Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-05 / 183. szám

79. évfolyam, 183. szám 19S9. augusztus 5., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 5,30 forint Kiemelkedő sportesemények Szegeden Van miért szurkolni a gróf Széchenyi István evezőspályán. Prokop Margit ma a döntőbe jutásért száll hajóba, az V. ifjúsági evezős világbajnokságon. Sipos István felvételein a belga kettőst láthatják, és a súlyemelő országos bajnokság két szegedi bronzérmesét tisztelhetjük. A súlyemelő országos bajnokság az Etelka-sori csarnokban zajlik. (Az ifjúsági evezős világbajnokságról és a súlyemelők viadaláról a 10. oldalon, tudósításokban számolunk be.) Alma exportra A tervek szerint augusztus 16-án megkezdődik a mezőgazdaság egyik legnagyobb mennyiségben külföldre jutó termékének, a téli almának az exportálása — jelentették be pénteken Nyíregyházán, a SzabolcsSzatmár megyei szállítási bizottság ülésén, ahol az őszi fuvarozási csúcsidőszakra készülésről tárgyaltak. Az almára az idén is a Szovjetunió a legnagyobb vevő, a szerződések szerint december végéig 266 ezer tonnát vesz meg. A vasúti szállítás az idén korábban indulhat. II tét: lesz-e képviselő? Két héttel ezelőtt a szavazópolgárok érdektelensége, pontosabban több mint ötven százalékuk távolmaradása miatt — eredménytelenül zárult a választás az l-es számú szegedi országgyűlési képviselői kerületben. Ma, szombaton'reggel hat órától este hatig megismétlik a szavazást Algyő, Tápé, Baktó, Petőfitelep és Felsőváros 31 szavazókörében. Több mint 22 ezer, választásra jogosult állampolgár. kapott névre szóló értesítést és felkérést: három jelölt egyikére adhatja le a voksát. Döbozy Levente a hazafias népfront jelöltje, Miklós Károly az MSZMP-é, Raffay Ernő pedig a Magyar Demokrata Fórumé. Hogy ki lesz közülük az ót városrész képviselője a Parlamentben, az a következőktől függ: a választásra jogosultak legalább ötven százalékának el kell mennie az — egyéb-, ként magával viendő — értesítőn megjelölt szavazókörbe. Ezúttal — pótválasztásról lévén szó — a jelöltség elnyeréséhez már nem szükséges az érvényes szavazatok ötven százaléka plusz egy voks, hanem egyszerű szavazattöbség kell csupán. Ha az ötven százaléké* arány mégsem lenne meg, az l-es számú országgyűlési választókerület képviselőjének helye a Parlamentben az általános választásokig üresen marad. A választási elnökség ma este hat után azonnal megkezdi a szavafátok. . ö.ssfeszámlálását — az eredményről hétfői lapunkban számolunk be. A műtét sikerült, csak a beteg halt meg Tegnap, pénteken délelőtt zárómegbeszéléssel ért véget a 410 ágyas klinika ötnapos próbaüzemelése. A SZOTE rektora bejelentette: a próbaüzem tapasztalatai alapján a létesítményt az egyetem nem tartja üzembe helyezhetőnek, és így rendeltetésszerűen működtethetőnek. A fővállalkozó Medinvest képviselője a próbaüzemet sikeresnek tekintette. Közel .kétórás vita utan kompromisszum ugyan született, de új és használható klinika még mindig nem. A próbaüzém sikertelenségét Szilárd János, az égyétem rektora a következőkkél indokolta; A betegek fogadását, valamint az épület üzembe helyezését a következő hibák, hiányosságok KÉTÓRÁS VITA UTAN KOMPROMISSZUM — A SZÓTE NEMET. A MEDINVEST IGENT MONDOTT akadályozzák: 1. A klímaberendezés több helyen nem biztosítja a szükséges hőmérsékletet. 2. A sterilizáló és műtők között üzemelő felvonók hatósági átadása nem volt sikeres. 3. Az épületben magas a zajszint (különösen a klímaszekrények zajosak). 4. A vízgépészeti berendezések üzembe helyezésének hiánya, a medence szigetelésének hibája, a nem megfelelő víznyomás. 5- A cseppfolyós oxigénellátás megoldatlansága. 6- A műtő sterilitása biztonságának tisztázatlansága. 7. A hatósági engedélyek hiánya. Ezekhez csatlakozik nagyszámú egyéb — 12 gépelt oldalon ' ismertetett — hiba, melyeknek kijavítása hónapok óta húzódik, s melyeknek a többségét a próbaüzem ideje alatt sem sikerült megjavítani, illetve üzembe helyezni. A leghevesebb indulatokat a klímaberendezés körüli vita váltotta ki. Az orvosegyetemiek kifogásaira a fővállalkozó azt válaszolta: a szabvány szerint készültek, mi több, a szabványban előírtnál a gépek paraméterei lényegesen jobbak. A SZOTE állítja, hőség van a műtőfolyosón, A fővállalkozó válasza értelmében ez a hely nem klimatizált, a tervekben sem így szerepel. A Computer-Tomograph termében is hőség van, mivel a betegek számára itt kialakított vetkőzöfülke elzárja a hütőcsövek egy részének bevezotő nyílását. A Medinvest a felelősséget azzal hárította el, hogy az épület már régen állt, amikor a SZOTE ezt a fülkét terveztette, A Medinvestnek ehhez a „létesítményhez" nincs köze. A SZOTE erre úgy replikázik, hogy lévén a Medinvest feladata a klinika építészeti kialakítása, így ezért a hibáért is őt terhéli a felelősség. Végül a SZÖTE a kérdés eldöntéséhez szakértők bevonását javasoljad A fentiekben ismertetett hibalistán pontról póntra végighaladva, csaknem mindegyiknél ugyanígy zajlott le a felelősség ide-oda(Folytatás a 2. oldalon.) Megértő módban Soha nem felejtem el öreg igazgatónk arcát, ahogy fölénk horgadva állt az iskola poros udvarán, és szomorú szemmel nézte, hogyan püföljük egymást Bakacsl Gyuszival, összegabalyodva, a kisgyerekek kíméletlen óvatlanságával. Megrettenve vettük észre a ránk vetődő árnyat, a fölénk magasodó felnőttet. Ebből még igazgatói is lehet, suhant át elménken, s gondolatban már lapoztuk is, az oldalakat kőtáblákként, egymásra helyezve, a beírásoktól súlyos ellenőrzőnket. Ede bácsi hallgatott, jóságos arcának mély barázdáiban sötét bánat gyűlt. Percek múltak el úgy, hogy szótlanul nézte rossz tanítványait, mi meg szűk mozdulatokkal poroltuk ruhánkat, tapasztgattuk vissza" tenyerünkkel, esetiénül a leszakadt köpenyzsebet. — Csókoljátok meg egymást! — mondta végül száraz hangon. Ez a mondat oly váratlanul ért minket, mint mikor az erdő végtelen csöndjében egy elöregedett ág tompán puffanva lezuhan a mélybe. Jóval később, amikor már magam is a tanári pálya felé tettem néhány bizonytalan lépést, értettem meg öreg igazgatónk cselekedetének mozgatóját, igazi lényegét, ó természetesen elítélte azt, amit tettunk. Haragudott is ránk, de szeretett minket, kis embereket. A bűnt és a bűnöst külön választotta. Ez a mozzanat épp olyan fölbecsülhetetlen értékű, mint egy csódálatos szépségű műemlék. A különbség csak az, hogy ebben élni kellene, abban pedig gyönyörködni. Mondom, élni kellene ebben a módban. A megértő módban, amelyben kifejeződik, hogy emberek vagyunk, hibákat, és búr' nőket • követünk el, talán., még szándékosan is rosszat akarunk, de énünk jobbik fele hol elfojtva, hol pedig hangosan tiltakozik ez ellen. • • " *' : Sohasem voltam híve a moralizálásnak. Ügy látom ugyanis, hogy aki moralizál, nem akarja birtokába venni, majd rfiegváltoztatm az eseményt, a jelenséget, hanem belebújik abba, s végül belevész. A mi pofozkodásunkra a moralizáló válasz egyegy nagy füles, vagy az igazgatói megrovás lett volna.- Igazgatónk mondata viszont eltérített az erőszak útjáról, a rossz gyakorlattól, s ezt nem azzal érte el, hógy megrökönyödést váltott ki belölünk, hanem azzal, hogy felszólított a szeretetre'. Azért mondom el mindezt, mert szeretném részletesen indokolni, hogy miért fontos — sőt, egyenesen korparancs — ma, a roppant magas alapzajban mozdulni kívánó Magyarországon, megértő módban beszélnünk egymással. Sokféle beszéd- és életmódot élettek velünk. Ha csak a legutóbbi 45 eszténdőt gondoljuk végig, éltünk a szabadság, a terror- nélküli jólét óhajában, majd a harsány kijelentő módban;' a hatalomban gondolkodók rossz arcú tótemoszlopokat faragták politikai ellenfeleik vonásaiból, és körbetáncolva azokat, bőgtékdonogták az ítéleteket. Amiket aztán végrehajtottak. És nemsokára parancsoló módban élt itt a nép, kétféle, s külön-külön is kettészakadt lélekkel: végrehajtókra és parancs-" megtagadókra oszlott nemcsak az ország, hanem a fél kontinens. Az ige- és létmódok rövid, kéthetes szabad áramlását követte aztán az újabb parancsoló és a rafinált, megengedő mód, melyben alku tárgya volt minden kimondott és leírt mondat. A parancsolás felszólítássá szelídült, cserében. a kétütemű .motorok gázaival a pacal gőze vegyült: áldozati füst .az egyenes beszéd országnyi oltárán. . És ma újra kijelentünk. ítélő módban élünk, mintha "minden, ami itt történt; .beszélgetés, jóízű nevetés, nagy futás az efd'őbeh, gyernieknemzés, mind-mind megbocsáthatatlan leniie. Mintha már nem Iehétne áz ítélkezés eme zájhullámaiban eg'ys2éf csöndet vezéíiyelni, hogy hallható legyen a megértő mód • halk szava. Egyetlen példát mondok: Barcs Sándorét. Tudom, hogy névérték puszta fölemlegetése ma sokakban • haragot kelt Erről nekem az jut eszembe, hogy a nyolcvanas évek közepére' már nem is volt érdemes beszélgetni, különösen nem értelmiségiekkel, mert mindent eluralt a cselekvés készségét' is tompító életérzés, amit jó barátom így határozott meg: differenciálatlan szkepszis. Nos, mára ez fordultát — a történelmileg meglazított magyar nyereg miatt — a differenciálatlan haragba. Ami lelkileg érthető, de az igényes politikai gondolkozás centijével mérve elfogadhatatlanul alacsony. Barcs Sándort, a Rajk-per egyik népi ülnökét, több mint fél éve bírálták meg nyilvánosan 40 esztendővel ezelőtti szerepléséért. Fölszólították arra is, mondjon le képviselői mandátumáról, mert annak a tettének politikai következményeit kizárólag így vonhatja le. Hét hónapja senki nem kérdezte meg tőle, sem hivatalos szerv, sem a.sajtó képviseletében, hógy ö niit gondol. Senki nem kutatta föl, hogy Barcs Sándor publicisztikai írásaiban — a Nagyváradi Napló, az Újság, a Népszava vagy a'Szabadság hasábjain — milyen gondolatrendszer mellett érvélt. Nem akadt .' ember, aki megkérdézte volna a2 MTI-ben, az újságírószövetségben, á labdarúgó-szövetségben, az Iiiterparlamentáris Unió magyar csoportjánál, vagy az UEFÁ-nál, tehát mindazokon a helyeken, ahol első számú vezető volt, hogy milyennek ismerték meg. Nem ' mondom, hogy Barcs Sándornak mindennek ellenére maradnia kell a politikai életben. De azt fölvethető kérdésnek tartom,, hogy annak az embernek, aki nemzetközi tekintélynek örvend, Korom Mihállyal és Apró Antallal együtt kell-e eltűnnie a porondról? Nem kellene megvizsgálni, hogy ki mit tett? Ném lenne erkölcsös fölkeresni az idős urat — mielőtt le vén hülyéznénk —, hogy beszélje ki magát? Nem lenne hasznosabb igyekezni affelé, hogy megértsük tetteinek indítékait? Nem volna kimondottan célszerű — és egyszerre emberi — megkérdezni az egykori népi ülnöktől, hogy miért vállalta el, és mit érzett, amikor elolvasta a hírt az ítélet végrehajtásáról? Mert amit tett, azt itt tette. Amit írt, itt olvasták. Amire kényszerftették. olyasfélére mást is kényszerítettek itt. Amit elvállalt, hasonlót más is elvállalt ezen a tájon. Amitől szenved, hazánkban más is kínlódik. Amit itt meggyón, más is bűnbánattal vall be. Amit egész életéből .levon, azt itt,, velünk együtt ellenkezésünkre vagy egyetértésünkre vonja le. Kárunkra válna, ha megértetnénk magunkat? Dlusztus Imre