalatok alapításában. Soares elnök kifejezte remé­nyét, hogy a kíséretében Magyarországra utazott por­tugál üzletemberek és ma­gyar partnereik tárgyalásai alaposabban feltárják a konkrét lehetőségeket. Soa­tes támogatásáról biztosítot­ta Németh Miklósnak azt a javaslatát, hogy megfelelő előkészítés után kerüljön sor magyar—portugál mi­Csütörtokón éjszakába nyú­ló ülést tartott az MSZMP kongresszusára készülő Csongrád megyei küldottcso­port. A küldöttek — többek kö­zött — arról is nyilatkoztak, hogy a Politikai Intéző Bi­zottság jelenlegi tagjai közül kik maradjanak az új veze­tésben; javaslatot tettek ar­ra, hogy a vezetésben je­lenleg nem dolgozó pártta­gok közül kiket látnának szívesen. Harminckét kül­dött nyilvánított véleményt, tehát a kővetkező lista kö­rülbelül olyan értékű, mint­ha a választások előtt egy héttel a közvélemény-kuta­tók megkérdeznék a sza­vazók véleményét. A kül­dottcsoport — rövid vita után — úgy döntött, hogy a csütörtök este leadott sza­vazatokat nyilvánosságra hozza. A PIB jelenlegi tagjai közé Nyers Rezső, az Elnökség tagja, a párt elnöke 32, Grósz Károly, az Elnökség tagja, a párt főtitkára 1, Németh Miklós, az Elnökség tagja. Miniszterelnök 30, Pozsgay Imre, az Elnökség tagja, államminiszter 30, Boros László, a Győr-Sopron Megyei ÁÉV művezetője 6, Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója 9. Dudla Jó­zsef, az MSZMP Borsod megyei elnökségének tagja (nem küldött) 0, Fejti György KB-titkár 4, Gyuricza Lász­ló, az, MSZMP Veszprémi Megyei Bizottsága első tit­kára (nem küldött) 0, Há­mori Csaba, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága első titkára 5, Hegedűs Lajos hartai tsz-elnök (nem kül­dött) 3, Horn Gyula külügy­miniszter 32, Iványi Pál KB-titkár 14, Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bi­zottsága első titkára 3, Or­mos Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem rektora 21. Rajki Sán­dorné, a gyöngyösi pártbi­zottság első titkára (nemi küldött) 0, Tatai Ilona, a Taurus vezérigazgatója (nem küldött) 3, Varga László, a Zala Megyei Tanácsi elnöke 1. Vastagh Pál, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságai elsó titkára 25, Barabás Já­nos KB-titkár 3, Kowícs Jenő KB-titkár 9 szavaza­tot kapott. Az új vezető testületbe többen javasolják Csongrád megyéből Géczi Józsefet, Keserű Imrét, Lovászi Jó­zsefet; az ország más terü­letéről Szűrös Mátyást, Ta­bajdi Csabát, Csáki Csabát, Kósa Ferencet, Berend T. Ivánt, Bihari Mihályt. Len­gyel Lászlót (amennyiben az utóbbi kettő, valamikor ki­zárt tag visszatér az MSZMP-be). Petsching Má­ria Zitát, Gazsó Ferencet, Nagy Tamást és Ágh Attilát. yjiy)

Next

/
Thumbnails
Contents