Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-26 / 174. szám

1989. július 26., szerda 3 Holnaputántó!: szegedi ifjúsági napok Érezzük jól magunkat...! Ifjúsági napok: forgatagos-színes, nyári karnevál — hullámzó tömegek utcákon, tereken — tánc, kacaj, miegymás — alvás a parkban, kék az ég és zöld a föld, milliárd szúnyog. — Jó estét kívánok! Kérem a személyi igazolványt! — koncert és emelvény, csápolok és hangrobbanás, fényárban úszik az éji Tiszapart ... Több mint félmillióba kerül e három nap, az összeg felét a Szefisz adja, másik fele az épp húsz szponzor támogatásából, a pályázati díjakból jön öszsze. Ingyenes programok! Csak három-négy helyen kell belépő, a többi 87 program abszolút ingyenért van. Igen, a programhegyek számossága arra utal, hogy a szín immár visszanyeri régi színét, fényét, változatos' ságát. Emlékszünk? Tavaly a szürkeség netovábbja jellemezte a rendezvényt — de hát akkor élet-halál harcát vívta az ifjúsági napok, s csak kompromisszumok árán, révén tudott megmaradni ... Kis híja volt, hogy ki nem rakták a városból! Most azonban a Szefisz kitesz magáért. Gyerünk, lássuk a programokat máris — nem mindet, mert arra nincsen lapfelület, csak párat. Tehát: holnapután, pénteken, a Tisza-parton: Zenezene-zene, és információ!!! Ezek után együttesek következnek — a Gabriellától a FAN-FAN-ig, a Lordtól a Simly Show-ig, és még sokan mások. Eközben a Klauzál tér sem marad néptelen: algyői citerazenekart BMX-bemutató követ, kübekházi asszonykórust gyermekszínjátszó kör. A Mórapurkban föllép a neves Csizmadia Sándor, rögvest utána meg a Névtelen Senki. Ezt követi az Ozirisz, lzisz. Az Árpád téren „Drogsátor!" Az újszegedi szabadtéri színpadon kitör A rémület éjszakája, amerikai horrorfilm. Az Ifjúsági Házban cégbemutatók, Sinkó János festőművész kiállítása, Videó Jour, közben föllép a Bonanza Bonsai. . • Szombaton további együttesek veszik át a terepet — hogy melyek ezek, majd megírjuk —, lesz továbbá utcabál, térzene — s a ruhagyár divatbemutatója. Bűvész kunsztokat csinál, humorista kacagtat, föllép a deszki néptáncegyüttes — utóbbit különösen mindenki figyelmébe ajánljuk! A Dégáz szabadidőközpontjában sportversenyeken vesz részt, aki akar, az MHSZ-pályán autós ügyességi verseny zajlik. Vasárnap aszfaltrajzverseny, népművészeti vásár, a Juhász Gyula művelődési ház amatőr rockklubja egiszíti ki a gazdag választékot. S még számos egyéb program várja a számtalan érdeklődőt — hogy mik, erről időben tájékoztatunk, a lezajlott eseményekről pedig alkalmasint tudósítunk. Mindenekelőtt pedig nagy erővel várjuk — a holnaputáni napot... F. Cs. Á nyereség nem fétis A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél, amikor a jövőt tervezgetik, vagy éppen az elmúlt időszak gazdálkodását értékelik, nem kerül be a dokumentumokba a gazdasági és politikai bizonytalanságra való hivatkozás. A jelennel együtt kell élni, és ez nem rendkívüli nehézség, hanem ' objektív körülmény. Az idei első félévben ne. gyedmilliárdos termelési értéket produkáltak. Ekkora mutatószámokat más években háromnegyed év elteltével regisztrálhatott a számvitelük. — Mire elég ez az előny? — tudakoltam Frányó Antaltól, a szövetkezet elnökétől. -r- Egy kicsit most megelőztük magunkat Ez lehelóséget ad az esetleg röszszabbodó körülmények között is a megmaradáshoz. — Ilyen mértékű termelésfelfutás mitsem érne piac nélkül. — Ez így igaz. Megrendeléseinket sikerült időben összegyűjtenünk. Korábbi intenzív műszaki fejlesztésünknek köszönhető elsősorban, hogy eladható termékeink vannak. Korábban jelentós tételeket értékesítettünk gyártmányainkból a szocialista országokba. Ezek az eladásaink, most a minimumra estek vissza. Az alacsony árak miatt lehetetlenné vált számunkra a kivitel. Szerencsére, az NDK részére évek óta végzett bérmunkákban még nincs fennakadás. — A fizetőképes kereslet zuhanása miatt már a hazai piac sem könnyű értékesítési terület. — A mezőgazdasági kisgépgyártásban voltak még ez év elején is tartalékok. Mára bizonyos gépekből már teljessé vált az ellátás, és itt is kialakult a kínálati piac, Szerencsére, találtunk űj vevőket a tőkés országokban is. Bennünket is aggasztanak már saját /iraink: Az alapanyagok drágulását sem bírjuk kivédeni. — Továbbra is igaz a képlet a gépiparban? Mig a feldolgozók között éles a vetélkedés, addig az alapanyag-szállító monopóliumok élvezik a kiváltságos helyzetüket. — Kis módosítással ez a helyzet. Ha a nagy anyaggyártók emebk áraikat, biztosak lehetünk abban, hogy a kicsik egyetlen pillanat múlva rohannak utánuk. Sajnos, az árak átrendezése nemcsak évkezdetkor van napirenden, hanem egy gazdasági időszakon bellii többször is. — A piac telítődik, az árak nehezen megfizethetők. Lehet-e ok az optimizmusra? — Ha a gazdaság egészét szemlélem: semmi derűs vonást nem találok. A szöveg az temérdek, de a kijátszásoknak. sportszerűtlen megoldásoknak nem akar vége szakadni.' Ha Csak a Szevafém helyzetét szemlélem, talán még bizakodhatok. Vannak új típusú kisgépeink, amelyekre biztosan lesz vevő is. Ennek a tartalékunknak a forrása az, hogy komolyan vettük a műszaki fejlesztést — Ritka ma a gond nélküli gazdasági vezető. — A Szevafém elnöke sem az. Olyan napi feladatoknak kell megfelelni, amelyekre a sikeres válasz lazsálás után nem adható meg. Szerintem ma egyetlen gazdasági vezető sem mehet el — mondjuk — háromhetes szabadságra, mert míg 6 külföldön avarai, addig soha visz. sza nem pótolható lemaradásba kerül. Nagy gondunk itt a szövetkezetnél — gondolom, ez a probléma másutt is jelentkezik —, hogy a szakembergárdánk gyökerei kezdenek elveszni. A most kezdő kollégáink elméletileg jól felkészültek, de tudásuk nélkülözi a gyakorlati alapokat. A jó szakembereink egymás után mennek nyugdíjba. Aki 30 évesen kezd a gyakorlattal ismerkedni, mar majdnem biztos, hogy elkésett Az így keletkező szakmai űrt a technika hazai fejlettsége nem kompenzálja. A hagyományos szakmai gondolkodást a rutinfogásokat ném lehet nálunk nélkülözni.1 A szülők nem ad iák tovább gyermekeiknek a tapasztalataikat. Nem az iskolarendszerünkkel van baj elsősorban, hanem a társadalmi mechanizmussal. Ne egy szakma legyen anyagilag ösztönözve, hanem az az ember, aki egy-egy szakmán belül kiválóan teljesít — S ehhez kellene társulnia a mostanában rengetegszer emlegetett tulajdonosi érdekeltségnek. — Megfelelő gazdatudat nélkül semmire sem juthatunk. Ha itt is csak a szöveg marad, akkor ülhetünk tovább a langyos vízben, amíg az teljesen ki nem hűl. Csak a sürgős előrelépés gátolhatja meg a további leépülést. — Az átalakulási törvény indított el folyamatokat a Szevafémnél? — A tervünket, elképzeléseinket a hagyományos formában is teljesíteni tudjuk. Most is tehetünk — sok munkával — dolgozóink életszínvonalának megőrzéséért nem is keveset, Jut pénzünk a műszaki fejlesztésre is. Persze, valamilyen változtatásra nálunk is szükség van. de ennek kimunkálását, a döntés előkészítését nem sietjük el. Törésmentes váltást akarunk. — Erőteljes műszaki fejlesztés, kiemelt szövetkezeti életszínvonal-politika, a piac megdolgozása. Mindezek a magyar gazdaságban fétisizált nyereséget csökkentik. — Mi is szeretnénk sok nyereséget, de valóban nem ez a döntő mutató gazdálkodásunkban. A gazdálkodásunk biztonságát, a folyamatos műszaki fejlesztést, a hatékony ösztönzési rendszert fontosabbnak tartjuk. Azt a pénzt, amit nem fontos elköltenünk. persze, nem szórjuk a szélbe. Bankba tesszük. Ezzel Is a még nehezebb helyzetre készülünk fel. fgy talán a még erősebb válság idején sem kell tagságunkból senkinek sem az utcára kerülnie. Egyébként 20-22 millió forintos nyereséget képzeltünk el 1989-re. Az első félév 17-et hozott! Bólé István A magyar ellenzék Angliában Az angol parlament elnökénél tett látogatással kezdődött a magyar ellenzéki politikusok angliai látogatása. A küldöttséget a brit külügyminisztérium és a Kelet-Európa Intézet hívta meg. Tagjai: Jeszenszki Gézia (MDF), Krasznai Zoltán (Bajcsy-Zsilinszy Baráti Társaság)- Lukáts Miklós (Kereszténydemokrata Néppárt), Rajk László (SZDSZ), Ravasz; Károly (Független Kisgazda Párt), Tirts Tamás és Vágvölgyi András ^(Fidesz), Varga Csaba (Magyar Néppárt), Vidos Tibor (TDDSZ), valamint Király Zoltán képviselő és Ruttner György szociáldemokrata ügyvéd. A küldöttség látogatást tett a parlament mindkét házában, ahol fogadta őket Bemard Weatherill, a parlament elnöke. A barátságos beszélgetésen a brit parlament évszázados működéséről, az abból levonható és Magyarországon is megfontolásra érdemes tapasztalatokról, a demokrácia hagyományairól volt szó Felfüggesztették az MSZMP és az ellenzék közti tárgyalásokat AZ MSZMP Szeged Városi Bizottsága és a Szegedi Ellenzéki Kerekasztal között folytatott tárgyalások tegnapi fordulóján előre nem látható esemény történt. Az Ellenzéki Kerekasztal — közel kétórás tárgyalás után, többször is konzultációs szünetet kérve — bejelentette, hogy határozatlan időre felfüggeszti a tárgyalásokat, mivel úgy látja, hogy a másik tárgyalófél a politikai küzdelemben továbbra sem hajlandó biztosítani az esélyegyenlőséget. A tárgyalási forduló elején az MSZMP küldöttsége ismertette a Csongrád megye elmúlt 40 éves történetével kapcsolatos kutatásainak terveit, annak főbb csomópontjait. (Erről a kérdésről múlt csütörtöki lapszámunkban, a Bárány Ferenc egyetemi tanárral készített interjúban tájékoztattuk olvasóinkat.) Elhangzott e kérdés kapcsán az is, hogy a koncepciós perek felülvizsgálata nem helyi, hanem országos szinten történik. Az ezzel foglalkozó bizottságnak két szegedi tagja is van: Szukol Szilárd főügyészségi ügyész és Kónya István hadbíró százados személyében. Mindazon pereket vizsgálják, amelyek 1945 és 1962 között zajlottak, és koncepciós elemeket tartalmaztak. A két tárgyalófél ekkor még megállapodott abban, hogy közös munkabizottságot alakítanak három-három fő részvételével, amely külön munkaprogram alapján vizsgálja az 1956-tal kapcsolatos vitatott kérdéseket. Mint a korábbi tárgyalási fordulókban is, most is súlyponti kérdés volt a he,lyi sajtó ügye. Ez elsősorban lapunkra vonatkozott, minthogy a politikai felügyeletet — úgynevezett „lapgazdaként". — a Délmagyarország fölött az MSZMP városi bizottsága gyakorolja. Hosszas vita alakult ki az alább közölt állásfoglalásról, amelyet az MSZMP Szeged Városi Bizottságának tárgyalóküldöttsége terjesztett az Ellenzéki Kerekasztal képviselői elé. Az ellenzék a történeti érvelést elutasította, s az elkövetkezendő politikai küzdelmekben — mindenekelőtt az augusztus 5-ei időszaki pótválasztásokig terjedő időszakra — egyfajta „startesélyegyenlőséget" követelt. Minthogy az MSZMP által a Délmagyarország tekintetében tett bizonyos engedményeket elégtelennek tartották, a Szegedi Ellenzéki Kerekasztal határozatlan időre felfüggesztette az egyébként annak idején az MSZMP által kezdeményezett tárgyalásokat. E felfüggesztés a már felállított bizottságokra, közös munkacsoportokra is vonatkozik, így tehát azt a három-három fős munkabizottságot sem állítják föl egyelőre, amelyben a tegnap esti tárgyalás elején megegyeztek. Póda Jenőt, az ellenzékiek tárgyalócsoportjának vezetőjét arról kérdeztem, hogy vajon csak a helyi sajtó kérdésében tapasztalható gyökeres nézetkülönbség volt-e az oka a tárgyalások egyoldalú felfüggesztésének. Mint Póda Jenő elmondotta, nem csupán ez volt az ok, ugyanis az a benyomásuk alakult ki a tárgyalások során, hogy amíg csak kinyilatkoztatásokról, deklarációkról van szó, addig képesek megegyezni, kapnak ígéreteket is az MSZMP-től, amikor azonban ezeket konkrét formába kellene önteni, bizonyos operatív döntéseket kellene hozni, akkor az MSZMP már nem képes engedményekre. Nem látják biztofsítottnak a jövőben sem az esélyegyenlőséget; ezért döntöttek úgy, hogy nemcsak ezt a napirendet, hanem az egész tárgyalássorozatot felfüggesztik. Annak folytatását az MSZMP általános cselekvésétől teszik függővé, különös tekintettel a korrekt tájékoztatásra. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a tárgyalások során eddig kötött megállapodásokat betartják, azokat magukra nézve kötelező érvényűnek tekintik. S. i. Az alábbiakban közöljük az MSZMP városi bizottsága tárgyalóküldöttségének a Délmagyarországgal kapcsolatos állásfoglalását, amelyet a tegnapi tárgyaláson nyújtottak át a Szegedi Ellenzéki Kerekasztal képviselőinek. fl Délmagyarország helyzetéről A Délmagyarország'' 1945 júliusában a kisgazdapárti, a parasztpárti és a kommunista párti lapkoalíció felmondásaként, megegyezés alapján — és nem erőszakkal — jutott a Magyar Kommunista Párt tulajdonába. A lap tehát 44 esztendeje folyamatosan az MKR, MDP, MSZMP orgánuma. A párt tartotta fönn, működtette, állami támogatást nem kapott, olvasottságát, elterjedtségét, népszerűségét pártlapként szerezte meg. A Delmagyarországot az MSZMP Szeged Városi Bizottsága, mint lapgazda, önálló műhelyként működtette, és kifejezetten ösztönözte, hogy lapja betöltse egy szolgáltató néplap funkcióját is. Ez a gyakorlat az utóbbi években vált igazán dominánssá. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az újság rendszeresen és korrekt módon helyt ad különféle pártállású és politikai nézetű szervezetek, illetve személyek véleményének, írásainak, amennyiben azok megfelelnek a lap elvárásainak, és nem haladják meg terjedelmi lehetőségeit. Az újonnan létrejövő és szerveződő pártok, mozgalmak programjáról, rendezvényeiről rendszeresen hit t ad, fölvállalja az MSZMP-vel vitázó dokumentumaikat is. Ezt a feladatot a lap mindaddig készséggel vállalja, amíg a különböző ellenzéki tömörülések létre nem hozzák saját, önálló orgánumukat. Az MSZMP Szeged Városi Bizottságának meggyőződése, hogy egy politikailag jellegtelen, úgynevezett független lap. amely valamennyi part képviselőiből álló bizottság vezetésével működne, szakmailag elhibázott, példa nélkül álló, a sajtószabadság szellemének és elvének is ellentmondó, és politikailag is kivihetetlen. Ellentétes azzal az országos tendenciával is, melyben az ónálló politikai csoportosulások sorra hozzák létre saját sajtójukat. Véleményünk szerint Szegeden is kívánatos lenne, ha a jelentős ellenzéki pártok saját lapot indítanának, vagy lapkoalícíóba szerveződnének, amellyel nemcsak saját politikai nyilvánosságukat biztosíthatnák, hanem egy információs versenyhelyzetet is teremthetnének. A politikai pluralizmus időszakában időszerűtlen követélmény egy politikai tradíciókkal rendelkező lap depolitizálása, hiszen még az úgynevezett független lapok politikai elkötelezettsége is egyértelmű. Ezért az MSZMP városi bizottsága nem kíván lépéseket tenni az újságírók depolitizálása érdekében, ugyanakkor a párthoz való szervezeti tartozásnál fontosabbnak tekinti a magas szintű szakmai követelményeket. Álláspontunk szerint az olvasók beesapasa lenne, ha a pártok közötti egyezkedés oltárán feláldoznánk a lap szerves fejlődésében kialakult karakterét. Ezért az MSZMP városi bizottsága a jövőben sem kívánja saját lapját átszervezni, politikailag megosztani, és lemondani azokról az előnyökről, amelyeket a fentebb vázolt társadalmi, politikai mozgások eredményeként szerzett. MSZMP Szeged Városi Bizottsága tárgyalóküldöttsége Az MSZMP küldöttségének állásfoglalása Az Ellenzéki Kerekasztal és az MSZMP tárgyaló delegációja július 25-ei ülésén fő napirendi pontként foglalkozott a tömegtájékoztatásban megteremthető osélyegvenlőseggel Az MSZMP tárgyaló küldöttsége tudomásul vette, hogy SZEK kizárólag a Délmagyarországgal kíván foglalkozni. A Délmagyarországban rendszeres és garantált terjedelmű megjelenést és a lap szerkesztésébe való beleszólást követeltek. A tárgyalóküldöttség a fent közölt állásfoglalást a kompromisszum érdekében a következő három javaslattal egészítette ki: 1. Növelhető a lap mindenki számára nyitva álló Pro és kontra rovatának terjedelme és gyakorisága. 2 Intézményes támogatást nyújt a SZEK és a Délmagyarország szerkosztősége közötti konkrét megjalentetesi konfliktusok feloldásához. 3 A Megyei Lapkiadó Vállalat felajánlotta közreműködését ellenzéki lapök kiadásában. A SZEK az ajánlat jelentőségét alábecsülve úgy döntött, hogy az esélyegyenlőség megteremtéséhez ez kezdeti lépésnek is kevés, és ezért a tárgyalásokat meghatározatlan időre egyoldalúan felfüggesztette. Az MSZMP tárgyaló delegációja a SZEK döntését sajnálattal vette tudomásul, és kifejezte azt a véleményét, hogy a SZEK nem tanúsított kellő toleranciát. Ezt azért is sajnálatosnak tartja, mert a tömegkommunikáció kérdésében meglevő nézetkülönbség miatt a korábban közös megegyezéssel kijelölt fontos tárgyalási témák sem kerülnek megbeszélésre. (Például 1956 helyi eseményeinek korrekt történeti értékelése, a magyar—román viszony, az erdélyi menekültek problémája stb.) Az MSZMP küldöttsége reményét fejezte ki a tárgyalások felújítására azzal, hogy az eddigi megállapodásokon túl mostani ajánlatát is kötelezőnek tekinti magára nézve. A küldöttség nevében: Révész Mihály, Muncz Károly, Kíssné Nóvák Éva