Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-30 / 204. szám

1989. augusztus 24., csütörtök 3 II havi összeg alacsony Az Országos Munkaerőpiaci Központban összesítették a munkanélküli-segélyek első félévi adatait. Ezek szerint 4625-en vették igénybe ezt a támogatást, a munkaerőközvetítő irodáknál állást keresők körülbelül ötödrésze. A segélyt igénylőknek 48,5 millió forint bruttó összeget fizettek ki: egy napra átlag 133, egy hónapra 3991 forintot. A segédmunkásoknál 3248, a betanított munkásoknál 3596 forint volt az átlag, ami nem érte el a 3700 forintos bérminimumot. Ennek magyarázata, hogy legtöbbször „kilépett" munkakönyvi bejegyzéssel szüneteltetik a munkaviszonyt, s így az érintettek az amúgy is alacsony átlagkeresetnek csak 65 százalékát kaphatják segélyként. A segélyezettek csaknem kétharmadának a bruttó segélye nem éri el a 4 ezer forintot. A fennmaradó egyharmadban magas segélyösszegek is szerepelnek. Budapesten a 6000 és 8000 forint közötti kategóriába, Veszprém megyében a 10 ezer forint felettibe a segélyezettek 22, illetve 19 százaléka tartozik. A támogatásban részesülök 43 százaléka két megyében: BorsodAbaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár megyében A munkanélkülisegély fél éve található, ám igen sok akifizetés Baranya megyében is. A segélyen töltött napok száma átlagosan 79. A fél év alatt az ily módon támogatottak 24 százaléka tudott ismét munkába állni, s ez csupán 14 százalékuknak sikerült viszonylag rövid idő — egy-két hónap — alatt. Júniusban 484 új segélyfolyósítás volt, miközben 397 személynél megszűnt a támogatás. A munkanélküli-segélyekből élők 60 százalékának életkora 30-50 év között van, az ennél fiatalabbak aránya 28 százalék, az ennél idősebbeké 12 százalék. A segélyezettek között viszonylag magas a szellemi foglalkozásúak, az érettségizettek és a felsőfokú végzettségűek aránya. Ez azzal magyarázható, hogy a képzettebbek maguk is jobban képviselik érdekeiket: a kellő> tájékozódás után késedelem nélkül jelentkeznek segélyért. Inkább ezt a megoldást választják, mint a nem megfelelő állás elfogadását, amely későbbi esélyeiket rontaná. A képzetlenek magas arányát viszont — a felmérés szerint is — a betölthető állások hiánya okozza. Békés, Borsod-AbaújZemplén, Fejér, Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Szolnok és Tolna megyékben a segélyezettek nagy részét a szakképzetlen fizikai dolgozók teszik ki. Baranya, Komárom, Vas, Veszprém és Zala megyékben a szakmunkások nagyobb aránya szembeötlő. A fővárosban és azokban a megyékben, ahol egyetemi városok vannak, az átlagnál magasabb a felső- és középfokú végzettségű szellemi foglalkozásúak aránya. A legkevesebb szabiid munkahellyel rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az országos átlaghoz hasonlóan a középkorúakból került ki a munkanélküliek nagyobb része, a másik két ilyen megyében — SzabolcsSzatmár és Baranya megyében — a 30 év alattiak képviselnek nagyobb részarány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében — Baranyához hasonlóan — a munkahelyek megszűnése okozza elsősorban a munkanélküliséget, Szabolcs-Szatmárban inkább az, hogy nagy mértékben romlott a távolsági ingázók munkaerő-piaci pozíciója. (MTI) Gondolatok a programnyilatkozathoz A programot adók program nélkül? Az MSZMP országos programnyilatkozatának (tervezetként) elemzése, véleményezése e napok feladata leiz — a kongresszusi felkészülés jegyében. Hihetnök, hogy a városi (helyi) elképzelések kidolgozása és azok megvalósítása szintúgy lázas igyekezettel folyik. Ezért (nem igazán) lepődtem meg a Délmagyarország augusztus 18-án „Találkozások Sztálinjainkkal — avagy miért késik a szegedi MSZMPprogram?" című beszélgetésben olvasottakon. Az interjú tartalmában több helyütt kapcsolódik ama levél (és felszólalás) gondolatköréhez, melyet MSZMP-alapszervezetünk — a Hidfö — ez év májusában intézett a városi pártbizottsághoz. Csak egy mondatnyit idézek abból: „... támogatjuk a városi pb ülésén 1989. április 19-én ismertetet: platform alapgondolatait; javasoljuk, hogy az MSZMP Szeged Városi Bizottsága alakuljon át működőképes politikai testületté, vállalva a jelen helyzetből eredő konzekvenciákat." Elégedetlenségünk oka az volt (s eddig a bekövetkezett változások ellenére alig csillapodott), hogy a tavaly októberben és az idén februárban tartott városi pártértekezlet óta alig történt nyilvánosan követhető előrelépés. Ennek következtében (is) a városi pártbizottságot kívülről és belülről támogatók köre csakúgy, mint Básthy Gábor szerint a „szerkesztőbizottság" — lassan „szétzilálódott". Ideje hát felismerni — ezért is értek egyet a szándékkal —, hogy „ ... az MSZMP a helyi politikában ... kívánja képviselni elsősorban a saját tagjait és Szeged lakosságát." (B. G.) Ha ez eddig csak terv szerint történt így, nem csodálkozhatunk, hogy országosan is „a társadalom többsége kívül maradt a politikán" (Történelmi utunk tanulságai.) S merthogy „A párt népszerűsége erőteljesen hanyatlott" (ugyanonnan), napjainkban Nyers Rezső joggal említette: ha kell, az MSZMP ellenzékbe vonul. Nos, én úgy látom: az MSZMP — de facto — már ellenzékben van, a társadalom jelentős részének bizalmatlansága miatt. A pártállam — bástyákkal (még ma is) körülvett politikai intézményrendszer átalakítása után az MSZMP — talán éppen az eddig kívül rekedtek szavazatai híján — de jure is ellenzékbe kerülhet. Mindezek miatt tehát arra a kérdésre válaszul, hogy ne várjunk-e most már a kongresszusig, és azután készüljön egy helyi választási program ..." (B. G.), azt javaslom: ne várjunk! A késlekedés indokaként (sem) fogadom el, hogy „... nem önálló a városi pártbizottság — ez a programkészítés legfőbb akadálya." (B. G.) Azt sokkal inkább, amit a kérdező (!) Sulyok Erzsébet állít: az önállóságigény igen rokonszenves — és régebbi keletű. ... Az önállóságra egy program segítségével lehet törekedni." Soha ilyen lehetőség nem volt a helyi politizálásra, mint mostanság! Nincs honnan meríteni ihletet? Dehogy nincs! Ott vannak a reformkörök („viszonylag kidolgozott" • [ílatformjukról B. G. is elismerően szólt), a reform-alapszervezetek, a lakóterületi közösségek, munkahelyi bázisok! És nem utolsósorban az a platformkezdemeny, amit a városi pártbizottság április 19-ei ülésén ismertettek néhányan — az egyik aláíró éppen B. G. volt... Igaz, hogy az MSZMP ma még felülről felfüggesztett rends'Berében szokatlan (lehet) az igazi politizálás három biztosítéka a problé mák érzékelése, önálló megoldása, a megmérettetés mindenkori vállalása, de ezek nélkül — miként eddig sem — az MSZMP programja, struktúrája nem újulhat meg, holott a régi már tarthatatlan. Ezért is alapítottunk néhányan — az országban elsőként, 1988-ban — olyan MSZMP-alapszervezetet, amely nem (a szervezetileg is sematikus) „munkahelyi" vagy „lakóterületi" alapon szerveződött, hanem annak jegyében fogant, hogy egymással és más csoportokkal együtt tettekkel politizáló, közéleti szövetséget hozzunk létre. A mi programunk, szellemi platformunk olyan pontokba sűríthető, amelyeket itt csak vázlatosan, egy-két mondatban ismertethetek. A párt megújítását nemcsuk tartalmilag, szervezeti felépítésében is az alapegységeknél (alapszervezeteknél) kell kezdeni. Az alapszervezetek (bárhol működjenek) politikai gondolat-, nézet- és érdekhasonlóság (-azonosság) alapján szükséges újjászervezni 'cselekvésre is képes emberekből. A helyi (közéleti) önigazgatást a horizontális szervdződés erősítheti : alapszervezetek, programok, platformok összefogásával, melyeket a természetes politikai egységek — községi, városi és országos — egészíthetnek ki. A kongresszusra készülve, azoknak kell összefognia (MSZMP-n belül vagy kívül!), akik a megújulás programját nemcsak belátásból, kényszerből fogadják el, hanem akarattal, tettekkel is igazolják: ez egy űj, szervezett mozgalom. Sok mindent tehetünk (szóval tenni is kell!), de csak egy módon: ha nem a társadalmi konfrontációt keressük, hanem a társadalmi együttműködést vállaljuk. Tóth Tamás Hetvennyolc jelöltből huszonhat Pártszavazás Szegeden szeptember 1—7. között Befejeződött Szegeden a kongresszusi küldöttjelöltállítás az MSZMP októberi kongresszusára. A szükséges számú ajánlást 78 személy kapta meg, így a párttagság 'közülük választhatja ki 26 küldöttét. # A városi választási bizottság elnöke, Dáni Sándor a következőkben foglalta öszsze a jelölés menetét és tanulságait: „A hazánkban végbement politikai változások szükségessé tették az MSZMP hiteles megújulását, ennek szellemében hivta össze ez év októberétien pártunk kongresszusát. A több mint egy hónapos jelölési időszakban a párttagság e munkában aktivan kivette részét, és több mint 130 személyt javasolt jelöltként. Ezek közül 78 fő kapott 50, vagy ennél több jelölést, s így ők kerültek fel a szavazólapra. Közülük kell megválasztani azt a 26 küldöttet, aki képviselni fogja Szeged városát a kongreszszuson. A Szeged városi pártbizottság azt szeretné, ha olyan küldöttek kerülnének a kongresszusra, akik hitelesen tudják képviselni a szükséges változásokat, és ezen keresztül városunk érdekeit is. Mindannyian tudjuk, hogy e kongresszus sorsdontö, hisz itt dől el, hogy képesek vagyunk-e összefogott és cselekvőképes, modern szocialista párttá válni Mivel a párt megújulása mindannyiunk ügye, ezért szükséges, hogy a jelöltállításhoz hasonlóan Szeged város valamennyi párttagja éljen választói jogával, és 1989. szeptember 1. és 7. között olyan küldötteket válasszon, akik megfelelően tudják képviselni hazánk, benne Szeged város érdekét is. Csak így képzelhető el a párt tekintélyének visszaszerzése, és a válságból való kilábalás. A választási bizottság nevében ezúton köszönjük a párttagság eddigi és ezután is végzett aktív tevékenységét." Á jelöltek névsora 1. Annus József, 49 éves, a Tiszatáj főszerkesztője; 2. Ábrahám Lajos, 49 éves, üzemviteli osztályvezető a MÁV Igazgatáson; 3. Bagó János, 44 éves, üzemgazdasági főosztályvezető a konzervgyárban; 4. Bárány Ferenc, 51 éves, tanszékvezető egyetemi tanár a SZOTE-n; 5. Bárdos Károlyné, 48 éves, az Alsófokú Oktatási Intézmények pb-titkára; 6. Básthy Gábor, 31 éves, műszaki főelőadó, a JATE gazdasági igazgatóságán; 7. Bedő Katalin, 25 éves, tanár a Radnóti Miklós Gimnáziumban; 8. Bőle István, 31 éves, főszerkesztő-helyettes, a Délmagyarország Szerkesztőségében ; 9. Bujdosné Lengyel Eszter, 47 éves, Egészségügyi ágazati pb-titkér; 10. Cserhalmi László, 39 éves, üzemvezető a Délépnél; 11. Csete György, 62 éves, nyugdíjas; 12. Csókási János, 37 éves, szakmunkás a Taurus Gumigyárban; 13. Dáni Mihály, 68 éves, nyugdíjas; 14. Deák Tamás, 47 éves, főművezető a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomi pari Vál lala tnál; 15. Dombi Gyula, 63 éves, nyugdíjas; 16. Domonkos Vilmosné, 41 éves. rokkantnyugdíjas; 17. Dunai József, 36 éves, gépészeti előadó a pincegazdaságnál ; 18. Eitlerné Szilágyi Júlia, 64 éves, nyugdíjas; 19. Eperjesi György, 24 éves, technológus az Ikarusnál ; 20. Faragó Mészáros Vilmos, 39 éves, Zsombó község tanácselnöke; 21. Fekete Zoltán, 52 éves, igazgató a Kereskedelmi es Vendéglátó Szakmunkásképző Intézetben; 22. Fraknóy Gábor, 53 éves, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottság titkára; 23. Galgóczi Istv.án, 60 éves, nyugdíjas; 24. Géczi József, 39 éves, egyetemi adjunktus a JATE-n; 25. Gyenesey Edina, 26 éves, főmunkatárs a szegedi postaigazgatóságnál; 26 Halmosi Károly, . 33 éves, üzemvezető a Taurus Gumigyárban; 27. Horváth Károly, 39 éves, szmt-titkár; 28. Illés-Tóth István, 39 éves, Személyzeti osztályvezető a Defagnál; 29. Józsa Gusztáv, 39 éves, akusztikus a Déltervnél; 30. Juratovics Aladár, 59 éves, üzemigazgató a NKFVnél; 31.- Kalivoda Imre, 45 éves, szakszövetkezeti elnök; 32. Katona Péter, 31 éves, egyetemi tanársegéd a JATE-n; 33. Kertész Lajos, 66 éves, nyugdíjas; 34. Kispál Antal né, 47 éves, a Rókus II. Altalános Iskola igazgatóhelyettese; 35. Kissné Nóvák Éva, 44 éves, egyetemi adjunktus a JATE-n; 36. Kónya Gábor, 42 éves, kirendeltségvezető a Fotoelektronik Novotrade ALFA GT Számítástechnikai kirendel tségoél; 37. Kószó József, 64 éves, nyugdíjas; 38. Kovács László, 35 éves, egyetemi adjunktus a JATE-n; 39. Kovács Márton, 49 éves, osztályvezető azSZKVnál; 40. Kovács Tamás, 41 éves, ig. és szem. oszt. vezető a Csongrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál; 41. Körtvélyessy Péter, 39 éves, vezérigazgató a Delépnél; 42. Lovászi József, 40 éves, politikai munkatárs az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságán; 43. Lukács Árpád, 41 éves, osztályvezető a Démász központnál;^ 44. Martonosi Imre, 46 éves, osztályvezető a Délépnél; 45. Márkus László, 39 éves, energetikus a kábelgyárban; 46. Miklós Károly, 38 éves, a Tisza Volán művezetője; 47. Mocsai Zoltán, 41 éves, pedagógiai pszichológiai csoportvezető a munkaterápiás alkoholelvonó intézetben; 48. Molnár Albert, 44 éves, Röszke. Kossuth Tsz elnöke; 49. Nagy Gizella, 42 éves. szociálpolitikai csoportvezető a tcxtilműveknél; 50. Nagy László, 44 éves, tanszékvezető egyetemi docens a JATE-n; 51. Nagy Sándor. 43 éves, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát üzemvezetője; 52. Nagyvári László, 57 .éves, üzemszervezési vezető, a Cs. n. Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál; 53. Németh György. 34 éves, politikai munkatárs az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságán; 54. Novákné Halász Anna, 39 éves, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága titkára; 55. Nyilasi Zoltán. 37 éves, művezető a Tisza Ipari Szolgáltató Kisszövetkezetnél; 56 Nyilas Zoltán, 66 éves, nyugdíjas; 57. Nyirádi László, 55 éves. oszt. vez. főorvos a kórház-rendelőintézetben; 58. Polgár Erika, 31 éves, üzemszervező a Taurus Gumigyárban; 59. Rácz Tibor, 31 éves, mezőgazdasz az MKT központjában; 60. Révész Mihály, 46 éves. az MSZMP Szeged Városi Bizottságának elnöke; 61 Simiez József, 44 éves, tisztitóüzem-vez. a Deszki Maros Tsz-ben: 62. Szabó Gyula. 49 éves, személyzeti uszt.-vez. a MÁV-nál; 63. Sz.alay István, 45 éves, egyetemi docens a JATE-n; 64. Szarvas Lászlóné, 42 éves, ígazgató-h. a Radnóti Miklós Gimnáziumban; 65. Szentgyörgyi Pál. 34 éves. a Budapest Bank Rt. igazgatója; 66. Szécsi Béla, 63 éves, nyugdíjas; 67. Szilárd János, 61 éves, rektor a SZOTE-n; 68. Takács László. 41 éves, műszerész a MÁVnál; 69. Tóth István, 61 éves, nyugdíjas; 70. Tóth József, 32 éves*, főelőadó a tanács közlekedési osztályán; 71. Tóth Tamás, 33 éves, oszl.-vez.-h. a Szeged Megyei Városi Tanácsnál; 72. Tráser Ferenc. 36 éves, gazd. igazg.-h. a Cs M. Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál; 73. Tráser László. 49 éves, egyetemi adjunktus a SZOTE-n; 74. Varga György. 46 éves, beruházási c>szt.-vez. az Ikarusnál; 75. Vastagh Pál. 43 éves, az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára; 76. Váradi Márton, 63 éves, nyugdíjas; 77. Viola Tamás, 45 éves, termelőmester az NKFVnél; 78. Zákány István. 47 éves. szervezési munkatárs a MÁV-igazgatóságon A városi választási bizottság közli még, hogy a kongresszusi küldöttjelöltek közül az alapszervez.etekben történik a választás, oly módon, hogy a 78 névből 26-ot kell megjelölni a szavazólapon.