Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-20 / 222. szám

DEL M AGYAROK SZ AG 79. évfolyam, 222. szám 1989. szeptember 20., szerda Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Kinyíló kapuk Egy lehetséges Délmagyarországról S

okéves — újabban a nyilvánosságot is foglalkoztató — vívódásoknak kezdenek beérni gyümölcsei. Például a szegedi városi pártbizottság hétfői döntésének lehetséges következményeiként Amely döntés tulajdonképpen tudomásul vesz egy helyzetet Azzal, hogy elismeri: a Délmagyarország nem szoros értelemben vett pártlap, hanem piacivállalkozói aJapon működö, politikai napilap, amely kiadóján keresztül kapcsolódik az MSZMP-hez. Ennek okán változott a lapfej és az impresszum: mindkettőről lekerült az, hogy a Délmagyarország az. MSZMP lapja. A változás így természetesen puszta formalitásnak tetszik. Holott nem az, sem a jelenben, méginkább nem a jövőben. Mert az üzleti tisztesség az, amely tán a legvalódibb olvasó és tulajdonos iránt — egyaránt. Szervilizmus és napi megalkuvások nélküli tisztesség. Ahhoz azonban, hogy közös gondolkodásra kérjük föl az olvasót, némileg vissza kell mennünk, az időben. Mert nem is olyan régen az a megjelölés szerepelt a lapon, amely szerint a Delmagyarország az MSZMP Szeged Városi Bizottságának lapja. Mindez abban, a „pórtállam—állampárt" rendszerben, amelyben éppen a városi gazda által biztosított, viszonylagos függetlenségben a Délmagyarország fokozatosan kialakíthatta relatív önállóságát. Évtizedeken át ápolta-gondozta a reformgondolatot akkor is. amikor a reform eszméje nemcsak kiveszett, de nem kívánt tényező lett az MSZMP-ben. És ugyané viszonylagos függetlenségét kihasználva, a tavalyi, kiélezett politikai helyzetben a reformerőknek igyekezett elsősorban hangot adni a lap, segítve a lenyegi Csongrád megyei változásokat. Amit aligha tehetett volna meg szorosan vett és ellenőrzött pártlapkent. Szóval, lapunknak sikerült megőriznie egy kis önállóságot a legnehezebb időkben is, amely önállósággal tan elni is tudott kritikus időszakokbán. Egyértelműnek tűnik: alapvető változásokra van szükség a magyarországi politikai modellben, egy többpárti demokrácia irányában. Mint ahogyan az is egyértelműnek látszik, hogy egy valóban demokratikus. többpártrendszerű allami-tarsadalmi berendezkedés egyik alapföltetele a nyilvánosság. Az a tisztes és felelősségteljes nyilvánosság, ámelv a, piacon érvényesül. Amelyben nem pártérdekek dominálnak, hanem amelynek fórumai-médiái tisztes piaci feltételek kőzött mérettethetnek meg' es nyerhetik el az olvasó-hallgato-néző bizalmát. Egy olyan piacon, amely föltételezi a vélemények pluralizmusát és az eltérő vélemények nyílt és tisztességes összecsapását is. Mi, a Délmagvarország részéről, ilyen helyzetet tartunk kívánatosnak. Ezért sem volt számunkra fogadhatö az Ellenzéki Kerekasztal javaslata, amely a mindenkori választási arányok szerint tette volna lehetővé a Delmagyarország ellenőrzését az egyes partok szamara. Ez ugyanis csakis a mindenkori kormanvzat kiszolgálásához vezethetett volna a jövőben. Amit mi 'kívánatosnak tartottunk sok év óta s főként az utóbbi néhány hónapban, azt most jóváhagyta a városi pártbizottság. Vagyis azt, hogy a Delmagyarország a jövőben immár formálisan se tartozzék direkt pártirányítás alá — aminek lehetőségével az utóbbi időben különben mar nem is élt az MSZMP. Azaz. zöld utat 'kaptunk ahhoz, hogy létrehozzunk egy olyan Delmagyarorezágot, amely a baloldali elkötelezettség összes európai értékét hordozhatja. Annak, hogy valóban jó újságot csinálhassunk, természetesen sok föltétele van. Mindenekelőtt a gazdasági és szervezeti önállóság, amelyet talán lassan megkapunk. Ez önmagában azonban csak a kiinduló alap. Mert alighanem szükség van egy „konkurens" lapra is, hogy a vtlemenyek sokfélesége ne föltétlenül a Délmagyarország elvi alapállását szétzilálva tükröződjék a lapban. Hogy végre e változó világban is legyen módunk es lehetőségünk — valódi műhelymunkában — határozott véleményt kialakítanunk világunkról, nemzetünk elvi es gyakorlati lehetőségéiről, jövőjéről. Hogy ne 'kelljen úsznunk az árral. Mi egy tisztesseges, őszinte, szakmaj műhelymunkában megalapozott újságot szeretnénk készíteni ölvasóinknak. Olyat, aminek nem pártok diktálnák, de amely egyértelmű elkötelezettséget érez — a Délmagyarország hagyományai okán is — egy „európai" baloldaliság iránt, amelynek szerintünk fő kritériumai: a realitások iránti érzékenység, a szociális elkötelezettség és a tisztes őszinteség. M

ost ebbe az irányba megtettünk egy apró, formális lépest. Többé nem kifejezetten azi MSZMP lao.ia a Délmagyarország. Ami a jövőt illeti: a laD hagyományainak tisztesebb részét szeretnénk megőrizni a nemzet távlati és pillanatnyi érdekeinek szolgálatában. És szolgálni szeretnénk az olvasót minél több hasznos, elfogulatlan Információval A felnőtt és partnernek tekintett olvasót. Bár az ehhez szükséges szakmai-gazdasáci föltételek kialakítása föltehetően mév sok-sok időt vesz majd igénybe. Egy lehetséges Délmagyarország megteremtése érdekében. flulópályaszakasz 1,5 milliárdért A Betonútépítő Vállalat nyerte azt a versenypályázatot, amelyet az Ml-es autópálya Tatabánya—Győr közötti 45 kilométeres szakasza jobb pályájának megépítésére írtak ki. A pályázat eredményeit kedden a Közúti Beruházó Vállalat épületében hirdette ki Káinoki Kis Sándor közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes. A nemzetközi finanszírozási és építési versenyfelhívást ez év júliusában tette közzé a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium. A felhívás élénk érdeklődést váltott ki a hazai és a nemzetközi bankvilágban és a közlekedési építőipari vállalkozók között. Ezt bizonyítja, hogy összesen 31 ajánlat érkezett magyar, nyugat-európai és lengyel pályázóktól. Az ajánlatokat az e Célra létrehozott bizottság értékelte, ennek munkájában az érintett minisztériumok, bankok, megyei tanácsok, tudományos egyesületek és egyetemek képviselői vettek részt. A bizottság értékelése, javaslata alapján a tárca minisztere úgy döntött, hogy a műszaki és pénzügyi szempontokból egyaránt legkedvezőbb ajánlatával a Betonútépítő Vállalat nyerte a versenyt. A magyar ajánlat szerint a beruházás teljes költsége 1 milliárd 425 millió forint, amelyre a vállalat partnere, a Magyar Hitel Bank hitelt nyújt. Az építés ez év októberében kezdődik, és 1990 októberében fejeződik be. A beruházás eredményeként az ország egyik legforgalmasabb és legbalesetveszélyesebb szakaszán sikerül a mainál lényegesen kedvezőbb utazási körülményeket teremteni. Per a KISZ-táborért A keréW fordult egyet. Mégis bíróság elé kerül a tavaly októberben eladott KISZ-tábor ügye. A szombati tudósításunk óta történt változásokról Tóth László, a városa tanács végrehajtó bizottságának titkára tájékoztatott. — Nincs már szükség arra, hogy az általunk felkért Rózsa Edit képviselő az Országgyűlés előtt kérje a pénzügyminiszter hozzájárulását az adásvételi ügylet bírósági felülvizsgálatához. Békési László a múlt héten levélben hatalmazta föl Csonka Istvánt, hogy a városi tanács nevében, eljárást kezdeményezzen az ügybenj — Megváltozott a Pénzügyminisztérium véleménye? Hiszen Kunos Péter államtitkár nem tartotta megalapozottnak az önök álláspontjának jogosságát. — Békeisi László pénzügyminiszter ismételten megvizsgáltatta a júniusi beadványunkban foglaltakat, és ezután felülbírálta az államtitkár intézkedését. — Milyen alapon támadható a szerződés? — A régi — azóta már módosított — földtörvény rendelkezése ellenkezik a polgári törvénykönyvvel. A „kódex jellegű", azaz összegező, kiemelt típusú törvény magasabb rendű az azonos szintű jogszabályok között. Esetünkben tehát a polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók. De egyébként Is több szempontból sebezhető az akkori ügylet. Az olyan adásvételi szerződés, amelyben feltűnő a valódi érték és a vételár közti különbség, megtámadható. A színlelt jogügylet pedig semmisnek tekinthető. — Mennyit ér valójában a tábor? — Felkértük az illetékes hivatalt a mostani érték megállapítására. Mihelyt megérkezik a válasz, benyújtjuk a bírósági keresetet. — Hol tárgyalják az ügyet? — Valószínű, hogy a Szegedi Megyei Bíróságon. — Kinek a tulajdonába kerül a tábor, ha megnyerik a pert? — Az eredeti állapot állna helyrei Isméit az állam lenne a tulajdonos, kezelője pedig a mostani jogutód. — Változik-e a tulajdonossal a tábor funkciója? — Az a kívánatos, ha a fiataloké marad. Az alternatív ifjúsági szervezetek helyiségproblémákkal küszködnek. Mindenkinek helyet kell kapnia ott, aki ezt igényli. Ha a menekültek elhelyezése megoldhatatlanná válik, elképzelhető. hogy erre a célra is igenybe kell venni. Nyilas Péter Útlevél és személyi igazolvány Egyöntetű támogatásáról biztosította a ki- és bevándorlásról, valamint a külföldre utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés ifjúsági, és sportbizottsága keddi ülésén a Parlamentben. A két törvénytervezettel kapcsolatban Szabó Lajosné, a Belügyminisztérium osztályvezető-helyettese egyebek közt hangsúlyozta, hogy azok összhangban vannak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával. Mint mondta, jelenleg évente mintegy 1400-an kérelmezik a kivándorlást, főképp családegyesítés miatt. A jövőben sem számolnak jelentős növekedéssel, mert az új útlevéltörvény már nem korlátozza 9U napban a külföldi tartózkodás időtartamát. A kivándorlás alapvető állampolgári jog lesz, nem kell kérelmezni, csak a szándékot bejelenteni, így megszűnik a rendőrség mérlegelési lehetősége is. A külföldön élő . állampolgárok hazatérésénél jelenleg vizsgálni kell, hogy megélhetésük itthon biztosított-e. A jövőben azonban senkit sem lehet megakadályozni abban, hogy hazatérhessen. A Belügyminisztérium illetékese szólt arról is, hogy a másfél éve bevezetett világútlevél óta 5 millió útlevelet adtak ki, s a kérelmeknek mindössze 0,9 százalékát utasították el. Ezeknek a kérelmezőknek többsége büntetett előélete miatt nem kaphatta meg az útlevelet. Ezt a rendelkezést sokan támadták, s ebben most változás lesz, mert az új törvény 19 korlátozó rendelkezést megszüntet. Szabó Lajosné hangsúlyozta, hogy az útlevél illetékét nem emelik. A képviselők közül többen annak az aggályuknak adtak hangot, hogy jelentősen növekedni fog a kivándorlók száma, főképpen a felsőfokú végzettségűek körében. Több képviselő is javasolta, hogy a jövöben egyesítsék a személyi igazolványt és az útlevelet. Ezzel kapcsolatban a BM képviselője elmondta, hogy a két okmánynak jelenleg még merőben eltérő a funkciója, ennek ellenére a későbbiekben nem tartja kizártnak az összevonást. Európában ebben az évben ez volt a legnagyobb kábítószerfogás Az Interpol adta a tippet a magyar rendőrségnek Százmillió forint értékű heroin az ál-differenciálműben Tagad a török kamionos A magyar rendőrség kábítószer-ellenes csoportja eddigi legsikeresebb akcióját hajtotta végre néhány nappal ezelőtt Budapesten: egy török állampolgár vezette kamionban 28 kilogramm heroint talált. Az akció részleteiről a Budapesti Rendőr-főkapitányság illetékesei kedden tájékoztatták a sajtó képviselőit a Belügyminisztériumban. Peer Tibor alezredes, a BRFK gazdaságvédelmi alosztályának vezetője az ügy részleteit ismertetve, szólt arról, hogy a most lefoglalt DAF típusú kamion magyarországi útjait már régebb óta figyelték az Interpol jelzése alapján. Ari Ramazan 37 éves török állampolgár a nyergesvontatóval szeptember 13-án, 22 órakor Röszkénél lépte át a magyar határt 20 tonna földimogyoróval. Az éjszakát, illetve a másnapot a XIX. kerületi parkolóban töltötte, majd este 9 órakor hagyta el a telephelyet. A rendőrség biztos „fülesre" ment, amikor fél ólával később a Soroksári úton leállítottak a kamiont. A jármúvet a cinkotai kamiontelepen vizsgálták át, s rátaláltak a heroinszállítmányra, amelyet a jármű ál-differenciálművébe rejtettek. Ez a hóroinfogás Európában is a legnagyobbnak számít az idén. A 38 darab csomag egyikét már a helyszínen narkótesztpróbának vetették alá, s ez kimutatta a heroint. Az egész mennyiséget az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Technikai Intézetében vizsgálták meg, s a teszt jó minőségű, mintegy 60 százaléjkos finomságú heroint jelzett. Mindez arra vall, hogy a szállítmányt tovább hígították volna, hiszen általában 30-40 százalékos minőségben „fogyasztják". A heroin „világpiaci ára" grammonkent 60+80 dollár körül mozog, így a lefoglalt tétel értéke 1 millió 681 ezer dollár, vagyis mintegy 100 millió forint. Az alosztály-vözető elmondta, hogy a kamionsofőr tagad, azt állítja, hogy a „külön áru" létéről nem tudott. A földimogyorót az NSZK-beli Ulmba kellett volna eljuttatnia. A rendőrség ezzel szemben azon a véleményen van, hogy aki mintegy 10 éve vezet kamiont, annak érzékelnie kellett volna, hogy az ál-differenciálmú miatt megváltozott a jármú menettulajdonsága. Több mint furcsa az is, hogy az isztambuli szállítási vállalkozó egyedül engedte útjára a sofőrt, jóllehet, állítólag ez volt az első külföldi útja, és ez nem szokás kamionos körökben. Kérdésekre válaszolva a BRFK illetékesei közöltek, hogy a kamionsofőr előzetes letartóztatásban van, s a bírósági eljárást a magyar törvények szerint folytatják le. A büntetőeljárás befejezése után u nemzetközi előírásoknak megfelelően a heroinszállitmányt megsemmisítik. Ezt a műveletet valószínűleg az egyik gyógyszergyárban végzik majd el bizottsági felügyelet mellett. A bűncselekmény elkövetésének tárgyc a kamion a magyar állt m tulajdona lesz, miként a 20 tonna földimogyoró is magyar vevők között talal gazdára a vámáruraktári értékesítést követően.