Délmagyarország, 1989. szeptember (79. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-15 / 218. szám

79. évfolyam, 218. szám 1989. szeptember 15., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Botránykeltés a Magyar Hírlapban? Aligha tévedünk: a városi tanács végrehajtó, bizottsá­gának tegnapi • üléséről S2óló tudósításunkat aján­latos a végén kezdeni. Már­mint a napirendeken kivül elhangzottakkal, hiszen ol­vasóinkat nyilván az érdek­li legjobban, mint véleke­dett a testület a Magyar Hírlap szerdai és tegnapi számában közölt, kétrészes cikkről. (Akiknek nem volt alkalmuk olvasni: Lengyel András György a lakáshi­vatal tevékenységéről egy ad ihoc-bizottság által készí­tett jelentésből kiindulva ír­ta meg cikkét, több közéle­ti, vezető beosztású szegedit téve meg főszereplőnek.) A városi tanács végrehajtó bizottságának üléséről jelentjük Nyilvánvaló csúsztatások' » A végrehajtó bizottság véleményt mondó tagjai megfogalmazták: jó volna tudni, kinek áll érdekében már lezárt vizsgálatokat is­mételten feszegetve megza­varni a szegedi tanács vég­re helyére rázódott munka­menetét, botrányt keltve megbolygatni a kedélyeket. Volt, aki szenzációéhségre, volt, aki belülről indított, újabb „ügy-csináló" ambí­ciókra gyanakodott. Elhang­zott az „etikátlanság" kife­jezés is, minthogy a tanács felkérésére készült, de a ta­nács által még meg nem vi­tatott jelentés részletei ke­rültek nyilvánosságra, nyilvánvaló „csúsztatások­lkai" — ahogy az egyik vb­tag fogalmazott. Ez utóbbi­akra is tekintettel a végre­hajtó bizottság kész átte­ikinteni — a jövő hét szer­dáján — az újságcikkben leírtakat, s állásfoglalását — a szükséges jogi lépé­sekre teendő javaslataival együtt — a legközelebbi ülésen tárja a tanácstagok elé. (Tudomásunk szerint október 19-én.) Közterületfoglalás: díjemelés várható Tizenöt éves az a szegedi tanácsrendelet, mely a köz­területfoglalást szabályoz­za az engedélyezés módjá­tól a díjfizetés mikéntjéig. Elgondolható: a másfél év­tizede megállapított díjté­telek igencsak alkalmatla­nok arra, hogy kellő erejük legyen az engedélytől eltérő közterülethasználat vissza­fogására. Szükség van tehát a rendelet módosítására — állapította meg tegnap a végrehajtó bizottság —, s nem csupán az ilyetén be­vételek növelésére, hanem az engedélyezési eljárás egyszerűsítésére, az ellenőr­zések gyakoribbbá tételére is. A vb-tagok érdeklődése nyomán egyébként kiderült, hogy nem ds annyira az ál­lampolgári, mint inkább a kivitelezői fegyelmezetlen­ségek miatt kell gyakrán pótlólag, utólag emelni a díjakat, illetve bírsággal ki­kényszeríteni a megrongált, beszennyezett közterület helyreállítását. Sokakat visszariaszt persze az enge­dély szabályos megkérésétől az a tény, hogy ez idősze­rint az ügyfélszolgálati iro­da, az építési hatóság, a vá­rosgondnokság és a közterü­letfelügyelet is eszükbe jut­hat, mint lehetséges enge­délyező. Egyértelműbb sza­bályozás a tanácsrendelet megújításától várható. Lakások, házak, telkek A már hagyományosan, minden vb-ülésen megvita­tott lakástámogatási és -kiutalási előr terjesztések után a testület újabb 15 sze­gedi, IKV-kezelésben lévő lakóépület eladásához járult hozzá. Egyetértett ügyintéző osztálya és vállalata veze­tőinek abbéli véleményével, hogy az elidegenítési folya­matban azokat a házakat (kérelmeket) sorolják elő­rébb, melyekben tóbb bérlő kíván lakása tulajdonosa lenni, de fel is hívta egyúttal a figyelmet arra, hogy sok esetben indokolatlanul hosz­szúra sikeredik a kérelem beadása és az „átírás" közti idő. Tudósításunk e fejezeté­nek alcímében telkeket is szerepeltetünk, noha a fő­építész kérésére a marostöi városrész II. ütemének ház­helyrendezési előterjeszté­sét levették a napirendről. Olvasóinkat azonban érde­kelheti, miért... Nos, a múlt kedden érintettek, ér­dekeltek részvételével „vi­haros" fórumot rendeztek, s azon a városrész lakói he­vesen tiltakoztak a terve­zett beépítési mód ellen. Ér­veikre, s az abból eredező dilemmákra még visszaté­rünk lapunkban, annál is inkább, mert egy újabb me­netben vizsgálják meg a szakemberek, hogy lehetne a marostöi, a vállalkozói és a Városrendezői érdekeket közelíteni. P. K. Jugoszláv küldöttség Szegeden Tegnap hivatalos látoga­tásra érkezett Szegedre Ivi­ca Racan, a Jugoszláv Kom munista Szövetség Elnöksé­gének (horvát nemzetiségű) tagja, aki s,z elméleti-ideo­lógiai és a nemzetiségi ügyek egyik szakértője az elnökségben. Megérkezése után városunk nevezetessé­geivel ismerkedett; hivata­los programja pedig a mai nap folyamán a követke­zőképpen alakul: Délelótt megbeszélést folytat Vas­tagh Pállal, az MSZMP Politikai Intéző Bizottsága tagjával, valamint Szokai Imrével, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesé­vel. A találkozón részt vesz Rudolf Sava, Jugoszlávia budapesti, és Györké Sán­dor, hazánk belgrádi nagy­követe. A délután folyamán Ivica Racan eszmecserét folytat a Tiszatáj szerkesz­tőségének vezetőivel, meg­ismerkedik e neves kultu­rális folyóirat munkájával. A Minisztertanács tegnapi ülésén Beviza és adórendszer A Minisztertanács csütörtöki ülésén áttekintette a la­kosságot érintő, szeptember 18-án életbe lépő devizális in­tézkedések részleteit. A kormány előterjesztést hallgatott meg a politikai át­menet törvénykezési feladatairól. A Minisztertanács áttekintette az általános forgalmi­adó és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvé­nyeik tervezett módosítását, továbbá a vállalkozási adó­rendszer korszerűsítését A kormányszóvivői tájékoztatót a 2. oldalon ismer­tetjük. Parlamenti delegáció utazott az Egyesült Államokba Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének ve­zetésével, az Egyesült Álla­mok képviselőháza elnöké­nek meghívására parla­menti küldöttség utazott csütörtökön az USA-ba. A küldöttség tagjai: Márton János, a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, Kürti László református püspök, Nagyiványi András, a Vil­lanyszerelő Ipari Vállalat vezérigazgatója és Mary György, az Országgyűlés el­nöki titkárságának vezető­je. A küldöttsége; ?. ter­vek szerint fogadja majd George Bush elnök, Thomas S. Foley, a képvi­selőház elnöke és Pérez de Cuellar, a<z ENSZ főtitkára. A látogatás során a kül­döttség találkozik a magyar emigráció vezető személyi­ségeivel, valamint az ame­rikai üzleti élet kiemelke­dő képviselőivel. (MTI) Gyújtópontban az ember „Aki könnyen lépdel, az messzire jut". Ezt az ősi kí­nai mondást választotta jel­mondatául a menedzserkép­zéssel foglalkozó SKR Stúdi­um az őszi kurzus szegedi nyitó előadásán tegnap, csü­törtökön délután a Deák Fe­renc Gimnáziumban. Péter Gábor főiskolai docenssel, a SiKeR-filozófia Vámrendszám, rendszámvám Ismerősöm vadonatúj és termé­szetesen nyugati autócsodáját bá­muljuk, s közben a vásárlás, vá­moltatás viszontagságairól szóló be­számolóját hallgatjuk. Azt meséli éppen, hogy a kocsijáról a határon kötelezően leszerelt kinti rendszá­mot a vámeljárás után visszakérte, kiküldte oda, ahol kapta, s kapott vissza száz márkát, a rendszám árát. Csodálkozom kellőképp, hisz találkoztak már néhány boldog autótulajdonossal, akik hasonlóképp Nyugatról hozták csodagépüket, de a rendszám ilyetén visszakéréiséről nem tudtak. Némi vizsgálódás után az is kide­rült számomra, azért nem tudták, mert nem mondták nekik. A hatá­ron ugyanis automatikusan leszere­lik a kint kapott vámrendszámot, beküldik a vámáruraktárba, a tu­lajnak pedig egy útvonalengedélyt adnak, azzal menjen hazáig, s in­tézze a papír ügyeket. Fölhívtam az. egyik legforgalmasabb határátkelőt. Azt mondták, örülnek, ha győzik a rengeteg munkát nemhogy még „információs irodát" is nyissanak, különben is. az utasok pontosan tudják, mi az eljárás, mit kell csi­nálniuk, ha netán nem, majd lakó­helyükön a vámhivatalban úgyis kioktatják őket. Persze, nem titko­lóznak ők. ha valaki kérdezi: hol kaphatja vissza a rendszámot, meg­mondják — tették hozzá. Ez az. ha valaki kérdezi — mon­dogattam később többször magam­ban. Ugyanis a szegedi vámhivatal­ban is azzal traktált a parancsnok helyettese: ha kérdezik, válaszol­nak. Azt is elmesélte, néha előfor­dul, hogy ők veszik le a rendszá­mot, mégpedig, ha a határon ezt valami okból nem tették, ha itt je­lenti be egy külföldi, elajándékozza az autóját, s ha román menekültek „honosítják" gépkocsijukat. Azt is megtudtam,, három okból hasznos a rendszám levétele: nehezebb sza­bálytalanul eladni, forgalmazni az autót, az ellenőrzés dolgát is meg­könnyíti, mivel hogy feltűnő, és megakadályozzák a rendszámtáblá­val való visszaélést is. Ez utóbbi persze kétes -indoknak tűnt annak tudatában, hogy a tábla visszakér­hető. Am ezzel visszaugrottunk az ere­deti kérdéshez: honnan tudható meg, hogy a tábla visszakérhető. A szegedi vámparancsnok-helyettes hangoztatta, hogy nem ők szerelik le a rendszámot, tehát semmi kö­zük a további útjához. A határon dolgozó vámszervek, vagy a vám­áruraktár az „illetékes". Mintha bi­zony teljesen elkülönült szervezet­ről lenne szó. Azt is mondta a he^ lyettes. foglalkozhatnék "fontosabb dolgokkal is a vámolást illetően. Igaza van. Mert az is egy káprá­zatos dolog, ahogy az autók korát megállapítják. Nem az autó első forgalomba helyezésének időpontja a mérvadó, hanem az alvázszám. Hogy ez alapján az átlaghalandó semmit nem tud megállapítani? Hogy előfordulhat, 3 évesként ho­zott autóját itthon ötévesnek érté­kelik, s ez jelenthet akár százezres nagyságrendű különbséget is a kifi­zetendő vámnál? „Megnyugtatás­ként" csak annyit: van még effaj­ta botorság a magyar bürokráciá­ban, bőven. Hallottam már amúgy olyan úriemberről, aki megnézte vadonatúj Ladájának alvázszámát, s a vámosok által alkalmazott kulcs alapján megállapította: egyéves ko­csit vett új áron. Beperelte hát a Merkúrt, j. Nem irigylem a pert tárgyaló bíróságot. ők tehetnek majd „igazságot" két, ki tudjá, mi­lyen megfontolásból hozott, egy­másnak ellentmondó szabály szorí­tásában. Apropó, bíróság. A tanúk meg­hallgatása előtt szokás kijelenteni: az is hamis tanúzásnak számít, ha valaki elhallgat valamit. Távolról sem akarok párhuzamot vonni, de az is elhallgatás, hogy nem mond­ják meg az autót behozó emberek­nek: rendszámukat visszakaphatják (hogy ne legyen egyszerű: a nem­zeti bank engedélye ellenében), s ezért a kinti hatóság pénzt ad. Ha ezt szegedi beszélgetőpartneren' kétkedve is fogadta... A kérdéses pénz pedig egy Svájcból behozott autó esetében több ezer forintnyi valuta is lehet. E valuta ellenérté­ke most ezerszám fekszik a vám­áruraktárban. Senki ne gondolja, ebből a vámosok csinálnak pénzt. Nem is tudnának — ellentétben a tulajjal. Akinek nem szólnak. Nem érdekük. A rendszámokat viszont egy év elteltével megsemmisítik ... Balogh Tamás stúdium vezetőjével az elő­adást megelőzően beszélget­tünk: — Hogyan kerültek sze­gedre? — Már az elmúlt fél év­ben is tartottunk kurzust Szegeden, az SZKV-klubban, igaz akkor kisebb hírverés­sel. Budapest után ez volt az első vidéki kirándulásunk. Idén már szinte minden na­gyobb városban kezdünk ... — Hallhatnánk valamit az elméleti háttérről? — Ez a húszas évek ame­rikai iskolájához nyúlik vissza, amelyet Dale Canegie neve fémjelez. A szervezet oldaláról közelített mana­gement helyett az emberköz­pontút tartja kívánatosnak. 1948-ban itthon be is zúzták az összes könyvét. Követke­ző megjelenéséig több mint negyven évet kellett várni. A közelmúltban adták ki új könyvét a „Siker kalauzá"-t. — Módszerük? • — Hetente fél napos talál­kozó kis csoportokban, a tré­ningmódszerhez hasonlóan. Azt valljuk, hogy az elvek tisztázása után mindenki sa­ját környezetében szerezzen tapasztalatokat. Ne előadást hallgassanak meg, ne kinyi­latkozásokból tudják meg a tennivalókat. T— Ez nem is olyan új el­gondolás. — Én úgy mondanám, po­rosz iskola helyett amerikai iskola. Az egyetlen megol­dást ismerő, definíciókkal dolgozó porosz iskolát a kreatív, több megoldás közül választási lehetőséget kínáló amerikai iskolának kell felváltani a jövőben — A tárgyalás- és elő­adástechnikával kezdődik a kurzus... — Mindenképpen a kom­munikációra helyezzük a fő hangsúlyt. Aki ezt megfele­lően elsajátítja, könnyen sze­rez barátokat, partnereket, magán- és üzleti életben egyaránt. Meg tudja nyerni az embereket saját gondo­latainak, el tudja adni tudá­sát, ötleteit. Innen már csak egy lépés a siker. — Milyen összetételű a hallgatóság? — Senkitől sem kérdezzük meg, hol szerezte a diplomá­ját, illetve van-e neki egyál­talán. Módszerünk eleve ku­darcra lenne ítélve, ha az első találkozáskor mindenki­nek felállva kellene közölni a foglalkozását, beosztását. Ez menet közben lassan úgyis kiderül, s így a kisebb­ségi érzés görcse nélkül in­dulhat bárki. Katonatiszt, igazgató, bérelszámoló, ide­genvezető is összejön egy­egy csoportba. — Ha jól értem ez egyfaj­ta személyiségfejlesztő mód­szer. Segít megtalálni a szunnyadó képességeket .. — Valamiféle humán re­formra gondolunk, ez lenne az előfeltétele az oly sokat hangoztatott gazdasági és politikai reformoknak is. Az amerikai vezetési szemlélet közelíthet a vállalat, a mun­kaadó oldaláról, ami néha kegyetlen, de legalább ered­ményes. Nálunk az érdekelt­ség megfoghatatlansága mi­^att ez a kategória kezelhetet­len. A keretek állandóan változnak, az emberek vi­szont maradnak. Mi őket vesszük célba, hiszen az SKR filozófiája: minden történés gyújtópontjában az ember áll Kovács András &

Next

/
Thumbnails
Contents