Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-28 / 202. szám

1989. augusztus 24., csütörtök 97 Az egyéni érdek helye Az emberek többségé a ' politikától a gazdasági „megváltást" várja. Az MSZMP közelgő kongresz­szusától párttagok és ál­lampolgárok remélnek iránymutatást. (Bar mos­tanában mintha fogyat­kozna a hit.) Két küldött­jelölttel, Kánitz Zoltánnal. a Kisteleki • Kábelgyár igazgatójával és Németh Györggyel, az MSZMP Csongrád Megyei Bizott­sága politikai munkatársá­val a párt es a gazdaság jelenlegi és jövőbeni vi­szonyáról beszélgettünk. — Egy hettel ezelőtt két dokumentumtervezet jelent meg a sajtóban. Ezekben gazdasági elképzelések is megfogalmazódnak meglehe­tősen általanos formában. Kánitz Zoltán: Én mint — Óhatatlanul eljutottunk Ilyen körülmények között illúziónak tartom a külföldi tőke remélt beáramlását. Most politikai intézmény­rendszert váltunk, ugyanak­kor gazdaságunk hihetetlen ütemben romlik. Megszilár­dult alapokról kellett vcrlna hozzálátni a politikai intéz­ményrendszer átformálásá­hoz. Hol van már 1986. no­vember 19—20-a? Akkor is politikai voluntarizmus valt az infláció megállítása. Nem olyan rég gazdasági, stabili­zációs programot hirdetett három évre pártunk. Ennek az időszaknak a végén já­runk, de hol maradt a meg­valósítás. Programokat szü­lünk sorra, de nem tisztáz­zuk, hogy ezek nem buk­nak-e el a végrehajtáson. 1968 óta annyi minden nem sikerült. — Divatszó ma politikai közéletünkben a reprivatizá­lás. Véleményük szerint a kollektív tulajdonnak mi lyen arányban kellene ma gánkézre jutni ahhoz, hogy egészséges lendületet kapjon a magyar gazdaság? Kánitz Zoltán: Nem tudok olyan társadalmi rendszer­ről, amely anélkül ért el átütő sikereket, hogy az egyéni érdeket mindenek fölé ne helyezte volna. Mi, Kisteleken egy év alatt 50 százalékkal tudtuk emelni a bért. Ma nincs létszámgon­dunk. Viszont az ópusztasze­ri augusztus 20-ai ünnepsé­gen egyik szónok fennhan­gon követelte, hogy adju). vissza a földet. Kerdezem én: kinek? Aligha lenne a terület töredékére jelentke­ző. gazdasági vezető elsősorban a politikai és/vagy gazdásági szabad „„„ * hnovanniihni cTerotnótí haladás dilemmájához. AZdoau egy egy jeiensegei a hogyanokból szeretnék már valamit megtudni. A must ismét felvetett kérdé­sek már régóta napirenden vannak, de a kongresszus után csak a megvalósítás módjának tisztázásával ma­radhat talpon ez a párt es remélhet a választásokon tisztességes szereplést. Ma még nem vagyok arról meg­győződve, hogy ezek a rend­kívül fontos válaszok meg­születnek addig. Ma a ma­gyar gazdaság aggasztó ál­lapotban van. Kereslet vol­na a mi termékeink iránt, de a fizetőképesség hiány­zik. A hanyatlás folyamata már a XIII. kongresszus előtt megindult, később a hiánygazdálkodáshoz pénzhiány is társult folyamat együtt roppant ve­szélyes. A financialis helyzet miatt félő, hogy jó és szük­séges magyar vállalatok is igen rövid időn belül csődbe jutnak. Kánitz Zoltán: Nem tudok jó politikát jó gazdaság nél­kül elképzelni. Legalább a zuhanás megállításáig el kellene jutnunk. Amíg ezt nem produkáljuk, az embe­rek nem állnak az MSZMP melle. Nálunk a vállalati nyereség manipulált kategó­ria. Fizetésképtelen és alap- menyeivel? hiányos cég az égbe mehet, mondjuk kiváló vállalatként büszkélkedhet. csak önmagában vizsgálni. Mindenképpen számolni kell a közgazdasági környezettel is. Ha a gazdaság egy részét reprivatizáljuk,. mi lesz az állami tulajdonban maradó hányaddal? — Mikor lennének elege­dettek a kongresszus ered­Nemeth György: Nálunk a vállalatok jórésze 10 száza­lékos, vagy még annál is magasabb árbevétel-arányos nyereséggel dolgozik. Ez a mutató tőlünk Nyugatra akut akár 2-3 százalékos szinten E két is maradhat, mégis futja be­lőle műszaki fejlesztésre, magas szociális juttatásra, innovációra. Kánitz Zoltán: Legfelsőbb szinten történt többszöri próbálkozás ellenére ma a Németh György. A mone-- beruházás még sokkal kemé­táris restrikció" túlcsordult. Mostanában sokat hallha­tunk a pi'áctérérhtélről. Ez nem felső elhatározás kér­désé. Először a tulajdon fo­galmát és hazai arányait kellene definiálni, mertenél­kül piac sincs. Egy politizáló párt, amely választásokkal akar győzni, a programjában ném kezd­het ..ha" szócskával monda­tot. A tulajdonformák válto­nyebb költség, mint a fel­újítás. A Pénzügyminiszté­rium ellenőrök sokaságát tartja azért, hogy felderítsék az ezen a területen ügyeske­dő vállalatokat. A gazdálko­dók pedig jó szakembereket fizetnek azért, hogy ügyes­kedéseiket elrejtsék a PM elől. Amíg konvertibilis nem lesz a forint, addig hiába reménykedünk komoly vál­tozásban. Egy ilyen döntés zásait — mint ahogy vala- nehéz inflációval jár, de mikor az adórendszer hatá- csak ez az egy esélyünk ma­sai — nem modelleztük le. rad. Kánitz Zoltán: Talán me­gint egyfajta csodavty-ás elő; zi meg az októberi tanácsko­zást. Ez túlzás. Programnak kell születni majd, olyannak, ami megvalósítható. Amíg megvalósítható programok nincsenek, addig igazi poli­tikai pártok sem léteznek. Így - tehát ma még az MSZMP sem párt. Én olyan pártnak akarok a tagja len­ni, amely reális alapokon családomnak és nekem jobb életszínvonalat ígér, ha ilyen párt nem létezik Magyaror­szágon, akkor távol maradok a politikai csoportosulások­tól. Németh György: Én is <i biztos megélhetésre, saját magam „újratermelésének lehetősegere" helyezem a hangsúlyt. A most mégjelent általánosságok ezzel nem foglalkoznak. Olyan közért­hető programot kellene a kongresszusnak produkálni, amelyik mindenkit érdekel, köznapi és emberközeli és természetesen záros határ­időn belül végrehajtható. B. I. Reformkörök országos tanácskozás előtt Kié lesz a „mikrofon"? — Kérem, címszavakban foglalják össze, hogy mi tör­tént a tavaszi szegedi talál­kozó óta! . Lovászi József; — Egy ki­csit bennünket is meglepett az akkori óriási sajtónyilvá­nosság. Az akkori tanácsko­zásunknak nagy visszhangja volt a párton belül is. Üjabb, és újabb reformkörök alakul­tak. Több helyen tartottak az országban regionális tanács­kozásokat. Sók követelésünk fogalmazódott meg. Ezek kö­zül az egyik volt például a pártkongresszus összehívusa. S bekövetkezett a „zalai for­dulat" is. Ebben a megyében még a kongresszusig gyakor­luti tapasztalatokat is szerez­hetnek a reformkörök az irá­nyításból. — Az új zalai pártvezetés minősítését alapvetően a szeptember j6-i választáson elert eredmény határozza majd meg. Ha győz Gyorny István, az MSZMP reformkö­rös jelöltje, akkor az új for­ma az égbe megy. ellenkező esetben pedig igencsak lesz ujabb érve az őket támadók­nak. Lovászi József: — Kétség­kívül ennek a kísérletnek a megítélésében próbakő lesz a választás, de a minősítés ta­lán nemcsak ezen múlik majd. Hiszen máris sorozatos jó, helyi kezdeményezések megvalósítását kezdték meg Zalában. Nagy veszély azon­ban, hogy az irányító hely­zetbe került reformkörök sok energiát veszítenek majd a párton belüli harcokban. A párt iránti bizalom emelésé­hez napi apfó, operatív, he­lyes „kormányzati" intézke­dések kellenek. Gábor Kálmán: _ Elemez­ni kell, hogy mi tette lehető­vé a zalai fordulatot! Sok ér­. dekes dolog kiderül az alapo­sabb vizsgálódásnál. Például az ipari lobby hiánya. Győr­Sopron megyében még sike­rült bizonyos erőknek meg­akadályozni — hetekkel ko­rábban — egy hasonló fordu-\ latot. Viszont pirhuszi győ-. zelmek ezek a térnyerések addig, amíg egy új párt nem születik az MSZMP-ből. Ma nagyon eltérő nézetrendszerű emberek nyilatkozhatnak en­A következő hétvége egyik legfontosabb belpoli­tikai eseménye lesz a reformkorok országos tanács­kozása Budapesten. Az MSZMP-n belüli megújulás legradikálisabb irányzata még tavaly éppen Szege­den kezdte meg a .szervezeti formája kialakítását. Már ebben az evben — május 20-án — városunkban is tartottak külföldön is nagy érdeklődést kiváltó ta­nácskozást. Összegző és jövőlatolgató beszélgetésre kértem kél szegedi, az üjabb országos tanacskozás előkészítésében is részt vállaló reformköröst, Gábor Kálmánt és Lovászi Józsefet. nek a partnak a neveben. Az előválasztások vibrálása megmutatta, hogy kevés a helyi vezetésben fordulatot elérni. A teljes irányítási me­chanizmusban vákuum van és ez bő lehetőségeket ad a de­magógiára. A választók álta­lában nem a konkrét jelöl­tekre szavaztak. Zalában olyan koloncokkal kell meg­küzdeni az új vezetőknek, amik ellen döntő eredményt elérni ilyen rövid idő alatt lehetetlen. A békés átmenet­hez pedig az övékéhez ha­sonló megoldások kellenének. A gyorsaság pedig szinte kí­nálja a sztálinista eszközö­ket. A japán szakemberek gyorsan döntenek, de alapos előkészítés után. Nálunk a döntéselőkészítés nagyon gyerekcipőben jár, ezért egy csoport az adott pillanatban kisajátíthatja a „mikrofont". Csak azért, mert elég közel áll hozzá. — Májusban reformkörök­ben és megfigyelőkben hi­ányérzetet hagyott, hogy a szegedi tanácskozásnak nem született meg az igazi közös dokumentuma. Lovászi József; — Az ép­pen akkor megszületett re­lormkörökkel szemben irreá­lis volt ez a várakozás. Ak­kor még igazán, mélyen nem tisztázódtak politikai törek­véseink. Néhány fő kérdés­ben közös álláspontra jutot­tunk. tí rá kéli döbbenni már arra is, hogy a pártmozga­lombah nem lehet olyan program, amelynek minden kicsiny részletével mindenki egyetért. Gábor Kálrrtán; — A hét­végi budapesti tanácskozás Kisgazdák Újszegeden Földet vissza nem .veszek! — kiabálta utánam apám, amikor megtudta, hogy a kisgazdákhoz készülök. A második tábla, ami a sze­membe ötlött szombat dél­után a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt újszegedi alakulóülésén: „Földet vissza akarunk!". Nem kell különösen bizony­gatni, milyen nehéz ma az új, vagy az újjáalakuló pár­toknak olyan programmal előállni, amellyel maradék­talanul megnyerhetnek egy­egy szélesebb társadalmi csoportot. A Bálint Sándor Művelő­dési Otthon nemzeti zász­lókkal feldíszített termének székei kevésnek bizonyultak a hallgatóság elhelyezésére. Napszítta, ''barázdált arcok, kifogástalan öltözetű úri­emberek. Közös bennük, hogy jobbára már a hatva­nas éveiket tapossák. Vol­tak persze fiatalok is szép számban, nők, férfiak egy­aránt. A szociálpolitika egyik el­ső számú feladatának a kis­és középnyugdíjak reálérté­kének megőrzését tekintik u kisgazdák.' Tragikusnak tart­ják a népességszám drasz­tikus csökkenését, alapvető állampolgári jogon szeret­nék a fiatalokat első laká­Meghirdetik a lelkiismereti szabadságot, az egyházi iskoláknak ugyanakkora támogatást kö­vetelnek, mint az államiak­nak. E rövid ismertetésből egy­Bár a névváltozás hiva­talos bejelentésével kezdi köszöntőjét a művelődési otthon igazgatója, mégis — működnek még a régi ref­lexek — a November 7-e elnevezést használja néhány mondattal később. A kőző- .folydogál. A mai gazdasági sen "elénekelt Himnusz, va- és politikai válságnál is sú­lamint Siklósi András költő lyusabbnak tartja azonban szavalata után az elmúlt év az erkölcsi válságot. A tu­novemberében újjáalakult lajdonosi tudattal együtt ezt párt történetét Szeghő Ist- is majdnem tökéletesen si­került kiirtani az elmúlt év­tizedekben. » A külpolitika végső célja nem lehet más, mint a semlegesség, s éhhez geopo­litikai helyzetünket is alkal­masnak tartja a' szónok. Ba­rátságban kell élni vala­mennyi szomszédunkkal, de sukhoz juttatni afc is szükséges ehhez, hogy a határainkon túli magyarok emberhez méltó körülmé­nyek között éljenek. Boros Imre, mint az Ellenzéki Ke­rekasztal egyik vezetője, be­számolt a felgyorsult tár- általán nem derül ki, ugyan­gyalások mai állásáról, töb- akkor mindenképpen ki­bek között a Btk. módosítá- emelendő a magával ragadó sáról és a választási törvény szónoklat. A dörgedelmek előzetes vitáiról. A gazdasá- hallatán a tudósító hátán gi helyzetről szólva elke- is futkározott a hideg, de a rülhetetlennek tartja a vesz- megfáradt — egykor talán teséges üzemek azonnali fel- megalázott — öregemberek számolását vállalva a mun- is gyakran tapsoltak fel­kanélküliséget is. Ehhez állva. Természetesen nem az azonban mindenképpen ha- egykor sokat látott, hallott tékony átképzési program- módon, nem koreográfia szé­nák kell kapcsolódnia. A tu- rint. Bizonytalanok ma az lajdonformák esélyegyenlő- emberek, és az nyer, aki kadékból kikecmeregni. Éves ségére, a földtulajdon oszt- maga mellé tudja állítani adósságszolgálatunk (kamat­fizetés és törlesztés) jövő­re ugrásszerűen emelkedni fog, körülbelül megfelel a mai éves exportbevételnek. A külpiaci konjunktúra csak átmeneti, az oly áhított kül­földi tőke nagyon csendesen ván, megyei elnök ismer-, tette. A kezdetek a századfordu­lóra nyúlnak vissza, az ala­pító 1908-ban Nagyatádi Szabó István volt. A mai nevét 1930 óta viselő párt '45-ben választásokat nyert 57 százalékkal, de négy év múlva már megszűnni kény­telen. A hagyományokat folytatva — nevéhez méltó­an — szélsőséges irányza­tokhoz nem csatlakozó, a társadalom minden rétegét felölelő párt akar lenni, amely keresztény erkölcsi alapokon áll, hazaszeretetre nevel, és a családot tartja a társadalom alapkövének. Jel­szavaik: Isten, Haza, Csa­lád. Az alakuló ülés óriási ha­tású szónoka Boros Imre, a pórt főügyésze a gazdasági helyzettel kapcsolatban el­mondta, az ország nem ké­pes önerőből, jelentős kül­földi segítség nélkül a sza­hatóságára van szükség. Ez őket. Ez valamelyest ért­nem jelentheti ' a termelő­szövetkezetek automatikus szétrombolását, de feltétle­nül biztosítani kell a tulaj­donhoz kapcsolódó rendel­kezési jog szabadságát. Hol­land, dán típusú szövetkeze­ti formát képzelnek el, áhol a tulajdonos maga gazdál­kodik, és szolgáltató —gép, hető is, hiszen a parasztem­ber csak azt látja, hogy ta­nyája körül a föld — me­lyet erőszakkal vettek el tő­le — hogyan veszti el be­csületét. Valamikor majd kidöntötte a kerítést az eke. ma már át sem lát a több méter széles, gazzal benőtt senki földjén, hiszen minden műtrágya, növényvédelem évben újabb barázdát ha­profilla! — kisszövetkezetek gyott el a közös traktor, veszik körül Kovács András Erdélyiek érdekvédelme Szeptember másodikán és harmadikán a Szegedi Er­dély Kör országos tanács­kozást szervez, melyre meg­hívta az országban működő minden Erdély Kör és egye­sület képviselőit. A rendez­vényt a hazai belpolitikai élet forrongása és állandó változása tette időszerűvé. A tanácskozáson szó esik majd a beilleszkedés, az önszerve­zés és az érdekvédelem kér­déseiről, az ezekkel kapcso­latos, erdélyiekét érintő kér­désekről. A szeptember másodikán, szombaton 10.30 órakor el­hangzó megnyitó előadást Szűrös Mátyás, az Ország­gyűlés elnöke tartja. Szín­hely.: a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsé­szettudományi karának nagy előadóterme (Egyetem utca 2. szám — Ady tér). A ta­nácskozáson jelen lesznek az. Országos Menekültügyi Tár­caközi Bizottság, az egyhá­zak, valamint az erdélyi té­mákkal foglalkozó lap- és könyvkiadók képviselői. Szál­lást és étkezést — a rész­vevők költségere — a ren­dezők biztosítanak. A rész­letekről augusztus 30—31-én és szeptember elsején 18—21 óra között a 62/12-771-es telefonszámon lehet érdek­lődni egyik legsúlyosabb kérdése, hogy a reformkörökön belül meglévő Irányzatok képesek lesznek-e egymással integrá­lódni. A reformkommunis­ták, a demokratikus szocia­lizmus hívei, a szociáldemok­rata értékek hangsúlyozói és a szociálliberális irányzat tagjai miben tudnak majd egyetérteni. Az integrálódás fenne a szerencsésebb. Ez lé­nyegesen többet érne, mint­ha a jövőben ezek az irány­zatok egymás mellett létez­nének csak, es csak abban értenének egyet, hogy a régi módon nem lehet politizál­ni. A hét végén talán a leg­komolyabb vita a gazdaság­politikai—társadalompoli­tikai szekcióban várható. Egy-egy program végrehajtá­sának akadályai nemcsak az MSZMP kövületei, hanem a társadalom konzervatizmusa is. Ennek egyre több jele je­lenik meg a felszínen. Ma nehéz a szocializmus zászló­ra tűzése, mert a lejáratása már rég megtörtént. A plat­form megfogalmazásának kí­sérletére sor kerülhet, de a siker ma még igencsuk kér­dőjeles. — Ezen a tanácskozáson sok minden kiderülhet majd a kongresszusra vart partsza­kadásról, is. / Lovászi József; — El tu­dom képzelni a párton belü­li irányzatok egy részének szövetségét, de az nem lehet, hogy a régi, torz szocializmus elképzelésnek bármilyen kis tere maradjon a megújult párton belül. Gábor Kálmán; — Elvi kompromisszumot hajlandók kötni a reformkorok, de nem mennek bele semmilyen elv­telen megegyezésbe. Sokat beszélnek ma a társadalom depolitizálódásáról. Ennek alapvető oka, hogy a régi dogmáknak a leleplezése hosszú időt igényel. A plat­form kialakítása mellett fon­tos cél az emberek szemének felnyitása is. Ma nemcsak az MSZMP nem ad analízist az egyes folyamatokra . . . Pél­dául; Milyen következményei lennének — főként szociális téren — a piac bevezetésé­nek? Az elit iskolák, a ma­gániskolák, a legjobb peda­gógusokat is magukhoz vonz­zák, így az állami iskolák még rosszabb helyzetbe ke­rülnek. Tehát vigyázni kell a kinyilatkoztatásokkal. Lovászi József; — Elsődle­ges céh lesz a most követke­ző hétvégén a májusban Sze­geden elkezdett platformvita folytatása, A témák szélesebb körűek lesznek és messzebb­re tekintök. Minden a közel­gő kongresszuson várható fő kérdésben igyekszünk közös álláspontra jutni. Ezt szeret­nénk a párton belül és kívül a lehető legszélesebb körben megismertetni, A kongresz­szus vagy a folyamatosság vagy a megszakítás mérföld­köve lesz. A cezúrát, vélemé- ' nyünk szerint, meg kell húz­ni. Ez fájni fog, de nincs más megoldási lehetőség a meg­újulásra.. Bőle István * Ma, héttőn délután 3 óra­kor a megyei-városi pártbi­zottság épületében megbeszé­lést tartanak az országos ta­nácskozásra készülő reform­körós küldöttek. A találkozó­ra az országos fórumra nem utazó reformkörösöket is várják.

Next

/
Thumbnails
Contents