Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-10 / 187. szám

79. évfolyam, 187. szám 1989. augusztus 10., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Hungarohemp Magyar Kenderipari Tröszt Jogutód sem lesz Fegyverforgatásés polgári szolgálat Sajtótájékoztató a Honvédelmi Minisztériumban A hat tagvállalatot egye­sítő tröszt a tavalyi mér­legében 8, azaz nyolcmillió gyengülő magyar forintban számlált nyereséget tudott összesepregetni. Ebben a bű­vészmutatványban a kulcs­trükk a leányszállásuk no­vemberi értékesítése volt. Az eladási ár 25 rruilió fo­rint. Már 1988 utolsó heteiben a volt vezérigazgató (ko­rábban szegedi gazdaságpo­litikai titkár), Berta István cserbenhagyta a vállalatot. Jóval a hatvanon innen, korengedménnyel nyugdíjba vonult. Azóta mindössze annyi kapcsolata van cé­gével, hogy tán aggódva fi­gyeli a néhány hete indult APEH-vizsgálatot. Ha az 1980-os eredményt — visz­szamenőleg — néhány tíz­millióval korrigálni kell, ak­kor az ezért a „teljesítmé­nyért" felvett vezetői pré­miuma is túlzott volt. Így elképzelhető, hogy öregségi járandóságát esetleg csök­kenteni kell. Utódlására pályázatot ír­tak ki. Sokáig válogatott a bizottság, de nem tudta dű­lőre vinni a dolgot. Végül július 19-től az űj ipari vezetéssel folytatott tárgya­lások hozták meg ezt a ra­dikális döntést. Végnapjáig a Hungarohempet megbí­zott vezérigazgatóként Spon­jier Jenő irányítja. Vele vettük sorra a most már végleg önállóvá váló hat vállalat gazdálkodási kondícióit, várható jövő­jét. Az Újszegedi Szövőgyár (helyzetére külön anyagban hamarosan részletesen visz­szatérünk) és a Kendergyár az elmúlt 20 évben olyan beruházásokat végzett el. Már a megalakulás előkészítése idején sokan szívták a fogukat, és érvellek ellene. Mi az, hogy „korlátozott jogkörű tröszt"? Életképes lehet-e egy fából vaskarika módszerrel szervezett gazdasági egy­ség? Három év nyúglődés után végre döntés is szüle­tett: 1989. december 31-én jogutód nélkül megszűnik a Hcmp. L'z a gazdasági tinglitangli az adófizető ál­lampolgárok tízmillió forintjaiba került. A tröszti központban kezdetben több mint kétszázan töltötték munkaidejüket, ma 113-an tartják még itt munka­könyvüket. Talán már le sem kell írni: jó részüknek esélye sem volt a hatékony, hasznos munkavégzésre, igaz, a munkanélküliek számát sem szaporították a városban. Üjabb nagylélegzetű sajtó­tájékoztatóra voltak hivata­losak a magyar tömegtájé­koztatás munkatársai szer­dán a Honvédelmi Miniszté­riumba. Az ország minden szegletéből összesereglett új­ságírók elsőként az augusz­tusi leszerelések és bevonu­lások gyorsmérlegéről hall­gatták meg Kovács iLajos ezredes, szervezési és moz­gósítási csoportfőnök-helyet­les tájékoztatóját. Kovács Lajos felmondta: a hónap közepéig leszerelő 32 ezer 460 sorkatonától augusz­tus 29-én és 30-án 31800 frissen bevonuló fiatal — köztük 940 előfelvételis egyetemista — veszi át a fegyvert a Magyar Néphad­seregben. Az augusztusi be­vonulás alkalmával most el­ső ízben élhetnek torvény­adta jogukkal azok a fiata­lok, akik lelkiismereti okok­tól vezéreltetve a polgári szolgálatot választják a fegy­verforgatás helyett. Eddig 195-en jelentkeztek polgári szolgálatra. Ezeknek a fia­taloknak a behívását felfüg­gesztették. Kérvényük elbí­rálása várhatóan október­ben kezdődik meg, igy behí­vásuk a polgári szolgálat le­töltésére csak jövőre válik esedékessé. A polgári szolgá­lattal szemben a hadsereg kötelékében immár bevett intézménnyé vált a fegyver nélküli katonai szolgálat. Erre a szolgálati fajtára most 58 sorköteles jelentette be igényét. A bevonulások­kal kapcsolatos újdonság, hogy a honvédelmi törvény módosítása nyomán — né­hány kivételtől eltekintve — a felsőfokú oktatási intéz­ményekbe felvett hallgatók (Folytatás a 2. oldalon.) amelyek nyomán talán mindhárom relációban ver­senyképes termékeket tud produkálni még évekig. A nagylaki gyárnak is kialakultak már önálló pia­ci kapcsolatai. A bútorlapjai keresettek, még tán szűk is ennél a terméknél a ka­pacitása. Kenderzsinegjeire is talál vevőt. Az idén vár­hatóan 10 milliós nyeresé­get produkál. Ennyi pénzből technológiai váltásra nem gondolhat. Ahol a kender­zsinegek készülnek, ott bi­zony még a múlt században is nehéznek nevezték volna a munkakörülményeket. Mi pedig lassan elhagyjuk a 20. századot. Szóval, Nagylak­ra ráférne egy-két erősítő injekció. Eperjesen a tradicionális zsákgyártáshoz nemrégiben társult a tollfeldolgozás. Ez utóbbi lényegesen jövedel­mezőbb a régi termékeknél. Eddig csak osztályozták, vá­logatták a tollat. Hamarosan megoldják a mosását is. Ké­sőbbre a feldolgozás be­indítását is tervezik. Ez utóbbihoz az idegen tőke elengedhetetlen. Bíznak ben­ne, hogy ideszokik egy ha­zai vagy külföldi pénzes partner. A kornádi gyárnak nem elegendő a belföldi piac. Olaszországban valószínű­leg kötözői és zsinegjei, a jelenleginél jobb minőség­ben, fehérítve vevőt talál­hatnak. Az osztályos ugrás­hoz azonban a műszaki fej­lesztés elengedhetetlen. Még­pedig kb. százmilliós ősz­szeget kellene befektetni. Egy olasz tőkés csoport ér­deklődik. A legutóbb jó hír­ként vették, hogy egy eset­leges részvénytársaságban az ellenőrző pakett (a felénél magasabb részesedés) akár az övéké is lehet. Ha visz­szatérnek az olaszok, akkor 6-8 ezer tonna termékre lesz piac. S tán kötelet is gyár­tanak majd. A pécsi vállalat 17 milliós veszteséggel zárta az első félévet. Sorsa bizonytalan. A dunaföldvári telepen ezen a (Folytatás a 3. oldalon.) Életkörülmények - mérlegen Tegnapi lapunkhan a kö­zelmúltban elkészült KSH jelentésből a termelő ágak eredményei között tallóz­tunk, ma az életkörülmenyek számszerű adatait vesszük nagyító alá. Változatosan alakult a kü­lönböző ágazatok foglalkoz­tatási helyzete. Legnagyobb mértékű létszámfogyás az építőiparban, a szövetkezeti közös gazdaságokban és a közlekedésben volt az elmúlt fél évben. A kereskedelem hosszú ideje stabil létszáma nem tükrözi az ágazat egyes részterületeinek forgalom­csökkenésével összefüggő ne­hézségeit. Erőteljesen bővült a me­gyei munkaerő-közvetítő irodák ügyfélforgalma. Ez nem a munkaerő-mobilitás pozitiv változása, hanem egyfajta kényszer, hiszen a jelentkezőknek minden ko­rábbinál magasabb hányada, mintegy 57 százaléka mun­kaviszony nélküli. Az ügy­Dörömbölés nyitott (?) ajtókon... Volt egyszer egy nemzedék. A Fényes Szellők nemzedéke. Nagy tervvel, nagy szándékokkal indul­tak. Hogy holnapra megforgatják az egé6z világot. Nem ök tehetnek ró­la, hogy így sikerült... Aztán Jótt egy másik, a Nagy Generáció. A helyüket keresők, a lázadók, a társadalom kulcspozíciói­ba hangos zenélessel bevonulni ukarók. Aztán — önmagukkal is meghasonulva — bevonultak Cseh­szlovákiába ... És ugrottak a kulcs­pozíciók ... Most pedig itt van, nevében is hivatalosan deklarálva önmagát, az Üj Nemzedék. Politikában felké­szültebb. illúziókban é9 anyagiak­ban szegényebb. De talán tiszta er­kölcsre, belső értékekre fogéko­nyabb Eddig csak gyűjtögettek. Él­ményeket. őrizgették magukat, vár­tak a sorukra. Arra a pillanatra, amikor majd az Előző Generáció „nagy öregjével" — Bereményivel — „valami Tett kell". Mert — Hamlet értené meg őket igazán — „készen kell rá lenni". A cselekvésre. Ment már talán lehet. Mert eddig nem lehetett... ök, a mai harminc körüliek, az ötvenes évek közepétől a 'hat­vanas évek közepéig születtek, egy „puha" diktatúra engedelmes­séghez szoktatott alig-felnőttjei, most itt vannak. És dörömbölnek. Várják, hogy kinyíljanak az ajtók. Mert ők már nem akarnak elkésni. Mint előttük mindenki. mindig, mindenről.. . ök mar máshogy sze­retnének élni. Tóbb szabadságban, több tudással, több pénzből. És ke­vesebb gügyögésre kényszerítve... (a hazugságról meg nem is beszél­ve). Amit eddig lehetett megtettek. Olvastak. Utaztak (ahová enged­ték . ..) Ismerkedtek. És vágyakoz­tak! Színházak után kutattuk. Ugyanaz a vágy hajtotta őket Ka­posvárra. vagy a Katonába, ami már a régi görögöket is az Akro­poliszra: az igazságkeresés és a megtisztulás belső vágya. Hogy a „bús esdeklök lombjaival lombos" Kaposvár-Thébában, Oidi­pusz palotájában, önmaguk titkait kifürkészve legyőzzék az ismeretlen félelmet, hogy a Katonában Cse­hov nővéreinek pusztulását látva, saját, tehetetlenségüket is elsirat­hassák végérvényesen. Feszültségeiket oldotta az alko­hol, a tánc, vagy a mámor (egyese­két közülük a gyógyszer...). És maradt a remény, hogy — mint a Katona költőiségében elragadó Víz­keresztjének Violája és Orsinója. Oliviaja és Sebastianja — talán a szerelemben még egymásra talál­hatnak ... Mert a szerelem — az valami egészen más. Nem familiá­ris és nem átpolitizálható. Szemé­lyes — csak a miénk... És oly ritka vendég! Aztán megfakult az esküvői kép. megszülettek a gyerekek, elhaltak a szülők... És magára maradt az Üj Nemzedek . . De segítségül jött a Történelem, meg az Idő; egyszercsak itt lett 1988. S a nemzedék legjobbjai nem a lehetőséggel — egymással talál­ták magákat szemben. A korábbi közös, sorsszoritó bilincsek lepattan­tak, a régi emlékek széttöredeztek, s a régi egység is — egyetlen év alatt! — messze, tovatűnt.). S a nemzedéken belül mind mások ők. s mind annyira mást akarnak! De ert/ kis onszágot, mint a miénk, nem szedhetnek szét. Hiszen olyan törékeny, olyan űj, olyan gyönge még (később, ha majd erősebb lesz, akkor meg már azért). Meg kell hogy férjenek egymással. Hiszen holnaptól talán valóban egy nem­zet lesznek Ök. „Nem mintha bármit felejteni le­hetne" — ahogy Nádas Péter írja az Emlékiratok könyvében, de bol­dog kényszerből, hogy egymástól különbözve is együtt lehetnek. Aligha van más lehetőség. Mert a szabadsag ma nagy, és nekünk soha nem volt ennyire má­morító. De a szabadság mámora igazán csak józanul élvezhető. Hogy el ne veszítsük a fejünket. S hogy a társadalom arcába vágott merész kihívás ne legyen másokat fenyegető! Se önpusztító. Volt már ilyenre példa elég. Legutóbb nem is olyan rég... Balzac Rarstignacja mintha mézet ízlelne, ejtette ki száján ezt a né­hány csodálatos szót: „Most miraj­tunk a sor!" Aztán elment vacsorázni Nucin­gen bárónéhoz. Mátyás T. István A KSH jelenti félforgalom bővülésének oka részben a pályakezdők, rész­ben a Romániából áttelepül­tek számának növekedése. Július végén már több mint 500 nyilvántartott munka­nélküli volt a megyében. Március óta közel megduplá­zódott, jelenleg mar száz fő felett van a munkanélküli­segélyben részesülők száma. A lakosság fő foglalkozás­ból származó jövedelme el­sősorban a gyorsuló infláció­val kapcsolatban növekedett erőteljesen, s így 21 száza­lékkal magasabb az egy év­vel korábbinál. A vártnál in­tenzivebb jövedelembővülés mellett is mérséklődött a megtakarítási készség, az OTP betétállománya fél év alatt 200 millió forinttal csökkent. A havi átlagkere­setek alakulása egyre inkább tükrözi a liberalizált kere­setszabályozás differenciáló hatosát. A kiskereskedelmi forga­lom,a 16,9 százalékos árszín­vonal-emelkedés mellett, ér­tékben 21,2 százalékkal nö­vekedett. Ez a bővülés egy­részt a jugoszláv bevásárló­turizmus hatására megnöve­kedett élelmiszer-forgalom­nak, másrészt a vegyes ipar­cikkek javuló ellátásának, il­letve az előlegfizetés nél­küli hitelakcióknak köszön­hető. A vendéglátás forgalma a magas szolgáltatási árak miatt tovább csökkent, s nem élénkült a konfekcio­nált cikkek áruházi kereske­delme sem. A bevásárlótu­rizmus hatására átmenetileg hiánycikk volt Szegeden a cukor, az étolaj, a vaj, a hús­áruk és a sajtfélék egy része, a zsúfoltság miatt nehezeb­bé váltak a bevásárlás kö­rülményei. A ruházati ke­reskedelem áruválasztéka romlott, a magas konfekció­árak miatt a kereslet erősen csökkent, illetve a méteráruk felé tolódott. A lakásépítés első félévi eredményei kedvezően ala­kultak. Június végéig össze­sen 700 új lakást vettek használatba, másfélszeresét az egy évvel korábbinak. Az állami erőből épült lakások aránya 14 százalék, A ma­gánlakás-építésre már a la­kásfinanszírozási rendszer változásának híre is jelentős hatással volt. A kedvezőtle­nebb hitelfeltételek januári bevezetése elótt, a lakásépí­tési szándék előrehozatalá­val, sokan fogtak új építke­zésbe. Ennek is köszönhető, hogy az első félévben ma­gánerőből 600 lakás készült el, 40 százalékkal több, mint az elmúlt év hasonló idősza­kúban. Az egészségügyön belül az ál talán ou körzeti orvosi háló­zatban jelenleg Makón és Nagylakon, gyermekgyó­gyász körzetben Csanádpalo­tán van betöltetlen állás. A'z új 410 ágyás klinikai tömb­ben elsőként az ideg-elme­osztály költözik be, s előre­láthatólag az év folyamán már betegeket fogadnak a kórtermek is. A megye középiskoláiban az 19.89/90-es tanévben min­den eddiginél magasabb lesz a tanulólétszám, az első év­folyamra 570-nel többen iratkoztak be, összesen mint­egy 1400-al tanulnak majd többen a középiskolákban. A tavalyi évhez képest növeke­dett az érdeklődés a szak­munkásképzési célú szakkö­zépiskolák iránt. A tanulók elhelyezése megoldható, de nagyfokú zsúfoltságra kell számítani. A szükséges férőhelyeket űj középiskola hiányában csak a meglévő iskolaépületek bő­vítésével, belső átalakítások­kal és átszervezésekkel tud­ják biztosítani. Átmeneti megoldásként általános isko­lai épületeket, valamint kol­légiumi helyiségeket is igénybe vesznek oktatási cé­lokra. Több középiskolában bő­vül a képzési profil, AZ idei tanévben először indul kül­kereskedelmi levelezői, elektronikai, gépjárműszer­vezői szak. Az óvónőképzőt pedig nagyrészt felváltja a pedagógiai szak. Az új tan­évben megszűnik az orosz nyelv oktatásának kötelező jellege. A változás a nyelv­oktatasban a következő tan­évben számottevő módosu­lást még nem okoz, mivel csak az altalanos iskolák harmadik és negyedik osztá­lyaiban, valamint a középis­kolák első évfolyamán lehet az orosz helyett más idegen nyelv oktatását elkezdeni. Itt ifi azzal a feltétellel, hogy rendelkeznek megfelelő sza­kos pedagógussal, és az orosztanár foglalkoztatását is megoldják, ősszel 8 millió forintos költséggel megkez­dődik 225 orosz szakos peda­gógus átképzése angol, né­met. illetve francia szakra K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents