Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-31 / 205. szám

1989. augusztus 31., csütörtök 5 Az utolsó zárt ülés Életképes tanyák—„alulértékelten 99 Ritkán, de előfordult, hogy megkérték a sajtó meghívott munkatársait a népi ellenőrzési bizottságok ülésein: a napirenden levő témák közül ezt vagy azt ne ismertessék (még — már — soha) az újság hasábjain. Hasonló kérést ezentúl nyilván nem fogalmaznak meg az üléselnökök, hiszen a KNEB változtatott az ügyrenden — a nebülések mostantól nyilvánosak lesznek. A szavazásra is jogosult neb-tagok melleti tehát nem asupán a tanácskozási jogú meghívottak (a népfront, az ügyészség, a tanácsok és a „felsőbb" neb-szervezel képviselői), hanem részvételi jogú vendégek is jelen lehetnek az üléseken. A megtárgyalandó témák írásos anyagát a bizottsági irodákban, egy héttel az ülés előtt, el lehet olvasni. A Csongrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság, mely minden hónap utolsó szerdáján, 9 órától ülésezik, tegnap tartotta utolsó „zárt" tanácskozását. A téma pedig, melyhez Kecse-Nagy László vizsgálatvezető és csoportja készített elemzést: Milyen szociális és infrastrukturális tényezők befolyásolják ez idő szerint a tanyán élők helyzetét. A neb-vizsgálat címéből nem. következne, de a munkabizottság mégis úgy vélte: a Csongrád megyei tanyavilág kialakulásával, a tanyakérdés megítélésbeli változásával is foglalkoznia kell. A negyvenes évek végének minden tanyát traktorral eltapostató településpolitikájával éppúgy, mint annak az 1975-ös ÉVMrentíeletnek a sajátos csongrádi „mellőzésével". mely lehetőséget adott (volna) tartósan fennmaradó tanyás területek kijelölésére, s így a fejlesztési korlátozások feloldására. S mert más megyékhez képest Csongrád jó egy évtizedet késett a — tanya tiltás és tanyatűrés utáni — tanyatámogatással, máig nincs „tanyapolitikai" koncepciója megyénknek . .. Készülőben van — hallottuk a megyei tanács elnökhelyettesétől, Szabó G. Lászlótól tegnap —, s ahhoz e neb-vizsgálat hasznos elemekkel járul hozzá. Alapos feltárómunkát végeztek ugyanis a népi ellenörök — 250 tanyát személyesen is felkeresve. (Noha szerepüket nem szabad lebecsülni, ne az úgynevezett hobbitanyákra gondoljon az olvasó a következőkben, hanem a megélhetés életteréül szolgáló, úgynevezett „termelő" tanyákra.) A főként mezőgazdasági árutermelésben számottevő szerepű tanyai lakosság számának csökkenése az utóbbi években gyakorlatilag leállt — most körülbelül 4044 ezer ember él Csongrád megyében tanyán. (Pontos adattal a népesség-nyilvántartás nem, csák a földhivatal szolgál: 21 ezer 618 ingatlant tartanak nyilván.) Üjkeletű tendencia, hogy megindultak a visszaköltözők, főként a városkörnyéki — röszkei, domaszéki, dorozsmai — telekárak emelkedéséből következtethetően. e folyamat tartósnak ígérkezik. Ami az életkörülményeket illeti: a változás lényegesen lassúbb, mint a tanyai termelés., gazdálkodás szerkezetváltozási üteme. Sok az adminisztratív — például építési — korlátozás, és elmaradott az infrastruktúra. Ma is csak 70-80 százaléka villamosított a tanyáknak, vezetékes vize százból háromnak van. A közlekedés és hírközlés fejletlenségéből következően, a külterületen élő idősek és betegek szociális ess egészségügyi „ellátóira", a gondozói hálózatra nagy terhek hárulnak, de rrég mindig ezen a területen sikerült a legtöbb eredményt fölmutatni. Mert ha például a kereskedelmiszolgáltatói hálózatot vizsgáljuk. az összevetésben az utóbbiak maradnak alul. . . S akkor a művelődés (nem létező) bázisairól szemérmesen hallgattunk is! A kisgazdaságokban dolgozóknak nincsi érdekképviseletük. az „agrárolló" egyre nagyobbra nyílik — s így a még oly életképes tanyás területek lakói is létbizonytalanságnak néznek elébe — állapították meg a második leginkább „tanyás" megye népi ellenőrei, s elfogadott javaslataikkal azt szorgalmazzák: a tanyai értékteremtő tevékenységet ezentúl ne lehessen mesterségesen, adminisztratív eszközökkel alulértékelni. P. K. A Magyar Szemorvos Társaság vándorgyűlése Közelebb hozni a világszínvonalat A magyar orvostudományi társaságok közül az egyik legrégebbi — az 1905-ben alakult — szemorvosi társaság vándorgyűlése kezdődik ma, csütörtökön Szegeden, a SZOTE Dóm téri oktatási épületében. A kétévenként megrendezésre kerülő vándorgyűlés házigazdája ez évben a SZOTE szemészeti klinikája, amelynek igazgató professzora, Süveges Ildikó tájékoztatta a sajtó képviselőit a rangos, nemzetközi részvétellel zajló tudományos rendezvényről. A nagy múltú társaság idei tanácskozására mintegy 400 résztvevőt hívtak meg. A négynapos vándorgyűlésen összesen 158 előadás hangzik el, ebből 33-at — az előadások 20 százalékát — tart neves külföldi szakember. E szokatlanul nagy létszámú külhoni előadógárda meghívásának oka, hogy azt a színvonalat — amelyet más országok szakmai nagyságai képviselnek — közelebb hozzák a magyar szemészorvosokhoz. Főként azokhoz a fiatal szemészekhez, akik tanulni és tudni vágynak, de anyagi körülményeik okán nem juthatnak el a mai szemorvoslás világszínvonalat produkáló, határainkon túli intézményeibe. A szemészszakma külföldi nagyjainak meghívására ösztönző másik ok pedig: a Magyar Szemorvos Társaságot megismertetni a világgal, szakmai utaktól elzárt tagjai számára lehetővé tenni a nemzetközi kapcsolatteremtést. A vándorgyűlés fő témája — a szemészet korszerű diagnosztikus és terápiás eljárásai — gyakorlatilag felöleli a szemészet valamenynyi területét. Kiemelt helyen szerepel az a három téma, amely a szegedi szemészeti klinikának is profiljához tartozik. Nevezetesen: a gyerekszemészet, a hámlásos zöldhályog gyógyítása, valamint a vitreoretinális betegségek kezelése. Ez utóbbi a szem belsejét kitöltő kocsonyás anyag, az üvegtest operációját jelenti. Addig, amíg 20 évvel ezelőtt a szemészek nem mertek hozzányúlni az üvegtesthez, ma már — a hatvanas évek végén szerkesztett komputerizált nvkromüszer segítségével — az ideghártya betegségeit belülről, az üvegtest felöl műthetik. A vándorgyűlésen a szemészetnek két olyan területe is szerepel, amelyet Magyarországon — a korábbi műszerhiány miatt — csak az utóbbi néhány években művelhetnek orvosaink. Ilyen a szemészeti ultrahang diagnózis és az elktrofiziológiás vizsgálat. Az előbbi a szem belsejében zajló folyamatok — gyulladások, egyéb betegségek — kimutatására alkalmas, az utóbbi vizsgálómódszer segítségével pedig az orvos felvilágosítást kaphat az ideghártya, a látóideg sejtjeinek működéséről. A Magyar Szemorvos Társaság vándorgyűlésének szombati ünnepélyes zárásán emlékérmeket adnak át. Blaskovics—Imre-emlékérmet kap K. Heimann, a világhírű NSZK-beli szemészprofesszor, aki a többi között a magyar úszósport kiemelkedő egyéniségének, Székely Évának a szemét mütötte. Ugyancsak Blaskovics—Imre-emlékérmet nyújtanak át Kahán Ágostnak, a SZOTE szemészeti klinikája egykori igazgatóprofesszo.ának 75. születésnapja alkalmából. A Hirschler-emlékérmet Szabó György, az Országos Szemészeti Intézet munkatársa kapja. Kalocsai Katalin Nem lesz sztrájk Deszken A deszki pedagógusok július 3-án levelüket megírták, és másnap postázták ... — Négy helyre küldtük el — beszél az egységes állásfoglalásról Kovács Lászlóné, a helyi pedagógus-szakszervezel főbizalmija. — A Művelődési Minisztériumba, a megyei és a helyi tanácshoz és c. Pedagógusok Országos Szakszervezetének. A faluban egy határozott. ugyanakkor speciális bérfeszültség alakult ki. A helyi vezetés jóval a kormányzati intézkedés előtt még igyekezett rendezni a közművelődésben dolgozók valóban alacsony bérét. Az egységesítés megtörténte után a kultúrházakban és az oktatásban dolgozók bére körülbelül azonos szinten mozgott. Ezután jött azonban az áprilisi béremelés, ami differenciálás nélkül újra emelt a közművelődésben dolgozók fizetésén, 50 százalékos béremelés is előfordult. A tanároké azonban lényegesen nem változott. Így történhetett meg. hogy egy kultúrházi takarítónő — félre ne értsen, nem irigylem tőle, s a többiektől sem — többet keresett egy 15 éve dolgozó tanárnál. A levélben ezt sérelmeztük, erre a lehetetlen helyzetre szerettünk volna orvoslást találni, s való igaz, egyhetes sztrájkot, késleltetett tanévkezdést helyeztünk kilátásba.' — A sztrájk kérdésében egységes vol; c. pedagógusgárda? — Az álláspon: komoly és demokratikus vita után alakult ki. Voltak, akik ellenezték a sztrájkot, de amikor . a levél aláírására került sor, mindenki „odatette" a nevét. — Azl hallottam, hogy Bánfi József, az iskola igazgatójc nem irta alá. — Ez rémhír. Ö írta alá másodiknak, ezzel még a többieket is bátorította. — Milyen válaszokat kaptak? — Jellemző, hogy a négy címzett közül az érvényes egy hónapos válaszolási határidőt csak a minisztérium tartotta be. A két tanács késve, az országos szakszervezet egyáltalán nem válasiolt. A kérés jogos, de teljesíthetetlen, ez volt a válaszok lényege. Jelenleg nincs realitása egy 40 százalékos béremelésnek. — A helyi tanács vb-titkára, Rámér Zsuzsanna azzal indokolta a sztrájknak, mint módszernek az elfogadhatatlanságát, hogy ezzel n gyerekeket sújtanák, önnek mi c véleménye erről? — Ezt mi is nagyon jól tudjuk. De egy ideges, fáradt és ingerült pedagógus is kárára van a gyereknek. A faluban a tanárok rendszeresen pluszmunkát végeznek. Egy 15 éve tanító pedagógus bruttó 6 ezer 700, nettó 5 ezer 700 forintot keres. Ebből nem tudunk megélni. Ezért kell például földdel is foglalkozni. A tsz minden tanárnak juttat fél holdat, úgyhogy nálunk szinte mindenki termel. Tavaly hagymamizéria volt, idén fűszerpaprika, kukorica, de az aszály miatt ráfizettünk. A tsz a beművelési költséget behajtja. A tanév még be sem fejeződött, de májusban már kapálni jártunk. — Követelésük. csak. a bérre vonatkozott? Más, a tantárgyfelosztásra, belső demokratizálásra vonatkozó igény nem került szóba? — Nem. Az az igazság, hogy a tantestület kezd egyrf nyitottabbá, demokratikus szemléletűvé válni. Ilyen gondjaink nincsenek. — A. IC százalékos béremelés elosztása megtörtént már? — Igen, ez még június 3án, egy tantestületi értekezleten. Egységesen 15 százalékos emelést kapott pedagógus és technikai dolgozó. A fennmaradó egy százalékot differenciáltan, a tanított időtől függően osztottuk ki a tanárok között. Volt, aki 10 forintot, volt, aki 200-at kapott. Az iskolán belül ez is feszültséget okozott, mert a technikai dolgozók hiányolták az ő egy százalékukat. Sajnos, egyre inkább tapasztalható bizonyos ellenérzés a pedagógusokkal szemben, „Hogy megint a deszki tanárok!" Mi ezt nem-akartuk, nem akartunk középpontba kerülni. De hát be kell látni, hogy egyetemi, főiskolai végzettségű emberek dolgoznak éhbérért. — Egye.: megyékben, városokban a megyei és a helyi tanácsok segítségével sikerült húsz százalék fölé tornázni az emelés mértékét. Itt erre nem volt lehetőség? — Nem. A deszki tanácsnak erre nem volt pénze. — A sztrájk végül is elmarad ... — Igen. Azt hiszem, a józan ész döntött, pedig júliusban nagyon komolyan gondoltunk rá. Most országos szinten folynak a tárgyalások, kivárjuk a végét. Várakozó állásponton vagyunk. Ha keserű szájízzel is, de megkezdjük a tanítást. — Voli olyar. tanár, aki a sztrájk mellett döntött volna? — Mindössze hárman. — Es ha januárban elmarad az ígért béremelés? — Akkor biztos leállunk. Olyan a hangulat. De gondolorp, nemcsak nálunk. Tehát lesz tanévkezdés Deszken, szeptember 4-én, hétfőn reggel 8 órakór. Egyelőre. Daxvasi László Alsóvárosi dátumok 1316. — A Ferenc-rendi szerzetesek ekkor telepedtek meg a szegedi várban, A mai alsóvárosi templom és kolostor elődjét az 1444-ben Ceserini Julián pápai legátuíáltal idetelepített obszerváns ág szerzetesei építették. 1545. — A protestánsok által elfoglalt templomot a török visszaadja a ferenceseknek. A barátok különös kiváltsága volt, hogy a hódoltság idején is terjeszthették az igét az egész Dél-Magyarország területén. Ezenkívül a nép tanítói, orvosai voltak, gyógyfüveket termesztettek, valószínűleg a paprikát is ők honosították meg. 1827. — Az 1772-ben épült barokk torony sisakját ekkor szentelték föl. A templom és rendház II. József uralkodásáig menedékhely volt, egy időben rendi főiskolának is otthont adott. A szabadságharc idején magyar honvédek számára kórházat rendeztek be falai között. 1950. — A 34. sz. törvényerejű rendelet nyomán a Pont került a templomés kolostoregyüttes sorsára Bocs, ez egy medve! Végre valahára. olyan filmet láthatunk a moziban, ami nem- horror, nincs benne gyilkos erejű bunyó, és mégis kellemes szórakozást nyújthat, felnőttnek és gyereknek egyaránt. A medve című film tulajdonképpen egy jól fényképezett természetfilm, megspékelve egy Vukos ízű történettel, ami valahol Kanadában játszódik, a múlt század elején. \ természet pompás színeit és gazdagságát megörökítő, és helyenként izgalmas fordulatokkal átszőtt cselekményben a Medve szinte emberré lényegül, barátságosságával, jámborságával, szeretetével és medve létéhez tartozó vadságával együtt. A történet azzal kezdődik, hogy mézevés köz,ben az aprócska bocs menekül csak meg a sziklaomlástól — elveszíti szüleit. Aztán társat keres, és rátalál egy nagy darab medvére, „aki" ezek után védelmébe veszi. Majd megjelennek a vadászok, és elkezdődik a hajsza, a küzdelem ember és állat között. Végül természetesen a macik megússzák a hajtóvadászatot. és békésen folytatják tovább életüket. A filmből egyetlen részlet „lóg ki", ezt úgy nevezhetnénk, hogy maciszex; de majd meglátják. Vannak, akik úgv tartják. hogy egy félórás történetet duzzasztottak fel. De aki nem a vérben ázó horrorhoz szokott szemmel nézi. és nem követelőzik a percenként elcsattanó pofonok és pisztolylövések után, az. barátságos arccal távozik majd az előadásról. A filmet főként gyerekeknek ajánlhatom, de anyu és apu is nyugodtan leülhet a vászon elé. P. Sz. Szent Ferenc-rend tulajdonában lévő épületegyüttest is államosították, melyet mostanáig részben az alsóvárosi katolikus egyházközség, részben a városi tanács használt. 1989. augusztus 30. — A püspökség és a tanács vezetői dokumentumot írtak alá. Részlet a megállapodásból: „Az államosítást kővetően az állami tulajdon- és a kezelői jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésére nem került sor, így az idézett jogszabályi rendelkezés figyelmen kívül hagyásával az új ingatlannyilvántartás készítése során a Szeged Városi Földhivatal a 445/1977. sz. határozatával az Alsóvárosi Római Katolikus Egyház tulajdonaként jegyezte be a tárgyi ingatlanegyüttest. AZ ingatlanok jogi helyzetének rendezésére 1987. évben a ta nács és a Szeged—Csanádi Püspökség megállapodásával kísérlet történt, azonban ezen megállapodás alapján tett földhivatali intézkedést a Szegedi Városi Bíróság — eljárási, alaki hiányosságokra hivatkozva — hatályon kívül helyezte. A Csongrád Megyei Földhivatal ezt követően rendelte el a 30.046—6/1988. sz. határozatával az eredeti állapot helyreállítását az ingatlan-nyilvántartásban. A tanács kijelenti, hogy de iure a Magyar Állam tulajdonúban és a tanács vb. egészségügyi osztály kezelésében lévő — de az ingatlan-nyilvántartás szerint az Alsóvárosi Római Katolikus Egyház tulajdonát képező — 8458 négyzetméternyi területű ingatlant eredeti egyházi rendeltetési célra — ellenszolgáltatás nélkül, véglegesen az egyházközség rendelkezésére bocsátja és nem kezdeményezi az 1950. évi 34. tvr-nek megfelelően a téves ingatlannyilvántartási bejegyzés törlését. A tanács vállalja, hogy 1989. december 31. napjáig a jelenleg szociális intézményként üzemelő épületrészt kiürítve az egyházközség rendelkezésére bocsátja." A Megállapodást tegnap^ szerdán délelőtt látta el kézjegyével Gyulai Endre Szeged—Csanádi megyéspüspök és Csonka István tanácselnök. Gyulai Kndrc: Szeptember l-jével a ferences-rendi szerzetesek birtokba veszik az alsóvárosi templom- és kolostoregyüttest. Ók folytatják a műemlékegyüttes helyreállítását. Elképzeléseinknek megfelelően egyháztörténett múzeum is létesül a kolostorban, ahol képző- és iparművészeti alkotások illetve népi ihletési emlékek kerülnek közönség elé. Tárgyalásaink szerint Szegedre költözik a rend iskolája, tanulói a Hittudományi Főiskolán is tanulnak majd. Csonka István: Megnyugtató, hogy hosszú huzavona és jogvita után pont került az alsóvárosi templom és kolostoregyüttes tulajdonjogi státusára. Visszakerült alapítóik, a ferencesek kezébe. Meggyőződésünk, hogy együttműködésünk egyaránt szolgálja majd a rend, az egyház, a városi polgárok és az ország érdekeit is. Igyekszünk a megállapodásban rögzítetteknek megfelelően elősegíteni a Szent Ferencrendiek mielőbbi otthonteremtését. T. L.