Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

3 1989. szeptember 2., szombat Nem maradhat közömbös Az ellenzéki kerekasztal nyilatkozata A középszintű politikai tőén nyilatkozatot fogadtak tosnak tartja a megegyezést egyeztető tárgyalások szer- el. dai fordulóját követően Ebben kifejtik: az MSZMP ülést tartott az ellenzéki ke- budapesti bizottságának rekasztal. Az EKA-ba tömö- klubjában a pártok munkarült szervezetek — a Bajcsy- helyi szerveződéséről és Zsilinszky Endre Baráti Tár- működéséről kedden folytasaság, a Fidesz, a Független tott vitával kapcsolatban az Kisgazdapárt, a Keresztény- EKA szervezetei nem kídemakrata Néppárt, a Ma- vánnak beavatkozni a Magyar Demokrata Fórum, a gyar Szocialista MunkásMagyar Néppárt, a Magyar- párt belső ügyeibe. Szükséországi Szociáldemokrata gesnek tartják azonban kiPárt. a Szabad Demokraták jelenteni, hogy az MSZMP Szövetsége és a Független alapszervezeteinek kivonása Szakszervezeték Demokra- a munkahelyekről, illetve a tikus Ligája — képviselői szolgálati helyekről olyan egyeztették álláspontjukat közérdekű követelés, arrtea pártszervezetek működé- lyet az EKA a magyar társéról, a munkahelyeken, a sadalom túlnyomó többsége szolgálati helyeken, a fegy- egyértelmű kívánságának veres erőknél és testületek- ismeretében támasztott. Az nél és a megbeszélést köve- EKA annál is inkább fona politikai egyeztető tárgyalásokon, mert ennek híján elkerülhetetlenné válna a többi párt munkahelyi szerveződésének lehetővé tétele, ami a pártok versengésének színterévé tenné a gazdasági, erkölcsi és politikai válságtól gyötört ország munkahelyeit, intézményeit. Mindezt figyelembe véve, az EKA nem maradhat közömbös a munkahelyek depolitázálásának kérdésében kialakulóban levő megegyezést veszélyeztető kezdeményezésekkel szemben, annál kevésbé, mert bennük a demokratikus átmenet egészét veszélyeztető kísérleteket lát — hangsúlyozza az ellenzéki kerekasztal nyilatkozata. Ötvenmillióval sárosak a „maszekok"? re Ez a nyúlfarknyi történet a Megyei Társadalombiztosítási Tanács tegpap délelőtti, kisiparosokkal és kiskereskedőkkel foglalkozó ülésén hangzott el. Ha nem is általánosan jellemző, mindenképpen érdekes a — gyakran ellenérdekű — felek megítélése szempontjából. — A Kiosz mellett önök is sérelmezik a minden munkavállalóra érvényes 53 százalékos járulékot. Kivételt érdemelne a magánszféra? — kérdeztem Martonosi Istvánt, a Kisosz titkárát. — A jogilag túlszabályozott társadalombiztosítás ellen tiltakozunk. Az 1300 — családtagokkal együtt közel két és fél ezer — kiskeresKőműves kisiparost keresett a közelmúltban a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság szentesi kirendeltsége az irodáknak otthont adó épület felújítására. Az ipart kiegészítő tevékenységet űző, tehát mindössze 10 százalékos „tébé"-járulékot fizető mester azonnal fel is vonult volna, hat — társadalombiztosításnak — be nem jelentett alkalmazottjával. A gyorsaságnak ezt a megalkuvásra kényszerítő módját a kirendeltség vezetője azért mégsem vállalhatta. sítás egyedüli nettó befize, , „ , , . ,, tői. Arányaiban ekkora p>énke.4^Xózvetlen erdekkepvj- zekérL Nyugaton már kávéseletét hatan látjuk el. Tagjaink az 53 százalék mellett még átlagosan 30-at fizetnek adóként. Ezért a horribilis pénzért nem kapnak semmit. — Ez azért túlzás! — Mindenesetre a kiskereskedők a társadalombiztoval is kínálják ügyfeleiket a biztosító társaságok. — önök hogyan képzelik a jövőt? — Egy minimális — de a beteg- és nyugellátásra fedezetet nyújtó — alapbiztosítással, mint ahogy az a lakásoknál már elkezdődött. A küldöttválasztás menetrendje" Az MSZMP októberi kongresszusán 26 szegedi küldött vehet részt. Mint ismeretes, a párttagság szavazza meg, hogy a 78 jelölt közül ki lesz ez a 26 személy. Minden MSZMP-tag kap egy szavazólapot, amelyen ABC-sorrendben szerepel a 78 küldöttjelölt, neve, életkora és foglalkozása úgy, ahogy az keddi lapszámunkban megjelent. A szavazólapon be kell karikázni — vagy más módon megjelölni — annak a 26 jelöltnek a sorszámát, akiket az illető párttag alkalmasnak vél arra, 'hogy a kongresszuson a szegedi tagságot képviseljék. Érvényes az a szavazat, amelyen 26, vagy annál kevesebb nevet jelöltek be. Értelemszerűen érvénytelen annak a szavazata, aki 27, vagy ennél több személy sorszámát karikázza be Minden alapszervezethez eljuttatnak egy füzetet, amelyben mind a 78 küldöttjelölt fénymásolt fényképe, s politikai programjának lényege megtalálható. Ez megkönnyíti a választást. A szavazólapokat az alapszervezeti választási bizottságnak kell leadni szeptember 1—7-e között, szeptember 8-án 17 óra a határideje annak, hogy az alapszervezetek a jegyzőkönyveket és a szavazólapokat a városi választási bizottságnak átnyújtsák. Ennek tagjai egyébként minden helyszínen ellenőrzik a szavazások menetét. A városi pártbizottság épületében szeptember t—7-e között minden nap 15 órától 18 óráig a városi választási bizottság ügyeletet tart; ekkor minden, a választás menetével kapcsolatos problémával felkereshetik őket. Szegedet a 26 legtöbb voksot kapott jelölt képviseli majd a pártkongresszuson r szavazategyenlöség esetén az lesz a küldött, aki a jelölés során több aláírást kapott. Ha itt is azonosság van, akkor vagy új választást tartanak közöttük, vagy pedig a döntést a városi pártértekezlet a saját hatáskörébe utalja. Csak az fizessen többet, aki ennél nagyobb nyugdíjat vár a társadalombiztosítástól. Sokan azonban saját befektetésekkel gondoskodnának öreg napjaikról. — Említett egy új, viszszatérítéses konstrukciót is. — Ezt az NSZK-ban már régen alkalmazzák, s nálunk is bevált a cascónál. Amenynyiben a biztosított nem veszi igénybe a szolgáltatást, az év végén a befizetés egy jelentős — az idővel egyre növekvő — részét visszakapja — Mit fűzne hozzá az írásbeli előterjesztésekhez, illetve a szóbeli kiegészítésekhez? — kérdeztem Nógrádi Istvánnét, az igazgatóság főkönyvelőjét. — Az oly sokszor felemlegetett 53 százalék számításaink szerint csak 43, hiszen a kisiparosok és a kiskereskedők jövedelemnyilatkozatait vesszük mi is alapul. Már előre félek az adóellenőrzésektől, — Mit szólnak a társadalombiztosításra „szakadt" önállósághoz? — Országosan tavaly 11 százalék volt a deficit, megyénkben ennél is rosszabb a helyzet. Közben emelkedett ugyan a társadalombiztosítási járulék, de nálunk idén a kintlévőségek is jelentősen növekedtek. A tavalyi 160 millió forint után idén már az első félévben összegyűlt 250 millió. Ennek egyötöde terheli a magánszférát. — Milyen a kisiparosok és kiskereskedők mérlege? — Együtt 66 milliót fizettek be eddig, de kétszer ennyit vettek ki családi pótlék, nyugdíj, illetve egyéb címeken. Persze nem lehet őket így összevonni, mert a kiskereskedők önmagukban többet fizetnek be, mint amennyit elvisznek tőlünk. Kovács András Kényszerithetö-e a biró 1 wm Ügyfelek npolitikai ellenfelek // A politikai egyeztető tárgyalásokon elhangzott köve- jött is egy telefon, hogy „fiteléseket hallva nem meglepő, a hatalmi apparátus műkő- gyeljünk" valamelyik ügyre. dését ismerve viszont mégsem nevezhető szokásosnak, ha sosem közvetítettük a kérést egy bíróságon az MSZMP tagjai egyöntetűen kilépnek a tárgyalóbirónak. Egyetlen pártjukból. Veszprém megyében pedig ez történt nemrég, összeütközésem sok évvel Hogy nem egyedi dologról van szó, jelzi: a Legfelsőbb ezelőtt Makón volt, az elsó Bíróság MSZMP-szervezete is beszüntette működését a na- titkárral — ennele köszönpokban. Hogyan vélekednek a birói kar depolitizálásáról hetően kerültem Szegedre. Csongrád megyében? E kérdéssel először Fodor Attilát, a megyei bíróság elnökét kerestem meg. — A Magyar Jogász Sző- lehetőségét annak, hogy a vétségén belül megalakult bíró, foglalkozása gyakorlábírói tagozat országos veze- sának idejére, felfüggessze a vádat, vagy sem. Ha tősége — amelynek én is párttagságát tagja vagyok — végzett tagjai között egy felmérést. Két lényegi kérdésre kerestünk választ, az egyik: működjenek-e a bíróságokon pártalapszervezetek? A másik: összeegyeztethetőnek, tartják-e munkatársaink a bírói hivatást bármely párt tagságával? A kiküldöttkér— A bírói karnak hányadrészét érintik a változások? — Durván volt MSZMP-tag a bíráknak,-de a 36 fős alapszervezetünkből már eddig is tizenegyen léptek ki az idén. A zom azonban valamilyen döivek hatvan százaléka ér- egységes állásfoglalásra, elkezett vissza, s a válaszadók Yl seregre var, ilyet azonkilencvenöt százaléka mindkét kérdésre nemmel válaszolt. Van egy másikl szervezet. az ideiglenes bírói tanács — ennek elnökhelyettese vagyok —, s ez az önkormányzati szerv is foglalkozott a bírák párttagságának. kérdésevei. s egyhangúan amellett foglalt állást: a párttagság nem egyeztethető össze a bírói munkával. — Tiszteletre méltó ez az állásfoglalás. De erről mindjárt az jut eszembe: ezek szerint a párttag bírák nem voltak pártatlanok? — A konkrét döntések meghozatalába — külonó- hogy egy bíró tagja-e az ™ „„ „íakkí -s-m _ MS2Mp_nek vagy sem. Ha ban sehonnan nem kapunk. A városi pártbizottsággal is megszakadtak a kapcsolataink. Valamit segít az, hogy olvastuk: a Legfelsőbb Bíróságon a pártalapszervezet beszüntette működését. — Elvileg egyetért azzal: ne politizáljanak a bírák? — Igen. Ez mindenképpen erősíti annak garanciáját, hogy csak a törvények és saját lelkiismeretük legyen a mérce. Heidrich Gábor nem teljesen ért egyet a titkár véleményével: — Szerintem formalitás. sen az utóbbi 5-10 évben a párt nem avatkozott bele, ezt nyugodtan mondhatom. Nyilván, vannak kivételek, konkrét esetről azonban nincs tudomásom. ki is lép a pártból, attól a meggyőződése nem váltra zik. Eddig is objektíven próbáltunk bíráskodni, s ezután is így lesz. Ha en— Mégis, milyen kapcso- gem fölszólítanak, hogy léplata volt az apparátusnak a bíróságokkal? jek ki a pártból, mérlegelném, hogy a hivatásomat — A jogpolitikai irány- választom, vagy az MSZMPelveket határozta meg. es tagságot. S ha kilépnék, az ötévenként beszámoltatta a )>objektív bíráskodás" érdebirosagot a munkájáról, mi- kében, azzal közvetve azt nősítette a tévékenysegét. ismerném el, hogy eddig — Hogyan lehet egy csa- szubjektiv voltom, amiről pásra „depolitizalni" a bt- &zó sincs A vjlag számos róságot? Lehet valakit arra országában föl sem merül Ügy látom, a befolyásolásra inkább a rendőri, ügyészi munkában van lehető, ség. Meginditják-e az eljárást, vagy sem; emelnek-e már hozzánk kerül az ügy, nagy mérlegelésre nincs alkalom: vádhoz kötöttek vagyunk. — Vagyis: a párttagságról e«vharmada mi az állásP°ntÍa? — Helyeslem a kilépést. Mert bár valóban nerr. befolyásoló tényező a tagság, még a gyanú árnyéka se vetődjön ránk, hogy elfogultak vagyunk. Kemenes István nem tagja az MSZMP-nek, Fedor Attila mellett azonban ő a másik Csongrád megyei résztvevője az ideiglenes birói tanácsnak. — Lényege: tényezőnek tartja: párttag-e egy biró, vagy sem? — Lényegesnek. Nem véletlen, hogy én pártonkívüli vagyok. Nyilvánvaló, hogy van véleményünk a politikáról, de ne legyünk elkötelezettek. — Eddig elkötelezeti volt a bírák egy része? — Engem sosem kerestek kéréssel, de nem tudom kizárni, hogy létezik ilyen. Éppen ezért nem voltam eddig sem párttag, hogy ne tegyem ki magam ilyen „megkeresésnek". Sok szálon lehet kötődése a bírói karnak, ez egy olyan vastag szál, amit feltétlenül el kell vágni. Bár nálunk — sok más megyével ellentétben — nem volt szoros öszszefonódás, sosem lehet tudni, mikor alakul úgy a politikai helyzet, hogy az MSZMP megragadja a beleszólás lehetőségét. Másik erós szál az anyagi függőség szála, amiről szintén nem szabad megfeledkezni. kényszeríteni, hogy lépjen ki a pártból? — Kezdeményeztük a bíróságokról szóló torvény módosítását, de elképzelhető, hogy az alkotmány módosított változata tartalmazza majd: bíró semmilyen pártnak nem lehet tagja. Ha ez így lesz. választaniuk az a kérdés, hogy milyen politikai beállítottságú egy bíró, Nekünk sem ezzel kellene foglalkozni, hanem normális jogszabályokat kellene alkotni — a gyakorló jogászok bevonásával. Munz Károly a fiatalabb bírógenerációhoz tartozik, s kell a biraknak: vagv fog- egyúttal a városi pártbizottlalkozásukat gyakorolták to- sáenak <_ t„sí_. vább, vagy MSZMP-tagok SlJgnak 18 tógJa' maradnak. Exterde Tibor, a bírósági pártalapszervezet titkára: — Nem hiszem, hogy az MSZMP képes lenne arra, — Nem tudom, miben segítené a jogállamiság kialakulását. ha kilépnénk a pártból. Eddig sem kérdeztem meg soha a peres fehogv fölszólítsa bíró tagja- lektől, ki párttag és ki nem. it: léoienek ki a pártból. A probléma lényege szerinHa ebbe belemegy a párt- tem az: van-e munkahelyi vezetés, akkor itt már min- hatásköre a pártnak, vagy öen elképzelhető. nincs. Ha az a kikötés, — Mit tartana jó megöl- hogy munkaidőn kívül, sadásnak? — Ha megteremtenék Az SZDSZ véleménye Vitatható a NEXT 2000 Kft. Politikailag mindenkép- A jogászok szavaiból kipen és egyértelműen, söt jo- tűnt: alapos kutatómunkát gilag is. vitatható a NEXT végeztek és végeznek ebben 2000 Kft., amelyet a párt- az ügyben. Mindaz, amit edvagyon átmentése érdekében dig kiderítettek, alkalmas alapított az MSZMP Köz- arra, hogy cáfolja, vagy legponti Bizottsága. Az MSZMP alábbis kétségbe vonja Ho- vagyonátmentési kísérletei ván Gábornak, az MSZMP abból a megszokásból fa- KB gazdálkodási osztálya kadnak, hogy vezető szere- helyettes vezetőjének állípénél fogva 40 éven át a tásait, aki több ízben adott törvényeken kívül állt és tájékoztatást a kit.-ről. Elműködött — hangsúlyozták hangzott az is, hogy a Szaa Szabad Demokraták Szö- bad Demokraták Szövetsége vétségé, valamint a Függet- tévedett, amikor a tévéhírlen Jogász Fórum képvise- adóban bejelentette, hogy az vóbbra is kitart a NEXT lói, csütörtökön megrende- MSZMP ingatlanait a kft. 2000 mellett, akkor az zett sajtótájékoztatójukon, tulajdonába adja. Arról SZDSZ arra fogja kérni a E két szervezet jogi szakér- ugyanis akkor még nem független országgyűlési tői azzal a szándékkal hív- volt tudomása, hogy az in- képviselők csoportját, hogy ták meg az újságírókat, gatlantulajdon átruházását az Országgyűlés soron köhogy tisztázzák: miért hoz- a cégbíróság elutasította. vetkező ülésén tegyen indítták nyilvánosságra ezt az Kifejtették azt is: a va-' ványt az MSZMP vagyonáügyet gyon kezelője a használati nak zároláséra jogot valóban átruházhatja, de ezt a megoldást jogilag támadhatóvá teszi, hogy pl. az MSZMP kezelésében levő vagyon is célvagyon. A Szabad Demokraták ügyvivői egyébként az üggyel kapcsolatban állásfoglalást fogalmaztak meg, amelyet az Országos Sajtószolgálathoz is eljuttatnák. Az állásfoglalás hangsúlyozza: ha az MSZMP tóját költségére politizáljon az alapszervezet, s ne legyen munkahely) hatásköre, azzal egyetértek. S persze, hogy a párton belül vezető tisztséget ne vállaljon a bíró, mert kínos lehet, ha a politikai ellenfelek később ne— Arra gondol: sem politikailag, sem anyagilag ne lehessen befolyásolni a bírót. — Erre megint azt mondom: én ilyet nem láttam. De tudomásul kell venni, ami egy ügyfélnek gyakran nem tétel, egy megszorult, válságos anyagi helyzetben levő bírónak komoly öszszeg lehet. Nálunk „követő" fizetésemelés van. Ha a jogtanácsósok nagyon elszaladnak, nekünk is emelnek egy kicsit. — Vanna!: olyar. fölvetések: hogy a bírók kilépnek a pártból, a hatalomátmentés egy megelőző lépése — nehogy a választások után egy vesztes MSZMP képviselőit ki lehessen tenni a bíróságokról. — Biztos, hogy van ilyen is a vezetőkben. Nem véletlen, hogy ennek az ideiglenes bírói tanácsnak a tagjai szinte kizárólag elnötán ügyfélként jelennek meg kök-. elnökhelyettesek. Most .. =— J & megint nem Csongrád megyéről beszélek, igaz, hogy a bíróságon A bírák általános véleménye szerint, befolyásolástól inkább a büntetőbíráknak kell tartani. Emiatt is érdekes a városi bíróság elnökhelyettese, Bálint Gyula véleménye, aki ráadásul nemrég lépett ki az MSZMPből: — Nincs szoros összefüggésben ezekkel a vitákkal a kilépésem — szögezi le az elején. — Csalódtam a párt utóbbi tíz évben folytatott gazdaságpolitikájában, ez az ok. — A polgári peres bírák szerint a büntetöbirák befolyásolásának nagyobb a veszélye. — Ha hihetetlennek is tűnik, engem sosem próbáltak befolyásolni- Ha néha a mi elnökünk is tag. de ő engem vett maga mellé, aki senki nem vagyok itt — ebből is úgy érzem, hogy nálunk az elfogultságok terén is jobb a helyzet. — Vagyis alapos a megelőző lépé:: fölvetése? — A tanács elnöke a Veszprém Megyei Bíróság elnöke. Az ő kezébe futnak össze azok a kérdőívek, melyeken az ország bírái válaszolnak, hogy akarnak-e MSZMP-tagok lenni. Talán nem véletlen, hogy a válaszokból épp Veszprémben vonták le legelőbb a konzekvenciát. Balogh Tamás