Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-23 / 198. szám

1989. augusztus 24., csütörtök 19 23 Árpád-kori temetőt tártak fel Borsodban A miskolci Hermán Ottó Múzeum régésze, Révész László, öt éve folytat ásatást az ónodi várban. Az idei munkáját szerencse kiscrtc: a palotaszárny alá nem pincézett részén egy olyan. Árpád-kori temetőre bukkant, amelyet egy templom körfii létesítettek 1990-től Itthon jelenik meg a Magyar Műhely A Párizsban 1962. óta megjelenő Magyar Műhely című folyóirat az 19ÍJ9. augusztusi minisztertanácsi bejegyzését követően hazaköltözik. Az első magyarországi szám 1990. tavaszán lesz kapható. A létrehívott szerkesztőbizottság (Ágoston Vilmos elnök, Aranyi László, Hegyi Lóránd, Juhász József, Szombathy Bálint), és a megújult, hazaiakkal kibővült szerkesztőség (Bujdosó Alpár, Nagy Pál, Papp Tibor, Petőcz András, Székely Ákos) célkitűzése változatlan; a modern, avantgarde törekvéseket kívánja támogatni. A Magyar Műhely — hagyományaihoz híven — könyvkiadóként is működni fog: már itthon jelentette meg — épp a napokban — Petőcz András Non-figuratív című kötetét, a továbbiakban pedig Székely Ákos képverseit, Márton László prózakötetét, Erdély Miklós válogatott verseit, Ezra Pound költeményeit és Aranyi László által szerkesztett esszé- és tanulmánygyűjteményt tervez kiadni. Szenes Hanna és a hazaszeretet Anikó háborúja Min múlik egy film sike- lampolgár mondhatta volna re? ezt 1944—45 táján. Talán A forgalmazáson például, mondta 'is. ezt már tőlük Képzeljük el hogy egy ?osem fogjuk megtudni. Azt izraeli-amerikai producer viszont tudjuk, hogy Radmilliárdossá növi ki ma- nótj Miklós, - —: gát Képzeljük el, hogy cége egy nyugat-európai országban ötszáz mozit vásárol. Képzeljük el, hogy a . saját mozijában saját maga gyártotta filmeket vetíttet Ebben a hálózatban tömegsikert jósolok a Hanna háborúja című filmnek. Kérdés, persze, hogy Menahem Golan vállalkozása megiérdemelten váltja-e ki az érdeklődést? A válasz közelebbről érint bennünket, mint gondolnánk. A Hanna háborúja ugyanis Szenes Hannáról szól. A magyar származású, izraeli legendájú angol tisztről, akit 1944-ben ejtőernyővel dobtak le a jugoszláv tő. partizánok közé. Onnan szivárgott át Magyarországra. Szülővárosában. Budapesten antifasisztákkal vette volna föl a kapcsolatot A kémeLhárítók azonban elfogták! Majd néhány hónap múlva kirakatpert rendeztek a nyilasok: zsidó vádlottra volt szükségük. Szenes Hannát halálra ítélték, és1 1944 novemberében kivégezték. Már itthon tűnődöm azon, hogy Izrael fiatal - állam. Éppen csak négyvenéves, szüksége van saját történelemre. és staját hősökre. Nos. Szenes Anikó holtában is alkalmas a hősi szerepre. Magyar kultúrájú családban nőtt fel, másságára csak a zsidó törvények döbbentették rá. Külföldre ment, mint oly sokan a harmincas évek végén. Azzal a különbséggel, hogy Anikó-Anna-Hanna új hazát is keresett magának. A kibucok Palesztináját, a későbbi Izraelt. A kibucból jelentkezett az angol hadseregbe, hogy Európában harcolhasson. A nácik ellen, persze Itthon elfogták, hazaárulással vádolták. Akkor kezd izgalmassá válni a kommersz eszközökkel feldúsított film. amikor Maruschka Detmers, az eddig' inkább vetkőzéseiről ismert színésznő dacosan fölveti a fejét. Ezt vágja a nyilas vészbírák arcába: ..Hazaárulás? Nekem ez az ország nem a hazám. Engem itt kiközösítettek" Gondoliuk csak meg, hány százezer magyar ólaiig négy évtizedes állam fiataljai. Különben a rendező szerint Magyarországot 1944 március 16-án szállta meg a német hadsereg. A nyilas a szintén ki közösített költő a tarkón lövés Csaknem biztos tuda- . , , .. , ,. Iában, nem térképnek nézte hatalomatvetel pedig a vaezt a tájat. 1944 január 17- lóságasnál szintén három én írta: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent. / nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, / messzeringó gyerekkorom világa. / Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyüngz ága. / s r«trró/em testem + nappal korábban ment végbe. Ami a legfurcsább: Szenes Hanna kivégzésére felsorakozott katonák — árpédsávas szalag a karjukon — magyar egyenruhás tiszt Feuer vezényszavára tüzelnek. Hát, bizony, szépek a e földbe süppedt el / itt- magyar tájak, tehetségesek hon vagyok." Két változat a korabeli magatartásra. Radnótié megrendítő, megindító. A filmbéli Szenes Hannáé megrendítő, elgondolkodtaAzt hiszem, Menahem a magyar színészek. De a magyarországi forgatás idején elkélt volna egy-két magyar történészszakértő is. Ettől függetlenül, érdemes volna itthon is bemutatni Anikó háborúját. Hátha kinrovokálná belőlünk a választ egy időszerű kérdésre Golannak éppen ilyen hősre hogyan is állunk a hazaszevolt szüksége. Olyan hősre, relcttel? akivel azonosulhatnak egy Zöldi László Bon voyage, egyetemi kórus Húsz nap - „Latin-Európában" Nem is olyan régen az elzászi Belfortból küldtek haza üdvözlőlapot, ahol nemzetközi egyetemi zenei fesztivál vendégei voltak, s most ez az impozáns turné! Hogyan csinálják? — kérdeztük az együttes karnagyát, Gyüdi Sándort, aki a karnagyi tisztet és feladatot immár az ötödik évad óta Cser Miklóssal együtt látja el. — Az Európa Cantat a tavalyi, pécsihez hasonló nagy nemzetközi kórustalálkozókat három évenként más-más országban tartja; a közbeeső években úgynevezett éneklő heteket szervez. szintén mindig más országokban. Az idén PortuRendkívfil merész, szép — és megjósolhatóan sikeres vállalkozásba fogott a Szegedi Egyetemi Énekkar: augusztus 26-tól szeptember 16-ig turnéznak, „Latin-Európában". Szegedtől & Lisszabonhoz közeli Évoráig és viszsza 7 ezer 200 kilométeres útjuk lesz; koncertekkel, Portugálián kívül Spanyolországban, Dél-Franciaországban, Olaszországban. riumkoncertünk lesz Évorában — mondja Cser Mik.,.., ., „ , lós. — Három műhelyben gal.aban Évoraban. Ezek a do]goznak majd a résztve_ nak (Eötvös Alapítvány, egyetemi-főiskolai osztály) és a szegedi tanács ifjúsági osztályának pénzbeli támogatása segítette hozzá őket, hogy ezt a nem hivatásos együttesek számára elérhetetlennek tetsző utat megszervezhessék maguknak. A két fiatal karnagy igazán nem tétlenkedett az elmúlt 4 évben: jó színvonalú, itthon és külföldön ismert kórust, összetartó baráti közösséget teremtettek. Most, ötödik szezonjuk küszöbén még azt kérdeztük tőlük: sok más elfoglaltságuk mellett mi vonzza őket az egyetemistákhoz? Cser Miklós (a Szegedi Nemzeti Színház és az Opetalálkozók roppant népszerűek, a szervezők rengeteg zenei együttes közül válogathatnak. A kórusok országos tanácsának javaslatóra az idén mi képviseljük ^krt.'stómünkra Magyarországot. Arra gondoltunk, ha már ekkora utat megteszünk, az évorai hét köré szervezni kellene magunknak néhány más fellépési alkalmat. Cser Miklós veszi át a szót: — Tavasszal vendégül láttuk Szegeden az észak-portugáliai Coimbra város 800 éves egyetemének kórusát. Irtunk nekik, meg is jött a válasz, két napra szívesen látnak bennünket, a ven déglátás fejében kérnek. raház karmestere): vők: az egyikben Rossini — Most is csak azt mondStabat Materét tanulják, a hatom, mint máskor: énekmásikban Kodály Buda- hangmániás vagyok, az vári Te Deumát, a harma- éneklő emberrel tudom a dikban portugál kórusmű- legközvetlenebb' kapcsolatoérdekes kat megteremteni. A 15—23 lesz, hogy a Rossini-művet évesek korosztálya ma jobb, a Londonban élő magyar tisztább, nyitottabb, többet származású karnagy, Hel- és szebbet képes adni, rriint tay László tanítja be. az én generációmnak »siGyüdi Sándort Franciaor- került ugyanebben az életszágból elszólítja majd a korban. Ezért szeretem őket, kötelesség: nem folytatja a ezért érdemes Pestről is hazafelé utat az egyetemi hazajárnom, kórussal, mert másik ének- Gyüdi Sándor (a szegedi kara, a Canticum. éppen színház karigazgatója, a szeptember 13-án kezdi tur- Canticum kamarakórus venéját, az NSZK-ban és Hol- zetője): landiában. — Erre az egyetemre járKórülbelül 35, egyházi és tóm. Vannak olyan mondakoncertet világl k6rusinüből álló re- nivalóim, amelyeket senki pertoárt, kétórás progra- sem ért, úgy igazán, csak -Tehet, hogy vérszemet ™t visz az egyetemi kórus a mindenkori TTK-sok... „Latin-Europaba — es az Ez az a kórus, amiről enország, Szeged, a tudo- gem mindenki folyamatosan mányegyetem hírét-nevét. lebeszél. De olyan óriási Az egész csodás turné rá- szellemi, emberi érték ősszadásul nem túl nagy egyé- pontosul az egyetemi énekni (anyagi) áldozatvállalással jár: személyes ismeretségeik a világban, meg a Művelődési Minisztériumkaptunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Szondy Ildikó, a kórus titkára. — Mindenesetre kapcsolatba léptünk az összes, számunkra ismerős énekkarral, így alakult ki végül a következő útvonal: Grenoble-ban lépünk fel 29-én, ahonnan alighanem alvás nélkül kell „továbbhajtanunk",. mert 1200 kilométerre van tőle Madrid, ahol a Szent Tamás Kórus, az egyetemi énekkar vendégei leszünk, és 30-án koncertezünk. Madridból Coimbrába megyünk, aztán Évorába. Hazafelé Barcelonában a városi kórus vendégeként lépünk fel, velük a Vox Europae találkozóin ismerkedtünk meg. A következő állomás Nizza, ahol teljesen maszek alapon töltünk el egy napot, majd az észak-olaszországi ConegIianóban énekelünk. — összesen hét koncertet adunk, négy országban, plusz az éneklő hét eseményei: legalább két önálló oratókarban, hogy élvezet velük dolgozni: erről nem hagyom magam lebeszélni. S. E. Felújították a martonvásári Beethovenmúzeumot Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetében — a volt Brunszvik-kastélyí>an — felújították cs kibővítették a Beethoven-múzeumot. A három helyiségből álló múzeumban Beethoven és korának zenei életéből gazdag tárgyi és írásos emlékek találhatók, valamint — kívánságra — az egyik helyiségben videóról különböző koncerteket nézhetnek é6 hallgathatnak a látogatók Életképek '89 Virágkosár Már egy havi fizetésért A mögöttem álló kapható pálmák mögött erre már csak erőt kókadozó gerberák, lan- magán: kadt szirmú gladióluszok — Mi az, a bácsi kisipaközött fásult vásárlók, ros vagy maffiózó? Bambán révedezünk a — A. dehogy... Kiadszemközti tükör duplázata juk nyáron a balatoni háellenére is szegényes kiná- zat. vevő vesz Hirtelen ellibben a függöny, ^ s előbújik rejtekéből egy tekintélyes külsejű hölgy — Talán ez a íőnökaszszony? — kérdi tőlem a frissen műtött atyámfia, s máris mellette terem. — Virágot rendelnék ... — Nem lehet... már lat előtt, míg a virágárus+ lány, bámulatos lassúságú mozdulatai láttán csaknem elbóbiskolnak maguk Is, mint ezek a meleggyötörte, szerencsétlen virágok. Nyikordul az ajtó, s fürge kis öregúr penderül a sor elejére. Nehezen viseli a csöndet, azt a hervatag hangulatot; izeg- túlterheltek vagyunk, mozog, majd megszólal: — Egy kosár kellene .. . — Hej, ezek a drága Ilo- — Mára nem veszünk nák, ugye? föl megrendelést. Csönd. — Házhoz kellene vin— Szép idő van, a kutya ni. mindenét — törölgeti a — Mikorra? homlokát. — A Balaton- — 9-re. ban lenne jó most! — Holnap reggel Is tele A virágárus nyisszant, vagyunk, teker, kötöz, csomagol utá- — Ma estére kellene, nozhatótlan, kimért moz- — Szó se lehet róla! dulatokkal, a sor nem ki- — Nagy kosárról lenne győzik, nem zajong; állta- szó... ban megmerevedett és — Milyen virágból? hallgat. — Mert hogy nem sze gedi vagyok am .. bala- gondolni"? tonföldvári... Itt műtötték a kórházban. Onnan jöttem . . . Taxival. Egy légy zúg el a fejünk fölött. — Itt áll... Vár ram a taxis. A legdrágábból. — Milyen árura tetszik — 1000-2000 forint. A pénz nem számit. — Tessék mondani a címet! S miután ott, a kifosztott virágüzletben imiAz előttem levő hölgy gyen működésbe léptek a fizet. Egy csokorért, di- piacgazdaság törvényei, a szitve, szalaggal, csórna- dunántúli magyar boldogolva 200-at. A férfi foly- gan és optimistán lépett ki tatja: az ajtón a szegedi verő— Drága virág lesz ez... fénybe. A feleségem este jön ér- Erre mondják: olyan tem, táviratozott, addig in- ernber> hogy virágok nyiltézzem el. A nővérének nak a i^pte nyomán. A lesz... virágkosar. Van ciiak aZj hogy a kór_ még boyszolgalat? házakból kitiltották a — ? csőkrakat, de a taxisnak is — Tavaly Chicagóba jó napja lehetett. . küldtem egy csokrot, 150 márkáért... Chilcán Ágnes »