Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-25 / 200. szám

O iffbO 79. évfolyam, 200. szám 1989. augusztus 25., péntek A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint Ölést tartott a Minisztertanács A kormány kész az együttműködést előmozdító, a szakszervezettel kialakult konfliktus rendezését segítő esz­mecserére. Kezdeményezi az Országos Érdekegyeztető Ta­nács rendkívüli ülésének összehívását, tekintettel orra, hogy például a bérek kérdése nem oldható meg pusztán ti munkavállalókat képviselő szakszervezetek és a kor­mány közötti megállapodásokkal. Egyebek között ez js el­hangzott csütörtökön, a kormány ülését követő hagyomá­nyos szóvivői tájékoztatón. Bajnok Zsolt kitért urna is, hogy a kormány újólag megerősítette: szeptemberben, fi­gyelembe véve a szakszervezeti szerveik álláspontját és véleményét is, komplex módon áttekinti a hús- és gabo­natermelés egészének helyzetét. Horn Gyula külügyminiszter a magyar külpolitikát érintő kérdésekről szólva elmondta, hogy jelenleg több ezer NDX-álleun polgár tartózkodik Magyarországon. Nö­vekszik azoknak a száma, akik nem kívánnak visszatérni hazájukba. Eddig egyetlen keletnémet állampolgár sem 1 urduit a magyar hatóságokhoz menedékjog-kérelemmel. A kormány folyamatot; kapcsolatot tart a csehszlovák ha­tóságokkal a meg két, őrizetben tartott magyal' fiatal ügyének rendezése érdekében. Külön demonstratív lépést nem szándékoznak tenni a csehszlovák kormány felé, inert nem kívánják, hogy ennek olyan következményei le­gyenek, amelyek megnehezítik az ügy rendezését. (A szó­vivői tájékoztatót a 2. oldalon közöljük.) Zugliget „titka" Az NSZK budapesti nagy­követsége továbbra is zárva marad, ily módon akarják megakadályozni, hogy NDK­állampolgárok juthassanak az épületbe. Ezt közölte csü­törtökön délben Budapesten újságírókkal Volker Rühe, a nyugatnémet CDU kijelölt főtitkára. A politikus a déli órákban a Máltai Szeretet­szolgálat zugligeti „táborá­ba" látogatott, ahol több száz NDK-állampolgárról gondoskodnak ezekben a na­pokban. Ezt megelőzően megbeszélést folytatott Nyers Rezsővel, az MSZMP elnökével a magyar belpoli­tikai helyzetről, és a kelet­nyugati viszonyról — mon­dotta Rühe az újságíróknak. Kuldottjeloltek - bemutatkozáson Nyilvános ülést tartott a 20 alapszervezetet (656 párt­tagot) tömörítő szegedi vas­üti pártbizottság tegnap délután. A kongresszusi küldöttjelöltek közül 12-en mutatkoztak be a jelen le­vő pb-tagoknak és az érdek­lődőknek, hogy megismer­tessék programjukat, a kö­zelgő pártkongresszussal kapcsolatos állasfoglalásai­kat. Ábrahám Lajos a statisz­tikai szemléletet kifogásol­ta. Bírálta azokat, akik ilyen alapon szeretnék ki­alakítani a kongresszusi küldöttek összetételét. Kó­szó József arra intett, hogy a pártnak a középkorúakra, a „derékhadra" nagy mér­tekben támaszkodnia kell, ám szükséges, hogy beépít­se tevékenységébe az ifjú­ság lendületét, az idősek ta­pasztalalát és óvatosságát is. Kovács Márton szerint a változásokkal sok helyen azért nem értenek egyet, mert azok nagyobb szakér­telmet, hozzáértést és lelki­ismeretes munkát követel­nek tőlük is a jövőben. Egy­ben a „tanult emberek" s a képzettség megbecsülésének növelése mellett foglalt ál­lást. Körtvelyessy Péter fel­olvasta ugyanazt a beszédét, amelyet a tavaly decemberi megyei pártértekezletre szer­kesztett. Ezzel a gesztusával jelezni kívánta, hogy ugyan­azon a platformon áll, mint se a tagság: a párt értesí­nyolc hónapja. Egyidejűleg tőjében jelenjék meg, hogy a pártszerveződés demokra- személy szerint ki mire sza­tikus szisztémája mellett vazott. Egyben javaslatot foglalt állást: ne szóljanak bele felülről abba, hogy az alapszervezetek azon az alapon szerveződjenek-e, hogy tagjai egymás közelé­ben laknak, vagy úgy, hogy egy helyütt dolgoznak. Mik­lós Károly elmondotta: a saját bőrén érezte — mint az MSZMP képviselőjelölt­je az időszaki pótválasztá­sokon —, hogy nagyban akadályozta az MSZMP-t az ütőképes pártprogram (ak­kori) nemléte. A párt ma is „bújtat" olyan embereket a sorai között, akiknek szere­pük van abban, hogy a párt és az ország válságba jutott. Nagy Gizella a nagyüzemi munkásság képviselőjeként mutatkozott be. Azt hang­súlyozta, hogy egyetlenegy párt sem nélkülözheti a tö­megbázist; s ő ezt a nagy­üzemi munkásság körében látja megtalálhatónak, s ezt a véleményt képviselné esetleges küldöttnek való megválasztása során. Né­meth György szólt az eset­leges pártszakadás lehetősé­géről; szerinte három-négy párt „csírája" már benne foglaltatik a jelenlegi MSZMP-ben. Ne akkor rob­banjon ez az időzített bom­ba, amikor á választások miatt egységre lenne szük­ség. Szabó Gyula szükséges­nek tartotta, hogy a párt belső vezető testületeinek döntéseit nyomon kísérhes­tett a jövendő elnevezésre is: legyen az MSZMP Ma­gyar Demokratikus Balolda­li Párt! Takács László olyan program mellett foglalt ál­lást, amely számon kérhető a mindenkori vezetéstől. Az előző vezetés elkötelezettjei­ről nehezen tudja elképzel­ni, hogy igazán meggyőző­désből teszik száznyolcvan fokos fordulatukat. Vastagh Pál szintén mint küldöttjelölt mutatkozott be, mivel nem kívánt élni a párt országos vezető testü­leteiben betöltött tagságá­ból származó előnnyel. Hangsúlyozta: egyetért az­zal. hogy a KB- és a PIB­tagok is megméressenek a tagság körében, s köszöne­tet mondott mindazoknak, akik küldötté jelölését alá­írásukkal támogatták. Ké­sőbb politikai tájékoztató­ján részletesen kifejtette a párt jövőjéről alkotott el­képzeléseit. Géczi József is bemutatkozott a vasutasok­nak; a párt programjáról ki­alakított véleményét ugyan­ezen lapszámunkban közölt cikkében találhatják meg olvasóink. Zákány István a párt belső szervezeti rendje megteremtésének szükséges­ségéről beszélt: s megemlí­tette, hogy sokak számára nem világos, milyen ismér­vek alapján különíthetők el a párton belüli irányzatok. Romos középiskolák, tiltakozó pedagógusok Kevéssel a tanévkezdés előtt, az óvodák és az általá­nos iskolák működésének feltételeit tekintettük át tegnapi számunkban — Malusik Sándornak, a szegedi tanács osz­tályvezetőjének tájékoztatása alapján Az alábbiakban a középfokú oktatásról kapott információkat tesszük közzé, és a pedagógusok központi béremelése kapcsán kialakult helyzetet foglaljuk essze. A város tartalékai kimerültek Az új tanévben a szegedi középiskolások több mi nt 13 ezren vannak. Közülük 4 ezer 600 az elsős, hatszáz­zal több, mint tavaly. Ma­gyarán: itt a demográfiai hullámhegy, bár az idén még nem a csúcsa. Ha a középiskolai helyigény nö­vekedéséhez viszonyítjuk a szegedi ópületfeltóteleket, bátran állíthatjuk: a hely­zet katasztrofális. A város rendkívüli erő­feszítéseket tett és tesz, hogy most és a következő években valamennyi közép­iskolás diák „le tudjon ülni" valahol — természetesen tanulás céljából. A hosszas egyeztető tárgyalások ered­ményeképpen a tanács bér­be vette az újszegedi párt­iskola első és második szint­jét. ahol négy új gimnáziu­mi osztály indul. Üj szak­középiskolai osztályok in­dulnak ebben a tanévben a következő intézményekben: Déri Miksa, Kossuth Zsuzsa, K őr ösy J ózsef. K eres k edel ­mi és Vendéglátóipari, Vas­vári Pál, Széchenvj István, Textilipari Szakközépiskola. A 624-es szakmunkásképző­nek ideiglenesen átadta a tanács a tápéi Budai Nagy Antal utcai három tanter­mes iskolát A Textilipari Szakközépiskola saját erő­ből három új.tantermet lé­tesített A városi tanács éves fel­újítási alapjának csaknem az egészét arra fordították, hogy felújítsák az erre szo­luló középiskolai épülete­ket. Az évkezdésre befeje­ződik a Rózsa Ferenc Szak­középiskola B épületének födémcseréje, és ezzel négy tantermet nyer az intéz­mény. Ugyancsak négy tan­termet alakítottak ki a köz­gazdasági szakközépiskolá­ban. a Vasvári Pál Közgaz­dasági Szakközépiskola pe­dig úgy bővült egy osztály­teremmel. hogy szolgálati lakást alakítottak át.. A Fo­dor József Élelmiszer-ipari Szakközépiskolában újabb négy konténer szolgál osz­tályteremként. Befejeződik végre a Bebrits szakközép­iskola kollégiumának fel­újítása. Ezzel a város tartalékai kimerültek. Pedig továbbra is kritikus helyzetben vun, födémcserére vár a Vedres építőipari szakközépiskola, a Bebrits iskolaépületeinek ál­laga rendkívül leromlott, „a bezárás előtt egy perccel" helyzetben van a Dóri kol­légiumi épületében, süllyed a Kossuth Zsuzsa háza. Ha most, vagy a követ­kező években az épületek leromlott állaga miatt bár­melyik középfokú tanintéze­tet bezárni kényszerülnek — a botrány aligha elkerülhe­tő. Majdnem semmi remény arra, hogy a tervezett új középiskola (Rókuson) ezek­ben a tartósan szűkösnek ígérkező esztendőkben fel­épül. A romlás megállíthatatlan Az eddig említett et> az eddig nem említett középfo­kú intézményekben egy­aránt az az egyik legíőbb gond, hogy az épületek kar­bantartására előirányzott összegekből a legszüksége­sebb karbantartó munkák sem végezhetők el. Az ár­emelkedések miatt az intéz­mények pénzeit szinte tel­jes egészében a fűtésre, a világításra és az étkeztetés­re kell elkölteni. Következ­mény: folyamatosan romlik Szeged oktatási épületeinek állaga, és e folyamat meg­állítására nincs mud. Vál­tozás csak akkor remélhető, ha .. bevezetőd ik" Magyar­országon a központi pénzek rr.á< típusú ..szétosztása". Ilyen épületfeltételek mel­lett már igazán csak a ja­víthatatlanul széles látókö­TŰ, n ha tetszik, nemzeti sorskérdésekről is gondolko­dó emberek csodálkoznak azon, hogy az iskoláknak oktatási eszközök, szakmai fogyóeszközök és berende­zési tárgyak vásárlására — egy fillérjük sincs. Sztrájk az iskolában? Ha mo6t azt írjuk: bér­fejlesztés a pedagógusoknak, és azt hisszük, hogy ez, jó hír — tévedünk. A központi béremelési ke­retből Szeged városnak ha­vi 5 millió 634 ezer forintot biztosítottak — 5 ezer 207 iskolai dolgozónak. A műve­lődésügyi oHEtály által ki­dolgozott „elosztási javasla­tok" közül a városi szak­szervezeti bizalmi testület azt hagyta jóvá, amely sze­rint 15,98 százalékkal eme­lik az intézményi besorolás szerinti alapbérek összegét. Hogy — személyre szólóan — kinek mekkora lesz a béremelése, az iskolákban döntik el. Mi a baj? A pedagógusok teljes joggal érzik becsa­pottnak magukat. Az elmúlt hónapokban felelős vezetők sorra-rendre ígérték meg nyilatkozataikban a jelenle­ginél jóval nagyobb mérté­kű béremelést Joggal mond­ják most a tanárok: ebben a tekintetben nem változott semmi, a pedagógusok pénz helyett továbbra is az ígé­reteket kapjak, pontosan úgy. mint az elmúlt negy­ven évben. A tanárok ezekben, a na­pokban tudják meg az is­kolákban, hogy ezzel a bér­emeléssel továbbra is eg­zisztenciális problémák özö­nével küszködhetnek; ahe­lyett, hogy energiájukat „a jövőnk záloga" nemzedékek szellemi és erkölcsi .fölvér­tezésére fordíthatnák. A Ró­zsa Ferenc Szakközépiskola és a Deszki Általános Isko­la pedagógusai fejezték ki eddig Írásban is az elége­detlenségüket, s a deszkiek kilátásba helyeztek .,a tan­évkezdés késleltetéset". Sztrájk az iskolában? Ta­lán igen. talán nem. A he­lyi oktatásirányítók jogos­nak tartják az elégedetlen­séget, a tiltakozás bizonyos formáival is egyetértenek. mindazokkal a formákkal, mondják, amelyeknek káros következményeit nem a gyerekek szenvedik el. 8. K. DM-EXKLUZÍV II latin tudós előnyt jelent jövő évi felvételi tervek Tanácskozás Sopronban „A régi mechanizmusok érvényesülésének tulajdo­nítom a leszavazásomat, de utólag úgy látom, talán jobb is így. A közvélemény ugyanis egyre kevésbé tudja elfogadni, hogy átfe­dések legyenek a párt- és állami funkciókban" — mondja Szűrös Mátyás ab­ban az interjúban, amelyet lapunk Iminkatársának, Balogi; Tamásnak adott Ópusztaszeren a hétvégén a Szent István-napi ünnep­ségek során, ÁJ interjút a DM J. oldalán találhatják I olvasóink A felsőoktatási intézmé­nyekben mükodö íelveteli előkészítő bizottságokkal kapcsolatot tartó 'középisko­lai tanarok VI. országos konferenciája kezdődött csütörtökön Sopronban. A kétnapos tanácskozáson a felvételi vizsgákra való elő­készítés aktuális kérdéseit vitatja meg a mintegy 200 résztvevő. A konferencia el­ső napján Neuwirth Gábor, az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda vezetője szólt a jövő évi felvételi eljárás várható változásairól, a fel­sőoktatási intézmények ez­zel kapcsolatos terveiről. Egyebek között elmondta, hogy a jövő évi felvételinél felértékelődik az idegen­nyelv-tudás. Az 'Eötvös Lo­ránd Tudományegyetem művészettörténet, ill pszi­chológia szakán, a pécsi Ja­nus Pannónius Tudomány­egyetem magyar irodalom es nemzetisegi nyelv szakán a nyelvvizsga — az elképzele­sek szerint — a bejutás fel­tétele lesz. A pontbeszámí­tás tervezett új vonása, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem, a Veszprémi Vegy­ipari Egyetem, a soproni Er­dészeti és Faipari Egyetem a nyelvvizsgáért többlet pontot ad a jelöltnek. A la­tin nyelvből letett érettségi­vel ugyancsak több pontot szerezhet, aki a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­tem jogi karára jelentkezik. A felvételi alól — az elgon­dolások szerint — mentes­séget kapnak például a Testnevelési Főiskola tanár­képző szakán azok, akik nagy nemzetközi versenye­ken, vb-n, olimpián helye­zést értek el. Ugyancsak mentesül a felvételi vizsga alól a szegedi Juhász Gyula Tanarképzó Főiskola enek­zene és testneveles szakán az a fiatal, aki ilyen tago­zatos középiskolában sze­rez érettségit, illetve a sze­gedi JATE jogi karán az, aki 60 piontot visz a közép­iskolából, kitűnően érettsé­gizik, és közép-, illetve fel­sőfokú nyelvvizsgával ren­delkezik. A debreceni Kos­suth Lajos Tudományegye­tem természettudományi karán nem kell szóbeli vizs­gát tennie annak, aki az írásbelin 14-15 pontot er el. Ugyancsak nem kell felvéte­liznie a miskolci Nehézipa­ri Műszaki Egyetemen an­nak, aki a középiskolából 50 felvételi pontot visz, s leg­alább egy nyelvvizsgával rendelkezik. Jelentkezni általában egy felsőoktatási intézménybe lehet jövőre is, kivételt ké­peznek ez alól a művészeti főiskolák, továbbá a győri közlekedési és távközlési műszaki főiskola hajózási szaka, illetve a pécsi Janus Pannonius Tudományegye­tem rajz-vizuális szaka. A továbbiakban elhang­zott: az idén 17 200-17 300 diák kezdi meg tanulmá­nyait a felsőoktatási intéz­mények nappali tagozatán. A íelveteli keretszámot jö­vőre, mintegy 2 ezerrel kí­vánják növelni.

Next

/
Thumbnails
Contents