Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-18 / 220. szám

1989. szeptember 18., hétfő 5 EAST-fesztivál Visszatérni Chaplinhez Altalános vélemény, hogy a fesztivál legszínvonalasabb produkciója volt ama előadás, melyet szombat este a tanárképző főiskola dísztermében mutatott be a „Könny és mosoly" elnevezésű bolgár társulat. Profi színészek ók, állami színházban, ám amióta a glasznosztynak elkeresztelt keleti állampolgárságú jótündér Bulgária egynémely helyére is ellátogat olykor-olykor, azóta ók is csinálhatnak mást, mondjuk így. a szokásostól eltérőt. Az előadás folyamán elhangzott egy mondat: „Színházat akarunk a színházon kíviiir Nos, ennek a színháznak örülhettünk szombat este. A színpadon öt, végtelenül magányos ember kezd el dadogni, mozogni, ismerkedni önmagával és a világgal. A néző még nem tudja, de a színészek az előadás után elárulják. hogy a produkció lényegé az improvizáció volt. A színpadon mozgó öt ember között látszólag semmilyen kapcsolat nincsen, pedig felváltva vezetik, irányítják egymást. Ez persze belsó. úgymond műhelytitok. A néző azt látja, hogy az öt ember mindegyike önmagával, saját testével, hangjával és sorsával van elfoglalva. Nem érzik, nem látják egymást. A magány falat emelt mozdulataik, hangjaik köré. A bolgárok elementáris erővel tették fel a kérdést: Hogyan mondható el. hogyan mutatható meg a világ, milyen az ember e század végén? Amíg a színész a színpadon játszik, egy hang a bolgár alkotmányból sorol fel részleteket. Egy deklarált és egy megélt, személyes világ szembesül itt egymással. Amikor a színész hosszú dadogás, vicsorgás és mimizálás után ki tudja mondani végre a szót: narancs, nos ez az emberi létezésnek egy jóval autentikusabb pillanata a kinyilvánított parancsnál, hogy a gyerekeket pedig fel kell nevelni. Van szinkrontolmács is most. és ez nagyon jó, mert megérthetjük a darab kulcsmondatát, hogy „Vissza kell térni Chaplinhezr A visszatérés azonban csakis azokon a tragédiákon keresztül vezet, melyek elvették az ember nyelvét, reményét s az Egészben való hitét. A „Könny és mosoly" társulata ezeken a tragédiákon verekszi át magát, legalábbis a színpadon. Őszintén kívánunk jó utat nekik! Vasárnap befejeződött a fesztivál. Ötven előadást láthattunk több mint 20 csoport részvételével. Bizonyára voltak szervezési hiányosságok, sokan például egy állandó központot hiányoltak, mások a nézőtéri helyeket kevesellték — sokszor valóban közelharcot kellett vívni egy-egy produkció megtekintéséért —, s az is igaz, egyenetlen volt at előadások színvonala. De hát egy ilyen fesztiválon, mely végül is nemigen volt még Szegeden, s ami végeredményben menedzserfesztivál volt, úgy gondolom, mindez belefér. Láthattunk egy-két kiváló előadást, és már ez megérte. Dal. Szobordoktor a rámpán A súgólyuk visszaállítása Mindig nagy izgalom egy-egy színi évad legelső előadása. Különös az izgalom, ha a színháznak új vezérkara van. A szegedi operának új vezetése van. Ennek ellenére talán túlzás volna meszszemenó következtetéseket levonni az évad elsó előadásából, Verdi Aidájának új betanulásából, de azért két jelenséget észre kell venni. Egyfelől a színpadi megvalósítás statikus, unalmas voltát, másfelől a zenélés új minőségét. Persze a szcenika színvonaláért az új vezérkar a legkevésbé felelős, lévén ez a rendezés az Oberfrank-korszak „áthozata". Varga Mátyás díszletei geometrikusán egyszerűek, a sokszor látott Aida-panelekból építkeznek. Molnár Zsuzsa ruhái viszont túl sokszínűek, rikítóak. nem szólva arrÓlíbáJfogásrÓIrhőgy az etiópokat tigrisbórbe öltözteti, holott ez a fenevad kizárólag sok ezer kilométerrel odébb. Ázsiában honos... A rendező. Angyal Mária sem nagyon találta a szereplök egyéni mozgatásának lehetőségeit, az emberi viszonyok színészi ábrázolása sablonos, elnagyolt. Ezt láthattuk. Szerencsére vendégünk, Kálmándy Mihály azonban, amit hallottunk, az merőben más. igen örömteli volt. Oberfrank Géza itteni működésének fó célkitűzése a zenés színház megteremtése volt, s komoly eredményeket ért el a zenedráma drámai oldalának felmutatásában. Pál Tamás most csak a zenével törődött. A közönség is leckét kapott. hogy ebben a műfajban a drámai történéseket legfőképpen tempóvétel, dinamikai árnyalatok, hangszínek, pregnáns ritmika hordozza. Hosszú idó óta hallhattunk ebben a teremben igazi fortét és pianót, merész gyorsításokat. A karmester legerősebb pillanatai a drámai pillanatok, de a Nílusparti jelenet elejét is finoman rajzolja meg. Pál Tamás Aidavezénylése mélyen átélt, ihletett, legjobb pillanataiban felzaklató tolmácsolás. Felfogása, temperamentuma néhány kiemelkedő énekesi produkciót ösztönöz. A hozam Szonda Évánál a legnagyobb. Úgy vélem, nemcsak a művészi érés, hanem a karmester változatosabb, szélsőségesebb dirigálása is okozta, hogy a két évvel ezelőtti ígéretes megformálásból érett, minden ízében izgalmas Amneris lett. A hang dús. különösen a középregiszterben gazdag, a csúcshangokon is telt és erőteljes, az éneklés hajlékony, plasztikus. Az általam látott mindkét előadáson vendég, a fiatal győri tehetség Jobbágy Mária volt a címszereplő. Hangjának karaktere egybevág a szerep kívánalmaival: szopránja sötét, és csengő. Technikája kiváló, a nagy tuttikat sem erőlködve, hanem fényesen hatja át, szép, hosszú frázisokat énekel egy levegőre. A figuráról egyelőre jó vázlatot ad (először énekelte a szerepet), s a hangi megformálásban is több szenvedélyt, bensóségességet várnánk, de ezt talán majd meghozza az idő. Másik is visszafogottabb a kelleténél. Ám matériája elsőrangú, kormos, nagy erejű hósbariton vagy basszbariton, ebben a hangfajban alighanem egyedülálló e honban. Nem tudom vendégként illik-e említeni a másik Amonasrót; Gurbán János ugyan ettől az évadtól a pesti Operaház tagja, de hát Szegedre hazajön. Jólesik látni, ahogy ez a tehetséges művész állandóan fejlődik. Pompás éneklése ezúttal is sok apró részlet, árnyalat kimunkálásával gazdagodott. Juhász József Radamesként ezúttaj is hatásosan használta „trombitaszerű" magas regiszterét. A lírai részekben kevésbé otthonos, kitörései azonban mindig elementárisak. Szakály Pétert élvezet hallgatni Ramfis méltóságteljes szólamában. Az új „szerzemény". Kővári Csaba is ígéretes hanganyaggal rendelkezik, különösen a mélyebb regiszterben, ami egy basszusnál nem utolsó dolog. A Gyüdi Sándor vezette kórus magával ragadóan énekelte a Pthátemplom jelenet pianissimo bevezető részét, de mindvégig biztos és sokszínű tudott lenni. Nem szívesen mondanék örök érvényűnek szánt szentenciákat e két évad eleji előadás alapján. Csak azt szeretném hinni, hogy a zenedráma elsőrangú, minden kényes ízlést kielégítő zenei megvalósítása nem zárja ki a drámai, színpadi érdekességet és értékességet, s a súgólyuk visszaállítása nem fogja jelenteni egyben a rossz hagyomány, az operaszínházi konzervativizmus visszaállítását is. Marok Tamás A Móra Ferenc Múzeumot is, két bojtos farkú, sörényes kőoroszlán őrzi. A rámpa végén pihennek a szeretetre méltó jószágok, a gyerekek szívesen ülnek a hátukra, a turisták gyakran fényképészkednek társaságukban. Tőlük beljebb az oszlopok tövében két filozófus üldögél. Pontosan nem is tudjuk, kik ők. talán Szókratész és Platón. A puha mészkőből készült szobrok testébe jócskán belemart az idő, az erős fagyok, no meg a háború, nem kímélték a talapzatot és a feljáró kőkockáit sem. A múzeum épületének felújítása most folyik, s az előtte álló szobrokat is helyreállítják. A rekonstrukciót Osgyányi Vilmos kőszobrászrestaurátorra bízták, aki egyébként szegedi születésű és valaha a Tömörkény gimnáziumban kezdte tanulni a mesterséget. Őt kerestem meg, hogy érdeklődjek a szoborgyógyító münkáról. A szikrázó napsütésben másodmagával, nekivetkőzve találtam, éppen a Szíriában valaha oroszlánra csak a hatalmasságok, az uralkodók vadászhattak. Dávid, a zsidók királya viszont e fenevadaktól eredeztette népét, ezért trónja mellé kétoldalt oroszlánszobrokat ültetett. E királyi állat a keresztény ikonográfiában is feltétlenül a hatalom jelképe lett, s a XIX. században, Ferenc József birodalmában is igen nagy gyakorisággal őriztették vele az építészek a templomok, közintézmények kapuját, a hidak feljáróját. kiegészítésük, mert a száz évvel ezelőtt használatos kőzetféleségeket már alig lehet az ország területén föllelni. Sokkal kevesebb munkába, pénzbe-kerülne a sérült szobrok helyreállítása, ha rendszeresen karbantarta-* nák őket. A pusztulást ma már korszerű anyagokkal és módjobb oldali filozófus karjával szerekkel meg lehet előzni Saj- ^ve min akad!:meg arestau' 1 nos, Magyarországon a baj rátör szeme, mi az, ami szerinte megelőzése nem gyakorlat. szakember segédletével vállalta a négy szobor helyreállítását. Nagy szeretettel mesélt előző vállalkozásairól; munkájáról, többek között a budavári palota — Zolnay László által kiásott — gótikus szobrainak rekonstrukciójáról. Irigylésre méltó, szép szakma — jegyeztem meg, hallgatva őt. — Igen, bár valamikor ezt sem így csinálták. Régen, szerte az országban számos épületszobrász-műhely működött. Ma egyetlen ilyen van, ez egy országos fővárosi vállalat, ami túl nagy ahhoz, hogy igazán betölthetné szerepét. A városi kis műhelyek mesterei sokkal nagyobb műgonddal jártak el egy-egy homlokzatot díszítő szobor, plasztika kiegészítésekor. S tudták, e munkálatnak soha nincs vége. A javítás után ugyanis folyamatosan karban kell tartani az épületet kiegészítő elemeket. Búcsúzóul még megkérdeztem, hogy a városban- járvafogialatoskodott. — Nem tudni pontosan, mióta hiányzik a figura karja, valószínűleg a háború alatt sérült meg a szobor. A kéztartást egy harmincas években készült fotó alapján tudtam rekonstruálni — mondta, és megmutatta a frissen kifaragott darabot. Ami igen bizarr látványt nyújtott, mint egy tóból levágott, halott végtag, úgy hevert a feljárón. — Ezek funkcionális szobrok, az épület, az építészeti egység részei, ezért nem maradhatnak torzók — folytatta. — Sajnos, igen sokba kerül a S talán a tulajdonosi szemlélet is hibádzik az épületek fenntartóiból... PerSze, erról nem ók tehetnek — mondta a restaurátor, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a védett helyen meghúzódó két múzsaszobor mennyivel jobb állapotban van, mint. a szabad ég alatt elhelyezett kóplasztikák. — Ennyit jelent, ha a követ nem éri az eső, a hó, a szél, s ha nem hevül a nyári kánikulában tűzforróra — magyarázta Osgyányi Vilmos, aki egyébként szabadúszó, és egy kőfaragó nem tesz jót a városképnek. Pár pillanat gondolkodás után a szemben álló rózsaszínű Lcchncr-házra mutatott. S megjegyezte, nincs jó véleménye az egyszínű, műanyag festékbe „mártott" házakról. Szerinte a díszítőelemek plasztikai gazdagságát a finom színárnyalat-különbségekkel szerencsésebben lehetne kihangsúlyozni. Végezetül beszélgetőpartneremtől azt is megtudtam. úgy hírlik. Szeged eklektikus Belvárosát nemsoká egységesen műemlékké nyilvánítják. Ugy legyen. Pacsika Emília Aerocaritas — ügyeleti napló | i»e».<pmi.22—ugu«tu.3i. Tudje-e olvasóm, mi az Aerocaritas? Hát persze, jól tetszik emlékezni, az a földi — légi, kutató-mentő és elsősegélynyújtó egyesület, mely szegediek kezdeményezésére alakult idén tavasszal, s amely április 22-e óta az Ml-es úton — karitatív alapon, tehát a haszonszerzés kizárásával, céltámogatásokból, bel- és külföldi pártoló tagsági díjakból — készenléti ügyeletben segít a bajba jutottakon. Az elsósegélybázisok elsó munkanapján, csaknem öt hónappal ezelőtt lapunk bemutatta az Aerocaritast — most az elsó 20 hét „ügyeleti naplójának" részleteivel és a jövő terveivel szeretnénk megismertetni az olvasót. Beszédes számok Húsz hét alatt 101 ügyeleti nap, 1156 óra szolgálat — 18 orvos, nyo!c mentőtiszt, tíz orvostanhallgató, 13 szakaszszisztens. 29 szakápoló, négy szakképzett elsősegélynyújtó, három gépkocsivezető, egy motoros repülőgép és egy helikopter személyzetestül a MÉM repülőgépes szolgálatától. E számok talán többet mondanak. ha hozzájuk tesszük, hogy 228 esetben nyújtottak segítséget az önkéntesek — 243 beteget és sérültet látva el. Az esetek negyede volt baleset — a helyszínre érkezés átlagos ideje 7,61 perc — az életmentő beavatkozások száma t7! Torokszorító esetek Két különösen érdekes esetet jegyez föl a krónika. Az Aerocaritas a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem rendelkezésére bocsátva mentőhelikopterét, egy transzplantációs orvosteamet vitt a szervátültetés színhelyére. Az egyetemtől nem kértek pénzt a szállításért. Egy másik alkalommal Innsbruckból kapták a hírt. haza kellene hozni egy kómás állapotban lévő, 17 éves magyar fiút, akinek nincs biztosítása és a hivatalos szervek halogatják a hazahozatalát. Az egyesület magára vállalta a költségeket, s a MÉM L-410-esének hajózó személyzete indult a beteg fiúért. Amikor aztán az Aerocaritas kérte a számlát a repülőgépes szolgálattól, azt a választ kapta: nem tartozik semmivel — tekintettel a fiú egyéni tragédiájára s az egyesület humánus vállalkozására. Az embernek ilyesmi hallatán összeszorul a torka, nem? Szárnyaló tervek Az egyesület — melynek egyébként a szegedi Forrás Gyógyszálló adott helyet - jövőre szeretné kiterjeszteni tevékenységét az M3-as, M5-ös és az M7-es autópályára, illetve utakra is. Földi állomásaik lakókocsijait fokozatosan lakóbuszokra szeretnék cserélni, melyek a személyzet téli-nyári szállásai is lennének, meg ambuláns rendelést is lehetővé tennének. (Hogy erre menynyire szükség van, következik a tényből: az idén 67 gépkocsivezető állt meg a földi segélyhelyeknél az M 1-és út 65-ös, 83-as és 94-es kilométerszelvényénél — rosszulléte miatt.) Eddigi tapasztalataik alapján fontolgatják a műszaki sürgősségi segélynyújtás bevezetését is. Bontó, feszítő, vágó eszközökkel felszerelt mikrobuszokat szeretnének venni, melyek üzemeltetéséhez műszaki szakembereken kívül tűzoltáshoz értők jelentkezését is várják. Mindez persze az anyagi lehetőségektől függ — ezért pártoló tagságukat is szervezik, meg alapítványok támogatását is kérik (a számlaszám: Postabank: 219-98636) mindenkitől, aki egyetért az egyesület céljával: „mi nem székházakat építünk, hanem magas színvonalú. hatékony országúti baleseti mentőszolgáltatást kívánunk megvalósítani!" Igazolványok, kedvezmények A pártoló tagsági igazolványok (száz forintért) az újságosoknál, postákon kaphatók. Az idén megvásároltak 1990. december 31-ig érvényesek. Pártoló tagságra tekintet nélkül mindenkinek segítenek, de ha a sérültek között akár csak egy pártoló tag is van, akkor a vele együtt utazók díjmentes hazaszállítását is vállalják. Azoknak, akik tíz igazolványt vesznek — a hazaszállításra (legfeljebb négy felnőtt esetében) Európa területéről van joguk, ha járművük használhatatlanná vált. (Két számot hívhatnak ilyen igényük bejelentése céljából: telefonon a 62-5395.0-et vagy telexen a 82705-öt. Áz igazolványokhoz Csatolt válaszlevelezőlapokat a vásárlás után a 6701 Szeged, postafiók 694 címre kell elküldeni!) A pártoló tagoké az a kedvezmény is, hogy ha Magyarország területén, lakott területén kívül bekövetkezett balesetük után taxival térnek viszsza lakóhelyükre, a káreseményt tanúsító biztosítási igazolás alapján a taxiszámlát az Aerocaritas megtéríti. ' P. K.