Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-06 / 157. szám

1989. július 6., csütörtök 43 Hogyan készítsünk szabadtéri színpadot? A Nap erősen tűz a szabadtéri nézőterére. Azt hihetnénk, hogy ezernyi harkály vette birtokába a faépítményeket: mindenhonnan hangos kopácsolás hallatszik, teljes az összhang. Itt beszélgetünk Szücsborus Jánossal, a szabadtéri játékok műszaki vezetőjével. — Milyen gárda dolgozik a színpad és a díszletek felállításán? — Ebben a szakmában mindig az a legolcsóbb, ha saját szakemberekkel és saját műhellyel állítjuk elö a színpadkép kialakításához szükséges dolgokat. Személy szerint nagyon jó szakembergárdát ismerek Szegeden, akik a díszletkivitelezésben elsőrangú munkát végeznek. Sem a színháznak, sem a tévének nincs olyan műhelye, ami nekünk megfelelne. ezért minden nyáron össz.everbuváljuk a csapatot. Vagyis, minden évben változik az, összetétel, de van egy mag, akikre mindig számíthatunk. Hozzájuk aztán egy nagyon széles skálájú társaság csapódik: diákok. tanárok, jogászok, nyugdíjasok. — Most melyik munkafázisnál tartanak? — A színpad készen van; két napja dolgoznak a díszítők. Most érkeznek azok az emberek, akik a színpad kiszolgálásán dolgoznak. A díszítők fölrakták a takarásokat, tegnap pedig a dísa. leteket. A kivitelezők már az, utolsó két előadás díszletein dolgoznak. — Volt-e gondjuk az anyagok beszerzésével? — Tavaly például nagyon nehéz volt a zártszelvények Á Szegedért Alapítvány pályázati felhívása A Szegedért Alapítvány díjak alapításával is biztosítani kívánja azt, hogy az alapító okirat szerint: „az alapítványi díjak révén elismerésben részesülhessék azok tevékenysége, akik élenjártak a város szellemiségének alakításában, tudományos, kulturális, művészeti és társadalmi életének gazdagításában, a haladó hagyományok megőrzésében, a város hírnevének ápolásában, értékei megóvásában, kik kimagaslottak állampolgári helytállásukkal, kiknek alkotásai fémjelzik Szeged városának az országban elfogadott kiemelkedő helyét.'1 Az Alapítvány évente Fődíjat, Tudományos Kuratóriumi Díjat, Művészeti Kuratóriumi Díjat, valamint Társadalmi és Állampolgári Kuratóriumi Díjat kíván átnyújtani. Pályázati követelmény, hogy a díj plakettje, oklevele és emblémája fejezze ki az alapítók szándékát és a díjazott Szegedhez kötődését. A pályázaton szegedi művészek részvételét várják. Beküldési határidő: 1989. szeptember 15. Cím: Szegedért Alapítvány titkára, Szeged, Oroszlán u. 6. 6722. A legkifejezőbb alkotást a Szegedért Alapítvány elnöksége választja lei, az alkotás elismerésben részesül. * A Szegedért Alapítvány pályázatot hirdet pénzintézetek részére 10 millió forint értékű törzsvagyonának hosszú távú, biztonságos befektetésére. Pályázati követelmények: az alapítványi törzsvagyon értékállóságának megőrzése; a legkedvezőbb befektetési hozadék biztosítása. A pályázatokat 1989. július 31-ig kérik benyújtani a Szegedért Alapítvány titkárához Szeged, Oroszlán u. 6. 6722. A legkedvezőbb ajánlat kiválasztásában az alapítvány elnöksége dönt. beszerzése. Szerencsére, annyit vásároltunk, hogy az idén a bivaly megmaradtokkal dolgozhatunk. Ez nagyon jelentős anyagi megtakarítás, mert közel 100 százalékkal, emelkedett az ára. — Tehát a tavalyihoz képest nem lesz jelentős díszletár-emelkedés? — Körülbelül a tavalyi díszletárakkal dolgozhatunk. Ennek ellenére, a díszletépítésben van bizonyos fokú megalkuvás, és ennek anyagi okai vannak. Például a Turandot és A mosoly országa ugyanazon az alapemelvényen játszódik. Mivel itt nincs színpadgépezet. mindent kézi erővel kell mozgatni; az üzemelési célszerűség miatt felváltva játsszuk a ikét darabot. Vagy például az előszínpadot — ami a Párizs gyermekeihez, kell — úgy építettük, hogy visszabontható legyen, tehát a felhasznált elemek körülbelül 80 százalékát jövőre is hasznosítani tudjuk. — Milyen külső segítséget kapnak? — A Délép szakembereket biztosít az állványzat felállításához. A honvédség 12 katonát adott az, anyagmozgatáshoz. — A jegyek árában történt-e változás? — Továbbra is 50-től 250 forintig lehet jegyet vásárolni, ahogyan tavaly. Viszont egyes helyek árát fölemeltük. így nagyobb lesz a bevételP. Sz. ' Cikkünk visszhangja Dobbal verebet? Hideg téli éjszakán sötét szemüveges, ballonkabátos, kalapos férfi kocogtatja •meg egy bérházi lakás ajtaját. Az álmos házigazdával •suttogva közli, „Lujza néni •üzeni, a méhek kirajzottak!" A titokzatos mondatot többször elismétli az ér'tetlenkedőnek, mire az egyszer csak a homlokához kap: „Ja, a kémet keresi? Az egy emelettel feljebb lakik." Ez a szakállas vicc jutott eszembe, amikor a „Romániai spion a lágerban" című írást olvastam a Délmagyarország június 3-ai számában. A cikk végére érve már sokkal kevésbé tréfás gondolatok foglalkoztattak. Tegyük fel: a rendörök a bejelentés alapján „kizúgnak" Algyőre, megkeresik Gelut, majd megkérdezik tőle: „Tisztelt Gelu űr! Mondja, maga tényleg kém, ugyanis a táborlakók felismerni vélik önben a szemlaki fotográfust?" Gelu úr néhány lehetséges válasza: 1. Határozottan tagadom, hogy spion vagyok! (Egy állítás, egy tagadás, a mérkőzés döntetlen.) 2. Kikérem magamnak, hogy ártatlanul gyanúsítsalak, aki rólam ilyet állít, az a spion, csak így akarja a figyelmet elterelni magáról. (Előny az adogatás fogadójánál.) 3. Igen, kérem, én egy magasan kvalifikált spion vagyok. (Sörmeccsen is bundagyanús öngól.) Vajon komolyan gondolt-e a cikk írója egy ilyen rendőri intézkedést? . Gondoljuk tovább! Tegyük fel, miközben én békésen olvasom az újságot, bejelentés érkezik a 04-re, hogy közveszélyes őrültként éppen ámokfutást rendezek a lakókörnyezetemben. Erre „kizúg" a mentő, és a markos ápolók sitty-sutty bevisznek a Pulz utcába. Ez vajon „tuti"? Amíg az illetékesek a „spiclisséget" nem bizonyítják, 'Gelu fotográfust is megilleti jogszabályaink szerint az ártatlanság vélelme. A jogállamiság felé haladva különösen veszélyes felelőtlenül „farkast kiabálni", csakúgy, mint feltételezések alapján spiont fogni, még akkor is, „ha a városba az jön be, aki akar". Szerencsére már ott tartunk, hogy ebbe a városba is az jön be, aki akar, sőt majdnem mindenki „kimehet", aki akar. Várhelyi Ferenc rendőr alezredes, főkapitány-helyettes Kedves Várhelyi Ferenc! A menekültek tájékoztatása szerint Gelu úr azóta már tényleg „kiment" a városból — csempészáruval megrakodva. Kulturális programok a Vlí-en A VIT sajtóközpontjában megnyílt a kétévenként megrendezésre kerülő Interpressfoto-pályázat díjnyertes képeiből készített kiállítás. A kiállításon láthatók egyebek között Pólya Zoltán (a Mai Nap fotósa) két arany, egy ezüst és két bronzérmet nyert képei, ö kapta a Kodak cég háromezer dolláros fődíját is a Rákóczi téri csarnok leégését ábrázoló sorozatáért. A VIT résztvevői egyébként kedd óta ismét megtekinthetik egy dél-koreai kisgyermek rajzát. A müvet, amely egy ősi koreai maszkot ábrázol, vasárnap a házigazdák nyomatékos kérésére el kellett távolítani a gyerekek és iskolások palotájából. A kép csak a CIMEA nemzetközi gyermekszervezet közbenjárására került vissza helyére. A rajzot a zánkai úttörőtábor nemzetközi pályázatán díjat nyert más alkotásokkal együtt a Magyar Úttörők Szövetségének küldöttei hozták magukkal a CIMEA megbízásából. Szerdán délelőtt tizenötezer szurkoló és a phenjani tévénézők szeme láttára focicsatát vívott egymással a magyar és a portugál küldöttség futballcsapata. A meccsen a magyar csapat sziporkázó küzdelem után 3-1 arányú vereséget szenvedett. Piszkos tánc Uj film Dirty Dancing amerikai film Rendezte: Eleanor Bergstien Ez a film, úgy tűnik, valóban a nyári szezon egyik legnézettebb alkotásává válik. Könnyed, de nem túl légies, s mindaz megtalálható benne, ami sikeressé teheti. A történet a kora hatvanas évek kikerülhetetlen változásait megélő amerikai társadalom tipikus kulisszái között játszódik, jó háttérül szolgálva a film lényegének, annak a táncnak, amely a legintimebb érintkezési módok egyike, a hálószobán kívül. Egymást megérinteni, a másikkal összeforrni, ez a Piszkos tánc üzenete, melyben a partnerek egymásra, s magukra találnak. A film legfőbb erénye, hogy visszaadja a tánc méltóságát a mai tizenéveseknek. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy azokban az országokban, ahol a filmet már bemutatták, a fiatalok hirtelen elárasztották a tánciskolákat, fölfedezvén a páros tánc erotikáját. A filmben elsősorban Kenny Ortega koreográfus és két ifjú — nálunk jobbár? ismeretlen — színész munkája dicséretes. Jannifer Grey , és Patrik Swayze amellett, hogy kitűnően táncolnak — a többi szereplővel együtt — jól elevenítik meg a kissé talán sarkított, néhol túlkarikírozott figurákat. Az, hogy a filmnek ilyen jól sikerült visszaadnia a kor hangulatát, a végig kitűnő „soul"-zenének is köszönhető, mely régi és új slágereket egyaránt tartalmaz. Sajnos egyre ritkábban látni színvonalas zenés filmeket, valószínűleg ezért is hat ez olyan üdítően. V. I. Videokazetta-kölcsönzés A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat néhány vidéki könyvesboltjában ezentúl műsoros videokazettát is lehet kölcsönözni. Győrött, Pécsett, Szegeden, Ajkán, Dombóvárott. Esztergomban, Gödöllőn, Gyöngyösön, Hat-vanban, Hévízen, Kaposvárott, Karcagon, Kőszegen, Mosonmagyaróváron, Ózdon, Pakson, Százhalombattán, Szekszárdon, Székesfehérvárott és Szombathelyen — az Intervideo Nemzetközi Film- és yideogyártó. Forgalmazó Kft-vel kötött megállapodás alapján — egyelőre 50-100-féle film közül válogathatnak az üzletekbe betérők. Operaéjszakák Északnyugat-Magyarországon Fertőrákos— Szombathely—Tata: A Varázsfuvola A három játszóhely közül egyik sem új, az elmúlt évek nyarain több-kevesebb szünettel, mindhárom színpadon szólalt már meg színpadi zene. Az új motívum: egy darabot közösen mutatnak be. E kényszerű közösséget gondolom, nem annyira művészi szempontok, mint inkább az átkos anyagi megfontolás hozta létre. A június 30-i fertörákosi előadás azt látszik bizonyítani, hogy az alkotók egyszerűsége, s biztonságra törekedtek elsősorban, olyan megoldásokra, melyek a legkisebb kockázatot teremtik ahhoz, , hogy mindhárom színpadon kielégítően eljátszható legyen a darab. Horváth László semleges színű, néha sziklaszerű, néha áttetsző oszlopai, lépcsői nem túl gazdag fantáziáról árulkodtak, nem tetszettek. Szépek és jól jellemzőek viszont Márk Tivadar jelmezei, bár a környezetet, a hely szellemét nemigen vették figyelembe. (Érthető, hisz a budapesti előadásból vették kölcsön őket.) Boschán Daisy csak el-, de nem megrendezte az előadást. Érthetetlen azonban így is, hogy Taminó szörnyű kígyója semmilyen formában nem jelenik meg. A rendezőnő egyetlen jó ötlete Papagenó és Papagena emlegetett seregnyi gyermekének színpadra hozatala. A kis porontyok nemcsak kedvesek, aranyosak, de finoman, ízlésesen meg is bontják a drámai időt. A szereplők évek óta énekelik szólamaikat, így aztán, szinte kivétel nélkül pontos képet adnak a figurák szokásos jelleméről. Kováts Kolos zengő hangú Sarastró aki rendre ámulatba ejt egy levegőre énekelt arioso-hosszűságú frázisaival. Molnár András eszményi Ta mino, a szónak pemcsak diHa nyár, hál fesztivál. Felénk még csak egy hét múlva kezdődnek a szabadtéri játékok, hazánk egyéb tájain javában dúl már az ünnep. Győr-Sopron megye mindkét névadó városában zajlanak az események. Ezek közül két opera-előadásról emlékezünk incg. csérö, de valóságos, fogalmi értelmében is. Csavlek Etelka kivételesen sugárzó, nagy kultúrájú Pamina, Gáti István Papagenóként méltóan ápolja a melisi baritonhagyományt. Ráadásul mindhárman emelkedett, hangsúlyosan nemes figurát visznek színre, s így remekül illenek egymáshoz. Iván Ildikó, mint az Éj királynője, ugyanazokat az erényeket és hiányosságokat mutatja, mint pár éve az itthoni szabadtérin. Hangszíne és egyénisége inkább lírai karakterű. A nehéz koloratúrákat virtuózán énekli, csak a minduntalan megreccsenő csúcshangok, háromvonalas f-ek árnyékolják teljesítményét. Az öreg pap szerepe jelentősebb orgánumot, s főképp személyiséget kívánna, mint Bárány Pál Lászlóé, Márk László tenorjának minősége pedig még Monostatos karakterfigurájában is zavaró. A három hölgyet éneklő három jó énekesnő hangja nern simul egymáshoz. Feltűnő volt ez azért is, mert a három gyermek viszont a legszebb együttcsengéssel szólalt meg. A szombathelyi szimfonikusok, élükön Petró Jánossal, jó tempóban, karaktergazdagon muzsikáltak, s megfelelt a debreceni Kodály Kórus is (karigazgató: Strausz , Kálmán). A zeneileg kitűnő, színpadilag közepes előadásnak egyetlen szereplőjéről kell még szólnunk: a páratlan akusztikáról. A hatalmas kőfalak között minden énekhang csengően, tisztán él, a zenekari szólamoknak külön teste, jellege van, változatos, érdekes hangsíkon jutnak el a hallgatókig. S épp ezen a ponton érheti a legtöbb kifogás a másik előadást. A Nabucco A Kisfaludy Színház termének formája s anyaga ugyanis szinte mindent elnyel, visszhangja nincs. Az ottani operatársulat Verdi korai művét a Győri Nyár keretében mutatta be. Az egyébként igen színvonalas előadás értékéből sokat levon a hangzási viszonyok mizerábilis volta. (Más kérdés, hogy mennyire tekinthetünk nyári fesztiválprodukciónak egy teljesen szabályos kőszínházi előadást.) Régebben tudjuk, hogy a fiatal győri társulat az operajátszásnak a kipróbált, hagyományos formái mellett kötelezte el magát. A szegedi operafesztiválon bemutatott Carmenhez képest viszont ez az előadás választott felfogásában jelentős érték. Vaío Emil látványos díszletei ugyan ezúttal is mutattak némi zsúfoltságot (különösen az első képben, amely térszerkezetében erősen emlékeztetett a Carmen színpadára). A második felvonástól viszont a palota építményének forgatásával ügyesen és ötletesen hozta létre az összes helyszínt. Tordai Hajnal ruhái nemcsak tetszetősek, de logikus rendszert is alkotnak. A „jók" (Zakariás, Izmael, Fenéna) szimmetrikus kosztümöt kaptak, a „rosszak" (Abigél és Nabucco) aszimmetrikusai. Ezek után nem volt túl meglepő, hogy Nabucco — miután őrületéből felocsúdik, s jó útra tér — megkapja a m/ga szimmetrikus jelmezét, ám az már finom lelemény, hogy az utolsó képben halála előtt Abigél is felvehet egy csaknem szimmetrikus leplet, ezáltal nyerve némi megnyugvást és bocsánatot. Bor József rendező érthetően vázolta fel a meglehetősen kusza cselekményt, beállításai artisztikusak, s jól vezette szí- , nészeit is. Igen tehetséges karmestert ismerhettünk meg a fiatal Sebők Károly személyében. Mindig pontos, néha telibetalált tempóvétel, széles dinamikai skála jellemzi. A hangzás ugyan néha kissé nyers, de fortéi némileg ellensúlyozni tudták a terem süketségét. A megalkuvásmentes szereposztásból számomra a legnagyobb élményt Jobbágy Mária Abigélje jelentette. A szinte képtelenül széles ambitusú szerep minden pontján erőteljesen, tisztán szólal meg, nemcsak forte, de piano magas céje is biztos. Szép drámai szopránhang, * jó játékkészség, királynői tartás — nagy jövő előtt áll. A meglepetés miatt majdnem háttérbe szorította Gregor Józsefet is. Gregor egyik legjobb szerepét, Zakariást énekelte remek formában, méltóságteljesen, telt mélységekkel, és a megszokottnál fényesebb magasságokkal. A Budapestről Győrbe szerződött Kovács Pál baritonjának középíekvése ugyan kevésbé zengő, mint. legjobb szegedi szólamtársainak de micsoda magassága van! Mióta Miller Lajos csak vendégként (s úgy is igen ritkán) léphet fel hazájában, s Csurja Tamás immár az angyalok égi kórusában énekel, nincs még egy énekesünk, akinek ilyen fényes és biztos gé-i, asz-ai lennének. A második felvonásra melegedett be, s innentől igen szép vonalakat énekelt, nagy elhitető erővel játszott. Györgyfi József tenorja fényes, de már kisebb magasságokban is beszűkül, erejét veszti. Szerencsére Izmael szólama az alsóbb régiókban mozog, s így előnyös neki. A kórus kielégítően látta el feladatát, a híres szabadságkórust pedig igen szépen énekelte. Mársk Tamás