Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-21 / 223. szám

1989. szeptember 21., csütörtök 5 Újszögedi névadó Az ötvenes évek nagy keresztapja sok-sok intézmény, gyár kapuja fölé akasztatott olyan cégtáblát, melyen valamely, akkor fontosnak ítélt politikai vonatkozású dátum díszelgett. Időközben, mint tudjuk/a piros betűs hátkozna p*>i* jelentősége körül viták keletkeztek, de a névtáblákat, bélyegzőket, cégjelzéseket mostanáig nem..-.> meg. Pedig politikai tartalom ide, lassan ictvejo multunk oda, nyelvtanilag is igen szerencsétlen dolog valamit, mondjuk május l-jének, (elsejének?), április 4-nek (negyedikének?) nevezni. A November 7. (hetedike) Művelődési Ház 1953-ban kapta nevét, s ez ideig viselte. A ház vezetője először kilenc évvel ezelőtt szerette volna megváltoztatni e nevet, de ez akkoriban még nyilván keresztülvihetetlen lett volna. Ahogy lazult a szorítás, úgy került mind többször napirendre a névváltoztatás terve. Végül idén a művelődési ház társadalmi vezetősége döntött úgy, javasolja, hogy az intézmény Bálint Sándor nevét vegye föl. Itt kell megemlíteni azt is, hogy az elmúlt évben született egy rendelkezés, mely megkönnyítette az átkeresztelkedést. A régebbi, bonyolult procedúra helyett csupán a városi tanácsnak kellett benyújtani egy kérvényt, s a vb gyorsan döntött ez ügyben. " Az Odesszái körúti "épületet egyébként 1930-ban a Szent Vince Egyesület építtette. A párizsi központtal muköao katolikus világszervezet egyesületeit karitatív tevékenységükről ismerték akkoriban szerte Európában. Szociális, jótékonysági és kulturális célok erdekében mozgósították a hívőket és nem hívőket. A gazdasági világválság idején két esztenao alatt épült fel az egyetlen nagyteremből, erkélyből és néhány közlekedőhelyiségből álló kultúrház, melyet az újszegedi legény- és leányegyletek hamar birtokba vettek. Számos csoport alakult, fellendült az amatőr színjátszás és ma is emlékezetesek még az itt rendezett Erzsébet-bálak. Bálint Sándor 1931-ben szegődött a szomszédos épületbe a Katolikus Férfi-tanítóképző szolgálatába, ahol 16 évig tanított. A tanítóképző amatőr művészeti csoportjai, önképzőkörei is a kultúrházban tevékenykedtek s Bálint Sándor js itt tartotta előadásait. A nagyböjti, és az adventi szokásokikai, a szakrális néprajz különböző érdekességeivel ő ismertette meg az újszegedi közönséget. A legszögedibb szögedi nevét tehát most az újszögediek egy olyan épület homlokzatára írják fel, amit 60 évvel ezelőtt- egy- nehéz -időszakban- a közakarat építtetett. Kívánjuk, hogy legyen méltó továbbra is e ház a most választott szép névre. Holnap lesz az újszegedi művelődési ház ünnepélyes névadója. Délután 3 órakor a résztvevők megkoszorúzzák Bálint Sándor sírját az alsóvárosi temetőben, majd átvonulnak a Mátyás téri portrészobrához, illetve a Pálffy utcai emléktáblához. Este 6 órakor a művelődési házban leleplezik Bálint Sándor szobrát és a ház új névtábláját. Ünnepi beszédet mond ilia Mihály egyetemi tanár, közreműködik a Bálint Sándor néptáncegyüttes és az Űjszegedi Kamarazenekar. P. E. Halálos fegyver Uj film — avagy: vietnami utórezgések Ha egy szószendviccsel akarnám jellemezni a Halálos fegyver című amerikai filmet, akkor ez a következő: humor, karácsony, vér. A történet karácsony táján játszódik, kivilágított fenyőkkel a háttérben. Roger Murtang rendőr, az újonnan mellékerült és őrültnek tűnő Martin Riggs rendőrrel egy nagyszabású kábítószer ügy közepébe csöppen. Riggs megjárta Vietnamot, és nem akárhogy bánik bármiféle lőfegyverrel; elmondása szerint maximum tízen tudják a világon azt, amit ő. Riggs ön- és közveszélyessége szerelme halálának köszönhető. De épp hajmeresztő dolgainak és briliáns karatetudásának köszönhetően minden helyzetben feltalálja magat. És ha már lőni is tud, hát legalább 20-30 gazfickó bánja. A kábítószercsempész-üzlet a vietnami háborúban kialakított útvonalon folyik. Riggs a bandavezérben egy régi vietnami harcosra ismer, és ettől kezdve személyessé válik az ügy... Ügy tűnik, Amerika még nem merült ki az önmagának szóló szemrehányásokból; Vietnam miatt. Valahogy saját lelkiismeretükben kellene ezt az ügyet rendezni', de nem megy. A film mottója ez lehetne: „Nincs más megoldás, embert kell ölni." Hátborzongató. Nem tudni még, milyen undorító erkölcsi csavarintásokat találnak ki az amerikaiak, mindenesetre ez — a hullák fölött szövődő rendőri barátság — valami egészen mélyen brutális és kegyetlen ötlet. A párbeszédeken jókat mosolygunk és közben folyik a vér — ezt neveznénk szórakozásnak? Inkább velünk szórakoznak. Szinte elhiszi az ember, hogy a gyilkolás igazságosztó szerepben mindennapi és humánus módszer. Es ez nemcsak erre a filmre jellemző. Talán nincs elég félelem az életünkben? Be kell ülni egy moziba, hogy megborzongjunk? Manapság a legtöbb film félelemérzetünkre manipulál, ahogy a Halálos fegyver is. A filmet 16 éven aluliaknak nem ajánlják, de aki betöltötte, annak is okozhat álmatlan éjszakákat. A rendező, Richárd Dorner elég jó zenei aláfestést talált az öldöklésnek: Michael Kamen és Eric Clapton. Egy apró megjegyzés még, ami „megkönnyíti" a film értelmezhetőségét: helyenként mintha kicsit megradírozták volna a szinkronfelirást, azaz néha nem lehet tudni, hogy miért nevetnek... P. Sz. Találtunk-e kiutat az elmúlt egy év alatt? Egy évvel ezelőtt nagy feltűnést, szokatlanul szókimondó hangvételével sokakban megütközést keltett a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-bizottságának egyhetes politikai rendezvénye, a Reformpárti esték sorozata, amelyen a magyar politikai élet vezető személyiségei tartottak előadást, válaszoltak az akkor aktuális kérdésekre. Egy év elteltével, szeptember 2V-én ismét megrendezik az ezúttal egynapos Reformpárti estet. Az akkori rendezők jogutódja a Műegyetemi Mozgalom a Modern Magyarországért. A 4 M vezetőjét, Óbányai Józsefet kérdeztük, mit várnak ettől a rendezvénytől, hiszen különösen a fővárosban ezekben a hetekben soha nem látott számban tartanak politikai gyűléseket, fórumokat. — A mostani Reformpárti estet gyökeresen megváltozott politikai helyzetben szervezzük, mégis a meghívott politikusok személye, és a velük való találkozás formái azonosak a tavalyival. Olyannyira hasonlóak, hogy a pódiumvitán videóbejátszások segítségével szembesítjük a politikusokat, tudósokat azzal is, amit egy éve mondtak. Ezen a pódiumvitán Pozsgay Imre, Hámori Csaba, Agh Attila, Kádár Béla és Balogh Sándor válaszol a kérdésekre, és reméljük, hozzásegít jobban megérteni azt a rohamos politikai átalakulást, amelynek részesei vagyunk. A változások nagyságát jelzi, hogy míg tavaly a pódiumvita fő kérdése, a mottó az volt, hogy „Miért tévesztettünk utat?", az idén a meghívott vendégektől főleg arra várunk választ, hogy „Találtunk-e kiutat az elmúlt egy év alatt?". A Reformpárti est egyébként nagygyűléssel kezdődik, amelynek szónoka Nyers Rezső, az MSZMP elnöke lesz, akitől azt várjuk, hogy az ifjúság súlyos helyzetéről mondjon véleményt a párt nevében. Ácta Biologica Meglehetősen nagy késéssel, most szeptemberben jelent meg a JATE Természettudományi Karának kiadásában az Acta Biologica Szegediensis új sorozatának 1988. évi (34.) kötete. Az első három tanulmány növényélettani vonatkozású. Pálfi Gábor, Gulyás Sándor. Rajki Erzsébet és Cseuz László egy vizsgálati módszert (prolinteszt) közölnek, amely a növényfajták vízhiányának és fagylűrő képességének, valamint a virágpor minőségének a kimutatására alkalmas. Ezt az elméleti és gyakorlati szempontból is érdekes tanulmányt követi Pálfi Gáibor, Gulyás Sándor és Rajki Erzsébet állal írt másik közlemény,, amelyben a szerzők a virágzatok különböző helyein és eltérő időben képződött virágporszemek minőségének, megporzóképtsségének megfigyeléséről számolnak be. Gaál Imre, Ariunaa (Mongólia) és Gyuris Mária a „stresszetilén" képződésének körülményeivel foglalkoztak. A kötet további három tanulmánya növénytani jellegű. Kedves Miklós a zárvatermő növények virágporszemeinek regionális elterjedését vizsgálta a felső kréta és a tercier időszakából. Most nyolc genuszról közöl adatokat. Másik közleménye a nyugat-berlini nemzetközi kongresszuson Két héttel ezelőtt Pécsett az éjszakai órákban egy férfi rontott be a fogorvosi ügyeletre. Bezúzta a rendelőintézet egyik üvegajtaját — holott a bejárat nyitva volt —, és a konyhán át a rendelőbe rohant, ahol a fogorvos éppen foghúzáshoz készülődött. Figyelemre méltó, hogy a garázda férfi mindezt a többször megismételt „Next kétezer!" csatakiáltással az ajkán cselekedte. A rendelőben közölte a fogorvossal, hogy túszul ejti. AZ orvos és a beteg menekülni kezdett, ám a túszszedő a buszmegállóban utolérte az orvost, elgáncsolta, és rugdosni kezdte. Amikor a rendőrök megfékezték, és faggatni kezdték az indítékairól, részegségére hivatkozott és semmire sem emlékezett. Mi juthat eszünkbe az eset hallatán? Mi lehet a magyarázata annak, hogy A túszszedö lelkivilága az emberrabló az MSZMP gazdasági vállalkozásának nevét kiáltozva tört be a fogorvosi rendelőbe? Talán ezzel akarta megfélemlíteni áldozatait az akció sikeres végrehajtása érdekében ? Az sem kizárt, hogy a Next 2000 ötletén felbuzdulva maga is ügy gondolta, hogy egyszemélyes kft.-t alakít, s az induláshoz szükséges pénzt a túszul ejtett fogorvosért kapott váltságdíjból akarta előteremteni. Esetleg azok közé tartozik, akik tiltakoznak az MSZMP olyan ügyletei éllen, amelyek a pártot a vagyonmentés gyanújába sodorják. De miért éppen égy fogorvost akart túszul ejteni? Arra számított talán, hog-y a fogfájós betegek tömeges fellépésükkel meggátolhatják a hasonló eseteket? Persze az is lehet, hogy nem voltak politikai indítékai. Egyszerűen csak berúgott valahol, és úgy gondolta, csinál egy jó kis balhét. Bár, ha meggondolom, a házunk melletti étteremből éjszakai órán kibotorkáló ittas egyének inkább csipkés kombinékról énekelnek, és nemigen veszik szájukra a Next 2000 nevét. Ügy látszik azonban, a hallgatagnak vélt tömeg lassacskán átitatódik a napi politikával, s ha a mennyiségi változás minőségibe csap át, akkor lepattan ajkáról a zár és célba veszi a legközelebbi fogorvosi ügyelet üvegajtaját. Ny. P. elhangzott egyik előadását tartalmazza, amely a spórák falát alkotó ellenálló anyag monomérjeinek és polimerjeinek problémáját tárgyalja. Ugyancsak ő, Szederkényi Tiborral közösen, a Vadkerti-tó iszapjának radioaktív elemeket szállító fatestmaradványainak transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálati eredményeit tartalmazza. A nagyobb tanulmányok sorába tartozik még három humánbiológiai cikk. Az ulmi egyetem professzora, Horst Schmidt, az emberi népességekre ható szelekciós tényezőket ismerteti. Ez(után a leányok serdülési idejének szezonalitására vonatkozó elképzelésmagyarázatát (Farkas Gyula), valamint több mint 23 ezer fiú és leány fejméreteinek tanulmányozásáról készült adatokat (Farkas Gyula és Nyilas Károly) ismerhetünk meg. Ebben a kötetben is több úgynevezett rövid közlemény található. Ezekben a szerzők 1-2 oldal terjedelemben ismertetik legújabb, különösen fontosnak és újszerűnek tartott eredményeiket. A kötet végén az elmúlt években megvédett kandidátusi (Simon Mária, Toldi József, Rojik Imre) és akadémiai doktori értekezések (Farkas Gyula) téziseit ismertetik a szerzők. F. Gy. Egészségvédő akció Az idén közös egészségvédő akciót hirdet a Hungária és az Állami Biztosító a BNV-n. A Hungária Biztosító rákszűrő buszt állít ki, amelynek szolgáltatásait a vásár látogatói természetesen igénybe is vehetik. A szűrőbuszban az Országos Onkológiai Intézet orvosai, szakemberei díjtalanul végzik a különféle rákszűréseket, és számos tájékoztató prospektus is tájékoztatja az érdeklődőket. Az Állami Biztosító a „Szívesház" autóbuszát szerződtette, hogy a BNV látogatói a helyszínen győződhessenek meg fizikai állapotukról. Az erőnléti vizsgálat segítséget nyújt azoknak, akik törődnek egészségükkel. Életképek '89 Füstpénz Be kell látnunk: eleink jóval fifikásabbak voltak, mint mi, elkorcsosult utódok. Bizonyítékai ennek a középkori, kémény nélkül épített lakóházak. Ugyan bizony, mi végre spórolta el a jó magyar feje fölül — no, nem a tetőt, hanem a „kipufogót"? Korántsem azért, hogy maga fuldokoljon a füsttől — elvezette azt a padlásra —, hanem azért, hogy megtévessze "0 'hatóságot. "MCrt hogy módfelett igazságtalannak tartotta, hogy ilyen-olyan adók mellett még a kéménye után is megsarcolják. Hogy is festhetett századokkal ezelőtt egy életkép? Elindult a jó öreg adószedő, ég felé emelte tekintetét, hogy szemügyre vegye, hány kémény is meredezik a magasba. Ahol meredezett, oda bekopogott, s ha beengedték, tartotta a markát a pénzért. Bizonyára az is megesett, hogy elkergették a szegény népek. Mit sem változott a világ máig. Talán csak papírból jut több a magyarnak — világpiaci árak ide vagy oda. Először is — nehogy sokként érje a bérből és fizetésből, nyugdíjfillérekből épp hogy élö lakót a látogatás — értesítést dobnak be címére. Ebben közlik: az ÉVM kötelezővé tette a kémények négyévenkénti műszaki felülvizsgálatát, illetve füstnyomáspróbáját, ezért a megadott időpontban tartózkodjék otthon. Kérik: „a koromzsák és a felső tisztítóajtók, bekötések hozzáférhetőségét biztosítani". Mihez tartás végett becsülettel azt is előrebocsátják: a vizsgálat díja kéményjáratonként 102 forint. No, ezek után a törvénytisztelő állampolgár káromkodik ugyan egy jó nagyot, de vár, hogy munkaidejéből 3 órát, pénztárcájából pedig lyukanként 102 forintot lopjanak el. Nyugtatja magát azért, így legalább biztonságos kürtőkkel néz a tél elébe, a család épsége mégiscsak megér annyit, s már-már önmaga előtt pirul a gondolattól, amely foglalkoztatja: miként is funkcionálhatna mégis kémény nélkül egy modern há? ... És akkor csöngetnek. A házigazda a mesekönyvbe illő, bájos öltözetű kéményseprő láttán gombjához kap, el ne veszítse — igaz, meg sem kaparintott — szerencséjét. Azt a másik, hivatalnok külsejű férfit, aki kíséretében van, azt nem tudja ugyan hova tenni, azért betessékeli őtv is. Bemennek, szétnéznek, gázkészüléket keresnek. ,;Egy kémény, két nyílás" — állapítják meg, s azután válik nyilvánvalóvá, miért kell e felelősségteljes és bonyolult tevékenység elvégzéséhez két személy. A munkamegosztás szerint a civil úr ír, övé a papírmunka. Igaz, ezen közben a kéményseprő is papírmunkát végez: a Délmagyar egyik lapját, égő lángcsóvával egyik, másik lapját a másik nyílásba helyezi. Konstatálja: a papír elég. Aztán kerek kis tükörrel bekukucskál a nyílásokon — az egész 2 perc —, a munka bevégeztetett. Az író űr inkasszál: úgymond „a műszaki felülvizsgálatért" kétszer 102 forintot. De inkasszál a kéményseprő is, kéményseprés cimén 60 forintot. A balga lakó próbálja fölidézni az eseményeket, s különválasztani a „műszaki felülvizsgálatot" és a seprés mozzanatait e bonyolult folyamatban, ám mindhiába. Ugyancsak tanácstalan a koromzsák és a felső tisztítóajtók ügyében, továbbá nem érti, hogy a ház másik kéményéről miért nem akartak még csak hallani sem az urak. Talán bizony nem is a kémény itt a lényeg. Ez esetben szabad legyen emlékeztetnem arra, hogy nemcsak a középkori adófizetők voltak fifikásabbak, mint a maiak: az adószedők is. ötlettáruk szinte kimeríthetetlen, csak példaként említek néhány, még kihasználatlan lehetőséget a füstpénz mellett: kilenced, tized, 30-ad, 80-ad, dézsma, porció, s tulajdonképpen ide sorolható a robot is, amellyel az utolsó, még megmaradt bőr is lehúzható a szegény emberről. Chikán Ágnes