Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-15 / 218. szám

1989. szeptember 14., csütörtök 15 E AST-f eszti vá I Varázslat, tüntetés, nyüzsgés az utcán ­édeskés unalom a színpadon E fesztivál alatt a színház, a színjáték több alkalommal is kivonul „elefántcsonttor­nyából" a város utcáira és tereire, hogy ünnepet vará­zsoljon megkopott hétköz­napjainkba. Hétfő este egy mágussal találkozhattunk, aki gólyalábon érkezett kö­zénk, s hatalmassá vált, im­bolygó termetével, zenekí­sérettel vonult át a város központján. Varázslatának lényege, hogy a néző egy idő után képtelen másra figyel­ni, mint saját érzelmeire. Enzo Cozzi úgy ragadott magával bennünket, hogy észre sem vettük, milyen régóta követjük öt érdeklőd­ve, kíváncsian, játszva, fél­ve, felszabadult örömmel — ki-ki vérmérséklete szerint. Egy egész sereg vidám né­ző hömpölygött a nyomában ennek a maszkos-maszkarás tréfacsinálónak, aki még az üzletekbe, a kapualjakba is jókedvet, derűt vitt, és há­zuk ablakaihoz csalogatta a város polgárait. Perfor­mance-ai egyszeriek és meg­ismételhetetlenek nemcsak azért, mert a varázsló cse­lekvései, reakciói mindig az általa teremtett új tér-idő viszony függvényei, hanem olyan értelemben is, hogy közönsége is mindig más és más dimenziókban éli át azokat az érzelmeket, melyet a Filo rosso mágusa indukál benne. A vörös szál mely nemcsak a teret, hanem bennünket is átfont (emocio­nálisan), reméljük, még so­káig emlékezteti a kíváncsi nézőt a komédiázás gyönyö­rűségére. * Az Atarassia (a görög ata­raxia szóból származtatják nevüket, melynek jelentése: mentesség a szenvedélyektől, a kedély és a lélek rendíthe­tetlen nyugalma) olasz cso­port utcaszínháza is hatal­mas nézősereget vonzott a Klauzál térre. Produkciójuk lényege, hogy utat találjanak a napjainkban eluralkodó erőszak archeológiai feltárá­sához (előadásuk címe is; Az erőszak archeológiája), vagyis annak eredetéhez, mibenlétéhez és kiűzéséhez a világból. Negatív kapcso­lással, a militarizmusnak, az agressziónak a megjeleníté­sével fogalmazták meg a sza­badság és a szeretet iránti vágyukat, mely kívánság, őszinteségét a közönséggel való párbeszéd kezdeménye­zése is jelezte. Színházi „tün­tetésük" alapvető hibája az elnagyoltság volt, mind a mozdulatok kidolgozottságá­ban, mind az érzelmek meg­jelenítésében. * A „KlMBRl" színház két színésznője szavakkal, tánc­cal és zenével beszélte el egy nő álmatlan éjszakáinak tör­ténetét. Sabina zaklatott ál­mainak „vitapartnere" saját másik énje, aki provokálja őt: szembesíti a lányt ottha­gyott szeretőivel, AZ előadás tulajdonképpen e szerelmek történetének meséje, mely­nek végén Sabinának sike­rül megválnia másik énjétől, vagyis lelke „felszabadult" a kimondott emlékektől. A fájdalmas, csodás, de mégis félelmetes emlékezés egyes elemei -az ibseni és strind­bergi drámák világára emlé­keztettek. Az előadás hangu­lata helyenként megragadó volt. A produkció legértéke­sebb részei a szerelmi tör­ténetek színes, tarka tánc­betétjei és egy-két fantázia­dús, látványban szemet gyö­nyörködtető megoldások vol­tak (például az esernyőből egyre nagyobb tömegben hulló „hó"). Az intenzív, hangulatos pillanatok kötő­szövetét azonban több édes­kés, fülledt jelenet adja, me­lyek színházi idejét meg­nyújtják és kissé unalmassá is teszik az öncélú csendek és a pusztán formai megol­dások (például a zöld lepel suhogta tása). Nagy Márta m Uj tanszékek a JATE-n (3.) // B"-szak lett a régészet A MAI ESEMÉNYEK A KŐVETKEZŐK: 9 óra, ifjúsági hotel: Tréningek. 11 óra, aula: Viták, értékelések. 18 óra, aula• Seleccion Natural (SP). 18 óra, Klauzál tér: Atarassia (I). 20.15 óra, auditórium maximum: Gundula Wei­manns Group (DDR). 21 óra, Bálint Sándor Művelődési Ház: Ewan Moar (GB). 21 óra, TAK: „Theater on the Bordér" (PL); Ca­ligula. 23 óra, Bartók: „Theatre of Young Spectators" (SU). 23 óra. Bartók, pince: Magda Banach (ARG/PL): Ikarus zuhanása. 23 óra, TAK, zene: Kispál és a Borz (H), Clan (H), Aragon (YU). Már kapható a Dátum A Dátum című szabadel­vű napilap csütörtöktől már az országos lapok sorába tartozik. A részvénytársasá­gi alapon, idén tavasz óta megjelenő újságot mosta­náig a dél-dunántúli me­gyékben és Budapesten ter­jesztették. A kiadó és a szerkesztőség Szekszárdon van. Az új felállás sze­rint a szekszárdi szerkesz­tőséggel párhuzamosan a fővárosban segédszerkesztő­ség dolgozik, és az. eddigi­nél több megyében lesz tu­dósítója a Dátumnak. Vál­tozott a lap külseje is: ki­sebb formátumú, de 16 ol­dalas, így a terjedelem egy­harmaddal növekedett, ami lehetővé teszi, hogy több híranyagot és irodalmi igé­nyű írásokat is közöljön. Prágai tanár űr elment... Dr. Prágai Gézp. egyete­mi docens, az orvostudo­mány kandidátusa 66 éves korában hunyt el. Tragikus hirtelenséggel, alkotóerejé­nek teljében ragadta el a halál. Éppen most zajlik az a tudományos kongresszus, amelyre három héttel ez­előtt még buzgón készülő­dött, immár soha el nem hangzó legújabb előadásá­val. Korábban fogtechnikusi­mesterként kereste kenye­rét. önerejéből, áldozat­kész feleségével együtt vállalt, hihetetlen munka­bírást igénylő erőfeszítés­sel, három szép gyermekü­ket nevelve szerezte meg orvosi diplomáját. 1960­ban. Harminchét éves volt akkor. Tizenhárom évvel később kezdhette meg or­vosi munkásságát, mint a vele egykorúak. Ez renge­teg idő, de kiemelkedő te­hetségével, óriási lelkese­désével, akaraterejével nemcsak, hogy legyűrte hátrányát, hanem olyan magasra ívelő pályát futott be, ami csak keveseknek sikerül. 1963-ban lett a mai Szent-Györgyi Albert Or­vostudományi Egyetem Fo­gászati és Szájsebészeti Klinikájának oktatója. 1971-ben adjunktussá, 1984­ben docenssé nevezték ki. Utóbbit megelőző évben szerezte meg a kandidátusi tudományos fokozatot. Munkássága meghatáro­zó részévé vált az ebben az időszakban kialakult szege­di fogorvosi iskolának. Él­mény volt vele dolgozni, nála tanulni. Megérdemel­ten lett a „SZOTE Kiváló Nevelője", a művelődési miniszteri „Kiváló Mun­káért" kitüntetés tulajdo­nosa. Életpályája még koránt­sem érte el az elképzelt csúcsot. Szárnyaló gondola­tait azonban kioltotta a halál, értékes tervei, félbe­szakadt munkái már tor­zók maradnak. Szemléletét, tanítását, mozdulatait fog­orvosok generációi őrzik, és fogják továbbadni utódaik­nak. Dr. Mari Albert Á Samsung és a Szelka Az országban egyedüli­ként, dél-koreai gyártmá­nyú. japán képcsöves Sam­sung színes televízió fo* rintért árusítását kezdi meg rövidesen a Szelka Szege­den, a Károlyi utcai szer­vizében. A készülékek kép­átmérője 51 centiméter, 30 csatorna automatikus ál­lomáskereséssel előre prog­ramozható. Az extra szol­gáltatás: a kábeltuner, a távszabályzó és audio­video ki- és bemenet. A vállalat már felkészült az esetleges garanciás javítá­sokra, és a folyamatos al­katrész-utánpótlásra. A Samsung televízió ára az idehaza kapható színes ké­szülékek átlagára alatt lesz. A Szelka kereskedelmi te­vékenysége további bővíté­sét is tervezi. Most éppen a kazettát vásárló videó­tulajdonosok számára készít elő meglepetést. Eddig, hr. p. JATE-hall­gatók közül valaki p. régé­szet tudományába kívánt bepillantani, megtehette ugyan, de ezt a szakot csak harmadiknak vehette föl valamely más választott szakpár mellé. Diplomájába pedig ezt írták be: speciá­lis régészeti képzésben ré­.v.esült. Ennek a bejegyzés­nek is volt szakmai súlya. Az ország valamelyik mú­zeumában régészként ezzel a „képesítéssel" elhelyez­kedhetett. Hiszen a szak­mában tudják: r. Szegeden végzett hallgatók eddig is igényes gyakorlati képzés­ben részesültek. A Móra Ferenc Múzeum igazgatója, Trogmayer Ottó (55 éves) 1968-tól ez idáig vezette az ókortörténeti tanszék kebe­lében működő régészeti tan­széki csoportot. Nemrég a Szegedre látogató Glatz Ferenc művelődési minisz­tertől személyesen vehette át a tanszékvezetői megbí­zatást. Vagyis: önálló tan­széket kapott ez a tudo­mány is a szegedi egyetem bölcsészkarán. Helyzete különleges, ugyanis működtetője nem kizárólag az egyetem. Mi­után húsz évig a múzeum szolgáltatott szakmai hátte­ret a gyakorlati képzéshez, ezután a régészeti tanszék fenntartásában is részt vesz majd ez az intézmény. Pon­tosabban a megyei tanács — mint a múzeum fel­ügyeleti szerve — köt a kö­zeljövőben szerződést az egyetemmel, s vállal ezután fenntartói kötelezettséget. Trogmayer Ottó és Fodor István (a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója) mel­lett szegedi és Csongrád megyei régészek oktatják a hallgatókat. Az őskorban a tanszékvezető és Horváth Ferenc, a szarmaták és hu­nok történetében Vörös Gabriella, r. népvándorlá­sok korának tárgykultúrá­jában Kürti Béla és Lőrin­czy Gábor járatos a helyi szakemberek közül. A hall­gatók az általuk vezetett múzeumi ásatásokon tanul­hatják meg a régév.et gya­korlatát, az érdekes lelet­feltáró módszereket. Kará­csonyra elkészül a múze­um épületében az a szemi­náriumi helyiség, melyben az elméleti oktatás folyik majd. A felújítási munkád­latok miatt zárva tartó mú­zeumi könyvtár is helyére kerül lassan, így az egye­tem ókortörténeti biblioté­kája mellett ez is rendel­kezésre áll majd a régész­hallgatóknak. A régészet „B" szakká lépéti elő, ami az: jelenti, választható második szak lett. A tanszékvezető be­szélgetésünk során többször is hangsúlyozta, ennél a tudománynál a • nyelvtudás nélkülözhetetlen. Ezért ajánlja minden ide jelent­kező hallgatónak, hogy ha lehet, valamely idegen nyelvvel párosítsa a régé­szetet. A színvonalas kép­zés másik elengedhetetlen kritériuma a kötelező szak­mai terepgyakorlat. Az utóbbin részt venni, azt hi­szem, nem esik nehezére egyetlen hallgatónak sem. Hiszen, ahogy az e tudo­mány iránt érdeklődőket ismerem, java részükről ál­talában elmondható, hogy megszállottak. Olyanok, akik fagytól fagyig képesek ásni, hogy a felszínre ho­zott tárgyakból minél több titkot kiolvassanak az em­beriség kultúrájára és tör­ténelmére vonatkozóan. Pacsika Emília Cikkünk visszhangja ff Az istenek eledele fi Miközben e cikket írom, tüsszögök. és erősen íogy a papír zsebkendő! Igen. en­gem is elkapott az úgyneve­zett „vadkenderjárvány", azaz a parlagfű pollenje okozta allergia! Munkatár­saim kajánul mosolyognak, és olyasmiket mondanak: „Lám, a hóhért akasztják!", vagy „Bosszút állnak az is­tenek!" Az előbbi közmon­dásnak az a magyarázata, hogy az elmúlt időszakban a parlagfúelleni küzdelem egyik apostolának neveztem ki magam (sajnos, kevés a követőm!), míg az utóbbi megjegyzés arra vonatkozik, hogy a parlagfű latin neve, Ambrosia, azt jelenti ma­gyarul: „Az istenek elede­le." Ebből egyrészt arra le­het következtetni, hogy az istenek nem voltak pollen­allergiásak. másrészt arra, hogy a zöldség-gyümölcs el­látás ugyanolyan rossz volt az isteni időkben is, mint napjainkban hazánkban, és szegények ráfanyalodtak er­re a haszontalan növényre. Augusztus közepén írt cik­kem óta sokan megállítanak az utcán, telefonálnák, je­lezvén, hogy a parlagfű pol­linózisa sok embernek okoz problémát, és az ezzel kap­csolatos ismeretek igen hiá­nyosak. A hibás elnevezés is zavart okoz: „Ha a "par­lagfű nem a vadkender, ak­kor van-e egyáltalán vad­kender. és hogyan külön­böztethető meg a termesz­tett kendertói és a parlag­A Tisza Volánnál Környezetvédelmi ellenőrzések A szeptemberi környezet- tesen, Csongrádon reggel 7 védelmi hónapban a Tisza órától 14 óráig ingyenes Volán valamennyi üzem-^füstmérést, valamint fékha­egysége járműparkjának tásmérést végeznek dízel­füstmérését végzi, s ebben üzemű személy és teher­részt vesz a Csongrád Me- gépkocsikon, autóbuszokon, gyei Közlekedési Felügye- A vállalat kisteleki üzem­let is. Az ellenőrzés kitér- egységében csak füstmérés jed a veszélyes hulladékok lesz. A nyílt napon javí­kezelésére, tárolására és tási ügyelet is lesz, a gép­elszállítására. Szeptember járművek javítását térítés 16-án a vállalat valameny- ellenében végzik a vállalat nyi üzemegységében nyílt dolgozói. A gépkocsivezetők napot tartanak, melynek ke- számára forgalombiztonsági retében Szegeden, Makón, és környezetvédelmi ver­Hódmezővásárhelyen, Szen- senyt rendeznek. parlagfű fűtől?" — szól az első kér­dés. A kender (Cannabis sati­va L.) közép-ázsiai eredetű, ősidők óta termesztett rost­növény. Jelenleg Európában termesztik a legnagyobb mennyiségben, termeszthe­töségi körzete nagyjából megegyezik a szőlőével! A termesztett kender magas termetű (60-400 centiméter), levelei ujjasan összetettek, nagyok, terméskéje jellegze­tesen szürkésbarna („ken­dermagos tyúk"). Van egy alfaja, amely széltében el­terjedt gyomnövény, ez a vadkender (ami nem azonos a parlagfűvel). A termesz­tettnél jóval alacsonyabb (40-150 centiméter), erősen elágazó szárú, levelei ugyan­olyan állásúak, de kisebbek, terméskéi sötétbarnák, raj­zolatosak, szintén kisebbek, éréskor erősen peregnek. Mindkét kender virágpor­szeme csak gyengén aller­gén, ellentétben a helytele­nül vadkendernek nevezett, amerikai eredetű ós csak az utóbbi évtizedekben elter jedt gyom. a parlagfű szinte népbetegséget okozó virág­p>oriával! (A vadkender és a oarlagfű levelei közti kü­lönbség jól látható a mellé­kelt rajzon.) A beszélgetések során ki­derült, hogy sokan eddig csak megfázásra gyanakod­tak. és ennek megfelelően „kezelték" magukat (remé­lem, ezután felkeresik az orvost); mások annyira szen­vednek ettől az allergiától, hegy a gyógyszerek ellenére fulladnak, alig alszanak éj­szakánként! Az északi or­szágok lakói ilyen esetekben veszik ki szabadságukat, és utaznak el például egy ten­kender geri hajóútra (ahol a levegő tisztább), vagy olyan terü­letre, amelyik kevésbé fer­tőzött a pollinózist okozó növényektől. Vajon hová utazhat a ma­gyar kispénzű honpolgár ilyen esetben? Csakis saját honának valamelyik zugá­ba! A Balaton és a Dél-Du­nántúl környéke az ország parlagfűvel legfertőzöttebb területei közé tartozik. Leg­tisztább az Északi-Középx­hegység (Bükk. aggteleki karszt, Zemplén), valamint a Közép>-Tiszántúl vidéke, az elterjedési térképiek tanúsá­ga szerint. Az elutazás hasz­nosságát magam is megerő­sítem: augusztus végén Prá­gában voltam egy hétig, ahol már a második napion megszűnt a „náthám", ami hazaérkezésem után vissza­tért! Sajnos, a parlagi fú virágzása 8-10 hétig is el­tart, és kinek van ennyi nap szabadsága, illetve pién­ze nyaralásra?! Az „elmene­küléses" megoldás helyett, léhát csak a gyom csúcsvi­rágzásának 2-3 hetes idő­tartamára szorítkozhat (ez az időpont a piollencsapda segítségével a jövőben már előre jelezhető!). Leghatásosabb védekezés­nek tehát a parlagfű kiirtá­sa tűnik! Itt tapasztalom az érdel?lódők részéről a legkisebb aktivitást! Ügy ér­zem, az utóbbi évtizedekben a környezetünkkel szemben, gazda helyett. kívülálló szemlélődőkké, a betli el­vesztését is vállaló, merész játékosból kibicekké neve­lődtünk. Ezen kellene vál­toztatnunk! Még egy olyan kis ügy kapcsán is. mint a parlagfűirtás! Juhász Miklós

Next

/
Thumbnails
Contents