Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-16 / 219. szám

n 79. évfolyam, 219. szám 1989. szeptember 16., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 5,30 forint Táborvifa A százforintos ügylet utóélete Sokan emlékeznek még arra a télen megkötött adás­vételi szerződésre, amelyben a KISZ megyei bizottsága el­adta a kezelésében levő újszegedi ifjúsági tábort saját felsőbb irányítójának, a KISZ Központi Bizottságának Nem srófolta magasra az árát: száz forintért cserélt gaz­dát a tábor. Nagy port kavart az ügy, sokan etikai tisztá­zatlanságot is emlegettek Lehet, hogy hamarosan új, fordulat következik az ese­ményekben. A városi tanács felkérésének eleget téve, Ró­zsa Edit képviselő interpellációra készül az Országgyűlés legközelebbi ülésszakán, az adásvétel tárgyában. „Fölmerült a törvénytelenség lehetősége" Rózsa Edit képviselőt ar­ról kérdeztem, hogyan ke­rült hozzá ez az ügy. . — A tanácsi testület ha­tározatban kért föl, hogy járjak közben a pénzügy­miniszternél. Erre azért van szükség, mert az ó jóváha­gyása szükséges az esetleges törvénytelenség bírói tisz­tázásához. Ezért az enge­délyért a tanács levélben fo­lyamodott Békési László pénzügyminiszterhez. Vá­laszként azonban Kunos Pé­ter pénzügyminisztériumi ál­lamtitkártól nem kapták meg a szükséges felhatal­mazást. — Milyen indokkal uta­sították el a bírósági tisz­tázás lehetőségét? — Az államtitkár arra hivatkozott, hogy a szerző­déskötés az akkor érvényes földtörvény alapján történt, és az azt vitató jogi ér­veket nem tartja megala­pozottnak. Arra is emlé­keztetett, hogy a Legfőbb — Milyen válaszra szá­mít? — Nem látom okát az elzárkózásnak. — Mi a személyes véle­ménye az ügyről? — Ezt a konfliktust az érintetteknek egymás kő­zött kellett volna megol­dani, erre mostanáig iga­zán volt idő. Saját, helyi dolgainkat nem az Orszáe­gyűlés bevonásával kell el­rendezni. Két ponton is ve­szélyesnek érzem ezt az ügyet. Jó lenne, ha az ér­dekeltek valóban az ifjú­ság érdekeit képviselnék, anhál is inkább, mert e szándékukat mindkét olda­lon többször . kinyilvánítot­ták. Nagy baj viszont, hogy a felek kölcsönösen bizal­matlanok egymással szem­ben, pedig — úgy tűnik — egyet akarnák. Ugyanakkor nagyon sajnálnám, ha akad­nának olyanok akik a kö­zelgő választásokra való te­kintettel politikai tőkét ko­vácsolnának az ügyből. Aki aláírta a szerződést Csányi Zoltán annak ide­jén megyei KISZ-titkárként „adta el" a tábort. Ma a KISZ egyik jogutódjának, a Szefisznek titkára. — Miért kellett jelképes összegért átadni a tábort a Központi Bizottságnak? — A rendezetlen tulaj­donjogi. viszonyok tisztázása miatt. A területet a tanács­tól kaptuk, ami ráépült, az részben a KISZ KB pén­zéből, részben a szegedi és környékbeli intézmények, vállalatok társadalmi mun­kájából készült el. Egyér­Úgyészség is folytatott vizs- telművé kellett tenni, kié a tábor, mert gazdaságilag önállóvá kell válnia a fenn­gálatot az ügyben, es jóvá­hagyta a szerződést. : — Mit tehet akkor a képviseld? — A városi tanács elmé­leti és gyakorlati szakem­berekből álló bizottságot kért fel az ügy felülvizs­gálatára. Az ő véleményük szerint fennáll az akkor ér­vényes jogszabályok téves értelmezésének, s ebből kö­vetkezően a törvénytelen­ségnek is a lehetősége. ÉD­pen ezért tartják szüksé­gesnek a korrekt, bírósági úton történő tisztázást. Eh­hez kérem Békési László hozzájárulását. maradáshoz. A puszta fenn­tartás — vagyis az állag­romlás elkerülése — éven­ként több millió forintot igényelt. Erre már nincs pénz. — Milyen jövőt szántak a tábornak? — Szakértői bizottság gon­dolkodik 'azon, hogyan le­het nyereségessé tenni a működést. Üdültetések, gyű­lések és másfajta rendez­vények céljaira adnánk bér­be, tehát tulajdonképpen üzleti vállalkozásként mű­ködne. — Es ki képviselné a fia­talok érdekeit? Hiszen a tábor elsősorban nekik épült! — Egy pillanatra sem té­vesztettük szem' elől ezt a szempontot: a fiatalok ked­vezményes szálláshoz jut­nának. A haszon nagy ré­sze egy alapítványba kerül­ne, amely fölött kuratóri­um gyakorolna felügyeletet. Az alapítvány hasznosítása is ifjúsági célú volna. — Kik lennének e gond­noki testület tagjai? — Bármely ifjúsági szer­vezet, amely kéri ezt a jo­got. Augusztusban a sajtó útján összehívtunk egy „if­júsági kerékasztalt"; éppen a megegyezés céljából So­kan eljöttek — az „alterna­tívok" kivételével, akik pe­dig korábban követelték jo­gaikat a táborhoz. — Mi a véleménye a ta­nács mostani kezdeménye­zéséről? — Mi nem kívánjuk sen­ki jogos tulajdonát. Félünk attól, hogy a tábor esetleg marakodás tárgyává lenne. És még inkább félünk,; hogy nem az ifjúság céljait szol­gálná Mert szerintünk . ez a legfontosabb, bárkinek a tulajdona is. M/t mond a jogász? A megyei bíróság polgári ügyszakos elnökhelyettese, Gaál Sándor a következőket mondta az ügyről: — A Polgári törvény­könyv szerint a társadalom "érdekébe ütköző szerződés érvénytelen! Az én véle­ményem az, hogy ez a szer­ződés nem volt jogszerű. — Hogyan lehetséges ez? Hiszen az akkor érvényes földtörvény alapján kötöt­ték! — Bár a jogszabályból ez csak közvetve derül ki, vé­leményem szerint az azo­nos szintű kezelők nem ad­hatják el egymásnak a tu­lajdonjogot. Itt pedig ez történt. Érdekes helyzet, mert a jogalkotói cél ér­telmezésén folyik a vita. Ebben az esetben éppen ezt az eredeti elgondolást ke­rülték meg. — Az Országgyűlés az­óta módosította is ezt a tör­vényt. — Mégpedig rögtön az eset után. Kizárták, annak lehetőségét, hogy társadal­mi szervezet kezelői jogát tulajdonjogba adja át; — Mit tehet még a bí­róság, hiszen a Legfelsőbb Ügyészség már jóváhagyta a szerződést? — Ez az állásfoglalás nem köti a bíróságot! Hangsú­lyozom: ez jogszabály-értel­mezési kérdés, és csak a magam véleményét mond­tam el, hiszen hozzánk még senki sem nyújtott be ke­resetét. Ilyen keresetet az ügyész vagy átruházott ha­táskörben a tanács nyújt­hat be. Ha mégis tárgyal­ni fogjuk, lehet, hogy az ügyet vezető bírónak más lesz a véleméhye! Nyilas Péter Az Országgyűlés küldöttségének amerikai programja Magyar parlamenti kül­döttség érkezett Szűrös Má­tyásnak, az Országgyűlés el­nökének vezetésével csütör­tökön az éjszakai órákban, helyi idő szerint délután, New Yorkba. A küldöttsé­get a repülőtéren Várko­nyi Péter washingtoni ma­gyar nagykövet, Bánlaki György New York-i főkon­zul, és Budai Iván, a ma­gyar ENSZ-képviselet he­lyettes vezetője üdvözölte. Szombaton a törvényho­zók amerikai magyar szer­vezetek vendégei New Jer­sey államban. Hétfőtől Wa­shingtonban tárgyalnak, az amerikai törvényhozás és a kormány képviselőivef. Á hirtelen jött intézkedés Citicorp a csekk Hétfőtől változások lesz­nek a magyarországi deviza­betétekben. Minden magyar állampolgár új jogcímeken is elhelyezhet betétként kon­vertibilis valutát. A külföl­diektől ajándékba kapott pénzről csak szóban kell nyi­latkozni: Az utazási számla megszűnik és ezután csak az egységes devizaszámla léte­zik. A betétesek kereskedel­mi kamatot kapnak letétbe helyezett valutájukért. A ka­matjövedelem mértéke függ a pénznemtől és a lekötött időtartamtól. Mostanában az angol font, a finn márka, a kanadai és az ausztrál dollár ígéri a legmagasabb kama­tot. Természetesen ez a mé­rőszám igazodik az adott or­szágban létező inflációhoz, pénzromláshoz. Azoknak a magyar valutatulajdonosok­nak, akik mondjuk NSZK­márkájukat svájci frankra akarják cserélni, átváltáskor jutalékot számít fel a bank. A betétek minimumhatára is a felére csökken szeptem­ber 18 után. Például ameri­kai dollárból legkevesebb 200-at, osztrák schillingből minimum 2500-at kell elhe­lyezni betétszámla nyitása­kor. Lényeges változások lesz­nek a külföldre utazó ma­gyarok turistakeretből törté­nő ellátásában is. Az álta­luk igényelt pénzmennyiség Mi mást is tehetett volna, csütörtökön éjjel három­negyed 11 korul Ambrus Béla, a mórahalmi takarék­szövetkezet elnöke bejelen­tette a szegedi rendőrkapi­tányságon: 30 ezer nyugat­német márkát akart vásá­rolni 1 millió 290 ezer fo­rintért (feketén). A valuta­ügyletben Pozsgainé Far­kas Cs. Andrea (Móraha­lom, Szeged u. 3.) segédke­zett neki. Csakhogy, amikor Ambrüs a rendörségen je­lentkezett, ahogy mondani szokták, se pénz, se posztó. A következők történtek. Az előzetes megbeszélés értelmében, 9 órakor a Széj­chenyi téri tejivó előtt ej­tették volna meg a pénzcse­r.ét. Meg is jelent ott Gibi­csár István fagylaltkészítő kisiparos (ideiglenes lakása: Balatonfüred, Arad u. 8.). Elvezette őket Tarjánba, a Posz Jenő, Bite Pál u. ke­reszteződésébe. • mondván, ennyi pénzt nem mert ma­gával hozni, a márkát ott­hon hagyta, várják meg Percek múltán vissza is tért A rablók megléptek az elnök milliójával Lövöldözés Tarjánban — 30 ezer márka helyett papír Lebuktak a valutázók • egy fekete diplomatatáská­val. Ambrus Béla átadta neki a sajátját — benne a millióval. A csérét követően természetesen meg . akarta számolni, megvan-e a már­ka. Am ahogy a táskát ki­nyitotta, Gibicsár egy gáz­spray-ve' c szemébe fújt, és gyorsan elszaladt Amb­rus pénzével. Aki üldözni kezdte, s a bizonnyal nem véletlenül nála levő önvé­delmi fegyverrel a levegőbe lőtt. (A golyó az ablakon keresztül becsapódott egy első emeleti, Bite utcai la­kásba. Már aludt a tulajdo­nos, egy idős asszony...) Gibicsár a lövés riasztó hangjára sem állt meg — saroknyira várták a társak. Hisz valójában aZ egész rablást előre kitervelték. A „forgatókönyv" szerint­járt a motorja az osztrák felségjelű, piros sZítiű Golf­nak, Gibicsár beugrott, az autó már indult is. Ambrus bejelentését kö­vetően. a kapitányság nagy erőkkel vonult az utcákra, a városból kivezető utakat azonnal lezárták. Bő fél őrá telhetett el, amikor a dó­rozsmai benzinkút közelé­be ért saját, civil autóval két járőr. Rögtön fölismer­ték a kútnál pirosló Golfot. Gibicsárék meg sem pró­báltak menekülni. Ott, hely­ben 1 millió 240 ezer forin­tot, gázpisztolyt, srayt, rek­lámzacskóba dugott balta­nyelet, feszítővasat, gumi­kesztyűt találtak a rend­őrök. (Tegnap, pénteken délelőtt a hiányzó 50 ezer nyomára is rábukkantak.) A Gibicsár által átadott tás­kában egyébként három kö­teg ÍO márkás nagyságú papírszelet volt, köztük csu­pán néhány bankjegy: dol­lár, schilling, még lej is. Csak a kötegek tetejére tet­tek 10 márkásokat. Az Ambrusnak szánt valuták belföldi forgalmi értéke mindössze . 3 ezer forintot ér. Az eddigi adatok szerint a valuta-adásvétel meg­szervezésében Vakuja Tün­de takarítónő (Szeged, Gyöngyvirág u. 16.), Mészá­ros József -portáis — azonos munkahelyen dolgoznák — (Szeged, Csongrádi sgt. 85.) és Pozsgainé vett részt. A városi rendőrkapitányság tájékoztatása szerint őrizet­be vétel mellett büntetőel­járás indult különösen nagy értékre elkövetett rablás alapos gyanúja miatt Gibi­csár, valamint a Golfot ve­zető, (ísztrák állampolgársá­gú Orczán Zsolt Attila, s a társak, Kohl Róbert (Sze­ged, Budapesti krt. 6/A) és Molnár József ellen, akinek Kukorica utcai lakásán már megtalálták a lefoglalt összegből hiányzó 50 ezret A fekete ügylet megszervc zésében részt vevők és' Ambrus Béla ellen különö­sen nagy értékre elkövetett devizagazdálkodás megsér­tése bűntettének alapos gyanúja miatt indult eljá­rás. Mint megtudtam, Mé­száros valószínűleg a köz­vetítő szerepét játszotta a tranzakcióban, s ha már benne volt, nyerni is akart: egy forinttal többet kért, márkánként 43-at mondott. A rablókról pedig föltéte­lezhető, hogy az ország kü­lönböző területein is elkö­vettek hasonló bűncselek­ményt. Arra pedig tárgyi bizonyítékok állnak rendel­kezésre, hogy Szegeden másfajta bűnügyekbe is ke­veredtek. M. E. 10 százalékát kapják csak készpénzben, 90 százalékát citicorp csekkben. Ez az ér­tékpapír gyakorlatilag Euró­pa minden bankjában valu­tára váltható át. Átváltási jutalékot a pénzintézetek nem számítanak fel. Bizton­ságosabbá teszi a valuta őr­zését, ezután nehezebb lesz visszaélni az útlevelekkel. Ha a csekk elveszik, tulajdo­nosa teljes értékű visszatérí­tésre számithat. Ezt külföl­dön a helyi bankoktól is igé­nyelheti. A citicorp csekk rl­letektelen beváltása szinte lehetetlen, ugyanis a valutát igénylő állampolgárnak a csekk átvételekor alá kell írnia, az értékpapírt és be­váltáskor az illetékes bank alkalmazottja előtt kell alá­írását megismételnie. Perjési József, az OTP Csongrád megyei igazgatója, tegnap elmondotta, hogy mi­vel az intézkedés hirtelen jött, a jövő hét első napjai­ban átmeneti zavarokra le­het számítani a valutaellá­tásban. például kevés a kis címletű citicorp csekk. A megyében Szegeden a Klau­zál téri valutafiókban, az Aradi téri fiókban és a róku­si fiókban, valamint Hódme­zővásárhelyen, Szentesen, Makón és Csongrádon lehet ily módon valutát váltani." Dolgoznak azon, hogy az ösz­szes valutával foglalkozó üz­letben átálljanak az új mód­szerre, ehhez azonban a szükséges dokumentumokat be kell szerezni. Ezután a külföldi mun­kából származó bér kedve­zőbben helyezhető el deviza­számlán, ugyanez a helyzet konvertibils valutában kifi­zetett honoráriumokkal, és szabadalmi díjakkal is. A devizaszámla mint bármely más betétszámla, örökölhető. A tulajdonosnak minden va­luta kivét és betét alkalmá­val nem kell a bankban meg­jelennie, ezek a jogai felha­talmazással a közvetlen ro­konaira is átruházhatók. Ilyen jogosítványt legfeljebb az első unokatestvér szerez-' het még. A BC-számla tulaj­donosoknak nem kell felke­resniük a bankot, betétjük automatikusan devizaszám­lára megy át, legfeljebb ha hosszabb lekötésre gondol­nak, — ami természetesen magasabb kamatot jelent — akkor érdemes már az első napokban sorba állniuk. Perjési József elmondotta azt is, hogy a Klauzál téri fiókjuk zsúfoltságának csök­kentésére banktechnológiai változásokat tervezrjek, erre azonban várhatóan csak majd „a csendes" november­ben kerülhet sor. B. I. ^ A

Next

/
Thumbnails
Contents