Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-19 / 168. szám

/I, . II j IM DELMAGYAR0RSZA6 7í). évfolyam, 168. szám 1989. július 19., szerda A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint A szőke folyó titkai A következő Korokat elsősorban a víz­parton pihenőknek és a Tisza szerelmesei­nek ajánljuk, reményünk szerint minden szegedi polgárnak. Szót ejtünk örömeiről, veszélyeiről, a folyó tisztaságáról, kifür­készvén a szőke Tisza titkait. Szólunk a hajózás múltjáról, jelenéről. No és hát a halászatról, számba véve a jelentősebb halfajokat, rejtekhelyeiket. TerméKzetesen a szegedi halászlé készítésének fortélyairól sem feledkeztünk meg, ámbátor annak misztikáját azért magunknak tartottuk meg. A Tisza vallomása Naponta sétálok a Tisza partján, hol búsan, hol vi­dáman. Képzeletemet gyak­ran vonzza hosszabb-rövi­debb utazásra, térben és időben. Szeretem e folyót, ahogyan őseim szerették. Ukapáim dunai s tiszai ha­jósok voltak. Rájuk is em­iékezve, e roppant víztöme­get nézve — Adyval szól­va: Megloptam a vén Tisza •titkait. • Minek köszönhető, hogy a Tisza már nem a régi? S minek tudható, hogy az újat, a szabályozottat — bár a lehetőségek adottak — nem használjuk, úgy, mint eleink? Miért szűnt meg a Tisza nemzetközi ví­zi út jellege? Miért mond­tunk le a tiszai teher- és személyszállításról? Van-e lehetőségünk újra felfedez­ni a Tiszát, kérdeztem Tö­rök ímret, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és 'Vízügyi Igazgatóságon. — Ha a Tiszát a gazdasá­gi hasznosítás szempontjá­ból kívánjuk vizsgálni, számtalan tényezőt kell fi­gyelembe vennünk. Ilyenek a vízkivétel — mely az aszályos években az öntö­zést biztosítja —, a halászat vagy az árterületek mező­gazdasági, erdészeti haszno­sítása. Itt kell megjegyezni: azzal, hogy a folyót új me­derbe terelték, jelentós te­rületeket nyert ugyan a mezőgazdaság, javultak a hajózás feltételei, de az ár­jVizek szintje megemelke­dett, és most gyakorlatilag áz árvízvédelmi töltések fejlesztésével, a belvízvéde­lemmel, annak a földnek a Járadékát fizetjük. Tudniil­lik ilyen tömegű töltésreild­tzerre alig van példa; a Mississippi árterében talál­ható hasonló. A Tisza komplex haszno­sításáról most készítenek egy tanulmányt a Csongrád •Megyei • Tanács számára, melyben többek között a hajózás, a vízi turizmus fellendítésének kérdéseivel Js foglalkozunk. : Az, hogy a Tisza, mint hajózási útvonal ennyire visszaszorult, főleg történel­mi okokra vezethető vissza. Az első világháborút, Tria­nont kővetően, az addig egységesnek mondható vízi út, az új határoknak kö­szönhetően, felszabdalttá vált. Így a tiszai „flotta" nem fejlődhetett, hajópark­ja elöregedett, a második világháború pedig tulajdon­képpen tönkretette. Az öt­venes évek jugoszláv—ma­gyar diplomáciai kapcsola­tai, az új hajózástechnikai követeimenyek kilátásta­lan helyzetbe juttatták a tiszai folyami hajózást, igy az visszaszorult. Addigi sze­repét a vasúti, közúti szál­lítós igyekezett átvenni. Ez a jelenség ráadásul orszá­gos tendenciává vált, mivel az árak preferált volta — nem tükrözvén a valós költ­ségeket — elterelte n gaz­dasági irányítás figyelmét a vízi szállítás Olcsóságéról. Napjainkban az árak is­mét a valós ráfordításokat kezdik tükrözni, az érdek­lődés ismét a hajózás felé fordult. Déli szomszédunk­kal 1955-ben a tiszai vízi utat illetően új bilaterális szerződést kötöttünk, s bár ennek törvényei a mai na­pig nem jelentek még a Magyar Közlönyben, elvileg a Duna—Tisza vízi utat szu­(Folytatát a 3. oldalon.) Rakétatalpú cipőt húznak a kamatlábra? A létbiztonság és a törlesztőrészletek Mindén kormányzati ígérvény ellenére az idei Inflá­ció valószínűleg meghaladja a tavalyit. A drágulás hatá­sára niára milliók kerültek a létbiztonság határára vagy még azon is túlra. A családok többsége mostanában a legjobban a lakásvásárláskor felvett kölesönök kamatai­nak és türlcsztőrészleteinck utólagos felemelésétől tart. Időről időre felröppen ez a hír. Néhány hete az Országos Tervhivatal új elnöke elismerte: „egy ilyen intézkedés elől 1990-ben már nem térhet ki a gazdaságirányítás". Az emelés elképzelhető mértekéről, jogszerűségéről, ütemé­ről, varható hatásairól beszélgettem Dobozy Levente ügy­véddel, országgyűlési képviselőjelölttel és Mcszlényi Fe­renccel, a SZŐrcg és Vidéke Takarékszövetkezet elnökével (ez a kis bank foglalkozik ingatlan adás-vétellel és hite­leket is nyújt lakásvásárláshoz). A hitelfelvétel egy szerződés, önkényesen, ne­tán tőrvény által támogatva drasztikusan módosíthatja csak az egyik fél? Dobozy Levente: — Ezeket a szerződéseket a pénzintézetek már eleve az erő pozíciójából kötik. A négyoldalas dokumentumbői bárom oldalon csak a hitel­nyújtók erdekeit védik. A felmondás, a garancia bizto­sítása, a jelzálog kikötései csak nekik kedveznek. Ezt a szerződést a kiszolgáltatott helyzetben lévő állampolgár — ha pénzt akar — kény­telen Vita nélkül aláírni. Most — ha sor keriil a ka­matlábuk utólagos felemelé­sére — a Pénzügyminiszté­rium a ránézve (hiszen a bankokon keresztül a költ­ségvetés érdeke érvényesül) előnyös szerződést meg elö­nyösebbe teszi, persze köz­ben a hitelfelvevő még na­gyobb hátrányba kerül. Te­hát az állam ismét kihasz­nálja az erőfölényét. — De nem védi semmi az állampolgárt? Nem segíthet mondjuk a Polgári törvény­könyv valamelyik paragra­fusa? — Igazából nem lehet .se­gítséget" találni a betű sze­rinti jogban. De — vélemé­nyem szerint — egy ilyen döntéskor a mégoly szorult helyzetben levő kormány sem hozhat olyan határoza­tot, ami figyelmen kívül hagyja az állampolgárok anyagi lehetőségeit, fizető­képességét. — A 10—15 évvel ezelőtti szerződések alapjau fizetett tarlesztórészletek „mai szem­mel" már meglehetősen kis összegek. Jelentene-e gondot üzletfeleik többségének, ha egyik napról a másikra mondjuk kettővel megszo­roznák azt az általában még csak háromjegyű számot? Meszlényi Ferenc; — Egy ilyert intézkedésbe nem sza­bad csak automatizmusokat bevinni. Miért ne választ­hatna az állampolgár? Ha peljjául — központi intézke­déssel — az előírtnál gyor­Szélmalom és japán „csali" A Csongrád Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat csomagolt lisztet is kiállított a Pécsi Ipari Vá­sáron. Hogy mik vannak? Minek mutogatni az egyik legalapvetőbb élelmiszer­alapanyagot? A2 fel sem tűnt először, hogy más a csomagolása. Liszt az akkor is. No, de nem mindegy, hogy milyen, legalábbis Szabó Ferenc vevőszolgálati vezető szerint van összefüg­gés a külcsín és belbecs kö­zött. — Ezekben a napokban már az üzletekbe kerül a szélmalommal jelzett, Tisza vidéki liszt felirattal ellá­tott, védjegyeztetett csoma­golású lisztünk Az esztéti­kusabb megjelenés mellett célunk, hogy a vásárló messziről lássa, a mi mal­mainkból származik a por­téka. Ha a névjegyünket ennyire látványos helyre tesszük, akkor egyértelműen érdekünk, hogy a minőség­gel se legyen gond. A ga­bonaforgalml vállalatok uni­formis csomagolásától egy­előre csak a miénk tér el. — Van ennek konkrét haszna? Erkölcsi mindenképp! Szeretnénk kilépni a ho­mályból, s tudatosítani: Igenis a liszt a GMV ter­méke. Ne csak akkor em­legessenek bennünket az emberek, amikor a tápot reklamálják, vagy nem le­het kapni valamely cikkün­ket. — Tdhö kiállításon meg­figyeltem, hogy állandó part­nerük a Fejér megyei társ­vállalat. Móst is egy pa­rasztház kinézetű pavilonon osztoznak. Mi a magyará­zat? -- Nem az én tisztem ezt megítélni, de szerintem a hasonló, innovatív gondol­kodás lehet a közös. Állan­dóan szélesítjük kínálatun­kat. A korszerű és egysé­ges táplálkozást szolgáló Fe­jér megyei termékek; Alba Regia száraz tészták, ko­leszterinmenteí Durlca tész­ta, étkezési kukoricaliszt és dara. Mi a liszt mellett sü­tőipari adalékanyagot és a 18 tagú Unlkorn-esaládot, ajánljuk. Közülük á leg­újabb a két hónapja forga­lomban levő palacsintapor. Kozos vonásunk, keressük a közvetlen kapcsolatot vöinkkel. ve­A vásár központi terü­letén a helyszínen megren­delhető Nissan, Honda és Mazda típusú japán sze­mélykocsik sok embert meg­állásra késztettek, a fejszá­molásra, hogy mit is jelent a Gondos Kisszövetkezet ajánlata; ,,a legkedvezőbb belgiumi árszínvonalon". En nem sökat spekuláltam a nagy lehetőségen. Egyrészt nincs devizám, másrészt a kamaszkorban levő (tizenöt éves) Zsigulimra évente annyit költök, hogy még fo­rintban sem akarodzik ősz­szeszaporodni az új kocsira való. Beálltam a csodálkozó, bámészkodó magyarok kö­zé, ha mást nem tud, leg­alább nézzen a2 ember. Ak­kor még nem gondoltam, számomra más meglepetés­sel is szolgálnak a japá­nok A2 Agróker Áruház előtti placcon „lseki" zász­lóeskát lengetett a szél A felirat szerint é CSlllOgő villogó masinák: farmergé­pek. A kiállító az Egyházas­kOZári Háladás TsZ, s az Austrowaren osztrák keres kedőház közvetítésével sze rezte be e „csalikat". Egy előre 'gértyfelmérés a Cél. A kistraktorok ára átszámítva félmillió forint körüli, s eh­hez jön még a széles adap­terválaszték külön-külön, jó kis summáért. A téesz képviselője érdek­lődésünkre elmondta, hogy szerinte Van Jövője a kis­gazdaságnak. Egyre több nagytudásü gépre lesz ott s2ükseg. Igaz, e világszínvo­nalú masinák árai Is „világ­színvonalúak". Egyszóval, tömeges igényre nem szá­míthatunk, de mindig akad olyan, aki meg tudja fizet­ni. A hűtőláda után egy újabb termékre van szük­ség. amit a klshatdrfórga­lomban kiszállított cikkeik eladható ellentételeként Jö­het számításba. Egy-két át­tétel, s ez akár tsekl trak­tor ls lehet. Ezek után ta­lán még meg ls vásárolhat­ja a farmerjelölt. De'előtte jó lesz, ha kispekulálja, mit termeljen, hot értékesítse az áruját, hogy a mezőgazdasá­gi árakban ezt a befekteté­sét belátható időn belül visszakapja T Sz. I. sabban törlesztők kedvez­ményét 45 százalékról 55 százalékra emelnék, nagyon sokan élnének a lehetőség­gel. Már látszik viszont, hogy a „piaci kamatú" bank­hitelek jelentős rétegeket hoztak hátrányos helyzetbe, igencsak megnőttek az el­maradások a törlesztésben. —- Az infláció lehet az a „Váratlan körülmény", ami re hivatkozva bekövetkezik a drasztikus intézkedés ... Dobozy Levente: — Nem igaZ, hogy az infláció várat­lan a gazdaságban! Emlé­kezzünk csak 1928-ban vagy 1945-ben mekkora volt a pénzromlás... A ma érvé­nyes Ptk. tiltja a hitelszer­ződésekben az értékállandó­ság kikötését. Nagyapáink pedig még éltek ezzel a nor­matív és egészséges fogással. Csak később az értékállandó­ságot „szocializmusellenes­nek" minősítettek. Pedig le­hetne a visszafizetés mértekét mondjuk az arany vagy a búza árához kötni. Csak ha most ezt megtesszük, akkor az. érvényben lévő szabályók szerint aZ egész szerződés érvénytelen. A „dolgok vá­ratlan változása" ezeknek a szerződéseknek az „átírásá­ra" nem elég indok. — Ki lehet a jogszabály­alkotó a változtatásnál? — Jog szerint ezt a kér­dést nem kellene aZ Ország­gyűlés elé vinni, de akkora horderejű a dolog, amit — szerintem — feltétlenül meg kellene vitatnia a T. Ház­nak. Ma ebben a kérdésben mondjuk a Minisztertanács döntése elfogadhatatlan és alkotmányellenes. A jogálla­miság megteremtését célként hirdetik országunk jelenlegi veZetői. CSákhogy a jogálla­miság a jogbiztonsággal egyenlő elsősorban. Egy Ilyen döntés súlyosan meg­ingathatja a jogbiztonságut és az állampolgárok álig új­raéledő hitét. — Az 1989. január elseje óta1, érvényben lévő lakásfi­nanszírozási metódus első­sorban az első lakásra váró­kat és a minőségi cserére várókat hozta lehetetlen helyzetbe. Meszlényi Ferenc: — A hitelnyújtás feltételeinek szi­gorításával egyetértettem vólna, mért Sókán húzták a régebbi formából Ügyeske­déssel hasznot. De a végül bevezetett forma több egész­ségtelen tendenciának a for­rása. Ha az eladott lakás árából valaki luxus személy­gépkóesit vásárol, azt való­ban ne segítsük a kamatpu litikánkkal. De aki a pénzét újabb lakásba, építkezésbe invesztálja: azt ne sújtsa a kifizethetetlen törlesztőrész­let. Dobozy Levente: *- Ennek aé kérdésnek a rendezésénél is mindenképpen a társa­dalmi Igazságosságra kell tö­rekedni. Amit a költségve­tés esetleg nyer a régi tör­lesztőrészletek felemelesével, azt oda kell adnia a most lakusra váróknak, a jelenleg szorult helyzetben levő la­kás talonoknak. Bele István

Next

/
Thumbnails
Contents