Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-04 / 208. szám

2 198!). szeptember 4., hétfő f Az MSZMP reformköreinek II. írszágos tanácskozása Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) bizottság mindössze annak a tíz KB-tagnak a nevét hozta nyilvánosságra, akikre a legtöbben voksoltak, ök abc-sorrendben a kővetkezők: üerend T. Iván. Csá- egyenként hány voksot kaki Csaba, Horn Gyula, Né- pott. A türelmes meth Miklós, Nyers Rezső, Ormos Mária, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás, Tőkei Ferenc és Vastagh Pál. Airól nem szól a fáma, hogy pontosan hányan szavaztak, és a tíz politikus Kétféle restauráció — sztálinista és kapitalista — elkerülése végett, tudatosan és elméletileg is fölkészülha beismeri, hogy fönt említett levelezésével megszegte a szervezeti szabályzatot, nem lesz fegyelmi, nem lesz ten, 1956. november 11-én kizárás. Nem ismerte be. lépett be az MSZMP-be Garay László, az MTA pszichológiai intézetének tudományos munkatársa. A 70es évektől az ^ véleménye alakult ki az MSZMP-ról, hogy annak „szakemberorientációja" hamis, csak a deklaráció szintjén létezik; politikája merev, „rohasztó". 1975-ben tudta, hogy az MSZMP megújíthatatlan. 1979-ben kizárták a pártból, mert „egyoldalú levelezésbe bonyolódott" az akkori fótitkárral, „prágai témában" (helytelenítette a politikai pereket, 11 évvel az „események" után). Előbb azonban fölajánlották neki, Ellenben barátai unszolására fellebbezett, mire „viszs/.azárták" a pártba. Mind a föntíeket a tanácskozás egyik szünetében mesélte el. Miben bizik? — kérdeztem. Nagyon türelmes vagyok — válaszolta és javíthatatlan optimista. Arra gondolok, hogy önálló szervezetekként működő frakciók szövetsége lehet a megújult párt. Már nem azt gondolja, hogy megújíthatatlan? — kérdeztem. A reformerők jelentkezése új elem; meg kell próbálni, mire jó — mondta, és viszszasietett a tanácskozóterembe. „Emeszempésült" Katona Péter szociológust, di ezektől az egyenlőtlenséAz Országos Koordinációs Vas:. Csaba, Kerekes György, Agh Attila. Széchenyi Tibor, Szántó György. Monostori Ildikó (Budapest). Bajr. Ferenc (Szabolcs-Szatmár megye), Kocs. László (Baranya megye), Bakos László (Győr-Sopror. megye), Czenv Gyulc (Nógrád megye). Kerényi György (Bács megye), Pálfai János (Fejér megye). Izsák Attila (Zala megye), Parnyik József (Borsod megye), Géczi József (Csongrád megye), Mazál: György (Veszprém megye), Miakich Gábor (Pest megye), Hideg Gábor (Békés megye). Szegedi Károly (Szolnol: megye), M észáros Balázs (Somogy megye). Hiez György (Hever, megye), Dombi Margit (HajdúBiha.' megye). Duganits Gábo: (Vas megye). Bartos Imre (Magyar Néphadsereg), Nagy László (Komárom megye). (Tolna megyéből nem adtak nevet.) a szegedi reformkör tagját arról kérdeztük, hogy a kétgektől. Olyan ez, mint amikor a hintón ülők, akik már napos tanácskozás tapaszta- sárral lefröcskölték a gyalolatainak birtokában mit gost, attól kezdik félteni. gondol a reformszárny esélyeiről az MSZMP rl kongresszusán. — Négy variációt látok lehetségesnek: 1. A reformhogy mindjárt jön egy autó októbe- és elüti. — /. refcrmkörckrői a két nap alatt c. következő vélekedéseket lehetett legszárny totális győzelmét; 2. gyakrabban hallani: 1. be fl toplistán Vastagh Pál. r. PIU tagja, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára végigkísérte. az országos tanácskozást, ott volt akkor is. amikor ismertették az új „toplistát". Azoknak a névsorát, akiket a tanácskozás résztvevői szívesen látnának a megújult párt legfőbb vezetői között. — A névsor szerinti listán az utolsó helyen szerepelt; tudja-e. hogy milyen arányban szavaztat: önre a reformerek? — Nem, sajnos ezt nem lyesnek tartom, hogy most igazuk. A kecskeméti, a sikerült megtudnom. Minsem sikerült a reformerők- szegedi, végül a budapesti denesetre örülök neki, hogy nek világosan elkülönülni, találkozó egyik tapasztalata szerepelek ebben a névsorkompromisszumát a centrummal; 3. a reformszárny kisebbségben marad a centrummal szemben; 4. az MSZMP atomjaira hullik. — Az ideológiai témákkal foglalkozó szekcióban dolgozott. Mik a tapasztalatai? sültek" töltötték funkciójukat, mostantól fölöslegesek; 2. a mozgalom révén az MSZMP reformszárnya győzött, s á reformköri mozgalom Jövője az új, szocialista párt; 3. a reformkörök „eme$zempé— Sajnos, fontos kérdések maradtak megválaszolatlanul. Rendkívül veszé— Itt az erősödött meg bennem, hogy akik ez utóbbit állítják, azoknak van elhatárolódni az ugyneve zett centrumtól. így ugyan- idővel egyre inkább is a levegőben lóg és hitel- gultak; egyre több telen minden hivatkozás a baloldali értékekre, a szocialista értékekre. Megpróhogv a reformkörök az felhíolyan embert v látni, akikről tudni lehet, hogy csak a reformretorikát sajátították el, bálom egy példával megvi- amúgy a legfőbb céljuk önlágitani, mire gondolok: az államszocializmus egyenlőtlenségeit működése során ez a párt termelte ki; a piacgazdaság, vagyis egy még meg sem modell által maguk átmentése, pozícióik megőrzése. Az MSZMP a bárány és a farkas, a kecske és a káposzta pártja. A mostani tanácskozáson sokhonosodott féle megnyilvánulás ugyangerjesztett ezt a képzetet kelti az emban. — He küldött lesz a kongresszuson, az itt elfogadott platformot képviseli? — Nekem a megyei küldöttcsoport platformját kell majd képviselnem. Azt remélem, hogy a legfontosabb kérdésekben a megyei küldöttek álláspontja nem különbözik a reformköri platformtól. egyenlőtlenség ellen viszont berben — vagyis: ezek már tiltakozik, s a már kizsigerelt tömeggel azt akarja elhitetni, hogy majd megvéinc „r nem ugyanazok a reformkörök, mint az alig néhány hónappal ezelőttiek. Az összeállítást készítették: Sulyok Erzsébet és Bőle István Németh Miklós „Engedjük okét kulturált módon távozni 99 Képes-e az MSZMP a békés, demokratikus átmenet meghatározó erejeként közreműködni? — tette föl a kérdést a miniszterelnök. — Ahhoz, hogy ebben az átmenetben az MSZMP meghatározó tényező lehessen, át kell alakulnia programjában, szervezetében, működési rendszerében és vezetésében is. Ma rengeteg platform és program forog a párttagság körében. (A KB által kiküldött bizottság is közzétett egy tervezetet vitaalapul.) De két markáns irányzat mindenképpen megfogalmazható. Ezt a pezsgést és mozgást a '83 májusi értekezletünk óta mi magunk kezdeményeztük. Igaz, hogy a vezetés nem volt mindig ura a folyamatok irányításának, hibázott is, kullogott az események után, itt-ott a párttagság véleményét nem kikérve nagyon fontos kérdésekben döntött. Nagyon sokan azok közül, akik a változások kezdeményezői voltak, ma már nem biztos, hogy olyan lendülettel és hittel állnak az átalakítás mellett, mint 88 májusában. Nem minden vezető hisz a radikális modellváltásban, a reformelkötelezettségben, és a reformprogram megvalósításában. Van-e esélye az MSZMPnek az átalakulásra, a megújulásra? Az én válaszom rövid erre a kérdésre: VAN! Alapozom ezt a határozott kijelentést azokra a párttagokra, akik az elmúlt időszakban tetteikkel, cselekedeteikkel, kiállásukkal erkölcsi tőkét és megbecsülést vívtak ki a társadalom tagjai között, és a pártban is. Alapozom azokra a párttagjainkra — de hozzáteszem, nem csak párttagokra gondolok minden esetben —, akik 1953-ban megkezdték a sztálini rendszer lebontását, és azóta is jelen voltak közéletünkben. Alapozom azokra az emberekre és párttagjainkra, akik 1956-ban a szocializmus hibáinak kijavítását akarták, és ezért többen vérüket is adták. Alapozom azokra a tagjainkra és harcostársainkra társadalmunkban is. akik az 1968-as reformot előkészítették és bátran bevezették. Alapozom azokra az emberekre, akik 1972 után a pártban és a társadalomban egyaránt megakadályozták a teljes mértékű visszarendeződést, a visszatérést egyfajta bürokratikus és sztálini modellhez. És nem utolsó sorban alapozom azokra a párttagokra, reformkörökre, akik vállalják a baloldali szocialista eszméket, nyitottak és az előbbi tradíciók hordozói. Olyan szervezetre van szükség, amely szakít a sztálinista, bürokratikus szervezetrendszerrel, alulról építkezik, ami a hosszabb politikai pártjelleghez igazodik, és nem felülről irányított, és amelyik képes folytonos megújulásra, az élet követelményeihez és a pártpolitika követelményeihez való igazodásra. A vezetésben az egyik markáns vonal szakítani akar radikálisan az eddigi modellel, az őskommunisztikus, ősbolsevista eszmékkel és hagyományokkal, felvállalja az európai, vagy egyetemes emberi alapvető polgári szabadságjogokat, és ezeket ötvözi a szocialista, szociális elképzelésekkel és értékrenddel, Európához való tartozását hirdeti és ezt programjába is befoglalja, és ezért cselekedni és tenni is akar a gazdaságban, a társadalomban, kultúrában és oktatásban. A másik vonal szintén reformokat hirdet. De ezen reformokat sokféle kompromisszummal, lassabban, ittott kommunista módon akarja és kívánja végrehajtani. Nem fogadja el a radikális változások szükségességét és itt-ott szövetségre akar és képes lépni ultrabalos eszméket és gyakorlatot valló körökkel is. Az én hitem és meggyőződésem szerint egy olyan párt, amely ezt a sokszínűséget, kompromisszumokkal akarja feloldani, az a párt nem lesz megújult párt. Az a párt nem mehet biztonsággal a nyílt, szabad és demokratikus választásokra úgy, hogy nyerni tudjon. Ennek érdekében a kongresszusnak a program, a szervezeti szabályzat és működési rend kidolgozása mellett nem kisebb felelőssége lesz abban, hogy hiteles, erkölcsileg tiszta, a múlt hibáitól, bűneitől nem terhes új személyiségeket emeljen a párt vezető testületeibe. A pártállam állampártja képtelen politikai pártként működni — indokolta bevezetőül Barabás János, az MSZMP gyökeres átalakulásának szükségességét. A hatalom szétválasztása folyamatban van, az MSZMP a legtöbb területen felhagyott a közvetlen beavatkozással, de új kapcsolatrendszere természetszerűleg nem alakulhat ki máról holnapra. Az új párttá sem mentes folyamatában kell felkészülnie. Mínusz 10 ezer havonta „Politikai víkentT Fonyódligefen Az MSZMP megújításáról, illetve az értelmiséggel való viszonyáról folytattak eszcmccscrít szombaton délelőtt Fonyódligeten, a Somogy megyei „politikai vikend" résztvevői. A fórumon mintegy szerepre a politikai feItét]enül elkerülendőnek válás gyötrelmektől tartJa a párt kettészakadását. Várakozása szerint a szélekről válhatnak le kigazdaságot csak szavakban vállalók, illetve a polgári liberális nézeteket hangoztatok csoportja — alig jutott mandátumhoz. Fejti György a háromoldalú tárgyalások menetéről szóló tájékoztatójában elmondta: minden esóly megvan arra, hogy a szeptember 26-án kezdődő parlamenti ülésszak elé terjeszthetik az úgynevezett sarnapjaink nyitottabb politi- ségbarát politikát kell foly- kalatos törvenyeket. A negy kai légkörében nemcsak az tatnia, egyaránt törekedve tervezet közül a választási kétszáz MSZMP-tag találkozott Vastagh Pállal, a Politikai Intéző Bizottság tagjával, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárával és Barabás Jánossal, a KB titkárával. Az eddigi gyakorlathoz sebb-nagyobb csoportok. képest merőben új szándék, hogy a párt nem világnézeti alapon toborozza tagságát, csupán programjának elfogadását és támogatásán várja el a csatlakozni szándékozóktól. Ez nem jelenti azt, hogy törölné értékrendjéből a materializmust. Ideológiáját — valós elméleti értékeinek összességét — sem kívánja feladni, de ügyel arra. hogy ezek dogmákká ne váljanak. Az MSZMP sorainak elkerülhetetlen letisztulását Barabás János nem a kétfrontos harc korábbi gyakorlata szerint képzeli, s Vastagh Pál a:: MSZMP és az értelmiség viszonyáról szólva a kommunista mozgalom történetének sajátos ellentmondásaként említet- s te meg, hogy az értelmiségi indíttatású ideológiával értelmiségellenes gyakorlatot folytatott a párt. Ma nemcsak az MSZMP látja kárát, hanem a társadalmi értékrend torzulásai, a felsőoktatás silyos gondjai is öszszefüggéübe hozhatók azzal, hogy a netvenes években tagfelvételi korlátozással tartották távol a párttól az értelmiségieket. Ezekre az előzményekre ellenzékhez való csatlakozással, hanem — különös módon — az MSZMP-n belüli aktivitásának fokozásával is reagál 'az értelmiség. a szellemi alkotótevékeny- törvény és a Büntető ség és az értelmiségi élet forma feltételeinek megteremtésére. Tízezren hagyják el haKörükben létszámarányuk- vonta az MSZMP-t, míg a nál kisebb a kilépők száma, belépők száma általában sek az országban eddig meg- kétszáz alatt van; a párt taglétszáma jelenleg 730 törvénykönyv módosítása közös jóváhagyással elkészült, míg a párttörvény 90 százalékos készültségi állapotban van. A nyitott kérdénémelyikében jó esély van a megegyezésre a héítárgyalásoválasztott kongresszusi kül- wBiciszama J<="=i»c6 «•>» főn folytatódó döttek mintegy 80 százaléka fze"e tekető' A ^dvezotlen bJ tendenciát mutató adatokat Konfelsőfokú képzettségű. Kovács Jenő, a Központi BiVastagh Pál úgy véleke- zottság titkára ismertette, dett, hogy az MSZMP meg- aki Fejti György KB-titkárújulási szándéka és a kong- ral együtt szombaton délAz alkotmánymódosítás legvitatottabb — és kevés kompromisszumlehetőséget kínáló — pontja a köztárresszusi dokumentumterve- utáa találkozott a fonyódli- sasági elnöki intézmény létrészt-zetekben meghatározott po- geti politikai víkend litikai irányvonala pozitív vevőivel, visszhangra talált az értelmiségiek körében. A tartós, jó kapcsolathoz azonban a szélsőséges áramlat — a pártnak a jövőben értelmi- többpártrendszert és a piacA választások során két rehozása. Lehetséges, hogy ezt közös megegyezés nélkül, a tárgyaló felek eltérő álláspontjával együtt terjesztik 4 Parlament elé. (MTI) Különböző hibáktól terhes, vagy erkölcsileg nem tiszta emberekkel nem végezhetjük el a kongresszus munkáját. Szeretném hozzátenni, hogy. nem boszorkányüldözésre szólítok fel. Engedjük őket más pártokat alapítani (ez a jogállamisághoz is hozzátartozik), és engedjük őket kulturált módon távozni. Meggyőződésem, hogy le kell zárnunk bizonyos kérdéseket a kongresszusig. Helyes és kívánatos is, hogy a part múltjával, az elkövetett hibákkal őszintén szembenézzünk. Lépéshátrányba kerültünk, hogy nem mi kezdeményeztük ezt. Átengedtük a terepef' másoknak, s a kullogás ona, a tévelygések, bizonytalanságok oka éppen ez volt. De azt sem lenet csinálni egy néppel, hogy állandóan múltjában vájkál, leköti figyelmét, elvonja az erőket a jelen, de még inkább a jövő feladataitól. A tisztességes múltfeltárás, de annak mielőbbi lezárása mellett vagyok. A vezetésnek a pártvagyon helyzetéről, az összes rendelkezésre álló információt öszszegyújtve, a kongresszuson számot kell adnia. Nem lehet folytatni sokáig azt á vitát, hogy jogos-e, vagy jogtalan-e az a vagyonrész, amivel az MSZMP rendelkezik. A bűntudatot s a kishitúséget is félre kelj tenni. Sokan mondják, hogy a kormány nem sokat tesz. Pedig . bonadozások, hibák és tévedések után, de mégis fenntartotta ebben az évben a gazdaság működőképességét, politikai tőkét igyekezett kovácsolni az önálló cselekvéshez. Elérte azt, hogy nincs kőtelező döntés a párttestülelben a kormányzat számára konkrét ügyekben. Ezzel megnövelte önállóságát, hozzáteszem, felelősségét is. s nem utolsó sorban megkezdte ez a kormány olyan programpontoknak a végrehajtását, melyekről eddig csak beszéltünk. Külpolitikában növeltük az ország mozgásterét és önállóságát, autonómiáját, nemzeti függetlenségét. A jogalkotásban a modern jogállam ismérveit érvényesítve haladunk előre. A művelődéspolitikában szakítottunk a régi irányítási rendszerrel. Megkezdtük a katonapolitika átértékelését, á védelmi doktrína kialakítását. Üj tudománypolitikai stratégiát dolgoztunk ki. Végre helyére tettük a környezetvédelem szempontjait. Uj alapokra fektettük az egyházpolitikát is. Kész a kormány -arra, hogy összefoglalja, csokorbagyujtse strategiajának eddigi vonalát, meghirdessen egy olyan új stratégiát, amely az ország felemelkedését időszerúen szolgálni képes. De szeretném mondani; a kormány a nemzet kormánya. Ezért mi nem konkurrálhatunk egyetlen pártprogrammal sem. ugyanakkor nyitottak vagyunk minden pártprogramra, abban a tekintetben, hogy igyekszünk integrálni a hasznosítható javaslatokat és a hasznosítható elemeket. Meggyőződésem szerint a kormány nem spekulálhat sem a párt, sem a saját maga népszerűségére, egyet tehet, teszi a dolgát és meghozza azokat a döntéseket, amelyek a gazdaság és a társadalom működtetéséhez, a modellváltás előkészítéséhez szükséges