Délmagyarország, 1989. augusztus (79. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-15 / 191. szám

1989. augusztus 12., szombat ROBOTOK — ÁRUSZÁLLÍTÁSRA. Elkészült az első, hazai fejlesztésű robottargonca, az Unirobot Kft.-nél Az ipari számítógéppel vezérelt robottargonca akkumulátorral működik, s újratöltés nélkül 16 órát üzemel egyhuzamban. A kocsi 1 tonnás terhet tud önműködően szállítani a számítógép által meghatározott útvonalon. A vezérlő számitógép utasítja a robotot, hogy milyen útvonalon haladjon, hol álljon meg, milyen terhet vegyen fel, s azt hová szállítsa. Kezelőszemélyzet nélkül, önállóan dolgozik, így jól alkalmazható raktárakban, textil- és élelmiszer-ipari üzemekben, valamint kórházakban. Előnyösen használható egészségre ártalmas technológiák környezetében, kémiai anyagok, vegyszerek, sugárzó és robbanó anyagok szállítására, valamint olyan helyeken, ahol az emberi tűréshatárnál melegebb, illetve hidegebb van. A közeljövőben megkezdődhet a sorozatgyártása az első, magyar fejlesztésű robottargoncának. Képünkön: az elkészült prototípus vizsgalat alatt. Csehák Judit Izraelben Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter vasárnap ötnapos látogatásra Izraelbe érkezett. Mint az izraeli ITIM hírügynökség telefonon közölte az MTIvel Csehák Judit a Tel Aviv-i Ben Gurion repülőtéren adott nyilatkozatában azt mondta, hogy látogatása minden bizonnyal hozzájárul a két ország kapcsolatainak erősítéséhez, még a hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt. Ez utóbbi várható időpontjáról nem nyilatkozott. Vendéglátója, Jakov Cur izraeli egészségügyi miniszter kijelentette, hogy várhatóan megállapodásra jutnak több, előzetesen egyeztetett együttműködési témában, egyebek között az orvosok kölcsönös látogatásainak, tanulmányútjainak előmozdításában. Tudomása szerint a magyarokat elsősorban a' légúti megbetegedésekben szenvedő gyermekek izraeli kezelési módszerei érdeklik. Szó van arról is, hogy izraeli orvostanhallgatók magyar egyetemeken tanulhatnának három évig, és ezt Izraelben beszámítanák a diploma megszerzéséhez. Csehák Judit tanulmányozza Izraelben az ottani orvosképzést, ellátogat a magas szintű, egyebek között orvosbiológiai kutatásokkal is foglalkozó Weizmann Intézetbe, fölkeresi a Holt-tenger partján, a Naan kibucban működő geriatriai központot, és tiszteleg a második világháború áldozatainak emléket állító Jad Vasém múzeumban is, Jeruzsálemben — közölte az izraeli hírügynökség az MTI-vel hétfőn. Nyílt levél a miniszterhez Keresztényüldözés Szegeden? A Hit Gyülekezetének nyílt levele Karpáti Ferenchez. A Honvédelmi Minisztérium 1989. augusztus 9-i sajtótájékoztatóján Szabó Egon vezérőrnagy úr, a minisztérium szóvivője tagadta, hogy a hadsereg belső elhárítása a katonák világnézeti ellenőrzésével foglalkozna. Ez az állítás újabb példája annak a szakadéknak, amely a politikai hatalom képviselőinek hivatalos megnyilvánulásai és a mindennapok gyakorlata között tátong. Folyamatosan kapunk tájékoztatást arról, hogy a szegedi Kossuth laktanyában tudatos keresztényüldözés folyik Kovács András, Szalma Gyula, Pál Péter és Lajos Zoltán sorkatonákat, akik valamennyien gyülekezetünk tagjai, hitük miatt megalázó kihallgatásoknak vetették alá, ügyészi eljárással fenyegették meg. Bibliájukat, vallásos tárgyú könyveiket, feljegyzéseiket lefoglalták, körletelhagyási engedélyüket bevonták, katonatársaik előtt becsületüket sértő kifejezésekkel illették őket. Tiltakozunk a lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányos jogának és az emberi méltóságnak eme gyalázatos megtiprása ellen; Megengedhetetlen, hogy a „nép" hadseregében az állampárt képviselői (politikai és elhárító tisztek) továbbra is teljhatalmú úrként, tetszés szerint gázolhassanak az ideológiai harc zászlaja alatt kiszolgáltatott helyzetben lévő sorkatonák lelkiismeretébe Ezek és a hasonló esetek is sürgetővé teszik a fegyveres erők és testületek depolitizálását. Felkérjük a T. Miniszter Urat, hogy szíveskedjék a szegedi jogsértéseket kivizsgálni, azok elkövetőit, így pl. Hídvégi István alezredes, politikai alosztályvezetőt, és Prágai Mihály őrnagy zászlóaljparancsnoköt felelősségre vonni, és a vizsgálat eredményéről, valamint a felelősségre vonásról gyülekezetünket tájékoztatni. Szíveskedjék intézkedni a gyülekezeti tagjainkat ért diszkrimináció megszüntetése végett. Tájékoztatjuk, hogy az ügy közérdekű vonatkozásai miatt levelünket egyidejűleg eljuttatjuk a sajtószervekhez is. Fáradozását előre is köszönjük. Budapest, 1989. augusztus 14. Dr. Tóth Gábor, Dr. Mészáros István (OS) A medence vize Szelíden csörög hétfő kora délelőttjén a szerkesztőségi szoba telefonja. Egyedül vagyok, s bár nem az én asztalom, felveszem a kagylót, A megszólaló hölgy hangja is szelíd, elkeseredett. Vasárnap, csúcsidőben, amikor több ezren fürdenek és pancsiznak a strandokon, a SZUE két medencéjében is igen komoly méretű, minden kétséget kizáróan embertől származó ürüléket találtak. A hölgy kéri, tennénk valamit az ügyben. Való igaz, vannak dolgok, amiket nem lehet szó nélkül hagyni. Csakhát miféle szavakat találhat most a tollforgató. Legföljebb morfondírozik. Gyerekek, felnőttek tehették? Ugyanaz a személy? Baleset? Előre megfontolt szándék? A kérdések súlytalanul és megválaszolatlanul sorakoznak, csak a fekáliát csapja szembe velünk a medence emberkavarta hulláma. Hétköznapi botrányaink egyike. Mosonmagyaróváron százak betegedtek meg, mert fertőző volt a termálstrand vize. Titokzatos vírus támad az újszülöttekre Debrecenben. az okokat nem találják. Meglehet, sokszor csak annyi kellene, hogy néhány métert megtegyünk a medencéből az első WC-ig. Néhány lépés, aminek nem maradna nyoma. Dal. Interjú Csúcstechnológia és a kutatások Elkoptatott közhely: a ma tudománya a holnap technikája. S a tudomány csúcsai hamarosan a csúcstechnológiákban is jelentkeznek. De vajon valóban ilyen egyszerű a képlet? — kérdeztük Berényi Dénes akadémikustól, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének igazgatójától. — Van ilyen kdpesolat, de mégsem ennyire egyszerű a dolog. A kutató, aki alapkutatásokat végez, sohasem abból indul ki, hogy most valamilyen új technikát alapoz meg. öt a megismerés vágya hajtja új meg új területek felé. Már csak azért sem lehet célra irányuló alapkutatást végezni, mert a tudomány és fi technika története azt mutatja, hogy éppen az alkalmazások szempontjából nagy felfedezések sohasem a meglevő eszközök tökéletesítése során történtek, hanem valami minőségileg egészen új úton. Mondjuk a tizenkilencedik század orvosi diagnosztikáját hagyományos módon is tovább lehetett volna fejleszteni. Lehetett volna jobb injekciós tűket elektronok előállítani, a mellkas ko- fluoreszcencia pógtatási módszereit is lehetett volna finomítani. De a nagy előrelépést mégsem ez hozta meg, hanem az, hogy Conrad Wilhelm Röntgen felfedezte a testen áthatoló X-sugarakat, amelyeket később róla neveztek el. Ö természetesen nem azzal a céllal kezdett a kisülési csövek kutatásával foglalkozni, hogy egy kor- Intézetben elért alapkutató bi alapkutatás eredménye. A szórakoztató elektronika sem létezhetne a félvezető- és felületkutatás eredményei nélkül. A televíziózáshoz többek között alapvető az a fizikai effektus, hogy az becsapódása jelenségét váltja ki bizonyos anyagokban. A kutató nem televíziós készüléket akart előállítani, de még nem is katódsugárcsövet (ami a televízió lelke), mégis mindkettő kifejlődött az alapkutatási eredményen. — Tudna-e saját, intézetben példákat említeni arra, hogy az Atommagkutató szerű diagnosztikai eszközt hozzon létre. Ujabb ugrást a számitógépek kifejlődése hozott. A komputerrel egyesítve a röntgentechnikát, létrejött a komputertomográf, amely minden eddiginél jobb képet ad a test belsejéből. E területen még további lépést jelent a mágneses magrezonancia és a pozitronemissziós tomográf, amely ma a diagnosztikai eszközök csúcstechnológiáját jelenti. Mindkettő alaptudományos felfedezésen alapszik, az atommag kvantált mágneses tulajdonságán és a pozitront kibocsátó radioaktív izotópokon. — Lehet-e azt mondani, hogy minden technikai áttörés mögött ott rejtőzik valamilyen egykori fizikai vagy természettudományos alapkutatás? — Igen, csak hajlandók vagyunk megfeledkezni róla. Vegyünk ólyan régi iparágat, mint amilyen a vasés acélgyártás. A hagyományos technológiákkal is elő lehet állítani vasat, hiszen a történelem előtti kor embere is készítette kezdetleges kohókban, akkor, amikor még azt sem tudták, mi az a fizika. De manapság csak különlegesen ötvözött nemes acélokat lehet jól eladni. S ezek gyártása lehetetlen a szilárdtestfizika, söt az atomés atommagfizika legújabb Nyugatról eredményei nélkül. Olyan kis mennyiségű nyomelemeket kell bevinni ezekbe az acélokba, amelyek mérése, az összetétel elemzése lehetetlen korszerű fizikai, közöttük nukleáris analitikai módszerek nélkül. Ezek mindegyike egy-egy korábsi eredmények hogyan hasznosultak a gyakorlatban? — Hogyne. Például az ország első és egyetlen ciklotronlaboratóriuma itt Debrecenben valósult meg. Ez a berendezés képes különböző atomütközések létrehozásáfa, alapkutatások céljából. De bizonyos izotópok is termelhetők segítségével. Van a gyógyászatban egy fontos anyag, a galliumnak a 67-es tömegszámú izotópja. Vele — mivel a szervezet belsejében például a tályogokban feldúsul — fontos orvosi vizsgálatokat lehet elvégezni. Mostanában ennek az importja nehézségekbe ütközik, így meglevő kutatási tapasztalataink birtokában szinte azonnal átallunk ennek a gyártására. Igy az egész ország szükségletét fedezzük ebből az anyagból. Másik példa. Egyre több ipari technológiának van szüksége nagyon finomszűrőkre, köztük olyanokra, amelyeknek mikron, tizedmikron a lyukak átmérőié. Ilyen szűrőt létre lehet hozni, ha speciális műanyag fóliát nehézionokkal bombáznak, amelyeket előzőleg ciklotronban gyorsítottak. Az igy kilyuggatott fóliát aztán megfelelő oldatban elő kell hívni, és készen van a kívánt lyukakkal ellátott szúrö, amit eddig importáltunk, mint csúcstechnológiai terméket. Ha például ehhez nincs meg a tudományos háttér, évek alatt lehetett volna kifejleszteni. Mivel ez megvolt, rövid idő alatt már mi exportálhatunk ilyen szűrőket. S még egy adalék: mivel a mi kis cikKisiparoslétszám Többen vannak, de még mindig kevesen... Az első félév végén a kisiparosok léts*2uma valamivel meghaladta a 164 ezret, a hat hónap alatt a gyarapodás 3,2 százalékot tett ki. Bár a létszám jobban növekedett, mint az elmúlt év első felében, a Kiosz a vállalkozók előtt álló feladatokhoz képest még mindig kicsinek tartja a kisiparosok táborát. Valamelyest javult a kisipar szerkezeti megoszlása: a főfoglalkozású iparosok teszik ki a létszám 56,3 szazaiékát. Ma már kevesebben tevékenykednek u kisiparban munkaviszony, illetve nyugdíj mellett, mint kórabban, ám a Kioszban iparmegszűnések száma úgy vélik, hogy lényegesen szintén Csökkent: ötezerrel több főfoglalkozási) szakemberre lenne szükség, különösen a hagyományos szakmákban, amelyekben folyamatosan csökken az iparosok száma. Tovább csökkent "a községekben, falvakban működő iparosok aránya, ma már csak 37 százalék, szemben a tavaly ilyenkori majdnem 40 százalékkal. A legutóbbi fél évben mintegy 20 ezer új iparengedélyt adtak ki, 3 ezerrel kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Örvendetes azonban, hógy az kevesebb volt most, mint a múlt év első felében Alkalmazottat csaknem 21 ezer kisiparos foglalkoztat, létszámuk megközelíti a 44 ezret, 16,4 százalékkal többen tevékenykednek ezekben a munkakörökben, mint az év elején. A Kiosz illetékesei szerint e területen a szabályozók nincsenek összhangban a törvény adta lehetőségekkel, hiszen bár mód van arra is, hogy akár 500 alkalmazottat foglalkoztathasson a kisiparos, a gyakorlatban viszont legfeljebb 3-4 segítőt alkalmaznak lotronunkban nehézionokat nem lehet gyorsítani, egy világviszonylatban is új megoldásra volt szükség az eredményhez. — A közelmúltban a tudományos és nem tudományos közvéleményt lázba hoztak a szupravezetők kutatasában elért új meg új eredménye"k. Sokakban akkor felmerült a kérdés: megindult a rekordhajhászás a fizikában is? — Ez a terület nagyon jó példa arra, hogyan lesz egy pusztán elméleti érdekesség a jövő csúcstechnológiájának ígéretévé. Amikor felfedezték, hogy az abszolút nulla fok, mínusz 273,16 Celsius közelében a vezetők ellenállása nullává válik, bennük veszteség nélkül folyik az áram, kit érdekelt, hogy ilyen extrém, a mindennapi élet viszonyaitól távol eső körülmények között hogyan vezethetünk áramot. , Ráadásul még a fizikus-közvélemény is úgy tartotta számon ezt a területet, hogy itt a legkevésbé valószínű újabb tudományos eredmények elérése. Aztán 1986-ban megtörtént az áttörés, mínusz 190 fok körül, sőt annál magasabb hőmérsékleten is sikerült az ellenállásmentes vezetést megvalósítani. Jó, jó, mondhatnánk most is, abból az anyagból, amely magasabb hőmérsékleten is így vezeti az áramot (eza kerámia) sohasem lehet olyan szálat húzni, amely alkalmas lenne távvezetékek huzalait helyettesíteni. Nem is itt várnak sokat a közeljövőben a szupravezetéstől, hanem például a mikroáramkörök gyártásánál, ahol fontos lehet a veszteségmentes áramvezetés. S mivel több magyar kutatóintézetben voltuk a szupravezetéssel kapcsolatos tapasztalatok, azonnal rá lehetett állni a kutatásokra. Az ELTE, KLTE, KFKI, ATOMKI eredményei azt mutatják, sikerrel. » — Mindezek végül is nincsenek ellentmondásban azzal, hogy az alapkutatás nem irányul közvetlenül valamilyen gyakorlati cél elérésére? — Nincsenek. A kutatót — mint mondtam — ősi, emberi vágy sarkallja új meg új eredmények felfedezésére. Akkor is ezt tenné, ha végül is sohasem hasznosítanák felfedezéseit. De még ilyenkor sincs kizárva, hogy egy másik felfedezés számára ad kiindulási alapót, amit aztán hasznosítani fognak. Vagy éppen azt bizonyítja be, hogy a kutató által megkezdett úton nem célszerű továbbhaladni. Saját szakterületem, az ion—atom ütközések fizikájában például olyan ionokkal is foglalkozunk, amelyek, mondjuk, az urán esetében 92 helyett csupán egy elektronnal bírnak. Mi a gyakorlati haszna ezzel foglalkozni? —kérdezték egyszer tőlem. Ügy válaszoltam, ha két szóban kellene mondani, azt felelném: látszólag semmi. De ilyen ütközések létrejönnek például, ha sugárzás eri a szervezetet, ha bizonyos anyagvizsgálatokat kell elvégezni, ha a fúziós reaktorban a forró plazmában levő lecsupaszított ionok ütköznek egymással, és a reménybeli fúziós reaktor falának atomjaival. Az ion— atom ütközések egyre gyarapodó kutatási anyaga arra szolgáltat adatokat, mi történik ilyenkor. Igy lesz az alapkutatás például a jövő század energiatermelési csúcstechnológiájának megalapozója. Gőz József