Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-20 / 169. szám

1S89. július 20., csütörtök 5 A színpadfelügyelő mondja „Ezt a szakmát nem az iskolában tanítják..." Rácz András, a Szegedi Nemzeti Színház színpadfelügyelője idén korkedvezménnyel nyugdíjba vonult. 1958 óta tevékenykedett a színpad körül. Először mint díszítő, később mint oldalvezető, aztán mint színpadmester s végül mint 90 ember munkáját összefogó színpadfelügyelő. Ha a színházi évad véget ért, a szabadtérin folytatta a munkát. Most is a téren találtam, a szabadtérit a nyugdíj mellett is vállalta. — Itt pihentem ki az egész évi fáradalmakat. Mert a téren a magam ura vagyok. Sokkal nagyobb ugyan a feladat, mint a kőszínházban, hiszen itt hatalmas méretek vannak. Nem beszélve arról, hogy alkalmasint a széllel és a viharral is meg kell küzdeni. De ezt a teret nagyon szeretem. — Hogyan lesz az ember szinpadf elügyelő?' — Ezt a szakmát nem az iskolában tanítják, az biztos. Engem Kukity Mihály és Juhász Gusztáv vezetett be a színházi munkába. A harminc év alatt a saját káromon sok mindent megtanultam. Én már nem számolgatom a kilopondokat, ha egy díszlet teherbírását kell megsaccolni. Ránézek és tudom, mennyi súlyt bír el az építmény. Sokan haknikiráfynak csúfolnak, mert minden apró-cseprő munkát elvállalok a városban. Ha alkalmi színpadot kell építeni a tanácsházudvarban, vagy valamelyik művelődési házban, szívesen megcsinálom. Nem a nagy pénzre hajtok. Oda megyek, ahol szükség van a munkámra. — Nevelt-e utódokat? — Sajnos, nem. A mostani fiatalok nem szívesen vállalják a felelősséget. Látják az én példámon, hogy sokszor az övékénél kevesebb fizetésért mennyi mindenért kell tartani a hátam, őket a pénz érdekli igazán, nem a színház. Pedig ezt a munkát csupán a fizetségért nem szabad csinálni. Ez szolgálat. Én otthon is a színházzal foglalkozom. Sokszor, ha este hazamegyek, azon izgulok, jaj, vajon mit felejtettem el. De megéri lelkiismeretesnek lenni, mert mikor Szinetár Miklós, Mikó András, Varga Mátyás vagy Székely László odajön az emberhez és azt mondja; köszönöm, ez többet ér minden fizetségnél. — Melyik• szabadtéri munkájára a legbüszkébb? — Nem is tudom. Talán a Turandot-díszletre, amit Fülöp Zoltán tervezett. Sose • felejtem el, az állványok teteje fölért a dóm rozettájáig. Emlékezetes volt még az az Aida-előadás is, melynek Margaret Tynes volt a címszereplője. Ott is egy kilencméteres emelvényt kellett építenünk, fantasztikus munka volt. Néhány éve nyertem egy üveg pezsgőt Békés Andrástól. A Nabucco negyedik felvonásában van egy jelenet, amikor is a bálvány magától ledől a talapzatáról. Békés azt mondta, nem hiszi el, hogy meg tudjuk azt oldani, hogy a szobor ne törjön el, mikor ledől. Megoldottuk. Drótokat feszítettünk ki a szobor elé, ami a lezuhanást megakadályozta. Persze a néző a csörömpölés miatt azt érzékelte, hogy darabokra tört. — Kikre emlékszik szívesen? — Többek között Sárdy Jánosra. Sose felejtem el, mikor Kukorica Jancsiként a nyájat terelgette. Igazi birkákat szereztünk a darabhoz a mihálytelki téeszböl. Ezek százfelé bóklásztak a színpadon, Sárdy alig győzte őket összeszedni. Mikor lement a jelenet, a színfalak mögött mi kapkodtuk ölbe szegény jószágokat, hogy kocsira rakjuk őket. Mert ha a rendező kitalál valamit, azt valahogy meg kell oldani. Ezt a szakmát csak hivatásszerűen lehet csinálni, nagy szeretettel és alázattal. Pacsika Emília Műanyag — cukorból Az angol ICI konszern mezőgazdasági laboratóriumában sikerült bizonyos mikrobákkal műanyagot előállítani szőlőcukorból. A glükózban tenyésztett mikrobák kristályos, kemény műanyagot hoztak létre. Több kilogramm műanyagot állítottak elő, egyelőre még kétszer olyan drágán, mint a gyári polipropilén. A „mikrobaműanyag" ez idő szerint még kemény és törékeny — nem lehet belőle műszálakat előállítani. Remélik, hogy géntechnológiai beavatkozással használható hiűanyag előállítására kényszeríthetik majd a mikrobákat. Devizaszámlatulajdonosoknak VISAhitelkórtya Az Országos Takarékpénztár a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.-vel kötött megállapodás alapján MKB—VISA hitelkártyát bocsát devizaszámla-tulajdonos ügyfelei rendelkezésére. Az OTP előírásai értelmében VISA-kártyát azok a devizabetétesek igényelhetnek, akik számlaköveteléssel és rendszeres devizajövedelemmel rendelkeznek. A hitelkártya kiadása előtt a takarékpénztár a betétes ügyfél hitelképességét is megvizsgálja, s követelmény, hogy a számlán legalább ötezer dollárnak megfelelő konvertibilis valuta legyen. Jelenleg mintegy 200 ezren rendelkeznek az országban devizaszámlával, közülük az elmúlt hetekben mindössze néhányan igényeltek VISA-kártyát, amely itthon és külföldön fizetőeszközül szolgál az utazási irodákban, szállodákban, éttermekben, a különféle szolgáltatások igénybevételekor, s a tőkés országokban pénz felvételére is jogosít. Ma nyílik a nyári egyetem Nyilvánosság és demokrácia A címben szereplő összetartozó fogalmakat, illetve a jelentéstartalmukat választotta témájául a művelődéselméleti nyári egyetem első előadója, Barabás János, az MSZMP KB titkára. A ma délelőtt fél 10kor kezdődő előadás-sorozat összefoglaló címe: Tömegkommunikáció és művelődés. Vagyis a TIT Csongrád megyei szervezetének idei kurzusán nem kevesebbre vállalkoztak a tematika öszszeállítói, mint feltérképezni a tömegkommunikációs fórumok kulturális szerepét, funkcióit, módszereit. Nemcsak azért tűnik merésznek e vállalkozás, mert rendkívüli sokféleségben kíván az eligazodáshoz segítséget nyújtani; hanem azért is, mert — mint naponta tapasztaljuk — Magyarországon éppen „átrajzolódóban" van a tömegkommunikációs struktúra, csakúgy, mint más... Mindenesetre információgazdag hét elé néznek a nyári egyetemre jelentkezett közművelődési szakemberek, ez megjósolható, ha végigtekintünk az előadók névsorán. Baraoás janos után Agh Attila filozófus beszél ma délelőtt fél 11től az információról, mint globális hatalomról; pénteken Baló György (Magyar Televízió), Agárdi Péter (Magyar Rádió), majd ismét tévés, a művészeti igazgató, Érdi Sándor tart előadást. Szombaton Tiszatáj-ankét lesz, megújításaként a hagyománynak. A hétvégén művészeti programokat kínálnak a szervezők a hallgatóknak, hétfőtől pedig — többek között — Rapcsányi Lászlót, Győrffy Miklóst, Kondor Katalint, Pálfy Istvánt hallgathatják. Előadó lesz Király Zoltán és Bán János is. Az újságíró személyiségek mellett társadalomtudósok szerepelnek: Csepeli György a tévé szocializációs funkcióit, Fischer György a tömegkommunikáció társadalmi hatásrendszerét elemzi. A 18. művelődéselméleti nyári egyetem programjait a Szegedi Biológiai Központban rendezik. Gyógyír a pikkelysömörre A Fővárosi Tanács Gyógyszertári Központja várhatóan augusztusban megkezdi a psoriasis, a pikkelysömör kezelésére alkalmas új készítmény, a Psoricur olaj forgalmazását. A készítményt az Unipharma Rt. vegyes vállalat gyártja Magyarországon. A Psoricur olaj természetes hatóanyag-tartalmú, gyógyhatású készítmény, így orvosi felírást nem igényel, és társadalombiztosítási támogatás nélkül kerül forgalomba. Annak ellenére, hogy a termék Magyarországon készül, mégis importcikk, mivel a vegyes vállalat vámszabadterületen állítja elő. Ezért, hogy a konvertibilis valutáért beszerzett készítményhez minden rászoruló hozzájusson, bizonyos adminisztrációra van szükség. Nyári időtöltéseink Már javában dühöng a nyár (amit a diák szeptembertől vár). Az egyetlen baj, hogy vele együtt megjött az unatkozás is. A középiskolás diákoknak nincs túl nagy válogatási lehetőségük a felkínált programok közül, ugyanis mostanában nem rendeznek igazán jó programokat az erre hivatottak. Az persze előfordulhat, hogy nincs pénz, de azért nem lehet mindent a pénzre fogni, „Töltsd az idődet, mert másképp csak múlik!" — mondja a mondás. A programok megszervezésére vagy azok összegyűjtésére tulajdonképpen már van egy szervezet, de mostanság ők sem rukkolnak elő számottevő, széles tömegeket megmozgató rendezvénnyel, amely az unatkozó teenagerek szabadidejét kitöltené. Egy átlagos középiskolásdiák napi programja a következő: késői felkelés, strandolás, majd diszkózás, ahol olyan jókat lehet „hülyülni". Talán ez másokat éppen kielégít, jó időtöltés, de bízom benne, hogy ezt a kínálatot sokan nem fogadják el, mert ez a szórakozás nem valami változatos. Jó lenne tehát, ha a művelődési házak és a többi szervezet, pl. az Ifjúsági Iroda is próbálkozna valamilyen rendezvény megszervezésével. Szeretném, ha a 10-15 fős csoportokba verődött diákok helyett színvonalas rendezvényeken részt vevő ifjúságot láthatnék. D. A. Karrier Antomewicz Roland, a Magyar—Lengyel Országjáró Diákszövetség elnöke nem ritka, mégis meghökkentő módját választotta a karriercsinálásnak. Hogy mit tett? Nyilatkozgatott. Beszédet mondott — a hely szellemének megfelelőt — a VIT-en, a nem epp demokratikus berendezkedéséről híres Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban. A Mai Nap vasárnapi száma részlete, ket közöl ebből — „Gőzerővel az imperializmus karmaiba..." címmel —; s e cím sokat sejtet. A beszéd egész szellemisége ilyen; nem dór, nem jón, hanem neosztalinista oszlopokon nyugszik, födémzetébe pedig agresszív keresztgerendák vegyülnek szúette bükkfából készült ósdiak közé. „Lenin a Pozsgayhoz hasonló embereket likvidátornak nevezte" — olvashatjuk, majd kifejti a szerző, hogy Pozsgay Imre, Nyers Rezsó Horn Gyula tulajdonképpen nem kommunisták, s tudatosan készítik elő az imperializmus betörését a Kárpát-medencébe. Szövetségeseiként, elvtársaiként nem mulasztja el felsorolni Ceausescu, Kim Ír Szen és Jan Fojtik nevét. Apró hibát is vét — sebaj. Roland! —, amikor a bös —nagymarosi gátépítés védelmére gróf Széchenyi Istvánt citálja elő. s miniszterelnöknek titulálja. (Bár ha az lehetett volna!) A phenjani beszély megtette hatását. Háromhasábos interjút közöl ugyanis a Magyar Nemzet Antoniewicz Rolanddal, ugyanazon — múlt szombati — számban, amelyben több oldalon keresztül a Kádár-temetésről tudósít. Lám csak, ki gondolta volna, milyen könnyű egy „egyszerű" országjárónak Straub F. Brúnóé nál nagyobb (két és félszeres) terjedelmet kapni egy mértékadó napilap hasábjain! Az interjú alanya tágja a Kádár-pártnak, B9J | Reflex mely párt — mint mondja — de facto, egy éve működik, de jure azonban nem alakulhatott meg, mert a névadó nem egyezett bele. Ugyanakkor abban maradtak (ti. A. R. és Kádár János), hogy az igazi kommunisták, a fiatalok egy zsúron találkoznak majd Kádár Jánosnál. Grósz árvacentrum — mondja —, a Ribánszkyplatform és a Berecz-félc mozgalom, valamint a Kádár-párt napokon belül egyesül. E hét keddtől pedig az országjáró elnök (ezzel fejeződik be sejtelmesen a cikk) részt vesz az „igazi kommunista pártok" tanácskozásán, valahol Európában. A fentiek mosolygásra ingerelhetik az olvasót, s el is gondolkoztathatják. Magányos politikai kalandor-e ez a fiatal (?) férfiú, vagy valakik megbízásából cselekszik, hogy azon valakik az ő szélsői, séges platformjához képest a centrumhoz közelállónak látszódjanak? Mindenesetre napok alatt országos hírnévre tett szert (miként annak idején a fideszes Orbán Viktor is, emlékezetes beszédével), sőt meglehet, a román lapok majd Ribánszky Róberthez hasonlóan gyakran idézik magvas gondolatait. Szinte már látom lelki szemeim előtt az 1990-es magyar parlamentet, amelyben éppen Orbán Viktor interpellál, a szélsőbalon pedig Antoniewicz Roland és társai, helyükről felpattanva, ütemes tapssal szakítják félbe a szónok mondatait. Aztán elkomorodom, s arra gondolok, hogy mennyi hosszú éven át mosolyogták meg', s intézték el kézlegyintéssel annak ideién a magyar politikusok Szá/asit. Sandi István Halló, szentatya... Az emberarcú pápa. — Egy Rómában megjelent könyv címében nevezi így II. János Pált, a „lengyel pápát", nem utolsósorban azért, mert elődeivel ellentétben keresi a személyes kapcsolatot is a hivőkkel és nem hívőkkel egyaránt. Utazó pápa. És ahová nem jut el, onnan most már felhívható. Ha valaki például Honoluluban feltárcsázza a 397 793 020-as számot — természetesen előtte a távválasztóval — II. János Pál szól hozzá angolul. De, ha a2 Benyújtották a számlát Nincs történelmietlenebb kérdés, mint idő és események múltán feltenni: „Mi lett volna, ha?..." így aztán a történészek szótárában hiába is keresnénk. Egészen mostanáig. A Bukarestben szerkesztett Magazin Istoric ugyanis megírta: a 2060 éves Románia a világ civilizációjának a csúcsán lenne, ha nem lettek volna háborúk, és nem kellett volna fizetniük a derék dákoknak és leszármazottaiknak. A háborúkról utólag kétségkívül többet tudunk, mint a hőseik, vagy éppen az áldozataik. Ami fjedig az adósságot illeti, erről megoszlanak a vélemények. Kiváltképpen akkor, ha szegény az adós. így aztán érdeklődéssel olvashatjuk, hogy Románia az ottomán birodalomnak 340 ezer, a cári Oroszországnak 65 ezer, a Habsburg birodalomnak 85(^.ezer kg aranyat fizetett adó gyanánt. Ez öszszesen 1255 ezer kg. Egy dekával sem kevesebb. Mivel a gondos számla deklaráltan is azzal összefüggésben látott napvilágot, hogy Románia, a történelme során először mondhatja magát politikailag és gazdaságilag is szabadnak, minthogy visszafizette külföldi adósságát, már csak egy dologgal adós a Magazin Istoric: mit tekintenek ők a civilizáció csúcsának? Zsebességkorlátozás Vannak dolgok, melyeken akár évekig is gondolkozhat az ember, akkor sem' találja a nyitját. Ilyenkor mást nem is tehet, mint felfedi dilemmáját, hogy más is hadd kapjon gutaütést. Erre szép példák a következő szavak: zsebkönyv, zsebizzó, zsebtelep. 1. Néha akkora könyveken látni a zsebkönyv megjelölést, hogy ha éppen be akarnám csúsztatni zsebembe, hát az nem nagyon csusszanna, inkább nadrággal együtt szakadna le a zseb. 2. A zsebizzót, ha a konkrét szóösszetételben használnánk, arra lenne alkalmas, hogy a nadrágok, kabátok, ingek zsebeit bevilágítsa, hogyha netán ránk támadna zsebtolvajunk, ne kelljen neki setétben kotorásznia. A farzseb bevilágítása igen veszélyesnek ígérkezik ülő helyzetben. 3. A zsebizzóhoz a fentiek értelmét követve, áramforrás szükségeltetik, melynek pontos megnevezése a zsebben hordott telep, vagyis röviden zsebtelep. • Egy másik érthetetlen felfedezés. Ha a halból készült csípős folyadékféléről beszélünk, akkor azt mondjuk, hogy hallében. Viszont ha az NDK egyik városában megeszünk egy hallevet, akkor pedig azt mondjuk: hogy Halléban. Pedig a szótő azonos. Vagyis, ha barátunk megérkezne világ körüli útjáról, egyik epizódját így mesélné: „Halléban hallében fürödtem." P. Sz. utolsó számjegy 10, akkor olasz, ha 30, akkor spanyol nyelvű a válasz. Az üzenet 2 percig hallható, akkor a szentatya leteszi a kagylót. Azazhogy a vatikáni rádió technikusai így szerkesztették meg a pápai üzenetek idejét. Ami pedig a tartalmat illeti, nos ezt az egyházi, liturgikus időszakok szerint váltogatják, aszerint, hogy advent, karácsony, húsvét, pünkösd, vagy más ünnepkör következik. A szálasokat naponta cserélik, így aztán nem fordulhat elő, hogy a hivő hívó kétszer ugyanazt hallja a bőséges választékból. A felvételek ugyanis a vatikáni rádió hangarchívumának gazdag készletéből valók, ahol a pápa minden beszédét őrzik, köztük az utazásai során elhangzottakat is, főpásztori szavakat és bibliamagyarázatokat egyaránt. A kapcsolathoz csupán egy speciális számítógépes rendszer kellett, amely a távhívásnak megfelelően indítja el és kapcsolja ki a szalagot. A vatikáni sajtóiroda szerint az első hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy többségében gyerekek és betegek tárcsázzák a pápa számát. Európából nem hívható, de úgy hírlik, kiterjesztik a szolgáltatást, annál is inkább, mert megkapta a pápai beleegyezést. Piacet.