Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-28 / 229. szám

2 t989. szeptember 28., csütörtök Pezsgő viták a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.> oldást, főként a közlekedést, a vízgazdálkodást, illetve az adózást érintően. Az ülésszak szünetében tartotta alakuló ülését a vállalkozói képviselőcsoport. A tanácskozáson felhívást fogadtak el, amelyben hang­súlyozták: támogatják a kormánynak a piacgazdál­kodás megvalósítását célzó gazdaságpolitikai elképze­lését. Tevékenységükkel párt- és politikai csoportér­dekektől függetlenül, a pi­acorientált vállalkozói szel­lem és munka kibontakozá­sát kívánják elősegíteni. Az Országgyűlés függet­len képviselőinek csoportja is tanácskozást tartott a szünetben. Rögtönzött frak­cióülésükön a képviselők hangsúlyozták, hogy a cso­portnak mindenekelőtt azo­kat a választókat kell meg­nyernie, akik egyetlen párt mellett sem akarják elkö­telezni magukat. A függet­lenek így a választási csa­tározások pártharcaiban a mérleg nyelvének szerepét tölthetnék be. Végül a szerdai napon a Parlament hosszantartó, bo­nyolult szavazási procedúra után elfogadta a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló; és a büntetőeljárási törvény módosításával fog­lalkozó törvényjavaslatokat. Vita nélkül, percek alatt döntött egy olyan módosí­tásról, amely a vállalkozá­si nyereségadó és a jöve­delemadó-törvény alkalma­zásával kapcsolatos átme­neti rendelkezéseket pon­tosítja. Csütörtökön ismét inter­pellációk, majd kérdések kerülnek teritékre — a hosszú listával még koránt­sem végzett a T. Ház. Kis pengeváltás A büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról folyt a vita, amikor Debreczeni József, az MDF kecskemé­ti befutója hozzászólásá­ban megelőlegezte: alap­vető kérdésekben lesz vi­ta az ellenzék te a túlnyo­mó többséget képviselő kormánypárt között. Ez, a megjegyzés beleilleszkedett abba a folyamatba, amit Roszik Gábor az első na­pon kezdett el. midőn parlamenti szúzbeszédében nem feledkezett meg kicsi oldalvágással emlékeztetni a többséget: mindenki számára közismert, hogy olyan körülmények között kerültek ide. Ezután Raf­fay Ernő ejtett könnyebb sebet. A kivándorlásokról szólva, számadatai sorába beillesztette azt is, hogy 1949-től a legutóbbi éve­kig, a vasfüggöny ellené­re, hányan hagyták el a nyugati határon Magyar­országot. „Nem térek ki arra, hogy melyik párt volt ekkor hatalmon" — szúrt oda. Szóval, Djbreczeni pen­gevillanása már a harma­dik volt a sorban, s ezt a kormánypárt nem tűrhet­te tétlenül. Varga Lajos (Budapest, 26. vk.) parád­riposztja következett. Azt mondta, itt alapvető kér­désekben nem lehet vita, •.iszen az egyetlen és alap­vető feladata a képviselő­nek a nép szolgálata. Mér­téktartó éljenzés és taps követte Varga akcióját Ám jött a keresztbevá­gás, mégpedig Király Zol­tántól. A korán őszülő kolléga kijelentette: lám. már most van vita alap­vető kérdésben, hiszen a nép képviseletéről a je­lenlevők többsége eddig csak szövegelt a tisztesi falak között, ezzel szem­ben, ezt a népképviseletet végre csinálni kell. Kicsit csörrentek a pen­gék. A Parlament levegő­jében valami megmozdult, hiszen vannak már pártok — és pástok. D. I. Kifaggattuk Raffay Ernőt... — Milyenek az első be­nyomásai a Parlamentről? —. Vegyesek. Itt a sar­kalatos törvények tárgya­lása kezdődött, s én úgy gondolom: a Krisztus utá­ni második évezredben ez az utolsó lehetősége a ma­gyarságnak arra. hogy minden értelemben kibon­takozzon. Azonban azt ta­pasztalom, hogy a képvi­selőtársaim jó része reg­geltől estig beszélget és újságot olvas. — Vagyis nincsenek tu­datában történelmi fele­lősségüknek. — Én is azt érzem, hogy nem fogják föl, mi történik körülöttük. Pedig pont ebben a folyamatban vívhatná ki az Ország­gyűlés azt a legitimitását, amit én még képviselője­löltként megkérdőjeleztem. Azért ez csak a benyomá­saim egyik része. A má­sik oldal, hogy van sok képviselő — nemcsak az ellenzékiek —. s van a kormánynak több tagja, akik elismerésre méltó po­litikai érzékenységről tesz­nek tanúságot. — Kikre gondol a kor­mányban? — Például az igazság­ügy-miniszterre, vagy a miniszterelnökre, akinek keddi beszéde kiváló el­képzelésekről árulkodott. Szomorú ugyanakkor, hogy többen a kormánytagok közül majd' elalszanak vagy merev tekintettel néznek maguk elé. — Volt hivatalos aktusa a Parlamentbe kerülésé­nek? — Szűrös Mátyás adta át a képviselői igazolványt a hat új képviselőnek. Ele­kor beszélgettünk is, s hadd mondjam el: egészen nagy formátumú politi­kusnak tartom a Parla­ment elnökét. — Korábban nem tar­totta annak? •i„ . , ; ? : W/P* é má ámt ' ^ — De igen. A személyes benyomás azonban meg­erősített ebben. Olyany­nyira, hogy azt gondolom, ő az, aki köztársasági el­nökként a demokratikus gondolkodást és a nemzeti célokat egyaránt képvisel­ni tudná. — Ha egy évvel ezelőtt valaki azt mondja: Raffay Ernő országgyűlési képvi­selő lész. s a Parlament­ben Grósz Károly mögött. Szabó Sándor mellett ül majd — bizonyára jót ka­cagtunk volna a „viccen". — Az biztos. De azt sem szabad elfelejteni, még három hónappal ezelőtt is úgy fogadott az egyik al­győi párttitkár: „Jön az a szakállas csavargó." Most pedig ott ülök a legmagaj­sabb .szintű MSZMP-veze­—másik oldala­mon Szíjártó Károly leg­főbb ügyésszel. Szinte hi­hetetlen, hogy ezt megér­tük. Most saját személye­men érezhetem a Magyar­országon zailó — vn'óbán korszakalkotó — változá­sokat. — Az Országgyűlést az első nap megszavaztatták: elfogadják-e az új képvi­selőket? Raffay Ernő ki­lenc nem szavazatot ka­Nagy László felvételei pott, Roszik Gábor pél­dául 41-et, ami kirívónak számit. Elméletileg elkép­zelhető, hogy nem fogadja be a Parlament az „úja­kat"? — Nem. A szavazás ezért értelmetlen. Alkot­mányjogászoktól tudom: ez egy törvénytelen poli­tikai szűrő. — A megyebeli képvise­lők közül az ön mellett ülő Szabó Sándorral mi­lyen a kapcsolata? — Itt ismertem csak meg. Udvarias viszony van közöttünk. • • • és Szabó Sándort — Ha egy éve valaki azt mondja önnek: a Par­lamentben Raffay Ernő lesz a padszomszédja, gon­dolom, nagyon csodálko­zott volna. — Biztos, hogy csodál­koztam volna, ma már azonban nem csodálko­zom. Tudomásul veszem, sőt azt is elárulom: Raf;­fay Ernőt az MSZMP jut­tatta be a Parlamentbe. — Meglepő kijelentés. Kifejtené bővebben? — Az MSZMP a máso­dik fordulóban mindent megmozgatott annak érde­kében, hogy a választók szavazzanak. Így kaphatta meg Raffay Ernő a beju­táshoz szükséges szavazat­számot. — Mi a benyomása új képviselőtársáról ? — Tisztességes politi­kusnak tartom, s mondom ezt annak ellenére, hogy ellenfelek vagyunk. — Miben nyilvánul meg politikai ellenfél mivol­tuk? — Más módon képzeljük el a célt, a kibontakozás elérését. Lehetnek persze elképzeléseinknek közös vonásai. — Az utóbbi időben több támadás érte Önt. Választói körzetében töb­ben a visszahívását sze­rették volna elérni. Nyug­díjasként igazán nyugodt lehet igy? — Sokszor kifejtettem már azt az álláspontomat, miszerint minél hamarabb legyenek meg a választá­sok, másrészt visszautasí­tom a képviselői visszahí* vás intézményét azzal a kivétellel, ha a képviselő valami olyat követ el, amivel méltatlanná válik tisztségére. — Tehát döntsenek majd a választások. , — Pontosan így gondo­lom. — S indul a következő választásokon? — ötvenkilenc éves va­gyok, nem tartom célsze­rűnek, hogy ilyen ember induljon a választásokon. Jöjjenek a fiatalok! — Ha csak a korát néz­zük, végül is vannak itt hatvanon jóval felül lévő aktív politikusok, elég ha csak Nyers Rezsőre gon­dolunk. — Más kategória Nyers Rezső és más Szabó Sán­dor. Balogh Tamás A vidék esélyegyenlőségének kérdésében Négy megye küldötteinek egységes fellépése várható Tanácskozást tartottak szerdán Békéscsabán Bács­Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megye MSZMP­kongresszusi küldöttei. A vita a párt jellegével, jö­vőbeni sorsával, vezetésé­ve! kapcsolatos kérdések kö­rül összpontosult. Jelen volt az eszmecserén, és rövid előadást tartott Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Intéző Bizottságának tagja és Fejti György, a Központi Bizott­ság titkára is. Vastagh Pál, többek kö­zött, a kongresszusi kül­döttválasztás adatait, ta­pasztalatait ismertette. El­mondta, hogy az MSZMP történetében a mostanihoz hasonló felelősséggel és ak­tivitással még soha nenv választottak kongresszusi küldötteket, s ezt közvetlen összefüggésbe hozta a kong­resszus előtt álló óriási fel­adatokkal. Rámutatott ar­ra is, hogy a megválasztott küldöttek döntő többsége még nem vett részt semmi­lyen országos pártfórum munkájában. Ez, vélemé­nye szerint, garanciája le­het az MSZMP megújulásá­nak. Ebbe az irányba mu­tat az is, hogy a küldöttek többsége 35—50 éves, tehát ahhoz a generációhoz tar­tozik, amely nem okolható a múltbeli hibákért, de ugyan­akkor még hosszú ideig ak­tívan részt vehet a politi­kában. Fejti György, a regionális tanácskozások vitáira utal­va, s a kongresszus esé­lyeit latolgatva többek kö­zött . arról beszélt, hogy amennyiben a kongresszus a párton és a társadalmon be­lül jelenleg uralkodó ál­lapotokat reprodukálja a munkájában, annak belát­hatatlan következményei le­hetnek. A tét — hangoztat­ta — óriási: fennáll az ösz­szeomlás veszélye is. A párt megújítása nem je­lentheti a viták szőnyeg alá söprését, de az indulatok el­szabadulását sem. Minden lényeges kérdésnek hig­gadt, tárgyilagos vitában kell tisztázódnia. A két előadást követően a regionális tanácskozás zárt ajtók mögött folyta­tódott. Ennek befejeztével Vastagh Pál és Fejti György, valamint a négy megye küldöttcsoportjainak képviselői sajtótájékpztatót tartottak. Elmondták, hogy a „vidéki" Magyarország esélyegyenlőségének kérdé­sében a kongresszuson a négy megye 217 küldötté­nek egységes fellépése vár­ható. Fejti György ehhez kapcsolódva megjegyezte, hogy a regionális program számos olyan kérdést is felszínre hozott, amelyre a kongresszusig még . választ lehet találni. Szólt arról, hogy a pártok között egyre erőteljesebb a verseny a vidéki lakosság rokonszen­véért, s ezzel összefüggés­ben leszögezték: az MSZMP fontosnak tartja, hogy e te­kintetben is esélyegyenlőség legyen. Arra a kérdésre vá­laszolva, hogy mi legyen a párt neve, a megyei kül­döttcsoportok vezetői a Ma­gyar Szocialista Párt elne­vezés mellett nyilatkoztak. Nincs fontosabb az emberi jogok tiszteletben tartásánál 5 New York (TASZSZ) A magyar delegáció az ENSZ-közgyűles ülésszaká­ra konkrét javaslatokkal ér­kezett: elsősorban a vegyi­fegyver-készletek és a ha­gyományos fegyverzet csök­kentését indítványozza majd — mondotta Horn Gyula a TASZSZ-nak adott interjújában. A magyar külügyminiszter hozzáfűz­te, hogy a hagyományos fegyverzet csökkentése lét­fontosságú a kis országok, köztük a VSZ-tagállamok szempontjából. Határozottan fel akarjuk vetni a nemzetközi gazdasá­gi válság kérdését is — je­lentette ki. Üdvözölte, hogy a Szovjetunió kapcsolatba akar lépni a Világbankkal, és más nagy valutáris-pénz­ügyi intézményekkel. Tel­jesen nyilvánvaló, hogy egy olyan nagyhatalom, mint a Szovjetunió, az említett szervezetekkel való együtt­működés nélkül nem képes tevékenyen részt venni a nemzetközi gazdasági folya­matokban — mondta nyilat­kozatában. Horn Gyula ki­jelentette, hogy a közgyű­lés ülésszakán a magyar Horn Gyula nyilatkozata küldöttség szeretne megol­dást találni egy sor emberi jogi és humanitárius prob­lémára. Ügy véljük, hogy nincs még egy olyan prob­léma, a leszerelést és a gaz­dasági kérdéseket is bele­értve, amely jelenleg fon­tosabb volna az emberi jo­gok tiszteletben tartásánál — szögezte le. Horn Gyula méltatta a szovjet—amerikai kapcso­latok átalakulását és Edu­árd Sevardnadze felszólalá­sát, amely szerinte tükrözi a szovjet külpolitika felelős­ségteljes és építő jellegét. Beszédében nem volt egyet­len konfrontációs elem sem, senkit sem oktatott ki, sen­kinek sem mondta meg, hogy rtút kellene tennie — mutatott rá. Épp ellenkező­leg, a szovjet külpolitika arra mutat példákat, hogy Moszkva kész megtenni az első lépéseket a javasolt irányban. Súlyosan megsérült a portugál államfő fia Repiilögép-baleset Angola légterében 0 Pretoria (Reuter) Súlyosan megsérült Ma­rio Soares portugál államfő fia kedd este Angola déli részén egy repülőgép-sze­rencsétlenségben. A kétmotoros repülőgé­pen Joao Soaresen kívül két portugál parlamenti képvi­selő (aki az UNITA angolai kormányellenes szervezet Jambában folyó rendkívüli kongresszusán vett részt), valamint egy nyugatnémet alapítvány tagja utazott. Mind a négy utas, továbbá a gép pilótája megsérült. Namíbiába akartak eljut­ni, hogy ottSam Nujomával, a Délnyugat-Afrikai Népi Szervezet (SWAPO) vezető­jével találkozzanak. Joao Soarest, aki maga is a portugál parlament egyik szocialista párti képviselő­je, három társával együtt egy pretoriai kórházba szál­lították. Orvosi jelentések szerint a portugál elnök fia súlyos állapotban van, sokkot kapott. me­dence-, láb- és állkapocs­törést szenvedett. Mind­ezek ellenére Soares elnök nem változtat magyaror­szági és hollandiai útiprog­ramján, felesége azonban el­utazott Pretoriába, hogy sze­rencsétlenül járt fia mellett legyen

Next

/
Thumbnails
Contents