Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

10 1989. szeptember 23., szombat SPORT Vasárnap este Budapiint—Győr A Budaprint Szegedi Textilművek SE NB l-es női kézilabdacsapata vasárnap fél hattól újra hazai pályán játszik. Az ellenfelük a győriek lesznek. Amint az Lesti István a csapat edzője röviden elmondta, az együttesben mindenki egészséges, s bizik a két pont megszerzésében. A textilesek egyébként hétközben MNK-selejtezöt játszottak Budapesten az NB II-es Maiévvel. Természetesen kötelező 29-24-es győzelmet arattak. Az újszegedi Sportcsarnokban a következő összeállításban kezdenek a hazaiak: Hang — XJtasi, Gát, Mokosné. Keczkóné, Gyimesine, Németh. A kispadra ülhet: Borosné, Kispál, Fodorné, Nagy és Szabó. Radnóti hétfők Szeptember 25-én kezdődik a Radnóti hétfők néven ismert népszerű kispályás labdarúgó-mérkőzés sorozat. A helyszín továbbra Is a Radnóti Miklós Gimnázium udvara lesz. A pályát egyébként a nyáron felútitották, s a világítóberendezés is nagyobb teljesítményre képes. A mérkőzések fél 5-kor kezdődnek, és este fél 10-ig tartanak. Sporthalászok közgyűlése A Csongrád Megyei Sporthalász Egyesület holnap, vasárnap délelőtt 10 órakor a Hazafias Népfront Szeged városi székházában (Vörösmarty u. 3. sz.) tartja alakuló ülését. Az eseményen az egyesület megalakításának lehetőségeit, az alapszabályt, az önkormányzati szabályzatot tárgyalják meg, majd a tisztségviselőket választják meg. A közgyűlésre várják az érdeklődőket. Labdarúgó NB I. Csepel—Pécs 0-0 Csepel, 4 ezer néző, vezette: Szilágyi. r Az MTI szerint a mérkőzés nagy részében a labdarúgásra vágyó közönség inkább _csák rugdalódzást láthatott A döntetlen, bár igazán egyik csapat sem' érdemelte volna meg a győzelmet. inkább a pécsieknek hízelgő. A Tisza-parti, stadionban : Szeged SC-DVTK „Célunktól semmi nem téríthet el!" — állítja Kovács Ferenc, a Szeged SC mestere Elkezdték a röplabdátok is Dobogóra érik az Építők férficsapata? A labdarúgó NB II. 6. fordulójában a Szeged SC az utolsó helyen alló DVTK együttesét fogadja, a Szegedi Dózsa a múlt héten Vásárhelyen pontot „rabló" Mezőtúr otthonában lép pályára. A kék-fehér-ifeketék az elmúlt hét végén értékes 3 ponttnl tértek haza Debrecenből. Nagy jelentőségű u győzelem azért is, mert a támadósor játéka ezúttal nem volt kielégítő. Most viszont lehet pótolni a mulasztottakat, a gólgyártást, hiszen az egykor szebb napokat látott ellenfél most igencsak gyengélkedik. — Meggyőződésem, a diósgyőriek jóval tóbbru képesek. mint amit eddig elértek — mondta beszélgetésünkkor Kovács Ferenc mesteredző, a szegediek szakvezetője. — Nagy hiba lenne, ha ellenfelünk jelenlegi helyezéséből kiindulva, bárki is azt gondolná, Ikönynyűszerrel juthatunk a 3 pont birtokába. Más kérdés, itthon bármelyik csapattal játszunk, tőlünk csak a győzelem fogadható el eredményként! Ennek az elvárásnak mindenképpen ímeg kell felelnünk, mert jelölt célunktól semmi és senki nem téríthet el bennünket! Bizonyos, hogy a DVTK is elsősorban a védekezésre koncentrál, ezért részünkről még hatékonyabb támadójáték szükséges. Szeretnénk közönségünket eredményes és jó játékkal kielégíteni, mert biztatására, buzdítására — amit mindenkor elvárunk — csak igy tarthatunk igényt: — Javult-e a sérültek állapota. számit-e játékukra? — Kun a jövő héten kezdheti a gyakorlást, Maffyar és Kovács Gábor már részt vett a foglalkozásokon. Magyar még sántikál, rá nem számithatók. Kovács a hét közepétől teljes intenzitással dolgozott, valószínű, hogv ott lesz a kezdő tizenegyben. Ha mégsem. Puskás. Kisistók es Kanalas közül választom ki helyettesét. A tervezett csapat: Leboniczky — Sah in, Bogdán. Szabó, Tóth — Kovács G„ Takács, Kovács J. — Hegyeshalmi, Barna, Bárány. — Apropó. Kisistók! Tudomásunkra jutott, hogy a Szegedi Dózsa szeretné kölcsönkérni, de a fclub elzárkózik a tárgyalásoktól. Mi az igazság? Zádori Gyula szakosztályvezető. aki eddig csendben figyelte társalgásunkat., igencsak „felkapta a vizet". — No, ez nem egészen így van — szólt közbe, nem a legnyugodtabban. — Az idénykezdet előtt megkerestek bennünket, mi mondtunk egy összeget, amit sokalltak. Azóta viszont hallgat mindenki! — Kisistók az elsó csapatunk 18-as keretének tagja — vette vissza a szót Kovács Ferenc. — Van egy elvem. mégpedig az. ihogy nem szeretem, ha egy játékos, főként ha fiatal, a kispadot koptassa. Ezért játszanak a szóba jöhetö fiatalok a Szóreg csapatában. Ez a lehetőség számukra mindenképpen pozitívum, még ha kételkednek is benne azok, akiknek nem tetszik. Akj ebből problémát csinál, az önmagának kellemetlenkedik. Nagyon szeretném, hu a Kisistókhügy annyira lenne ügy. mint az összes lobbi hasonló eset! Vannak, edzői elképzelések, megítélések, és ezekben lehet tévedni. Ha így lenne, korrigálná kell. Ügy érzem, Szegeden nekem még nem volt rr.it helyesbitenem! Van, akinek a támadójáték, annak szervezése az erőssége, ezért kevesebb gondot fordít a védekezésre, vagy fordítva. Azt viszont nem tudom elfogadni, ha egyik téren sem tud olyat és annyit produkálni, hogy meghatározhassa a csapat játékát. Ezt, ezeket az igényeimet elmondtam Kisistók Bandinak is, s ő tudomásul vette! A DVTK elleni mérkőzés — Győri (Balajti, Kokavecz) vezeti — vasárnap délután 3 órakor kezdődik a Tiszaparti stadionban. Jegyek elővételben a megszokott helyeken válthatók. * Mint ismeretes, az Eger elleni győzelem óta mindössze két hazai döntetlenre futotta a Szegedi Dózsa erejéből. A feleslegesen elhullajtott pontok ellenére a csapat meg mindig a 10. helyen áll. Kurucz István edző a héten főleg a támadasbefejezeseket és a kontrajátékot gyakoroltatta labdarúgóival. A soron következő mérkőzést Mezőtúron játszsza a csapat a Szabó Lajos SE ellen. Az itt megszerezhető pontok, minden bizonnyal. a végelszámolásnál duplán számíthatnak. A Dózsa háza tájáról különleges hírek nem érkeztek. azonban Katona játéka még mindig erősen kétséges. Ügy néz ki, hogy előtérbe kerül Szalui szerepeltetése, aki Orosházán és a Debreceni Kinizsi ellen is biztatóan mozgott. Bar néhány előrehozott mérkőzést már lejátszottak az 1989—90-es küzdelemsorozatból, a 45. röplabdabajnokság hivatalos rajtja mégis tegnap volt. Válogatott csapataink, mivel nem jutottak túl az EB-selejtezőkön, két évig nem lesznek érdekeltek a nemzetközi porondon — legalábbis tétmérkőzéseken. Így aztán a figyelem a honi tájakon zajló összecsapások felé irányul, amiket új formában, pénteki és vasárnapi. játéknapokon bonyolítanak le. Érdekesség, hogy — a korábbiakkal ellentétben — nem oda-visszavágó alapon találkozhatnak az ellenfelek, a pályaválasztó jog nem automatikusan cserélődik. A Szegedi Építők SE ifjú férficsapata tovább fiatalodott, a már megszokott játékosok — Racz, Hullman. Petheő, Polgár, Tóth, Medve, Huszta, Borhy, Nusser — köre bővült, a kerethez tartozik Baba, a 18 éves, 196 centiméter' magas Csikós és a Nyíregyházáról igazolt 22 éves feladó, Strezeneczki Gyula. — Igazán jól sikerült felkészüléssel a hátunk mögött várhatjuk a bajnokságot — kezdte mondandóját Nyári Sándor vezető edző, amikor csapata felől érdeklődtünk. — Az adott helyzet is arra kényszerített, hogy új csapatszerkezetet alakítsak ki, ugyanis Nusserra még két hónapig, az utódjának kiszemelt Strezeneczkire, aki olaszországi túránkon bokaszalag-szukadást szenvedett, egy hónapig nem számithatok. Szerencsénkre, Tóth Gyula átérzi a feladat nagyságát, egyre érettebb a játéka, és ez mindenképpen biztató. — Mielőtt folytatnunk a csapatat közvetlenül érintő gondolatsort, hadd kérdezzek valamit. Jó éve is van már, hogy felvetettem: nem tartja-e tul soknak, megerőltetőnek a három, :külön-külön is egész embert kívánó ügyvezető igazgatói, vezető edzői és a felnőtt válogatott edzői poszt Ifelvállalását? Akkor azt mondta — bár ez nehezen képzelhető el —, győzi szellemi és fizikai energiával, egyik feladatköre sem látja majd kárát nagyfokú elfoglaltságának. Most — ha nem csalnak értesüléseim — leköszönt a válogatottnál betöltött tisztéről. Elmondaná, miért? — Be kellett látnom, bármennyire is szeretném, három lovat nem lehet egyszerre megülni! Elvállaltam, amikor hívtak a válogatotthoz, mert legyezgette hiúságomat, büszke voltam rá, hogy igénylik tudásomat. Azt hittem, képes leszek maradandót alkotni, de kénytelen voltam tudomásul venni, nem vagyok jó másodhegedűsnek. Nem tudtam úgy segíteni a válogatottat, ahogyan elképzeltem, szakmai fejlődést nem tapasztaltam, megrekedt a sportág szekere. Ráadásul elapróztam magam, ami egyfajta egoizmusnak, érvényesülési vágynak a következménye. Ezt csapatom megsínylette, lehet, hogy éppen ezért lettünk hetedikek és nem hatodikak. — Térjünk vissza a saját portára. A tehetséges, szép eredményekre jogosító fiatalokat fölvonultató csapatatói mit vár a bajnokságban? — Elégedett lennék, ha a 4—6. hely valamelyikén végeznénk. — Az olykor agyondicsért társasággal szemben — a tavalyi helyezéshez viszonyítva — igencsak szerény elvárásnak tetszik, mondhatni tyúklépésnyi fejlődést sejtet. — Tudom, mit beszélek! Ez a csapat, a maga 19 éves átlagéletkorával még nem képes tönkreverni a magyar élmezőnyt. — Már megbocsásson, de ez a magyar élmezőny — kiegeszülve a külföldön játszó profikkal — arra sem volt képes, hogy túljusson az EB-selejtezökön. Magyarán, az itthoni színvonal az európai középmezőnyben sem jegyzett. — Igen, ez így igaz. A szóban forgó csapatom fejlődését viszont — szerintem — önmagához kell viszonyítani. Egy nagyon fiatal társaságról van szó, amelyből hárman az ifjúsági válogatott kulcsjátékosai. Más kérdés, együtt tarthutó-e az együttes, Szegeden maradnak-e ezek a fiatalok? Ha mondjuk, csak egy távozik közülük az elkövetkezendő három évben, lehet, hogy már ebben a bajnokságban, de a következőkben biztos, hogy dobogóra állhat csapatunk! GyUrki Ernő Iszonyú körülmények F • az Építők Spartacus Sportolók üzenete sporttársaikhoz A hét — nem versenyszerű — sporteseményeinek soráhaji újdonságként szolgált a MOB Sportolói Bizottságának alakuló ülése, amelynek végeztével ez olimpiai és világbajnok <már visszavonult kenuzó) Vaskúti István vezette testület üzenetet fogalmazott meg valamennyi magyar sporttársának címezve. E levél — amelynek aláírója a bizottsógvezető mellett Borkai Zsolt, Darnyi Tamás, Engi Klára, Gáspár Tamás, Jónyer István, Karácsony Gyula, Mizsér Attila. Stefanek Gertrúd, Tóth-Harsányi Borbála és Zsivótzky Gyula — közlésére kérte fel Schmitt Pál, a MOB elnöke az MTI Sportszerkesztöségét. * „A magyar ofimpiai mozgalom közel 101) éves történetében először a Magyar Olimpiai Bizottság megalakította a Sportolói Bizottságát, melynek tagjai olimpiai és világbajnokok, neves sportolók. Alapvető feladatunk a sportolók érdekképviselete, amellyel segíteni szeretnénk a soron következő nyári és téli olimpiai felkészülést és részvételt a világ fiataljainak négy évenkénti seregszemléjén. Célul tűztük ki, hogy sportolóinkat érintő MOBdöntéseket és határozatokat bizottságunk vélemenye nélkül ne 'hozzanak. Illetve, hogy a döntéshozók sporttársaink érdekelt vegyék messzemenően figyelembe. Képviseltetjük magunkat a Magyar Olimpiai Bizottság különböző munkabizottságaiban, a MOB elnökségében. Magunkhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy sportolói bizottságok alakuljanak az egyesületeknél és a sportági szakszövetségekben. Felhívással fordulunk sporttársainkhoz, hogy kezdeményezzék az egyesületekben, illetve szakszövetségekben a miénkhez hasonló bizottságok megalakítását. Munkájukhoz készek vagyunk minden nemű szakmai és erkölcsi támogatást megadni. Igyekezzenek elérni, hogy önmaguk közül választott vezetőjüket az adott •testületek elnökségeibe — szavazati joggal — bevonják. Bízunk benne, hogy az újonnan alakult MOB keretei között — közös összefogással — megvalósíthatjuk elképzeléseinket. A magunk eszközeivel hozzá kívánunk járulni a sportmozgalom demokratizálásához. A kért jogok mellé készek vagyunk az azokkal együttjáró felelősséget is vállalni." Azok kedvéért, akik átsiklottak a címen, mégegyszer megismétlem Ducsai Géza szavait. Már csak azért is, hátha így azoknak a figyelmét sem kerüli el, akiknek rengeteg problémát kellene megoldani a Szegedi Építők Spartacus női röplabdacsapata körül. Szóval Ducsai szavai: „Iszonyú körülményei: között dolgozunk!" Ezt így hallani a bajnokság kezdete előtt egy nappal nem éppen kellemes dolog. Persze megértem Ducsai aggodalmát, hiszen öt éve, amikor idejött, nagy reményeket fűzött ehhez a városhoz. S csodálattal figyelem akkor, amikdr a rengeteg gond ellenére mégis azt mondja: „Nem bantam meg, hogy eljöttem Szegedre." Sajnálom az edzőt, mert alkotó munkát csak maga módján végezhet. Tavasszal Farkas József szakosztályelnök mondott le. Persze ezt az elnök is megtette az elmúlt bajnokság végén. Egyszerűen elkeseredésében határozott így. Nem bírta elviselni az utolsó öt mérkőzésen — amikor már biztos volt, hogy nem eshet ki a csapat — a lányok lagymatag hozzáállását. Amikor ezt az érvet említi, nagyon egyszerű kérdést tettem fel: „Miért nem változtatott ezen?" Egyértelmű kérdésre világos válasz: „Súllyá! nerr. tudol: követelni." Évek óta probléma, mert a csapat amatőrebbnél is amatőrebb. Egy ideig persze a szép szó, az edzői ráhatás, a pszichológia és a pedagógia különböző fogásai segítenek, viszont egy idő utan, bizonyos szint fölött, már mindez kevés. Egyetlen fegyelmezési eszköz lehetséges: a pénz... Ilyen viszont Ducsai kezeben nincs. Bar az edző azt sem titkolja, hogy milyen premizálási rendszer van az Építőknél, elő is adja, s bólintok, ez tényleg a minél jobb teljesítésre ösztönöz. Amikor azonban „forintálisan" is vázolja, elmosolyodom. A csapat összesen kettőtől négyezer forintig kaphat egy-egy győztes meccs után. A kevés és a sok persze mindig viszonyítás kérdése. Nos, az a Kaposvár, amelyik tavaly két hellyel jobb helyen végzett, mint a 15. Spartacus, a tízszeresét kapja a támogatóktól. A lányok, igaz, nem követelőznek, de tőlük sem lehet különösebben nagy tetteket elvárni. Mit lehet mondani a játékosnak, amikor éjjel bújja a könyvet, es másnap fáradtan jön edzésre? Azt, hogy ne tanuljon? Ezt csak azért említem, mert a csapat nagy része még iskolába jár. Azt sem mondhatja senki, hogy rossz képességű az együttes, sőt tehetségek játszanak, hiszen az évek során összesen heten szerepeltek a magyar ifjúsági és serdülőválogatottban. Mire alapozhat akkor Ducsai ? „Az elvégzett munkában hiszek" — mondja. S azt is hozzáteszi, hogy egy évet öregedett a csapat, rutint szerzett, s a tavalyi gárda kiegészült Dobos Ildikóval, aki ugyan három hónapja szült, de máris játékra jelentkezett. Ennyi... Beszélgetésünk végén a biztonság kedvéért megkérdeztem: „Vasarnap ugye elutazik a csapat a Ganz Villany elleni mérkőzésre?" „Persze" — jött a válasz. Csak eppen csütörtökön este tudtam meg, hogy a soförök 500 forintért nem vállalják a pesti utat. Igy vonattal döcögünk el..." Lehet, hogy jövő vasárnap már arra sem lesz pénz? Cs. Gát László Tápén azt gondolják Sorsdöntő mérkőzés a mostani Pénteken három vezető is felkeresett bennünket a tápéi labdarúgó-szakosztályból Mindannyian egyet hangsúlyoztak: „Győznünk kell szombaton a Bem SE ellen." Tápén, mint kiderült, öt fordulóval az NB IJI-as bajnokság megkezdése után, félnek! Sőt meg is ijedt a csapat vezetese, hiszen a fiúk még egy meccset sem nyertek, s két döntetlennel, illetve három vereséggel, a 14. helyen tanyáznak. Persze, ha reálisan gondolkozunk, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy szombaton délután, a 3 órakor kezdődő mérkőzésen sem sok esélye van a táp>éi gárdának. Egyrészről a bajnokság harmadik helyezettje, a Bem SE látogat Tápéra, másrészről pedig három kulcsjátékos nem játszhat a hazaiaknál. Markát megműtötték. Völgyi kiállítása, Balogh Attila j>edig sárga lapjai miatt nem léphet palyára. Óket talán, ha nem is teljes értékben, de helyettesíteni tudja a Szeged SC két kölcsönjátékosa. Abdula Abdul és Körösi. Mindenesetre, érdekes találkozó várható, hiszen Tápén nagyon készülnek £