Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-27 / 228. szám

2 1989. szeptember 27., szerda (Folytatás az 1. oldalról.) Ahhoz, hogy ezt a pénzt az érintettek még karácsony előtt megkaphassák, a tisztelt Országgyűlésnek már októberben döntenie kell. Németh Miklós igy folytatta: a kormány tisztában van azokkal a súlyos veszélyekkel, amelyek az ügynevezett spontán privatizációs folyamattal járnak, és amelyek lényege, hogy a vállalatokra bízott állami tulajdon esetenként értékén alul cserél gazdát, visszaélések fordulnak eló. Á levegőt adó nádszál Soron kívül,' mintegy szabadon választott gyakorlatként kért szót Németh Miklós miniszterelnök. A júniusi ülést követő időszakot publicisztikus összegezéssel elemezte. Kiderült, tökéletesen tisztában van kormánya helyzetével: a Nemzeti Kerekasztal olykor úgy működött, mint törvényalkotó vagy rendeletet hozó intézmény, s ezáltal beavatkozott parlamenti, illetve kormányzati jogkörökbe. A helyzet valóban ez. Éppen azért, mert rendkívüli időket élünk, miként azt a miniszterelnök is mondotta. Mint kormányfő joggal határolta el magát a politikai egyezkedők kormányzati és törvényhozói hajlamaitól, ám ettől a tény tény marad: a legitimitációs válságban szenvedő Parlament helyett valamilyen szervnek elő kell készítenie az új kiegyezést. Különösen most, amikor a kormány, melynek tagjai többségükben bármennyire is tekintélyesek különkülön, együtt gyakran Ítéltetnek bizalmatlanságra. A szakértő kormány — hellyel-közzel — végre összeállt. Akkorra, amikor már nagyon nehéz hatásos, és különösen látványos állampolitikát csinálni. Ami reményre adhat okot, az Németh Miklós realitásérzéke. A kormányfő utalt arra, hogy a tatárjárás idején a mocsarakba menekült eleink számára a levegőt adó nádszál jelentette a „kibontakozást". Akkor is, ma is van lehetőség a túlélésre. A kormány egyelőre ezt a nádszálat tudja biztosítani — hangzott a szerény ígéret. Jó, jó, mondtuk egymásnak a sajtópáholyban. De ki volt a tatár! O. I. A kormány a tulajdonváltási folyamat hatékonyságának fe tisztességéneit oltalma erdekében olyan törvéCsengetés után Ügy tűnik. Király Zoltán továbbra is a sajtó egyik kedvence a Parlamentben. így még „földijének" is sorba kell állnia, ha pár szót akar vele váltani. A sorban előttem álló kolléga a 1 Financial Times munkatársa. Nosza, mindjárt hasznosíthatja is a szegedi képviselő az Angliában tanultakat — gondolom magamban. — Zoli, szükséged van tolmácsra? — kérdezem már csengetés után az ülésterem ajtajában. — Megértem, amit mondanak, kérdeznek, de azért jó, ha van tolmács is, mert a mondanivalóm tartalmát még nem tudnám olyan skinten kifejezni angolul, ahogy szeretném. Egy társaságban, lezser társalgás során persze más. azt vállalom. — Hétfőn este kilenckor még bezártad a szegedi stúdió műsorát, tizenegykor pedig már a Napzárta vendége voltál. Hogy csináltad? — Beültem egy autóba, és kész. — Milyen autóba? — Volga anyácska... Százhússzal jöttünk. — Leírhatom, hogy a képviselő százhússzal zúgott Pestre? — Hát az autópályán, persze. Ott szabad... — Korábban sokan a Parlament „fenegyerekének" hívtak. Most Roszik Gábor, Raffay Ernő személyében „riválisok" Jelentek meg. Hogy fogadod e tényt? — Örülök neki. Most már nem mondhatják, hogy csak egy ember okoskodik, kiderül, hogy egyszerűen csak másképp gondolkodom, mint az évtizedekig szokás volt a Parlamentben, s immár ezzel a gondolkodásmóddal nem vagyok egyedül. (balogh) nyl szabályozás megteremtésére dolgoz ki javaslatot a Parlamentnek, amely biztosítja e folyamat ellenőrzését, a reális vagyonértékelést. a szükséges nyilvánosságot fe versenyeztetést. A kormánynak rendelkeznie kell szélsőséges esetekben az adott ügylet megtiltásának, leállításának a jogával is. Hosszú távon tehát olyan tulajdonosi rendszer megteremtésére van szükség, ahol a torzulások és a visszaélések kiküszöbölését mindenekelőtt magának a rendszernek a működése biztosítja. — Igaz ugyan, hogy szegények vagyunk, de nem vagyunk koldusok! Ne legyen tehát kétsége senkinek: tisztességünket nem fogjuk áruba bocsátani, értékeinket nem adjuk áron alul. Mert van értékünk, Európa* és a világ számára ts. Legyen — mert van — saját számunkra is, és becsüljük azt meg. És becsüljük egymást, amíg csak méltók vagyunk egymás megbecsülésére — mondotta a miniszterelnök. A kormányfő beszéde után az Országgyűlés elnöke ismertette a szeptemberi ülésszakra benyújtott törvényjavaslatokat A tárgysorozat megállapításakor először önálló képviselői indítványok napirendre tűzéséről határozott a Parlament: elfogadta, hogy Vassné Nyéki Ilona (Pest m., 1. vk.). Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) és Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.) indítványát a mostani ülésszak második részében tárgyalják meg Ezt követően a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát. 1. az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat; 2. az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat; 3. a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat; 4. az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat; 5. a köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat; 6. a büntető törvénykönyv módosításáról szóló tőrvényjavaslat; 7. a büntető-eljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 8. az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat; 9. a ki- és bevándorlásról szóló törvényjavaslat; 10. a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslat; 11. Az 195<Vos népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló torvényjavaslat; 12. a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójának módosításáról szóló törvények hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezésekről, és egyes jogszabályok módosításáról, hatályon kívül helyezéséről szóló 1988. évt X. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat; 13. a földről szóló 1987. évt I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; 14. a pénzügyminiszter tájékoztatója az állami tulajdonban levő. de az MSZMP és más társadalmi szervek kezelésében álló vagyonról; 15. az október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indítvány megvitatása; 16. interpellációk, kérdések; 17. személyi javaslatok tárgyalasa; 18. egyéb kérdések (tájékoztató, nyilatkozatok) tárgyalása, bejelentése. A képviselők elfogadták azt a javaslatot. hogy a Parlament a sürgős tárgyalás igényével benyújtott törvényjavaslatokat a mostani ülésszakon vitassa meg. A napirend elfogadása után Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.) bejelentette az ellenzéki demokraták parlamenti i csoportjának; megalakulását A napirendnek megfelelő-, en. elsőként Horváth István belügyminiszter expozéja hangzott el, (Az útlevélről, a ki- és bevándorlási törvényről szóló rendeletet külön ismertetjük.) A törvényjavaslat bizottsági előadója: Balogh György (Fejér m., 4. vk.) volt. A vitában felszólalt: Nagy Gyula (országos lista); Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk); Nagy József (Baranya m., 6 vk.); Karvalits Ferenc (Zala m, 1. vk); Raffay Ernő (Csongrád nw 1. vk ) es Dauda Sándor (Budapest. 45 vk ). A vitában elhangzottakra Horváth István belügyminiszter válaszolt, majd határozathozatal következett: az Országgyűlés a törvénytervezetet módosítás nélkül törvényerőre emelte. A képviselők ezután megkezdték a büntetőeljárási törvény módosításáról, valamint a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló javaslatok együttes tárgyalását Elsőként Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter expozéja hangzott el. E napirendi pontok bizottsági előadója' Kereszti Csaba (Hajdú-Bihar m., 4. vk) volt. A vitában felszólalt: Tóth Istvánné (Bács-Kiskun m.. 11 vk.) ós Südi Bertalan (Bács-Kiskun m.. 12. vk). Ezzel az Országgyűlés szeptemberi ülésszakának első napja — amelyen Szűrös Mátyás, Horváth Laj06 és Fodor István felváltva elnökölt — véget ért. Szavazógépek Már mindenki tudja: végre gépesítették a szuvazást a Parlamentben, e fejlődés remélhetőleg megszünteti u korábbi, gyakran komédiába illő jeleneteket. Az új gép beállítása is fölvet azonban kérdéseket. Fodor Istvánt, u tegnap délután elnöklő alelnököt, Pest megyei képviselőt ez ügyben állítottam meg a folyosón egy szünetben — Egy nagy gondom van a gépesítéssel. Az eddigi nyílt szavazás kimondatlanul is titkossá vált azáltul, hogy kézfeltartás helyett egy gombot nyorrínak meg asztalukon a képviselők. — Valóban nem tudjuk meg egymásról azonnal, ki hogy szavazott, akit azonban ez később érdekel, 'az Országgyűlés irodájának listáján megnézheti. — Ezek szerint a számitógép nemcsak kijelzi, rögzíti is a szavazatokat. — Igen, s ezt bárki bármikor ellenőrizheti. — Akkor az új szavazási rend csak az újságíróknak nehezíti a dolgát azzal: nem tudják azonnal kikérdezni a képviselőket, miért szavaztak igennel vagy nemmel. — Ha ez valóban probléma, az is megoldható, hogy a gombnyomás mellett megmaradjon a kézfeltartás is. A fő cél, a folyamat gyorsítása és a szavazatok rögzítése úgyis teljesül. — A terem tábláján látható volt az igen és nem szavazatok száma, s az is, hányan tartózkodtak. Alul viszont egy újabb sorba kiírta a gep, hányan nem szavaltak. — Ez a hiányzókat jelenti. — írtam a hiányzók számát at egyes szavazásoknál. Harminctól hetvenig minden szám előfordult. — Nyilván nem igazolt hiányzó, is van, tehát aki nem Jött be a terembe. — Nem kötelezi semmi a képviselőt a szavazáson való részvételre? — De, uz) ügyrend kötelezi. — Volt azonban olyan is: öt percen belül három szavazásnál sem egyeztek a számok, amikor se ki, se be nem ment senki. Lehet, hogy vannak, akik a „tartózkodó" gombot is lusták megnyomni ? — Vannak. Sajnos, így van. — De ha már nincs véleményük, vagy más okból nem akarnak szavazni, miért nem tartózkodnak hivatalosan, vagyis gombnyomással? — Nem tudok az ilyen emberek fejével gondolkodni. Balogh Tamás Hit tartalmaz az útlevél a ki- és bevándorlásról szóló törvény? A magyar állampolgár alapvető joga, hogy lakhelyét szabadon megválassza, Magyarországról kivándoroljon, és oda visszatérjen — rögzíti 1. paragrafusában a ki- és bevándorlásról szóló törvény, amelyet az Országgyűlés szeptemberi ülésszakának első napján fogadtak el a képviselők. E jogok csak kivételesen, a törvényben meghatározott esetekben korlátozhatók. A külföldi engedéllyel vándorolhat be, és a törvény értelmében külföldinek tekinthető az, aki nem magyar állampolgár. A kivándorlással összefüggésben a törvény rögzíti; a kivándorlási szándékot formanyomtatványon, személyesen kell bejelenteni. A szándék bejelentésekor mellékelni kell egy nyilatkozatot arról, hogy a kivándorolni szándékozónak van-e köztartozása, illetve mellékelni kell katonai szolgálatot teljesítő hadköteles esetében a honvédelmi miniszter hozzájárulását. A kivándorlás jogosultságát egyébként az útlevélbe kell bejegyezni, amelynek feltétele az érvényes útlevél, a lakcímjelentés, illetve a lakhely szerint illetékes rendőrkapitányság igazolása a személyi igazolvány átadásáról. Szükséges még egy igazolás az illetékes tanácstól, a helyi Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól, illetve a társadalombiztosítási igazgatási szervtől, hogy a kivándorolni szándékozónak nincs tartozása, vagy esetle'g tartozásának kiegyenlítését biztosította. Nem vándorolhat ki, aki ellen szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt bünteViktória Fél órával a parlamenti ülésszak kezdete előtt a Kocssuth Lajos térnél már rendőrök irányítják a forgalmat. beterelvén a Parlament elé a képviselők, a hivatalos vendégek es a saját dolgozóinak gépkocsijait. Lendületesen kanyarodik be az ausztrál nagykövet autója, s utasa is azt nézi, amit a téren mindenki: kis csoport áll a Parlament lépcsőt előtt, hárman nemzetiszin lobogót tartanak kezükben, s egy kis transzparens .ls a magasba emelkedik. Erről kiderül: az ötödik kerületi Ellenzéki Kerekasztal — Várkonyi Péter exkülügyminiszter megüresedett helyén — képviselőt kíván választani. Hihetnénk, mint ahogy én is gondoltam, ez a kis csoport Várkonyj utódját, illetve a választás kiírását követeli, mivel képviselőjük már két hónapja az Egyesült Államokban dolgozik, nagykövetként. Am a harmincfős „tömegben" fölfedeztem Odorics Ferencet, a József Attila Kör titkárát, aki a gödöllői választási küzdelemben az MDF jelöltjét Istápolta. — Roszik Gábort várjuk — mondja az ifjú irodalomtörténész, aki mellesleg óraadó a szegedi tanárképzőn. S jön Roszik, a gödöllői képviselő. A magyar glasznoszty jegyében a maroknyi csoportot tízen fotózzák, a menetet a belga televíziósok kamerája követi. s néhány percre megáll az élet a téren. Roszik hívei élén vonul. A gödöllőieket lelkesen követi az az egy*, aki az ötödik kerületiek érdekeit kívánja közvetíteni. — Madarász Péternek hívják — kommentál Odorics —. kijár Gödöllőre, mindenütt ott van, ahol mi isJ Megkérdezem a transzparensest: — Miért tartja fontosnak, hogy éppen itt, ám egyedül demonstrál? — Az Illetékesek nem írtak ki időközi választást Naigy László íeJvútolel Várkonyi megüresedett helyére. Azt még nem tudni, mikor lesznek az általános választások, d» az bizonyos, hogy most. a fontos döntések idején, nincs országgyűlési képviselőnk. — Véleménye szerint miért nem írják ki a választást? — Mert a kommunisták nem akarják Budapest H Belvárosában is kitenni magukat egy újabb vereségnek. A gödöllőiek éljenezve a kapuig kísérik Roszikot. V betűt, a győzelem jelét mutatja mindenki. Viktória. Madarász tábláján is ez a jel virít; V., azaz ötödik kerület. (dlusztus) tőeljárást kezdeményeztek, és rá várhatóan három évnél súlyosabb büntetést rónak ki. Ugyancsak kizáró ok, ha valakit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, s természetesen, ha valaki éppen e büntetését tölti. E törvény korlátozás nélkül biztosítja minden külföldön élő magyar állampolgárnak azt a jogát, hogy bármiKor hazatérhessen. A külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvény alapvető rendelkezése kimondja: a külföldre utazáshoz, a hazautazáshoz és az útlevélhez való jog a magyar állampolgár alapvető joga. Nem utazhat külföldre a büntetőeljárás befejezéséig az, akivel szemben szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kezdtek büntetőeljárást, és háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb ítélet várható. Ugyancsak kizárja az utazásból a büntetés letöltéséig, illetve a végrehajthatóság megszűnéséig azt, akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek. Nem utazhat -külföldre az sem, aki olyan államtitkok birtokában van, amelyeknek védelméhez különösen fontos nemzetbiztonsági érdek fűződik. E korlátozás az államtitok birtoklása megszűnésétől számított három évig terjed. Az útlevél a világ összes országúra szól és öt évig érvényes. A magánútlevélre minden magyar állampolgár a törvényben meghatározott feltételek szerint jogosult. Hasznos tudnivaló, hogy az • útlevél, illetve az érvényességi idejének meghosszabbítása iránti igényt formanyomtatványon kell kérni, és személyesen kell bejelenleni. Együttélő családtagok esetén a bejelentést a szülő, a házastárs, vagy a nagykorú gyermek is megteheti. Kiskorú ügyében csak a törvényes képviselője"járhat el. Mindkét törvény esetében a másodfokú államigazgatási határozat közlésétől számított 30 napon belül a kérelmező, ha számára a döntés nem kedvező, kérheti annak bírósági felülvizsgálatát. Ez a bírósági jogorvoslat a korábbi szabályozástól eltérően törvényes garancia arra, hogy a külföldre utazás, illetve a ki- és bevándorlás szabadsága maradéktalanul érvényesüljön. Mindkét törvény 1990. január l-jén lép hatályba