Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-22 / 171. szám

o u 1989. július 22., szombat N, DM] | magazin Kategorizált gyerekek — A módosított törvény megszűntei le a: iillatúi gondozás kategóriajat es helyette az intézeti, illetve állami nevelést tette, ,4c áj felosztás milyen tartalmi valtozasokat jeleni, és e másság előnyöket, vagy' hátrányokat hozott? — Annak eldöntéséhez. hog\ az állami gondozott kiskorú melyik kategóriába kerüljön, az intézeti gyámoknak minden gyermek esetében meg kellett vizsgálnia a gondozott családját. A gyámhatóság a vér szerinti szülőket cs a gyermekeket is meghallgatva döntött az állami gondoskodás milyenségéről. Intézeti nevelésbe akkor került a gyerek, ha a vér szerinti szülők felügyeleti jogukról nem mondtak le és gyermekükkel tartották — tartják a kapcsolatot. Ezzel szemben az állami nevelés akkor indokolt, ha meghaltak a vér szerinti szülök, vagv szülői felügyeleti jogukról lemondtak, illetve eme jogukat a bíróság megszüntette, így elmondva talán egyszerűen fest a kategorizálás, annál szörnyűbb volt "a családvizsgálat az életben. Mivel a vizsgálatot visszamenőleg kellett elvégeznünk. így nem volt ritka az u 14-15-16 éves gyerek, aki életében most először találkozott vérszerinti szüleivel és élesben szembesült azzal a ténnyel, hogy rá nem volt és nem lesz szükségük. Hihetetlen lelki megrázkódtatásoknak voltunk tanúi e találkozások alkalmával. A szomorú tapasztalatok birtokában állítom: nagy hiba volt erre a visszamenőleges felülvizsgálatra kényszeríteni a gyámhatóságokat. Nagyon sok gyerek egyébként sem kiegyensúlyozott lelkivilágát dúltuk fel. — Azoknak a gyerekeknek azonban kedvezett a kötelező családvizsgálat. akiknek szülei nem mondtak le végleg és visszavonhatatlanul róluk. — Ne higgye, hogy ezeknek a gyerekeknek jobb a helyzetük minden egyes esetben. Jóllehet, a családkutatások alkalmával fellángolt a szülői érzés, fogadkoztak sokan, megváltoztatják életmódjukat, felvették a kapcsolatot állami gondozásban élő gyermekeikkel, de aztan igen hamar elfelejtkeztek ígéretről cs gyerekről egyaránt. így sok esetben csak formális az intézeti nevelt kategóriába tartozás, hiszen éppen ugv semmibe veszik az intézeti nevelt gyereket, mint az állami neveltet, akiről hivatalosan is lemondtak. — Pedig a kétfelé választásnak pontosan az lett volna a célja, hogy a gyermekeikről le nem mondó szülőket, családokat a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek fokozatosan alkalmassá tegyék gyermekeik nevelésére. — Ez megint csak egy szép idea. A gyakorlatban ez a következőképpen néz ki. Csongrád megyében 21 nevelőszülői felügyelő tart rendszeres kapcsolatot az intézeti nevelt gyermekek vér szerinti szüleivel. Egy-egy felügyelő 40-50 családot gondoz, és próbál előkészíteni gyermekük majdani visszafogadására. A felügyelőknek sem jogi. sem anyagi eszközök nem állnak rendelkezésükre a segítő támogatásban. Ha például a szülő úgy látja, hogy kívül tágasabb, akkor a felügyelő nem hogy családgondozásról, de még a kapcsolat felvételéről is le kell. hogy mondjon. Szélsőséges példát mondok: családgondozás reményével érkező nevelőszülői felügyelót az éppen részeg apa súlyosan bántalmaz. A gyermekvédelmi szakember csak mint az intézmény dolgozója tehet feljelentést súlyos testi sértés miatt, s nem jogi személy elleni erőszakért Jogi eszközeink teljes hiányát és kiszolgáltatottságunkat érzékeltetendón mondtam el ezt. Nem vagyok híve a kényszernek, kivált nem. ha a szülő-gyerek kapcsolatának ápolásáról, helyrehozataláról van szó. de cszköztelcnül képtelenség sokszor jobbítást elérni. • S még egy hátrányt kell megemlítenem az intézeti nevelt gyermekekkel kapcsolatban. Ez esetben — mint már említettem — a ver szerinti szülök nem mondanak le felügyeleti jogukról. így biztosítanunk kell a szülői láthatást is Ez a szabály hihe A kel esztendővel e/előtt életbe léptetett módosított családjogi törvény alapjaiban változtatta meg a gyermek- és ifjúságvedclmi munkát, és ahogyan hírlik, korántsem könynyített az allami gondozásban nevelkedő gyermekek sorsán. A törvény alkalma/ásanak eddigi gyakorlati tapasztalatairól kérdeztem Solymosi Ilonát, a Csongrád Megyei Gyermek- és Ijfúságvédö Intézet általános igazgatóhelyettesét. tétlenül megnehezíti az intézeti nevelt kategóriába tartozó gyermekek nevelőszülőkhöz adását, hiszen a nevelőszülők többsége nem szívesen túri a vér szerinti szülő látogatásait, kapcsolatát a gyermekkel. Igen kevés azoknak a vér szerinti, illetve nevelőszülőknek a száma, akik között felhőtlen a kapcsolat. A nevelőszülők tehát egyáltalán nem szívesen választanak intézeti nevelt gyermeket. pedig családi légkörben felnőni összehasonlíthatatlanul jobb. mint az intézetben. — Ezek szerint — bármilyen durván hangzik is — jobban járnak, könnyebben kerülnek nevelőszülőkhöz azok a gyerekek, akikről szülei egyszer s mindenkorra lemondtak. — Jogi akadályok valóban nem nehezítik az állami nevelt gyerekekcsaládba kerülését. Csakhogy ebbe a csoportba tartozók jelentős része 14 éven felüli, fogyatékos gyermek. Ök azok. akikről vér szerinti szüleik végleg lemondtak, és ók azok. akik nem kellenek nevelöszülőknek sem. A másik nagy probléma a gyerekek nevelőcsaládba helyezésével kapcsolatban, hogy az elmúlt években sok olyan 10 év feletti gyereket vettünk állami gondozásba, akik súlyos magatartási problémák miatt kerültek intézetbe. Ök igen nehezen kezelhetők és nevelhetők, s ennek okán nevelőszülők sem vállalkoznak családba fogadásukra. — A módosított törvény az örökbefogadást is nehezebbé tette. — A módosított torvénv megjelenése elött - 1987. első félévében 662 örökbefogadás történt az országban. míg 1987 második félévében — a törvénymódosítás életbe lépését követően — mindössze 32 gyereket adtak örökbe. Korántsem azért, mert az örökbefogadási kedvvel baj van. A törvény szerinti hat hónap utáni lemondás érvényessége tette lehetetlenné csccscmőkorúak örökbeadását, pedig pontosan ez az a kor. amikor legszívesebben veszik , örökbe a gyermekeket. — Mit jelent a hat liónap utáni lemondás? — A vér szerinti szulót akkor is újra meg kell hallgatni szándékáról — hat hónap után —. ha a gyermek születésének pillanatában már lemond gyermekéről. Ez a törvénypont persze az elhamarkodott döntések megváltoztatását lenne hivatott segíteni. Csakhogy, ami elméletben ideálisnak túnik. az korántsem az a hétköznapi életben. Gyakorlati tapasztalatok birtokában állítom, hogy a módosított törvény nehezíti az örökbefogadást. Az a szülő ugyanis, aki születésekor lemond gyermekéről, hat hónap elteltével is ugyanezt teszi. Csakhogy nekünk lényegcsen nehezebb féléves gyereket örökbe adni. mint egy hónaposat. Tudomásul kell venni, hogy az örökbefogadók még érintetlenül akarják a gyereket. Kezdettói fogva óhajtják ösztönösen is azt építeni. amit a pszichológia anya-gyermek kapcsolatnak nevez, és aminek már a születést követó elsó hetekben hihetetlen nagy jelentősége, életre meghatározó szerepe van. — S ha az édesanya hat hónap alatt rendezni tudja életét és mégsem dobja el gyermekét? — Nem mond ugyan le. de nem is veszi magához. A gyerekét az államra bízza, megfosztva őt egy jobb sors lehetőségétől. Az állami gondozottakról tor ténó anyagi gondoskodás területen is vannak változások. - Igen. ez év januárjától lényeges változás történt a családi pótlék juttatásában. Korábban mindazon állami gondozott, intézeti vagy allami nevelt kiskorúak után lehetett családi pótlékot igényelni, akik nevelőszülőknél éltek. Most már valamennyi intézeti vagy állami nevelt gyermek után igényelhető családi pótlék a vér szerinti szülő, illetve a tartásra kötelezett hozzátartozó jogán. Ez azt jelenti, hogy a gyámhalóságok segítségével a gyermek- és ijfúságvédö intézeteknek kötelessége kideríteni a vér szerinti szülök munkahelyét és igényelni a pótlékot. Azon túl. hogy a munkahely utáni nyomozás hihetetlen plusz munkát jelent a gyermekvédelmi munkatársaknak, ez a rendszer méltánytalan megkülönböztetést eredményez. Hiszen azok a csecsemőotthonban vagy nevelőotthonban élő kiskorúak, akiknek vér szerinti szülei nem dolgoznak, nem jogosultak a családi pótlékra. Gondozottaink esetében kizárólag az alanyi jogon járó családi pótlék lenne igazságos. - Köztudott, hogy az állami gondozásból kikerülő fiatalok önálló életkezdésének segítése megoldatlan. Lakásszerzésre még annyi reményük sincs, mint a családban nevelkedett kortársaiknak. - Az elmúlt évben 64 volt állami gondozott fiatal önálló életkezdésének támogatására 730ezer forint állt rendelkezésünkre. Ebből az öszszegból minimális anyagi segítséget tudtunk csak adni az intézetünkből kikerülőknek. Az idén ugyan többet — 2 millió 310 ezer forintot — kaptunk c célra, csakhogy ebből a pénzből juttatnunk kell mindazoknak, akik 1984 óta hagyták el otthonainkat. Egy-egy volt gondozottunknak néhány ezer forint jut. amit legfeljebb csak eszmei segítségnek nevezhetek. A volt állami gondozottak lakáshoz jutásának egyébként is minimális esélyeit tovább rontja egy Szegcr den alkalmazott tanácsrendelet, miszerint J lakásigénylés benyújtásának feltétele — az állandó lakcím bejelentése mellett — a szegedi tartózkodás. illetve munkavállalás. Külön akadályt jelent, hogy az intézeti nevelt gyermekek állandó lakhelyét a vér szerinti szülök állandó lakhelyével azonosan állapítják meg. Ez pedig igen sok esetben nem szegedi lakcím. Gondozottjaink azonban — mivel ebben a városban nóttek fel — itt szeretnének letelepedni. Az említett kötelességek miatt ez lehetetlen. Egyre nehezebb munkát is találniok. így sajnos csak azt mondhatom, hogy az intézetben nevelkedett gyermekek 18 éves korukban kikerülnek a semmibe. KALOCSÁI KATALIN Hl BM R ARANKA TEXTILMUNKÁJA Textil a lakásban Nehéz ma úgy elmenni egy-egy lakberendezési üzlet kirakata elótt. hogy ne hívná fel figyelmünket valami. Rögtön el is játszunk a gondolattal: hogyan mutatna ez vagy az a tárgy otthon. A főbb bútordarabok megvétele sok kompromisszumra kényszerít bennünket. A rendelkezésre álló összeg, a kapható bútorok köre korlátot von álmaink, elképzeléseink köré. Ha azonban a kiegészítő tárgyak vásárlásának gondja foglalkoztat, már egy cseppet könnyebb a dolgunk. Nagyobb a variációs lehetőség. szabadabban szárnyalhat képzeletünk. Ne akarjunk tul sokat! ..A kevesebb — több" elvet jó a tudatunkba vésni. De mindig az egész szobát kell magunk elé képzelnünk egyegy tárgy megvételekor. Ahogy egy szép nőt még szebbé, a kevésbé szépet széppé tesz a jó ízléssel, karakterének megfelelően kiválasztott ruha, lukásunk elengedhetetlen „öltöztető" kellékeivel. a textíliákkal is ugyanez a helyzet. Meghitté, otthonossá varázsoljak a szegletes bútorokat, keretet adnak és lágyítják a merev formákat. Es persze, nem utolsósorban, praktikusak. A funkció es a forma egységére kell törekednünk. Egy sötétítő függönynél például elsődleges feltétel és természetes követelmény, hogy valóban sötétítsen, és legyen könynyen kezelhető. A bútorok óvására szolgáló huzat manapság igazából nem divatos. De szép szőttessel is leteríthetjük az ágyat, a széket, sőt a fotelt is. A falvédó textília óvhatja a falat, a tapétát az ágy mögött, s még hangulatos is. ha ott szoktunk olvasni esténként. A padlóra, parkettre ne kerüljön világos szőnyeg. Nem praktikus, értelmetlen és felesleges. Ráadásul gyakori és nehéz munkát jelent a tisztítása. Egy elérhetetlenül drága festményt is helyettesíthetünk szépen szőtt, falra rögzített szőnyeggel. De mindenképpen ügyelnünk kell arra, hogy alatta a fal egyszínű, lehetőleg fehér legyen. A mintás textília vagy falikép csak így mutat igazán és így éri el a kívánt hatást. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a szőnyeg a falon hőszigetelő hatású, tehát egy szabad, hideg falfelületet tehetünk így használhatóbbá. És most a színekről... Az emberek különböző életkorban más es más színt tartanak szépnek. Nekünk is lehet — Picassóhoz hasonlóan — kék korszakunk. Komolyra fordítva a szót: a barna alaptónust a fa. illetve a fautánzatú bútorzat adja meg. (Arra hívnám csak fel a figyelmet, hogv a barna szín meleg, illetve hideg árnyalatait nem szerencsés összekeverni). Az alaptónushoz egyéniségünk szerint kell a kiegészítő színeket választani. Ha lehet, inkább a pasztellszínek mellett döntsünk. Nem unjuk meg olyan hamar, mint a domináns, erőteljes színeket. Két meghatározó szín éppen elegendő egy szobában. A mintás tapéta mellett a mintát mintára halmozó textília igen zavaró. Törekedjünk arra, hogy a lakásban a nyugodt felületek uralkodjanak. Ez még idegileg is jól hat egy hajszolt nap után. Szánjunk hát rá egy kis idót és fáradságot, gondoljuk jól át, hogy milyen textíliával és hogyan tehetjük szebbé, otthonosabbá lakásunkat. BKÓDY JUDIT A kezdó. az elkészítendő ételt szakácskönyvből silabizáló háziasszonyt vagy férfit nehéz helyzetbe hozza, ha az adott receptben a hozzávalók súlya kilóban, dekában van megadva, de nincs mivel megmérnie, mert nincs mérlege. Ráadásul nincs a háznál olyan mérőedény sem. amelynek oldalán jelzés mutatja, hogy hány deka vagy deci az, ami belekerült. A sűrítéssel, hígítással korrigálható ételeket nemigen rontja el a hozzávalók találomra, szemmértékre való adagolása A sutemcnyek. tészták minősége azonban jórészt az adagok kikísérletezett arányainak pontos betartásán múlik. kevert tésztánál például nem lehet tévedni a liszt vagv cukor mennyiségében, mert bizony akkor az' nem lesz az igazi. Azonban nemcsak a mérőeszköz hiánya állítja sokszor a kezdőket nehéz helyzet elé. Olykor azzal sincsenek tisztában, miből, menynyit kellene venni, hogy az se túl sók. sc túl kevés ne legyen. Az átlagos élvágyat alapul véve. először a beszerzendő mennyiségekhez próbálunk támpontot adni. Aztán arról lesz szó. hogy a dekákat. deciket hogyan lehet kimérni kanállal, csészével, pohárral. Mennyi az annyi? Csont nélküli húsból — szeletben sütéshez — fejenként két vékony szelet, azaz 20 deka elegendő lehet. Csontos húsból fejenként 2530 deka kell. Ugyanúgy az egyben sulthöz is. mert ez nagyon összeesik. Ha a darált húsból — áztatott zsemle vagy rizs hozzáadásával — töltelék lesz. ükkor fejenként 10-10 deka elegendő: húspogácsának készítve a fejenkénti darált hús adagja inkább 15 deka legyen Ha marad hidegen is. finom falat. Darabolt csirkéből — például rántva — egy combot, fél mellet kell számítani. Az egész csirke beszerzése azonban kiadósabb. Köretnek burgonyából fejenként 3-4 közepes szem (körülbelül 25 deka), zöldség- és főzelékféléből — ha berántüssal készül — fejenként 20 deka, rántás nélkül tálalva 30-35 deka a kívánatos adag. Rizsből, tarhonyából adagonként 5-5 dekát, száraztésztából főtt tésztához személyenként 12-14 dekát számítsunk Két tányér leveshez 3 poharnw víz kell Rántáshoz egy evőkanálnyi olajban egy csapott evőkanál lisztet kell megpirítani. A sűrűbb főzelékhez ennek dupláját vegyük. Huszonöt deka száraztészta kifözéséhez 8-10 pohárnyi vizet tegyünk fel forralni. Nézzük, hogy kanállal, bögrével kimérve minek mennyi a súlya? Nos. egy csapott evőkanál liszt 1,5 deka. A púpozott evőkanál liszt 2 dekát nyom. Egy csapott evőkanál zsemlemorzsa 1.2 deka. az ugyanígy mert búzadara pedig 1.5 deka. Ugyanennyit nyom a só is. A csapott kávéskanál só 1 deka. a késhegynyi fél deka. Kanálnál maradva: 1 csapott evőkanálnyi zsír vagy vaj 2-3 dekával egyenlő, ugyanennyi az olajból 2 deka. Egy csapott evőkanál porcukor 1.5 deka. púpozott 2 deka. Közepes nagyságú burgonyából 10-13 szem 1 kiló: almából 8-10 darab. Az átlagos kávéscsésze űrtartalma 2 dcci. súlyban 18 deka. A vizespohárba általában 2-2.5 deci. illetve 18-20 deka liszt, cukor fér. A borospoharak általában 1-1.5 dccisck. A diónyi adagok egy dekát jelentenek. LÁSI KATALIN