Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-06 / 157. szám

— sr r v. w DELMAGYARORSZAG 79. évfolyam, 157. szám 1989. július 6., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara; 4,30 forint Újabb hitelek felvétele szükséges Beck Tamás tájékoztatója Kereskedelmi tanácsosok értekezlete kezdődött szerdán Budapesten, a Gellert Szállóban. A résztvevőket — Magyarország külföldi kereskedelmi kirendeltségeinek vezetőit és a társtárcák képviselőit — Beck Tamás kereskedelmi miniszter tájékoztatta a gazdaság jelenlegi helyzetéről, a főbb külgazdasági célokról. Külkereskedelmünk ?. legfrissebb adatok tanúsága szerint az utóbbi hetekben kedvezőtlenül alakult — 'mondotta a miniszter. A dollárexport kötésállománya az. év első öt hónapjához képest kevésbé intenzíven növekedett, míg a dinamika május végéig 7, júniusban már csak 5 százalékos volt. Példaként azt is megemlítette a miniszter, hogy Magyarország részesedése a világkereskedelemben 1938-ban magasabb volt, mint napjainkban. A konvertibilis import viszont nem változott lényegesen, az importliberalizációtól való félelem alaptalannak bizonyult, a vállalatok megfontoltan vásárolnak. Az ország fizetési kötelezettsége a törlesztéssel és a kamatokkal 3 milliárd dollár erre az esztendőre, a tervezett export viszont mindössze 6 milliárd dollár. Mivel a kamatokkal együtt 1995-ig 25 milliárd dollárnyi adósságot kell visszafizetni — s ezért • évi 2-2,5 milliárd újabb hitel felvétele szükséges —, minden erőt az export bővítésére kell fordítani. A miniszter úgy ítélte meg, hogy az export növelésének legjobb eszközei: az exporthitel bővítése, az importvámok csökkentése, valamint az, hogy a deviza egy része az exportőröknél maradjon. Beck Tamás a szerkezetváltásról elmondotta: 20-25 éve teritéken van a téma, » valóságban azonban alig történt valami. Nem tudtuk megteremteni az anyagi fedezetet, az egyetlen út tehát a külföldi tőke bevonása maradt. Vegyes vállalatok alakítására 1973 óta van mód, s azóta 1989. január 1-jéig mindössze háromszáz vegyes vállalat alakult, 300 millió dolláros apporttal. Ám az elmúlt 6 hónapban megindult a dinamikus fejlődés, 330 újabb vegyes vállalatot hoztak ' létre magvar részvétellel. Ennek egyedüli szépséghibája, hogy ezek a vállalkozások már csak 63 millió dollárt hoztak az országba. A vállalatok érdekeltségét a szocialista exportban a kormányzat immár négy éve igyekszik csökkenteni — meglehetősen csekély eredménnyel; aktívumunk ezen a piacon változatlanul magas. A szocialista országokban működő kereskedelmi kirendeltségek feladata, hogy mielőbb találják meg Uz ellentételeket a magyar exporttermékekért. A szocialista partnerekkel folytatott külkereskedelmünk súlyos gondja az is, hogy a bukaresti árelv értelmében mindössze évi 4-5 százalékos áremelésre van módjuk az exportőröknek, s szinte megoldhatatlan probléma .elé állítja őket, hogy a hazai infláció ennek többszöröse, ezért az alapanyagokat lényegesen drágábban vásárolják, mint ahogy a késztermékben továbbadják. A kereskedelmi miniszter értékelte a világ 60 országában működő mintegy 85 kereskedelmi kirendeltség és alkirendeltség tevékenységét is-. Elmondotta: a gyakorlatban negyven éve változatlan módon működő •kirendeltségeknek a jövőben jobban figyelemmel kell kísérniük a hazai külpolitikai és gazdaságpolitikai elképzeléseket, s jobban együtt kell működniük a nagykövetségekkel. Néhány kirendeltség — egyebek közt a brüsszeli, a moszkvai, a kölni és a bukaresti i— tevékenységét kiemelkedően jónak ítélte a miniszter. Mint mondotta, a tárca •nagyobb aktivitást vár viszont a kínai kirendeltségtől, s Ausztriában Is lennének még feladatok, mert az •utóbbi időben csökkent a forgalom, különösen a magyar mezőgazdasági termékek exportja. Beck Tamás tájékoztatott arról, hogy takarékossági és gazdasági okokból megszüntették a ciprusi és a lisszaboni kereskedelmi kirendeltséget; 'a jövőben felszámolják az angolai, az elefántcsontparti és az etiópiai irodát, .viszont új kereskedelmi kirendeltség nyílik meg ez év augusztusában Chilében. Szólt arról is, hogy a jövőben kizarólag pályázat útján kívánják betölteni a •képviseleti helyeket, elkerülendő az eddigi gondoIkat, ugyanis sokszor szak•mailag és nyelvtudás szembontjából felkészületlen bmberek kerültek a kirendeltségekre. Raffay és Dobozy a képviselőjelölt Fehövároson, a Lila iskola aulájában nemigen fértünk volna többen tegnap, szerdán este. Nagy volt a tétje az l-es választókerület harmadik, sorrendben utolsónak tartott képviselői jelölőgyülésének. Mit tudtunk egy szó elhangzása nélkül is? Például, hogy Raffay nagy előnyre tett szert Algyőn és Tápén. 257-en szavaztak rá, míg Valastyún 113-at, Dobozy 95-öt, Molnár 62-t, Tóth 85-öt, Nagygyörgy Algyőn egyet kapott. Tudtuk, hogy a választási listán minimum két névnek kell szerepelni. Pár perccel a kezdés után már a levezető elnök meg-' lehetős hévvel figyelmeztetett, amennyiben szerdán este nem sikerül két jelöltet állítani, hé^ nap leforgása alatt meg kell ismételni mindhárom gyűlést. Ismeretessé vált az is, hogy az Algyőn • javasolt Nagygyörgy József — akit egyébként is váratlanul ért a jelölés — nem kíván élni a fölkínált lehetőséggel. Mindezek Ismeretében, gondolhatják, még a jelöltek nyolcperces bemutatkozása idején, többen azon meditáltak suttogva, hogyan lehetne kiszabadulni a demokrácia föntebb említett csapdájából — mások, az iskola előtt hűsölve hallgatták a hangszórót — amely közvetítette a bent történteket — s vártak a szavazásra. Utóbbiak biztosan kimaradlak a szenvedéllyel előadott választói hozzászólások mazsoláiból, s őket nem kellett csitítani, leinteni, a letelt három percre figyelmeztetni, bár az is igaz, ők nem is fújoltak, füttyögtek, tapsoltak ki senkit... Türelemmel nem nagyon bírt a jelölőgyúlés közönsége, mindazonáltal, aki elszánta magát, s a mikrofon elé lépett, azért közreadta mondandóját. Tanulságosak voltak. A jelölteknek a hozzájuk intézett kérdésekre adott válaszaik után kezdődött a nyílt szavazás, Felsővároson, zöld színű jelölőkartyakkal. Dobozy Levente 137, Raffay Ernő 139, Tóth József 71, Valastyán Pál 85, Molnár Sándor öl szavazatot kapott. Ily módon a három jelölőgyúlésen, amelyeken összesen 563 érvényes voksot adtak le a választópolgárok, 396 szavazattal nyert Raffay Ernő. Dobozy Levente 232 szavazattal a második, Valastyán Pál 178cal a harmadik, Tóth József 156-tal a negyedik, és Molnár Sándor 123-mal az ötödik lett. Mint látják, két jelölt elnyerte a szükséges egyharmados többséget. így a választási listára e két név kerül: Dobozy Levente, Raffay Ernő. Július 22-én, az időközi választáson dől majd el, melyikük lesz a képviselő. Az adatok tájékoztató jellegűek, ugyanis, a választási elnökség ma, csütörtökön, délelőtt hitelesíti a végleges jegyzökönyvet, amely aktussal válik hivatalossá a két képviselőjelölt neve. Glatz Ferenc Szegeden Papok a minisztériumban ? Az előre eltervezett programtól eltérően, Glatz Ferenc, művelődési miniszter csak dél körül érkezett Szegedre, ahol a József Attila Tudományegyetemen tett rövid látogatása után a Horthy-rendszer egyik igen pozitív személyisége, kultuszminisztere: gróf Klebelsberg Kúnó síremléke előtt tisztelgett a dómban, majd Gyulay Endre megyés püspökkel folytatott eszmecserét. A miniszter a kulturális kormányzat azon eltökélt szándékát ismertette, mely szerint újra színvonalas iskolákat kell létrehozni országszerte. Realitásként számolnak azzal a ténnyel, hogy a jövőben ismét jelentős szerepet kapnak a magyar közoktatásban az egyházi és a magániskolák. Nem rejtette véka alá Glatz Ferenc azon véleményét, hogy lehetséges: az állami iskolák egy része nem bírja majd a versenyt az újonnan létrejövő, és már meglévő egyházi iskolákkal. Ám ezek megalakulása, funkcionálása sem képzelhető el úgy, hogy a politikai szándék íme, kinyilatkoztatott: s majd automatikusan valóra válik. Gyulay Endre püspök úr épp e nehézségekről beszélt. Elsősorban anyagi szempontokra hivutkozott, es olyan dologi problémákra, amelyek hátráltatják ennek az immár kormányszintű programnak tekinthető új szemlélet megvalósítását. Semmi sem korlátozza immár a hitoktatast; mégis működik a régi félelem érzete az emberekben — főleg a vidéki helységekben —, s emiatt nem vár áttörést a püspök még az idén a hittanra beiratkozottak számát illetően. Ráadásul, az egyházmegyében a plébániák nem rendelkeznek olyan helyiségekkel, amelyeket, tanteremként használni lehetne A püspök és a miniszter megegyezett abban, hogy Glatz Ferenc augusztusi szegedi látogatásakor ismét találkoznak, s addigra konkrét formába önti a katolikus egyház azon problémáit — főként az oktatás és bizonyos műemlékek területén Csákány Béla, a JATE rektora (a kép bal oldalán) üdvözli a művelődési minisztert —, melyek megoldásában a művelődésügyi kormányzat kompetens. Szó esett a lelkészi képzésről; a laikusképzésről; a megszűnt Állami Egyházügyi Hivatalról, és arról a kérésről is, miszerint a SZOTE a néhai Szent Imre Kollégiumot (jelenleg „régi" Apáthy kollégium) ismét visszaadná-e a katolikus egyháznak. Glatz Ferenc azt mondotta, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal — amelyet nemrég szüntettek meg — nem alakulhat újjá addig, ameddig ó a miniszter. Ugyanakkor, felvetette, hogy minden egyháznak a képviselője helyet kapjon — „főállásban'' — a minisztériumban, tehát a különböző felekezeteket ne ateisták képviseljék, az államigazgatásban. A folyó ügyeket is sokkal egyszerűbben lehet intézni — e dolog politikai jelentőségén tűi —, ha minden egyház saját lelkészét, papját —, mint képviselőjét —, az egyházügyekben immár illetékes művelődési minisztériumban „tudhatja"; sokkal könnyebb igy a kapcsolattartás és az érdekképviselet is. A művelődési miniszter ünnepélyes keretek között avatta fel a József Attila Tudományegyetem újonnan létrehozott régészeti tanr Atképzős tanfolyamok A munkanélküliség megelőzésére Miközben az ország egye.s térségeiben a foglalkoztatási gondok egyre élesebben jelentkeznek, a munkanélküliség . veszélye egyelőre még távolinak tűnik az emberek többsége számára, a vállalatok kevés felelősséget éreznek a megelőzésért — igy összegezhetők a Szakmai Továbbképző és Átképző Vállalat munkatársainak tapasztalatai. A vállalat kezdeményezései, hogy a jelentősebb létszámcsökkentésre készülő vállalatok még dolgozóik munkaviszonyának megszüntetése előtt adjanak lehetőséget az érintettek átképzésére, sorra-rendre maradtak válasz nélkül, vagy találtak elutasításra Pedig ez, sem a vállalatoknak, sem dolgozóiknak nem kerülne pénzébe, mert a tanfolyamok költségeit a munkaügyi kormányzat fedezné a foglalkoztatási alapból. Az új szakma oktatására pedig ra napi munkaidő után. vagy igen csekély munkaidő kiesésével kerülhetne sor. A munkáltatóknak ez a passzív magatartása annál is inkább elfogadhatatlan, mert közöttük olyan problematikus nagyvállalatok nem igényelték dolgozóik számára ezt a segítséget, mint a Tatabányai Szénbányák, a Videoton, vagy a Diósgyőri Gépgyár. Általános tapasztalat, hogy a felszámolás, a szanálás, az átszervezés előtt álló vállalatok ameddig csak lehet, halogatják annak közlését, hogy milyen munkaköröket kívánnak megszüntetni, kire vár elbocsátás. Hagyják, hogy az emberek egyenként szivárogjanak el ha mégis kitudódik, hogy mire készül munkaadójuk, s aki marad, végül csak a munkaközvetítők segítségére számíthat. Ugyancsak csekély érdeklődés kíséri azokat a tanfolyamokat, amelyeket az átképző vállalat egyéni részvétellel szervez. Olyan keresett szakmákban, munkakörökben hirdetnek átképzőtanfolyamokat, mint például hegesztő, vagy a társadalombiztosítási ügyintéző, de ezekre mindössze 6—8 jelentkező akadt. székét, a Móra Ferenc Múzeumban ; látogatást tett Csonka Istvánnál, a Szeged Megyei Városi Tanács elnökénél, Vastagh Pálnál, az MSZMP megyei első titkáránál, valamint a Deák Ferenc Gimnáziumban, és Opusztaszeren, az emlékparkban. A rögtönzött sajtótájékoztatón, kérdésünkre, mely szerint, „hozott-e pénzt" az emlékpark és a Szegedi Szabadtéri Játékok megsegítésére, támogatására, kitérő választ adott: azt mondotta, nem lenne helyes, ha magára hagynák a Szegedi Szabadtéri Játékokat, ám a konkrét elképzelésekről később születik majd megállapodás. Ugyanez vonatkozik Opusztaszerre is. A miniszter a televíziónak adott nyilatkozatában támogatta a nyolcosztályos gimnázium újbóli létrehozását (bár nem kizárólagos formának képzelve el); hitet tett a felsőoktatás nagymérvű fejlesztése mellett, azt hangsúlyozván. hogy a 90-es években Magyarországnak kétszer ennyi egyetemistára és főiskolásra lesz szüksége, mint amennyi jelenleg van. s ennek kapcsán egyharmaddal növelni kell a felsőoktatásban részt vevő oktatók számát is. Konkrét lépéseket is kilátásba helyezett e cél megvalósítása érdekében. Nem híve az automatizmusnak; a nagyobb arányú egyetemi-főiskolai felvétel mellett is szükségesnek tartja azt, hogy bizonyos színtű felvételi alkalmassági vizsgálat (még ha ez csak beszélgetés formájában realizálódik is) történjen. Minthogy Glatz Ferenc tegnap ünnepélyesen felavatta a JATE egyik új tanszékét, a régészetit — egyéb tanszékek is alakultak az idén a JATE-n, sőt. még a SZOTE-n is —, logikusnak tűnt a kérdés: helyesnek tartja-e azt a kezdeményezést, hogy az újságíróképzés ismételten egyetemi szinten történjen Magyarországon. Igen, támogatta a gondolatot a miniszter, midőn megígérte, hogy amennyiben ez rajta múlik, meg is valósul; mégpedig az úgynevezett Cszakos (harmadik szakos) képzés keretében, lehetőleg minél hamarabb. Sandi István