Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-23 / 225. szám

306 1989. szeptember 16., szombat Illő szereplőket kerestek a konstruált bűnügyekhez Az ideiglenes szóvivő sajtótájékoztatója Még javában tartott a kormány kétnapos, marato­ni tanácskozása, amikor péntek délután Bajnok Zsolt ideiglenes szóvivő megkezd­te szokásos sajtókonferenci­áját a Parlamentben. Elsőként a legfőbb ügyész bejelentéséről tájékoztatta az újságírókat. Eszerint a feb­ruár 22-ei kormányhatáro­zatnak megfelelően folyta­tódik a koncepciós eleme­ket tartalmazó büntető­ügyek felülvizsgálata. En­nek során különös figyel­met fordítottak 10 olyan egykori bűnügyre, amely ki­emelkedő jelentőségénél fogva ma az érdeklődés homlokterében áll. Ezekben az ügyekben már befejező­dött a felülvizsgálat. A ta­pasztalatok nyomán a leg­főbb ügyész nyolc ügyben törvényességi óvást emelt a Legfelsőbb Bíróság előtt. Befejeződött — egyebek között Paskai László bíbo­ros prímás kezdeményezése nyomán — egyes egyházi vezetők, köztük Míndszenty József, illetve Grősz József és társai elleni büntetőel­járások iratainak tanulmá­nyozása. Az ezzel kapcsola­tos végleges állásfoglalást hátráltatja, hogy az iratok nem állnak hiánytalanul a hatóság rendelkezésére. Azonban így is kétséget ki­záróan megállapítható, hogy ezek az ügyek akkoriban nem csupán a valós tények felderítését, hanem eszköz­ként politikai célokat is szolgáltak. Erre utal az a körülmémy, hogy a koncep­ciós ügyekben általában be­vált módszereket ezekben a perekben is alkalmazták- tgv például azt, hogy a bűn­ügyeket elóre megkonstruál­ták. majd azután keresték meg a koncepcióba illő sze­replőket. Az eljárások során a beismerő vallomásokat ál­talában fizikai erőszak és pszichikai kényszer alkalma­zásával csikarták ki a gya­núsítottakból. A Legfőbb Ügyészség feltárt, eddig ismeretlen kö­rülményeket is, amelyek az eljárások adatainak tudatos manipulálását bizonyítják. A vádiratok és a bírósági ha­tározatok szövegezéséhez: pórt- és állami vezetők ad­tak közvetlen írásos irány­mutatást. A manipulációkat igazolják az ügyek tárgya­lásáról készült hangfelvéte­lek is. A kormány ülésén Horn Gyula külügyminiszter tá­vollétében Sdmogyi Ferenc külügyi államtitkár arról tá­jékoztatta a testületet, hogy a tárca tapasztalatai szerint kedvezö fogadtatásra talált külföldön az osztrák és a jugoszláv határ mentén ki­alakítandó biztalomerösitő övezetre vonatkozó MSZMP­inditvény. A szóvivő hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács rend­hagyó hosszúságúra nyúlt ülésén elsősorban gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések uralták a napirendet. A be­ható eszmecsere eredménye­ként körvonalazódtak a jövő évi gazdálkodást megalapozó elgondolások, s a kormány közelebb jutott az 1990—91— 92-re szóló úgynevezett cso­magtervének véglegesítésé­hez is. Ez a programcsomag előreláthatólag november­ben kerül az Országgyűlés elé. A kormány egy rövid elő­terjesztés alapján megtár­gyalta az állami szervek ci­mer- és zászlóhasználatát. Ennek lényege, hogy a párt és az állam szétválásának folyamatához hozzá tarto­zik az is, hogy az állami épületeket legfeljebb állami jelképek, azaz a népköztár­saság zászlaja és címere dí­szítheti. Kivétel ez alól a helyi jelképek használata, például a városok, helyisé­gek önálló címere. A kormány megvitatta azt az előterjesztést is, amely a társadalmi szervezetek tá­mogatási rendszerének jobb áttekinthetőséget szolgálta. Az eddigi gyakorlat szerint többfele módon jutottak tá­mogatáshoz a különbözó szervezetek. A hagyomá­nyosnak nevezhető társadal­mi szervezetek — köztük az MSZMP, a Népfront, a Be­ketanács — például évente egy ősszegben jutottak hoz­zá az Országgyűlés által megszavazott támogatáshoz, de ennek a summának a megoszlása gyakorlatilag követhetetlenné vált. Napirendre került az in­ternáltak, kitelepítettek re­habilitációjáról szóló mi­nisztertanácsi rendelet, amely már konkrétan rög­zíti a tennivalókat. A ren­delet 55 ezer, 1945. és 1953. között internált embert, és mintegy 43 ezer kitelepítet­te! érint. A kormányt az a szándék vezérli, hogy el­sősorban azokat a sérelme­ket orvosolja, amelyeket po­litikai eljárások során szen­vedtek el az emberek, igya rendelet természetesen nem vonatkozik a háborús, nép­ellenes bűnök elkövetőire, a közrendet és a közbizton­ságot veszélyeztetőkre. Ugyanakkor a rendelet ha­tálya kiterjed azokra, aki­ket a II. világháború utána Szovjetunióba szállítottak munkavégzésre, illetve azok­ra is, akiket szovjet ka­tonai bíróságok ítéltek el akkoriban. A rendelet lé­nyege, hogy az így eltöltött időt munkaviszonyként, szolgálati időnek kell tekin­teni, és ennek megfelelően korrigálni kell a nyugdíja­kat is. A rehabilitáció no­vember 1-jei hatállyal kez­dődhet meg. Mivel a hosszú idő elteltével bizonylatok, igazolások beszerzése szin­te lehetetlenné vált, a kor­mány úgy döntött, hogy az érintettek számára diffe­renciálás nélkül, egysége­sen, havi 500 forint többlet­nvugdiiat állapit meu. Ezzel párhuzamosan termé­szetesen minden érintett kérheti nyugdíjának megál­lapítását az új szolgálati idő alapján. Ez tovább növelhe­ti az 500 forintos többletet. A kormány emellett szor­galmazza az érintettek er­kölcsi és politikai rehabili­tációját is. Ezért olyan aján­lást fogalmaz meg, misze­rint az Országgyűlés ki­mondhatná: u kitelepítések, az internálások hibás poli­tikai gyakorlat szüleményei voltak. A törvényhozás ez­zel egy időben leszögezhet­né, hogy e gyakorlattól egy­szer s mindenkorra elhatá­rolja magát. A problémák utólagos or­voslásának egyik érdekessé­ge, hogy a kormány rehdez­ni kívánja azoknak az ügyét is, akik a háború befejezé­se után amerikai hadifog­ságba estek, majd elbocsá­tásukkor 50—3U0 dolláros utalvánnyal fizették ki munkájukat. Közülük sokan a Nemzeti Bankban letétbe helyezték utalványukat, amelyek együttes értéke mintegy 50 millió forint. A bank nem fizette ki ezeket az összegeket, ezért itt is megvizsgálják az esetleges kártérítés lehetőségét. Az előbbiekkel rukon té­maként szerepelt a kormány előtt az 1956-os népfelkelés elítéltjeinek. rehabilitálása is. Az előterjeszt est meg­előzően széles körű vizsgá­lódás. adatgyűjtés nyomán megállapítható. hogy . az 1956-os események miatt csaknem 22 ezer embert ítéltek el. A kormány az ő esetükben is a fix összegű kárpótlás mellett döntött. Azok. az elítéltek, akik egy évnél kevesebb időt töltöt­tek szabadságvesztésben, ha­vi 500 forint tobbletnyugdi­jat kapnak. Minden újabb megkezdett évj további 250 forint többletet, a hatodik évtől kezdődően pedig min­den újabb megkezdett esz­tendő ismét további 200 fo­rint többletet jelent a nyug­díjban. Ez érvényes azokra is. akik jelenleg nem nyug­dijasok; a pótlék az 6 ré­szükre is jár. amikor nyug­díjba mennek. A rendelke­zés szerint egyébként azok a hozzátartozók, akik elítélt után részesednek valamely juttatásban, az említett ösz­szegek felét kapják meg. Bár a rehabilitáció, illetve a kártalanítás a tervek sze­rint október l-jével lép ha­tályba, hat hónapra vissza­menőleg érvényes. Ugyancsak 1956-ot követő­en honosodott meg a rendőr­ség gyakorlatában az úgyne­vezett közbiztonsági őrizetbe vétel intézménye, amely a jelenlegi ismeretek szerint 12 900 embert érintett. Az előterjesztés a közbiztonsági őrizetbe vételt mint jogintéz­ményt, alaptalannak minősí­ti, s az őrizetben töltött időt is munkaviszonyként, szolgá­lati időként számolja el. Allamlők komoly levelezése £ Washington (Reuter) Bush amerikai elnök és Sevardnadze szovjet külügymi­niszter — mindkét fél által hasznosnak és jó légkörűnek értékelt — megbeszélést folytatott a Fehér Házban. Bár egyetértettek abban, hogy szükség van újabb szovjet— amerikai csúcstalálkozóra, ennek időpontjában nem egyez­tek meg. A két ország külügyminisztereinek Wyomingban kez­dődő kétnapos tárgyalássorozatán határozzák majd meg Mihail Gorbacsov és George Bush találkozójának időren­di kereteit — közölte James Baker a majdnem kétórás fe­hér házi eszmecsere után tartott sajtóértekezletén. A'. amerikai külügyminiszter nagyon komolynak és rész.letes­Yiek minősítette a szovjet államfőnek Bush elnökhöz in­tézett levelét, amelyet Sevardnadze adott át. A fegyverzet­ellenőrzés kérdéseivel foglalkozó levélben Gorbacsov ked­vező választ adott az elnök június 20-i üzenetére — mond­ta Baker, s konkrét részletek említése nélkül annyit tett hozzá, hogy bár egyes kérdésekben a Szovjetunjó megerő­sítette ismert álláspontját, több problémával kapcsolatban változás tapasztalható Eduárd Sevardnadze és James Baker megérkezett a Wyoming állambeli Jacksonba, kétnapos tárgyalássoroza­tuk helyszínére. Ami nem mond ellent a fizika törvényeinek CD Párizs, (MTI) Magyarország semlegessé­gének lehetőségeiről, az MSZMP helyzetéről is kifej­tette véleményét Nyikolaj Sislin, az SZKP KB nemzet­közi osztályának képviselője abban az interjúban, ' ame­lyet a kelet-európai orszá­gokban végbemenő változá­sokról adott a Liberation cí­mű francia napilap moszk­vai tudósítójának. — Ügy látom, Magyaror­szág számára ma nem a sem­legesség kérdése u legfonto­sabb — hangoztatta Sislin, Szűrös Mátyásnak, az Or­szággyűlés elnökének nyilat­kozatát kommentálva. — Vé­leményem sz.erint Szűrös. Mátyás nyilatkozata elsősor­ban belpolitikai lépés, figye­lemfelhívó akció, ö mindig két lépéssel előbb akar járni. A semlegesség kérdéséről úgy vélekedett, hogy „min­den lehetséges, ami nem mond ellen a fizika törvé­nyeinek". „Folyamatosan túlhaladjuk a világháború örökségeként ránkmaradt világot, a múltat. A NATO és a Varsói szerződés nem érinthetetlen, nem örök rea­litás. Közreműködünk egy szabadabb világ építésében. A közös európai ház megte­remtésére vonatkozó elkép­zelésünk nem pusztán álom, de ahhoz szükség van Pá­rizs, London, Bonn vagy Berlin közreműködésére'' — mondta. Nyikolaj Sislin hozzáfűzte, hogy Magyarország esetleges semlegessége „nem mondana ellen a fizika törvényeinek". A vezető szovjet szakértő kijelentette: Magyarországon most mindenekelőtt meg kell várni az MSZMP kongresz­szusát, amelyen reális, ve­szély a pártszakadás. A poli­tikának megvan a maga logi­kája, amely gyakran távol esik a hivatali íróasztaloktól — hangoztatta. Mekkai nyilvánosság Kivégzés Karddal ö London (AFP) A Mekkába-: csütör­tökön kivégzett kuvaiti síiták az ítéletvégrehaj­tás előtt adott televízi­ós nyilatkozatukban azt mondták, hogy Irán­tól kapták a robbanó­anyagot, és irániak ké­pezték ki őket. A kuvaitiakat az idei mekkai zarandoklat ideién elkövetett voknl­gépes merényletek vég­renajtásaert ítélték ha­laira. A Nagymecset környékér, hároir. po­kolgép robbant; egy zarándok meghalt. ti­zenhat megsebesült. A szaúdi televíziónak nyilatkozva a halálra­ítéltek azt mondták, hogy Iran kuvaiti nagy­követsége lalta el őket robbanóanyaggal. Meg­nevezték a nagykövet­ség két munkatársát, aki felkészítette őket a júliusi mekkai ' terron­akció végrehajtására. A:: Amnesty Interna­tional nevű nemzetközi emberi jogi szemezel megdöbbenését fejezte ki a csütörtöki mekkai kivégzések miatt. (Az elítélteket nyilvánosán, karddal lefejezték.) A szervezet közleményé­ben ramutat, hogy az idén már ötvenöt hala­los Ítéletet hajtottak végre Szaúd-Arábiában. A vörös khmereknek drágakőre fáj a foguk 0 Phnompcn (UPI) Kambodzsa nyugati határ­vidékén pénteken heves harcok dúltak a .kormány­erők és a vörös khmerek között, egy nappal azután, hogy Vietnam megkezdte a még Kambodzsában állomá­sozó erőinek kivonását. A kambodzsai kormány­hoz közelálló források sze­rint több ezer vörös kihmer harcos bekerítette Pailin te­lepülést, a környék drága­köbányászatának központ­ját. Egy Bangkokban fo­gott rádióadásban a vörös khmerek azt is hírül adták: már ellenőrzésük alá ke­rült a thaiföldi határtól 20 kilométerre fekvő Pailin északi része. Phnompeni hi­rek szerint az ellenzéki erők elfoglalták a települést kö­rülvevő hegyeket, és tűz alatt tartjak a Pailint Bat­tanbanggal összekötő útvo­nalat. Pailin válságos' hely­zetét Phnompenben hivata­losan nem erősítették meg. Ke Kim Jan, a kambod­zsai hadsereg vezérőrnagya közölte: a felkelőit június óta támadják a stratégiai fontosságú helységet, s a harcok a heves ágyúzással mostanra érték el tetőpont­jukat. Ugy velekedett, hogy a nagyhatósugarú tüzérségi lövegeket thaiföldi terület­ről indítják Pailin ellen. Mint mondta, egy hadtest — mintegy hatezer katona — védi a települest. AZ ORSZÁGOS SZAKIPARI VÁLLALAT szegedi kirendeltsége felvételt hirdet "L épületbádogos, tefőfedő'Szigetelő szakmában magas kereseti lehetőséggel, teljesítménybérezés alapján. * Az érdeklődő, jelentkező szaktársakat a Komócsin tér 9. sz. alatti irodánkban várjuk. 0 Berlin (MTI) Leginkább gyorsaságával okozott meglepetést Berlin­ben a csütörtök este beje­lentett belügyminiszteri döntés, mert arra csak igen kevesen számítottak, hogy az NDK hatóságai jóvá­hagyják az Üj Fórum nevű ellenzéki csoportosulás ked­den benyújtott bejegyzési kérelmét. Az NSZEP szem­szögéből voltaképpen nem is volt más lehetőség. Ho,­gyan is engedélyezhetné az állampárt egy olyan szerve­zet működését, amely meg­újulást. társadalmi és guz­dusági reformokat, nyilt párbeszédet sürgető felhívá­sával alig tíz nap alutt több mint 1500 követőre talált? Ráadásul a felhíváshoz csat­lakozott a? NSZEP jó né­hány tagja is. Ha hitelesek azok az érte­sülések, miszerint az ország vezető pártjának soraiban és magasabb köreiben rej­tett, ám heves viták folynak a problémák — elsősorban a tömeges kivándorlás — orvoslását célzó eddigi gyógymódok hatékonyságá­ról, akkor felmerül az is, hogy az Üj Fórum legalizá­lása hosszú távon kikezdte volna az NSZEP bázisát (2,3 millió tag és tagjelölt). A szervezet bejegyzését elutasító belügyminiszteri döntésnek a megítélése tá­volról sem egyértelmű. A A „gyámkodók" keményedő „szeretele" rövid közleményben olvas­ható kitételek, mint „alkot­mányellenesség", „államel­lenes platform", illetve „jogellenes aláírásgyűjtés", arra engednek következtet­ni, hogy a kormányzat eset­leg jogi lépések formájában burkolt megtorlásra készül a harminc alapítótaggal szemben. A borús kilátások dacára uz Üj Fórum kezdeménye­zői nem csüggednek. Pénte­ki nyilatkozatában Buerbel Bohley festőnő leszögezte: # Bonn (MTI) Az NSZK szövetségi kormánya mély sajnálkozással veszi tudomásul azt uz NDK-beli fejleményt, hogy a bel­ügyminisztérium államellenes mozgalomnak nyilvánította, és ezért nem engedélyezte a Neues Forum, az Üj Fórum ; nevű, reformpárti csoportosulás egyesületként való beje­gyeztetését. Hans Klein, a bonni kabinet miniszteri rangú szóvivője ezt a közlését pénteki sajtóértekezleten azzal egészítette ki, hogy az intézkedéssel a berlini illetékesek reményektől és távlatoktól fosztják meg az ország állam­polgárait, és az NDK még inkább elszigetelődik saját szö­vetségi rendszerében. A szóvivő idézte Rolf Henrichnek, az Üj Forum egyik alapító tagiának a Deutschlandfunk rádióállomás péntek reggeli műsorában elhangzott, majd délben megismételt nyilatkozatát, amely szerint a refor­mista szervezet bejegyzés iránti kérelmének elutasítása csak fokozni fogja az országban a belső nyomást. az NDK-t tönkreteszi, ha uz NSZEP nem vesz tudomást a változásokat sürgető em­berekről. Bohley szerint igenis szükség van a pár­beszédre az intézményes, így az egyházi kereteken kívül is, különben tovább folytatódik az állampolgá­rok külföldre menekülése. Rolf Henrich jogász, aki a tavasszal Nyugaton ki­adott „A gyámkodó állam" című könyvében metsző bí­rálatot mondott az NDK­beli állapotokról, hozzáértő­ként utasította vissza a beír ügyminiszter hivatkozási alapját. Mint mondotta, az Üj Fórum alkotmányelle­nességéről csakis bíróság hivatott dönteni. Ilyen íté­let kimondásáru a miniszté­riumnak, illetve uz NSZEP­nek nincs joga. Az Olasz KP kettészeli a francia testvérpártot 3 Rónia (MTI) Francois Mitterrund fran­cia köztársasági elnök pénte­ken magánlátogatásra Olasz­országba érkezett. (A toszká­nai Cortonában lévő falusi házát és birtokát kereste fel.) JVlitterrand később előadást tartott egy tudományos ta­nácskozáson, amelynek té­mája: A nagy francia forra­dalom »'-s Toszkunu. A francia elnök rövid láto­gatását. politikai megbeszélé­sekre is felhasználta: talál­kozott Achille Occhet.tóval, az OKP fótitkarával és Clau­dio Murtelli szocialista párt­vezető/ miniszterelnök-he­lyettessel. Mitterrand és Occhetlo megbeszélésén szóba került, hogy az OKP saját szerve­zetet hozott létre Franciaor­szágban, az ott élő tagjainak, akik eddig az FKP soraihoz tartoztak. A Francia KP éles hangon polemizál jelenleg az OKP-val e lépés miatt, amely azonban logikus foly­tatása annak, hogy a fran­cia és olasz kommunista kép­viselőcsoport elvált egymás­tól a * strasbourgi nyugat­európai parlamentben is.

Next

/
Thumbnails
Contents