Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-27 / 228. szám

1989. szeptember 27., szerda 5 Sínről sínre Az ovlsok néhány óvó néni kíséretében ismer­kedtek egy állomás' leve­gőjével, a mozdonyokkal, a kalauzbácsival és a te­mérdek utas jól irányított hömpolygésével. Minden világos és egyszerű; ha zöldet mutat a tábla, a vonat elindul, egy-két ok­talan utas az utolsó pilla­natban tépi fel az ajtó­kat, ami az óvó néni ked­ves és finom magyarázata szerint is roppant veszé­lyes dolog. Okok és okoza­tok'láncolatán át tanul az Ifjúság; ezt-azt.' A meto­dika tökéletes: az egysze­rűtől a bonyolultig. De mi a bonyolult? Azóvónéniik ebben bá­jos segítséget nyújtottak. Hallom ezt a mondatot: „Azért állt meg a vonat, mert az Utasok leszálltak." Körülbelül hetet - bucská­zott a fejem, mire eszmél­tem, hogy itt egy logikai testcselről van szó. Vagy­is, miután leszálltak az utasok a robogó vonatról, kénytelen volt bekontráz­ni a masiniszta. Egyébként a gyerekek nem vették észre az óvó néni picjnyke bukfencét, csak én kezdtem el aggá­lyoskodni, hogy hogyan is kell majd csinálnom a kör vetkező megállóban, ahol testi épségem teljes fé­nyében kívántam elhagyni a szerelvényt Már többször gondolko­dóbaejtett az a feladvány, midőn helyjegyemet ke­zemben tartva, az állomás információs hangja közzé tette, hogy a kocsik szá­mozása a vonat elején kezdődik. Ebből próbáltam megfejteni, hogy hová he­lyezkedjek a betonplaccon. Megoldásra természetesen egyetlen esetben sem ju­tottam. A matematikában járta­sak könnyedén kacaghat­nak, hiszen ők tudják, hogy egy számsor bizo­nyos elemének meghatá­rozásához ennyi informá­ció kevés, bár tippelni, azt lehet, de erre ott van a totó. Ha még annyit el­árulnának, hogy milyen számmal kezdődik a szá­mozás — mi a számsor el­só eleme —, akkor egyér­telmű lenne a feladvány, s ekképp minden utazás alkalmával edzésben tart­hatnánk számtanban való jártasságunkat. Reggel ébredek, csörög a telefon. Mondom, hogy holnap reggel érkezeim. Jól van, válaszolja, majd kimegyek a vonat elé. Az­tán a kávénál villan csak eszembe: Jézusom, csak nehogy tényleg' a vonat elé menjen ki. P. Sz. Dobogókő Kiemelt üdülőhely? Dobogókőt kiemelt üdülő­hellyé kell nyilvánítani, hogy turisztikai és üdülési adottságai az eddigieknél jobban kihasználhatók le­gyenek — állapította meg a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elnöksége keddi ülésén. Amint a beszámoló­ból kitűnt, hogy bár Dobo­gókő az egyik legkedvel­tebb kirándulóhely Buda­pest közelében, a korábbi évtizedekben nem törődtek megfelelően ezzel a terület­tel. Az infrastruktúra elma­radott, nem ritka az áram­kimaradás, nyáron pedig a vízhiány. A lemaradás be­hozásának elősegítésére ki­dolgozott koncepcióban a többi között javasolják az újabb szálláshelyek építésé­nek tilalmát és a nyári víz­korlátozást. Ugyanakkor megállapítják: Dobogókő kiemelt üdülőhellyé nyil­vánítása révén többlet anyagi forrásokhoz juthatna a terület, ebből finanszíroz­ni lehetne a vízműhálózat fejlesztését, a közterületek színvonalasabb fenntartá­sát Az intézőbizottság sze­rint célravezető lenne, ha a Pilisi Parkerdő Gazdaság résztvételével olyan gazda­sági társaságot alaki taná­nak, amely előmozdítaná Dobogókő komplex ide­genforgalmi hasznosítását, s megfelelő gazdája lenne e területiek. Cigány népfőiskolák A baranyai cigányság alapműveltségének gyarapí­tására, életmódjának kedve­ző formálására és társadal­mi beilleszkedésének segíté­sére új programot kezdemé­nyezett a Tudományosi Is­meretterjesztő Társulat A TIT négy településen — Komlón, Alsószentmár­tonban. Gilvánfán és Pé­csett — cigány népfőiskolát hozott létre, ahol sokoldalú ismeretet szerezhettek, illet­ve szerezhetnek szűkebb és tágabb világukról a hallga­tók. Alsószentmártonbari az idén zárult a kétéves lisme­retnyújtó program, ós az or­szágban először adtak át cigány népfőiskolai diplomát negyvennégy személynek. Lánc, lánc, eszterlánc... „Mondd, akarsz varázsló lenni? Adunk ollót, ragasz­tűi, papírt, testéket, dobozt, filcet, mindent, mi kelléke a varázslatnak, hogy magad készítsd el a mesék csodás világának szereplőit, s sza­badot játszhass, alkothass. Itt nem kell csendben ma­radni, sőt, jó ha énekelsz és szívesen ugrálsz" — ígérik az ifjúsági ház munkatársai azoknak a gyerekeknek, akik ma, és ezután minden szer­dán délután 5 órától részt­vesznek a házi Eszterlánc­klubban és a Mici Mackó kuckójában tartott foglalko­zásokon. Óvodás és kisisko­lás apróságokat várnak, azo­kat, akik kedvelik a játékot, s kézügyességüket, fantáziá­jukat szeretnék kipróbálni. A Mici Mackó kuckója foglalkozásain állatokkal is­merkedhetnek. Bekukkant­hatnak a biológia komoly tu­dományában, a mesék vilá­gába, állatország szereplőivel is megismerkedhetnek. Sok­féle anyagból készíthetnek játékállatokat, bábukat, fi­gurákat. Az Eszter lánc klubba olya­nok látogassanak el, akik szeretik a néprajzi tárgyakat, s érdeklődnek a népszokások, a népi játékok iránt, s akik meg akarják tanulni a mé­zeskalács sütés, vagy más ré­gi mesterségek fortélyait. A gyermekklubok felnőtt ven­dégei, pedagógusok, muzeo­lógusok, népművelők és más szakemberek lesznek. A szülők, míg gyermekeik játszanak, jogi tanácsadáson vehetnek részt, vagy filmét nézhetnek a szomszédos he­lyiségben. Csatasorban a lakásbérlők Kevés híján fél évig tar­tott, amíg az elképzelés való­sággá vált és a cégbíróság is bejegyezte a Szegedi Lakás­bérlók Egyesületét. Az ötlet a szakszervezeti székházban pattant elő: le­gyen Szegeden is érdekvédel­mi képviseletük azoknak, akik a tanácstól, vállalatok­tól, vagy magánszemélyektől bérelt lakásokban élnek, s úgy érzik, hatékonyabban megoldódnak gondjaik, ha összefognak a közös célokért. Az egyesület rpűködik — még ha szerény körülmények között is. Héttagú vezetősé­ge társadalmi munkában próbál segíteni a lakók ügyes-bajos dolgain. Van köztük jogász, műszaki, gaz­dasági, pénzügyi szakember. Anyagi támogatást sehonnan sem kapnak, bevételt kizáró­lag a tagság által befizetett jelképes egyesületi díj jelent (a'-nyugdíjasok csak a felét fizetik a szokásos tagdíjnak). Ez a pénz azonban a posta­költségekre sem elegendő. Irodájuk az Eszperantó'ut­cai szmt-székházban van. Nem kell bérleti díjat fizet­niük, a szakszervezet ezzel tud segíteni. Mit tud akkor tenni egy olyan szervezet, amelynek ilyen szűkös az anyagi bázi­sa? Remélhetőleg egyre töb­bet. Annyit máris elértek, hogy ott lehetnek azokon az üléseken, ahol a bérlakások­ról tárgyalnak. Júniusban levélben tiltakoztak a taná­csi lakások elidegenítésének területi elven érvényesülő, hátrányos megkülönböztetés­sel járó megvalósítása ellen. Megítélésük szerint a Belvá­ros értékes épületeinek meg­óvását éppen a magántulaj­donba kerülés garantálná. Azt is javasolták, hogy a ta­nácstagok ezentúl a döntés­hozatal előtt beszéljék meg a bérlőkkel az őket érintő in­tézkedések tervezetét. Erre mostanáig - sajnos nemigen volt példa. Hogy milyen hatékonyan képviselik majd a lakók ér­dekeit, e néhány hónap alatt még nem derülhetett ki. Bu­dapesten már régebben mű­ködik hasonló egyesület, kö­rülbelül kétezer taggal. Ök már eredményeket is föl 'tud­nak mutatni; megakadályoz­ták a víz- és csatornadijak emelését, és az 55 százalékos­ra tervezett lakbéremelést. Tevékenységük fontos, hi­szen meggátolhatják, hogy az emberek feje fölött hozzanak fontos döntéseket. Október végén fórumot rendeznek, amelyre meghívják az IKV, a tanács és a főügyészség képviselőjét, és megvitatják a kormány lakásgazdálko­dásról szóló elképzeléseit. Ezekről még keveset hallot­tunk ugyan, de máris sokak­ban ébresztettek félelmet a lakbéremelésekről, vagy a bérlői jogok megnyirbálásá­ról szárnyra kapott hírek. Jelenlétüket szórólapokon hirdetik, bemutatkoztak már a városi televízióban is. Sze­retnék, ha minél többen föl­ismernék annak lehetőségét, hogy egyesületbe szerveződ­ve hatékonyabban érvénye­síthetik érdekeiket. Eddig körülbelül százan jelentkez­tek. Minden kedden délután 3-tól 5-ig várják a szakszer­vezeti székházban azokat, akiknek bejelenteni való pa­naszuk van. Ugyanitt jelent­kezni is lehet a lakásbérlők egyesületébe. Nyilas Péter A panel háznak is lehet arca -• A panel, a betör, nem túl népszerű a városlakók körében. — ..El tudok képzelni jó­magam is ennél kelleme­sebb építőanyagot, de bár­mennyire hihetetlen,- ebből is lehet embersEabású belső tereket és izgalmas külső homlokzatot kialakítani. A panelháznak is lehet arca. Más kérdés, hogy itt, Szege­den a Délép által épített épületek sivárak, fantáziát­lanok, és nem felelnek meg rendeltetésüknek se. Meg­győződésem, ez nem a ter­vezők hibája. Nagyon saj­nálom azokat az építésze­ket. akiknek nem volt sze­rencséjük megérni egy olyan kort, amikor már lehet va­lami emberarcút is tervezni. Sokan abban az időszakban pocsékolták el tehetségüket, amikor ez a szakma csupán a torz elképzeléseket volt kénytelen kiszolgálni. Az építészek évtizedekig tehe­tetlenül álltak a tízemeletes feladatok előtt. Az egyedi elképzeléseknek egy utat tévesztett várospolitikát, a tömeges, lakótelepi tervezés­nek a házgyári termelést kellett kiszolgálniuk. Még néhány évvel ezelőtt is el­képzelhetetlen volt, hogy a panelhomlokzat egysíkú, unalmas felületét plasztikai elemekkel megbontsuk, ta­goljuk, érdekessé tegyük. A kivitelező ugyanis nem válr lálta a sémától való elté­rést, a beruházó pedig a pluszköltségeket. — Az érdekesebb homlok­zat jelentősen megdrágítja az építkezést? — Sajnos, ma még igen. A hiánygazdálkodásban az unalmas, csúnya házak, a szűk lakások is kelendők, Kánai Józsefné kis megszakítással 22 éve dolgo­zik a Déltervnél. Visszafogott, érzékeny szemű építész, kellemes partner, munkatárs a tervező műhelymun­kában, az a fajta személyiség, aki nem robbantja maga körül a levegőt, de ha kzll. keményen kiáll el­képzeléseiért. Az ó tervei alapján született többek között az lzabe\la-híd melletti Napfény Szálló, a né­hány hete avatott Élelmiszeripari Főiskola Technoló­giai Intézete, lassan elindul a Mikszáth Kálmán utca 13. szám alatti ház felújítása, melynek homlokzatát az eredetinek megfelelően, tervei alapján fogják rekonst­ruálni. s Rókusra nemrég tervezett egy 150 fős óvo­dát. Épül a Kossuth Lajos sugárút 95—105. számú ház, mely tümpanonjaival, párkányaival kellemesen illeszkedik az utcaképbe. Pedig hát ez az épület is panelból készül. így az építővállalatok nem rendezkedtek be az egyedi tervek megvalósítására. Nem növelték a lakástípu­sok választékát, s a házak külső megjelenésében sem törekedtek az érdekesre, a változatosra. Igy természe­tes, hogy a „különleges" ké­réseknek ára van. Es saj,­nos, ozt is az állampolgárral fizettetik ki. A szép, izgal­mas külsejű épület lakásai­nak négyzetméterárába épül be a pluszköltség. Igy az építész nem tudja, melyik ujját harapja. Tervezzen igénytelenebb, olcsóbb háza­kat a lakásvásárlók költsé­geit kisebbítendő, vagy ál­modjon szép épületekét, a városképet szépítendő. — Márpedig a most épí­tett házak a mai építészek munkáját reprezentálják majd. — Sajnos így van. Évti­zedek múltán a városlakók az építészt fogják hibáztat­ni az elrontott városkép, a kényelmetlen lakások miatt. Sőt, már most is azok minő­sítik silánynak, igénytelen­nek az elmúlt években fel­épült házakat, akik tehettek volna valamit azért, hogy ne ilyen panelházakkal rak­juk körül a századforduló idején igényesen megépített városmagot. Akik évekkel ezelőtt az asztal másik ol­dalán ültek, és az építészek­re ráerőltették torz elképze­léseiket, azok fintorognak most leginkább a Belváros sokemeletes, környezetbe nem illő épületei miatt is. — Milyennek látja a szak­m-: jövőjét? — Nem irigylem a kezdő, fiatal építészeket, megér­tem türelmetlenségüket. S hiszem, hogy nem csupán p pénz függvénye az építészet jövője. Máris érződik, hogv megszűnik az építőipari nagyvállalatok monopol­helyzete. Lassan,1 remélem, eljutunk oda, hogy nem a kivitelező diktál, hanem az építtető. S ha annak igénye­sen megtervezett épületre lesz szüksége, akkor az épí­tész társadalmi presztízse is növekszik. Pacsika Emília II Karikába legények" Mozgáskultúránk tragikus. Életmódunk egészségtelen. Kulturális ismeretségünk minimális. A fiatalok moz­gásigénye, tánctudása egyre inkább a diszkóbeli „lötyö­gésre" • korlátozódik. Hol vannak már azok az idők, amikor a fiúk fel tudtiók •kérni a lányokat? A hetvenes években elin­dult egy — azóta országossá vált mozgalom. Kiala­kultak a táncházak, néptán­cokat,. népdalokat tanultak, népművészettel foglalkoztak a fiatalok. Szeged az egyik centruma ennek a kulturá­lis mozgalomnak. Igen, dé hol lehet jelent­kezni fiatal gyermekeknek? A JATE Bálint Sándor Tánc­együttes éppen e hét végére hirdeti szokásos tagtoborzó­ját. Tehát, táncos lábú gye­rekek, figyelem! Pénteken (29-én) délután 5 órakor várják az érdeklődő, 10-11 éves fiúkat, 8-9 éves fiúkat és lányokat szüleikkel az olajipari dolgozók klubjába (a Centrum Áruház mellett, a Lenin körúton). Cs. A. Lesz-e Csongrád megyei pedagógus kamara? A magyar értelmiség kö­rében az elmúlt hónapokban átalakulást sürgető mozgás indult meg, a szakmák egy­más után hozzák létre ér­dekképviseleti szervüket: a kamarát. Ma a Csongrád megyei pedagógusokali várják a szervezők délután 2 órára, a Deák Ferenc Gimnáziumba. Itt Kiss Elemér főiskolai ta­nár, a Magyar Pedagógus Kamara ügyvezető elnöke tart tájékoztatót a szervezet célkitűzéseiről Ezután — amennyiben szavazóképes létszámban lesznek jelen- a pedagógusok — megalakít­hatják a pedagóguskamara Csongrád megyei szerveze­tét, megválaszthatják a szer. vezet elnökét és elnökségét Tapai keresztelő A tápéi művelődési ház ma veszi fel Heller Ödön festőművész nevét, akinek Szegeden fellelhető képeiből kiállítást is rendeznek, me­lyet Apró Ferenc ajánl majd az érdeklődók figyelmébe. Hellernek a tápéi határ­ban állott tanyája, ott fes­tette képeit. Ecsetjével meg­örökítette a tápai embert, a népviseletet, a faluképet. A művész 1921-ben a Tisza-gá­ton kegyetlen öldöklés ál­dozata lett, orvul lelőtték, holttestét a Tiszába dobták. Emlékét Tápé népe megőriz­te, sokan élnek még, akik személyesen is ismerhették a piktort. A névadó ünnep­ség este 6 órakor kezdődik, a kiállítás október 15-éig te­kinthető meg. Az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. pénztári nyitva tartása tévesen jelent meg. Helyesen: pénztár 8—13 óráig. Az Alföldi Téglaipari Vállalat mezőtúri, abonyi, kunszentmártoni, tápiógyörgyei téglagyárainak termékeit az alábbiarengedménnyel értékesíti: Mezőtúri Téglagyár egész burkoló Pillér tégla színezett egész burkoló Thermoton hl/19 . Abonyi Téglagyár uniform 30x19x14 cm hb 38-as 38x19x14 cm Thermoton 30x 19x 19 cm Kunszentmártoni Téglagyár uniform 30x19x14 cm hb 38-as 38x19x14 cm 800 Ft/1000 db 800 Ft/1000 db 2000 Ft/1000 db 2000 Ft/1000 db 1000 Ft/1000 db 1600 Ft/1000 db 2000 Ft/1000 db 1000 Ft/1000 db 1600 Ft/1000 db Tápiógyörgyei Téglagyár kettösméretű sok lyukú 25x12x14 cm 600 Ft/1000 db Befizetés a területileg illetékes tüzépvállalat telepein, valamint közvetlenül a téglagyárakban. 0 x •fl> t '0 E > c '0 E •0 01 0) c 0) T. •RA N (3

Next

/
Thumbnails
Contents