Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-18 / 220. szám

2 / 1989. szeptember 18., hétfő Hazárdjáték kicsiben és nagyban •A pecsenyesütők és szerencsejátékosok nem panaszkodhattak a szombati szegedi állatvásárra. Rátartással kell azt a pénzt odahaza kiszámolni, biztos elég legyen a malacra, borjúra. A fölöséből azitán pecsenyére, hurkára, kolbászra is futja. Az eladók egynémelyike, bankókkal a pénztárcájában a szemem láttára hazardírozott. Nem akartam hinni a szememnek, négy zöldha&út perkált oda a füstös képűnek, aki cserébe a dupláját ígérte, ha a három kis kupa közül kitalálja, melyik alatt van a kis golyó. Nem sikerült, de ott a kényszer: visszanyerni a pénzt! Üjabb ötezer bánta az akciót. Néha-néha aratott valaki, de az csodák csodájára nagyon hasonlított a iáték mester re. A környékbeli árusok csak hümmögtek magukban. Milyen bolond emberek vannak, megérdemlik a sorsukat. Az. hogy állatot tartani. veszkődni vele, „Itt a piros, hol a piros?" nélkül is bolondság-e. megér egy kis disputát. Különösen a sertés az; amiről egyre több szó esik. Mostanra úgy tűnik sokan csalódtak a hosszú hazárdjátékban. s abbahagyták. Kocakivágások, állatlétszámcsökkenés statisztikailag kimutatva. ez az egyik oldal. Egy korábbi. pangásra, s veszteséges exportra kalkuláló gazdaságpolitika szemében ez egy kívánatos lépés, legalábbis a szabályozóik ezt tükrözték. Aztán meg bejött ez az export boom (na bumm!) s máris nyergelj, fordulj! Októberben öt százalék felvásárlási árnövekedés, utána a nagy ígéret, jövőre szabad ár. Több emberrel beszéltem itt a vásárban, s egyöntetű volt a véleményük. A fordulatot. az ismételt termelésnövelést meg korai volna várni, mindenki figyel, spekulál. Jó, deklaráltak öt százalékot, de a takarmányár ugyan mennyi? A szabad ár jelenthet jót és rosszat is — lásd kertészkedés: egyik évben beszántott fehérpaprika, másikban 30 forintos kilónkénti ár. Mindez akkor erősíti a bizalmat, ha alul létezik egy garantált ár. Ugyanis az egyszer lent, egyszer fent állapotát sokan nem bírják kibekkelni. Egyébként áz egyensúly megvolt a kereslet-kínálatban, a „fegyverzetek" alacsonyabb szintjén. ViszonyÁllatvásár Dorozsmán lag kis felhozatal, s ugyanilyen vásárlói érdeklődés. Az eredmény „békebeli" árak. — Jóval nagyobb szokott lenni a vásár, öt hónapos, 35-40 kilós malacot kínálok háromezerért. A nyolcból három egy óra alatt elkelt — mondja a szegedi Rádóczi Kálmán. A domaszéki Borcsök István tízhetes malacokat árult ezernégyszázért: — Huszonkilencet hoztam. darabja 18-20 kilós. Ha mindet viszik még engedek az árból. — Nem kevés malac. Egyszerre, nagyban foglalkozik vele? — Hét anyakocám és saját kanom van. Három anyakoca most fial, azok a malacok is a vásárban kötnek ki. Ahogy lefialtak a kocák, leszerződök rájuk a húsiparral. Felszámolom az egészet. — Pont most, mikor növekvő árakról hall a hírekben? — Ezzel a takarmannyal nem éri meg. Két és fél holdról egy „röndös kocsi" kukoricám termett; Máskor ennek ötszöröse, százötven mázsa sem volt ritka. Az aszály mást sem kímélt Másfél holdról annyi here termett, hogy a lónak is venni kell. Nem tudnak anynyit adni a jószágért, hogy a vásárolt takarmány kifizetődjön. Eddig egyedül figyeltem a sokadalmat. Aztán szerencsére tanácsadóm is akadt egy zöldkalapos, magát megnevezni nem kívánó értelmisegi-parasztgazda szentélyében. — Én csak nézelődöm. „Zsebből" árulok. Én is és a szomszéd is megnézzük az árakat, aztán odahaza estére megállapodunk, menynyiért viheti el a malacokat. En csak malacokkal foglalkozom, hizlalja más. Ehhez több szakértelem, s kevesebb takarmány kell. Említette, hogy az árrendezés hatására kíváncsi. Korai. Az átfutási időt hónapokban lehet mérni. — Milyen malacai vannak? Erdekei, de nem látok a „zsebébe". — A húshasznú fehér a favorit, ilyen malacot kell árulni. A tarkát meg könynyebb tartani, alkalmasabb a külterjes takarmányozásra. A tenyésztésben odáig jutottam, hogy az igénytelenebb bensőt, a megkívánt fehér külső takarja. — Mint hivatásos vásárjáró, mi a benyomása? — Érezhető a várakozó álláspont, mindenki les. Látja azokat, akik lenn a földön, kalickában árulnak, s nem csomagtartóban, utánfutón. Nagy részük kupec. Tudják, igy jobban mutat a portéka. Ez is itt: vesz, elad és disznót tart. Lehetetlenség rajtakapni az ügyeskedésen. A piac végén a kimaradottakat megveszik, s vasárnap már Mórahalmon találkozhat velük, vagy később Kisteleken. Különben az egészről az a véleményem, hogy senki sem beszél őszintén, s a paraszt se kivétel ez alól. Sir, rí és mégis csinálja. A túlélést az jelenti, az embernek nem szabad idő előtt kijátszani az adut.. . Tóth Szeles István Az MSZDP szegedi értekezlete javasolja: Király legyen az elnök! Többszőr is billent a Vas-utas Művelődési Otthon nagyterme szombaton, a Magyar Szociáldemokrata Párt vidéki szervezeteinek Országos ertekezletén. Az alaphangulatnak megfelelően, valamint praktikus okokból, a rendezők külön ültették le a vidéki résztvevőket és a fővárosiakat. A szavazatszámlálásokat az is tovább egyszerűsítette, hogy az értekezlet csak „fél országosra" sikerült, a vidéket nyolc megye képviselte. A 10 óraj kezdéskor a háromtagú elnökséggel együtt 6err lehetett 45 résztvevőnél többet összeszámolni a teremben. Az egyseges álláspont ki-, alakításában bizakodókat már az előcsarnokban megingatta egy igen szimpatikus idős űr. Szűcs László agronómus azzal, hogy háromféle agrártervezettel is tudott szolgálni. Ebből az egyiket ő készitette, s az idő rövidsége miatt, a kézírást fénymásoltatta néhány példányban. Délelőtt többen is bírálták a párt egyes fővárosi vezetőinek magatartását. Végül a tervezetet három ponttal kiegészítve, elfogadták az egység megteremtéséhez; szükséges irányelveket: legyen az MSZDP egységes párt. közösen választott vezetéssel. központi pénzügyi irányítással. Révész András elnököt a kongresszusig megerősítettek tiszteben. Délután elénk vita bontakozott ki a szakszervezetekről és az agrárprogramról. Bottyán Kiss Mihály, a szabad szakszervezetek helyett, a milliós tagságú SZOT mellett tört lándzsát, míg Fischer Gyürgy a szabad szakszervezetekre voksolt, mert ugy latja, hogy a SZOT elvesztette hitelét. Az idő rövidsége miatt a1 korabban már említett mind a 3 agrárreform-tervezetet továbbították. Javaslatot fogadtak el egy agrártagozat létrehozására, amely Takács Ferenc nevét viselné. A közelmúltban sokat utazó — külkapcsolatokért felelős — ügyvéd. Ruttner György szerint az egyetlen helyes mérce, ki. mennyit használ a mozgalomnak. Nyugati politikusakkal való találkozások után bátran kijelentette, „Vár bennünket Európai* , Támadta a kormányt, mert az — szerinte — maradék népszerűségét őrizve, halaszthatatlan szorító intézkedéseket tologat maga előtt Szociális háló helyett valódi szociálpolitikát, a jelenlegi helyébe ideiglenes kormányt követelt. Az időközi választások fontosságát hangsúlyozva, eredménynek könyvelte el. hogy a napokban Zala megyében már jelöltet állított az MSZDP. Fischer György tiltakozott az ország kiárusítása ellen. Peldanak á GanzMávag elkótyavetyélesél hozta fel. Népi részvény szocializmust javasolt. ahol mindenki munkás es tulajdonos egyszerre. Keserű cinizmussal jegyezte meg, hogy nem is annyira sürgős a választási győzelem. A következő néhány évben nagyon konnyú lesz belebukni. akárki is fogja majd a kormányrudat. Három óra tájt. a heves viták, s az időhiány miatt percekre kurtított felszólalások közepette, fejkendős nagymamák, bizonytdlan léptű öregemberek araszoltak be a terembe, s ültek le a hátsó sorokban, ök a Király Zoltán felszólalását ígérő, négy órai munkásgyűlésre jöttek. A korán érkezők emlékezetében még élt az utolsó képviselői találkozás. ahol a hallgatóság egy része az utcára szorult. Most azonban jutott hely mindenkinek. A „legfontosabb vendég" — a címet visszautasítva — biztosította a jelenlevőket függetlenségéről. Király megköszönte az MSZDP bizalmát, amellyel őt köztársasági elnökségre iavasolják. A harminc vidéki szavazóból 25. a tizenegy budapestiből 6 voksolt mellette .. . / K. A. Kérészélet Forgalommódosítási gyanúm támadt. A rrn tiszai rakpartunk táján a kérészélet tán nem is csak a tiszavirágokra jellemző. Más is lehet ott ugyanis kérészéletű. Akkor is, há történetesen eredeti rendeltetése szerint, hosszabb Jetre szánatott, s mi, balga — a Tiszta, virágos Szegedért! mozgalomra felszólíttatott — városlakók hulladékgyűjtőnek néztük. Ugy cirka két hétig. Az ormótlan két szürke konténer mellett, pár meterenkent szinte csatárláncot alkotva álltak a buszos turisták szemetelő kedve elé. Ügy tűnt, sikerrel: míg ott voltak, tisztább volt a lépcsősor, a rakpart. Az utóbbi napokban azonban már csak a szemét van ott. A barna gyűjtőládák eltijntek: mint a tiszavirág. Kérészéletüék tán ? Sz. M. Megszűnnek a végéemkák? A gazdasági társaságokról szóló új törvény szerint, a vgmk-k nyilvántartása a jövő év elejéből megszűnik, a közösségeknek viszont még ez év végéig nyilatkozniuk kell: milyen szervezeti formában működnek a jövőben. A vgmk-k vállalatukkal közös beadványban jelezhetik majd a cégbíróságnak, hogy közkereseti társasággá, gazdasági munkaközösséggé, vagy eppen jogi személy felelősségvállalásával működő gazdasági munkaközösséggé alakulnak át. Működésükkel enyhült a munkaerőhiány, rugalmasabb, alkalmazikodóképesebb termelési szerkezet alakult ki, és mobilizálódtak a belső tartalékok. Ellenben a működési feltételek nem voltak kellően átgondoltak. Nehézségek jelentkeztek a vgmk-k • bérszabályozásában, és többször munkaszervezési gyengeségek is megmutatkoztak, továbbá túl sok volt a vgmk-kal kapcsolatos adminisztrációs munka is. Bonyolultnak bizonyult a különböző befizetési kötelezettsegek teljesítése, válamint a könyvelési eljárás. Sok esetben a gépeket túlhajtottak, a főmunkaidőben teljesítmény-visszatartás jelentkezett, összességében azonban elképzelhetetlen, hogy a jövőben az ilyen vagy hasonló jellegű munka teljesen megszűnjék a vállalatnál. A vállalati kollektíváknak ma még nincs kialakult álláspontja a jövőt illetően, mert nem ismerik eleggé a cégbíróság jövőbeni rendjét, illetve a bérszabályozás esetleges változásait sem. Dé'ép A sémaváltás kötelező ,A Délép mára sikeresen kijutott a csődhelyzetből. Egymilliárdos adósságot dolgozott le az új vezetés. Közben a vállalattal szembeni elvárások is ^okat szigorodtak. Szűkült idehaza az építőipar piaca, szigorodott az adórendszer, összezsugorodtak a hitelkeretek. A vállalat helyzetét úgy szilárdította meg, hogy közben működési mechanizmusát alapvetően nem alakította át. Jobb, keményebb érdekeltségi rendszert vezettek be, egyszerűsítették az irányítást. A régi működési séma eredményességében elérte a saját hatását. Mára szükségessé vált a Délép vállalkozó szervezetté való átalakítása. Ma még az építőipari nagyvállalatok többsége azon erőlködik, hogy a szűküld piacot alakítsa, formálja hozzá saját — esetleg kissé átformált — működési rendszeréhez. Ezek az erőfeszitések a meglevő kapacitások és a piaci igények között még teremthetnek pillanatnyi összhangot, de az újabb elmozdulások garantáltan bekövetkeznek, és jöhet megint az erőlködés. Célszerű inkább a vállalaton belül is piaci kapcsolatrendszert kiépíteni. Most több decentrum alakul ki a Délépen belül. Egyes részek tisztán piaci kapcsolatuk alapján ítéltetnek meg, állítanak ki saját eredményességükről bizonyítványt. De mérhetővé válnak egyes szolgáltatások is. - Például a ' bérszámfejtés eddig az irányítási költségek közé sorolta kiadasait. Az átszervezés után vállalatszerűén működik majd. és szabott áron nyújtja szolgáltatásait. Mondjuk, az építés-szerelés eldöntheti, hogy a Délép bérszámfejtő egységétől rendeli meg munkateljesítmények forintosítását, vagy külső vállalkozóhoz fordul. A Délép több alcentrum konglomerátumává alakul át. Ezeknek három fajtája lesz. Az „önálló" vállalatok, melyek tevékenységük növeléséhez, korszerűsítéséhez akár külső tőkét is bevonhatnak, a vállalaton belül, vállalkozásszerűen, mint egy kft.-ként működő egységek és az irányítás. Ez utóbbi funkciói a következők lesznek: vagyonkezelés és igazgatás, a pénzügyek intézése, a vállalat külföldi partnereivel szembeni képviselete, a személyzeti ügyek kézben tartása. Az átalakftás űj információs rendszert kivan. A korábbi hierarchikus rendszerben, amíg a piaci információk a termelőhelyig eljutottak, torzultak is Vegezetul négy kérdés Körtvélyessy Péter vezérigazgatóhoz: — Mikortól működik az új sémában a Délép? — Már 1990-re megteremtődnek az alapok, feláll az új számviteli rend. — Milyen létszámmal dolgozik majd az irányítás? — A program befejezése után egészen biztosan 100 fő alatt lesz ebben az egységben a létszám. — A mostani irányításból jó néhányan munka nélkül maradnak? — Közvetlenül senkit sem fenyeget az elbocsátás. A mostani elvont vállalatirányításból jó néhányan közelebb kerülnek a gyakorlathoz. A jó szakembereket hívják a majdani önálló vállalatrészek. Az új, nagyobb önállóságú egységekben nem kell a teljesítő dolgozóknak félniük a munkanélküliségtől Persze, más a helyzet a lemaradókkal. A kisebb egység már nehezebben vállalkozik az éltartasukra. — Alapit-e uj vegyes vállalatokat, részvénytarsasagokat, kft.-ket a Délép? — Konkrét, előkészített szerződésünk nincs, persze, tárgyalásaink vannak. Elképzelhető; hogy ha a szállításhoz vagy a gépészethez lesz külső jelentkező, akkor még belátható időn belül a vállalkozásra is sor kerül. Amelyik egység -jól, eredményesen végzi a munkáját. annak könnyebb külső tökét találnia. B. I.