Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-22 / 224. szám

1989. szeptember 21., csütörtök 301 Még egyszer az oroszoktatásról Emlékezés egy egyetemalapítóra - ideológia nélkül . — Sokan úgy vélik: a kőtelező jelleg megszűntével egy csapásra megoldódnak i. gondok. — A választhatóság fogalmát is érdemes külföldi példával együtt vizsgálni. főigazgató-helyettese Finnországban például 9 éves korban választhatnak a gyerekek: vagy svédül tanulnak, vagy az angol,, néMiután — a hivatalos megfogalmazás szerint — „megszűnt az orosznyelvoktatás kötelező jellege", érdekes lehet megtudni, hogyan alkalmazkodik az új helyzethez az orosznyelv-tanárokat képző tanszék. Ezért kerestem meg Lengyel Zsoltot, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola orosz tanszékének vezetőjét, aki egyben az intézmény is. — Először is hadd szögezzem le, ne arról legyen szó, hogy nem kötelező az orosz, hanem arról: az idegen nyelvek választhatók. — Mi a különbség? — A választhatóság feltételezi, hogy lehet választani, adottak a feltételei. Az orosz választható jellegét azonban akkor deklarálták, amikor ezt nem lehet megvalósítani. Szakképzett orosztanár is csupán az általános iskolák 85 százalékában van, más idegen nyelvet oktató pedagógus pedig sokkal kevesebb intézményben. A legtöbb helyen tehát a választási lehetőség ez: tanítanak oroszt, vagy sem. — Ha létre is jör. a választás lehetősége: hogy ezután az orosz helyett angolt vagy németet tanul majd a legtöbb gyerek, ez megoldja a nyelvoktatás, a nyelvtudás problémáit? — Szó sincs róla. A reform felemás voltát a^ is mutatja, hogy csupán egy nyelvet tesz kötelezővé. Nincs még egy ország Európában, ahol a 9—14 éves gyerekek ne tanulnának második idegen nyelvet is. Kötelező vagy választható? dául az olaszokkal, de alig tanul valaki olaszul. Vagy: hogyan akarunk szót érteni a szomszédainkkal, ha nincs szerb-, horvát-, szlovák)-, románnyelv-oktatás? Nem tömegméretekben persze, de ezek oktatására is szükség lenne. Ráadásul nemcsak a nyelv megválasztásával, hanem az oktatás metodikájával is baj van. Még nagyobb gond, hogy egyesek ideológiai alapokon akarnak beleszólni a nyelvoktatásba. Hamis politikum lengte körül az met, francia, orosz nyelvek orosz tanítását is, jóllehet a közül az egyiket. A második idegen nyelvet 12 éves korukban kezdik tanulni, de aki az utóbbi csoportból választott először, már csak a svédet veheti föl. S ez nem egyedi példa, a legtöbb országban a választhatóságot korlátozza valamilyen társadalmi meggondolás. Kivételek főként a nagyon gazdag országokban, például Svédországban vannak. Ott, ha egy osztályban 3-4 gyerek például arabul akar tanulni, akkor az iskola köteles arabtanárt fogadni hozzájuk. Az itthoni változásokat én nem tartom megnyugtatónak; vajon végiggondolta-e valaki, Magyarország kereskedelmi, kulturális, gazdasági kapcsolatai szempontjából hogyan célszerű körülhatárolni a választhatóságot? — S hogyan lenne célszerű? — Nem lehet a dolgot azzal elintézni, hogy ki kell söpörni az oroszt, és kész, jöhet a,z angol. Komoly kapcsolataink Vannak pélTörténelem Az egész család és a tágabb ismeretségi kör mozgósításával sikerült beszereznünk a História című folyóiratnak (felelős szerkesztő a jelenlegi kultuszminiszter, Glatz Ferenc) azokat a számait, amelyekben új- és legújabbkori történelmünkről szólnak tanulmányok. A magam részéről elégedett vagyok. Nem csak a családi teljesítménnyel, hogy a gyereknek tehát lesz miből tanulnia, dacára, hogy tankönyve nincsen. Hanem azzal is, hogy történelemtanára — akiről amúgy régóta tudom, hogy volt egy-két kiváló történelemtanára, dacára, hogy ama átkos „pangás éveiben" szerezte a diplomáját — bátran „megrendelte" a Históriát. Bárha maga is többgyermekes családanya és tisztában van azzal, hogy nem túl népszerű cselekedet semmiféle iskolával összefüggő erőfeszítésekre késztetni a pénzkereséssel elfoglalt családokat. Az is tetszik, hogy a gyerek ezentúl rákényszerül az alapfokú kutatómurikára, vagyis idejében megkísérli elsajátítani azt a gondolkodásmódot és gyakorlatias technikát, amire remélhetően egész életében a legnagyobb szüksége lesz. De leginkább annak örültem, hogy korán megtanulja, a saját tapasztalatából: a történelem szemlélete — bizony változik. A világ legnyilvánvalóbb ténye lesz számára, hogy a dolgokhoz sokféleképpen közelíthetünk. Szinte annyiféleképpen, ahányan vagyunk. Igy aztán kötöttségektől ment, vagyis szabad és merész lesz a gondolkodása meg a képzelete — és előáll az autonóm személyiség. Szerencsésebb országokban ezt régóta így csinálják, ki van próbálva — bizonygattam magam is a gyereknek, szabad öt percemben, melyet a nevelésnek szenteltem. Elegánsan fölvázoltam a brit helyzetet. Melyben tudniillik körülbelül harmincféle történelemtantervből válogathatnak a tanárok, ki-ki a szájíze szerint. Következésképpen a gyerekek nem egyetlen hivatalos tankönyvből tanulnak, mint minálunk. Merthogy nem is létezik hivatalos tankönyv. (Mint most minálunk — szúrta közbe a cinikus gyermek.) Nem egyvalaki mondja meg, hogy arról, ami kétszáz, vagy húsz évvel ezelőtt volt, mit kell gondolni; hanem sokan sokfélét gondolnak róla, és valamennyien leírják; te mindet elolvasod és eldöntőd, melyiknek hiszel, vagy melyikeknek, kombinatíve; ha egyiknek se, magad nézel utána, mi is volt kétszáz évvel ezelőtt — mondtam. Na, az biztos, hogy én nem leszek történelemtanár — szűrte le a maga tanulságát a gyermek, egyszersmind befejezettnek tekintve az aznapi „szülő-gyermek-kapcsolat-kifejlesztést". Mit ád a Sors! Lapozom az újságot, s látom, Angliában dúl a vita a történelemtanítás körül. Ama erős kezű asszony kormánya fölkért egy tudós bizottságot, hogy dolgozza ki az egyetlen, hivatalos, minden iskolában kötelezően bevezetendő történelemtanmenetet. Puff neki! Ez hát a fejlődésnek az ő menete? És akkor mi most hol tartunk? És akkor lehet, hogy a sok munkát kamaszos nyegleséggel elutasító gyermek egyszer mégiscsak történelemtanár lesz? Mert egy könyves? Megint? Oh, my God! Sulyok Erzsébet közép- és felsőszintű veze tők java része egy szót sem beszélt oroszul. Néhány évvel ezelőtt, amikor az angol és német tanszéket létrehoztuk a főiskolán, még senki nem támogatott bennünket, sőt a megyei pártbizottság egyik munkatársa rosszallását fejezte ki. Most ugyanaz az ember — már ideológiai titkár — az orosznyelv-oktatás, az orosz tanszék munkájának támadása révén akar rosszul értelmezett hasznot húzni a változásokból. Meglepő, hogy szakmai kérdésekbe még ma is ilyen primér módon beavatkoznak — ideológiai alapokon. — Visszatérve a metodikára ... — Naiv ámítás, ha azt mondjuk, hogy eddig az oroszt rosszul tanítottuk, a németet viszont jól fogjuk. A nyelvtanárok új nemzedékét kell fölnevelnünk; ám évekbe telik, míg az újak kikerülnek az iskolákból. Nem az átképzés a megoldás, mert annak a szakmai értéke legalábbis kétes. Létre kellene hozni Szegeden — de akár több helyen is az országban — az idegen nyelvek főiskoláját, ahol hároméves képzéssel egyszakos nyelvtanárokat nevelnénk. Természetesen ez nem csupán formai változást jelentene; felkészültebbek lennének ezek a nyelvpedagógusok. Ügy érzem, történelmileg a legalkalmasabb pillanatban vagyunk a nyelvoktatás teljes és komplex megújítására, s ezt nem szabad az „orosz vagy nem orosz"-kérdésre leegyszerűsíteni. Balogh Tamás Tegnap nyitották meg, s ma folytatódik a József Attila Tudományegyetemen az a tudományos ülés, amelyet Kiss Árpád Kossuth-díjas akadémikus, az, egyetem egyik alapító professzora emlékére rendezett az egyetem, a Szegedi Akadémiai Bizottság, valamint az MTESZ és az MKE szegedi szervezete. Kiss Árpád sírjánál — születésének 100. évfordulóján — szerdán a budapesti Farkasréti temetőben koszorúzást tartottak. Tegnap délelőtt a TermészettuSomogyi Károlyné (elvételel dományi Kar Béke-épületében a képen i.4 látható emléktáblát avatták fel; s az ottani tantermet is a neves fizikai-kémiai professzorról nevezték el. Kiállítás is nyílt ugyanitt, amelyen különböző dokumentumok segítségével végigkísérhető Kiss Árpád életútja. Ma a tudományos emlékülés a JATE Altalános és Fizikai-Kémiai Tanszéke munkatársainak korreferátumával és az emlékbizottság zárt ülésével fejeződik be. Madarász Suli Aki a Madarász Suliba szeretne beiratkozni, még megteheti, ha levelet ír Krnács György címére (6724. Szeged, Rókusi krt. ll/A) Miért érdemes — kezdőknek és haladóknak — a Bartók művelődési központban tartandó foglalkozásokra járni? Az általános iskolások a Magyar Madártani Egyesület újszegedi csoportjának szervezésében nemcsak a madarakat, hanem a szegedi tájon leggyakrabban előforduló növényeket és állatokat is megismerhetik — kéthetente diavetítéses elöadáskon, hétvégeken pedig a számukra szervezett kirándulásokon. A tanév végén természetvédelmi táborozáson vesznek részt a gyerekek. hírek Sikeres beugrás. A Szegedi Nemzeti Színház magánénekese, Juhász József az Otelló címszerepét énekelte Budapesten, az Operaházban. A 17-i előadáson Csavlek Etelka és Sólyom Nagy Sándor volt a partnere, Kovács János vezényelt. Oj szereplők az Olivérben. A tavalyi nagy sikerű musicalt az idén új szereplökkel újítják föl. A vasárnap délután 3-kor kezdődő kisszínházi előadáson Király Levente lép fel Fagin szerepében; a tavalyi szereplők közül kiválasztott Molnár Zsolt vette át a Kaposvárra szerződött Lipics Zsolttól a Piszkoskezű Dörzsölt szerepét; Szabó Hdikótól Fodor Zsóka Mrs. Corney-t, Kovács Zsolt pedig Szántó Lajostól Mr. Bumble-t; Dálnoky Zsóka helyett Török Vera lép fel. Végül Olivér: Palatinusz F"erenc, immár egyedül, hiszen tehetséges társa. Széli Andor elköltözött Szegedről. „Megtisztították" a Monori-erdőt Befejeződött a Monorierdei környezetkárosítást ügy — többéves jogi huzavona után a Minőség Vegyipari Kisszövetkezet az utolsó fuvar veszélyes hulladékkal szennyezeti talajt is elszállíttatta az aszódi tárolóba, ahol szakszerűen, biztonságos körülmények kö zött összesen 620 köbméter monori szennyezett földet izolálnak. A szállítás a kisszövetkezetnek 16 millió fo rintjába került, s korábban már 17 millió forint bírság kifizetésére kötelezték a hatóságok. Búcsú Kiss Károlytól A MÁV Vezérigazgatósága, Munkatársai igazságos, a budapesti és szegedi igaz- becsületes és következetes gatósága mély megrendülés- emberi rqagatartásáért szesel tudatja, hogy szeptember rették és becsülték. Vezető19-én hosszan tartó betegség után életének 68. évében elhunyt Kiss Károly, a MAV nyugalmazott igazgatója. 1921-ben Szegeden szüleként több mint két évtizeden át a vasút műszaki fejlesztéséért, a vasutasok élet- és munkakörülményeinek javításáért, az ifjú vasutas nemtett. A négy középiskola el- zedék neveléséért fáradozott, végzése után lakatos szakmát tanult, majd 1939-ben a vasút szolgálatába lépett. A szegedi fűtőházban lakatos, később mozdonyvezető és műszaki oktatói munkakörökben dolgozott. A MAVigazgatóságba történt behe- példamutató munkássályezése után műszaki előadó, Pelűamutato munkassaSzívén viselte nemcsak a vasút, hanem a társadalom érdekeit is. Több cikluson át az MSZMP Szeged városi bizottságának vb-tagja. ezenkívül számos társadalmi szervezetben vállalt tisztsémajd osztályvezető. Közben mérnöki diplomát szerzett. 1958—66-ig igazgatóhelyetgát több magas kitüntetéssel ismerték el. Kiss Károlyt, a Magyar Altes, ezt követően tíz éven át lamvasutak saját halottjának a vasútigazgatóság vezető- tekinti. Temetése ma, pénleje. Szegedről a fővárosba ken délelőtt 11 órakor lesz az helyezték, ahol 1977. január Alsóvárosi temetőben. Köz1-jétől nyugdíjazásáig a bu- vetlen munkatársai, barátai dapesti vasútigazgatóságot kegyeletüket 10 órától róhatvezette. ják le. Ifjúsági nap a Szent Gellért templomban Holnap délelőtt 10 órakor kezdődik a Tátra téri Szent Gellért templomban egy egész napos ifjúsági rendezvénysorozat. A ny(tott nap programjain bárki részt vehet. Tíz órakor Farkas István kecskeméti piarista tanár Az élet teljessége címmel tart előadást, aminek témáját később kis csoportok beszélhetik meg. A fél egyes ebédet követően fél kettőtől a beszélgetéseket értékelik ki, 3 órától énekes ,áhítaton vehetnek részt a fiatalok, s 5 órakor kezdődik a püspöki szentmise. Ezt követően egészen este 9-ig diameditáció lesz a templomban. Díjnyertes Hungarovin~borok Több külföldi versenyen is jól szerepeltek a közelmúltban a Hungarovin Borgazdasági Vállalat borai. Angliában a Safaway üzlethálózat boltjaiban árusított borokat vitték az értékelésre, ahol az úgynevezett vak kóstolás módszerével vizsgáztak a termékek. Ezen az év bora címet a Villányi Merlot érdemelte ki. Ljubljanában a kiküldött négy magyar bor közül három: a Visontai Tramini, a Merlot és a Cabernet Sauvignon nyert aranyjérmet. A Hungarovinnél elmondották: az idén eddig 8 millió dollár a bevételük a konvertibilis elszámolású piacokon, ez 800 ezer dollárral meghaladja a múlt évit. A legtöbb palackos bort az angol, a kanadai, az egyesült államokbeli, a svéd és az NSZK-beli kereskedők igényelték. Az angol áruházi lánc üzleteiből a versenyre került — már említett — díjnyertes borokból ezer szipéldául csaknem 600 palackot vásároltak a getországiak. A vállalat Törley, Hungária és Francois pezsgőüzemeiből az idén a tavalyinál 40 százalékkal több italt szállított a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat exportra. A rubelelszámolású piacokon — az ismert kötöttségek ellenére — az év eddig eltelt részében a tavalyival azonos mennyiségű, összesen 22 millió palack bort értékesítettek. Az év végéig még további 8-10 millió palackot küldenek a Szovjetunióba, Lengyelországba, Csehszlovákiába és az NDK-ba. Szártios esetben kísérleteznek — főként szovjet partnerekkel — bartertVzletek kötésével, ám áruik ellentételezése továbbra is körülményes. Néhány esetben a külkereskedelmi hatóságoktól nehezen kapták meg a szállítási engedélyt. Az elmúlt időszakban a bor vasúti szállítása is akadozott.