Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-18 / 167. szám

1989. július 20., csütörtök 3 Gyűjts ötven aláírást! Megkezdődött a kongresszusi küldöttjelölés Szegeden már van is egykét jelölt..s hogy nem nevezzük meg őket. annak egyszerű oka van: a választási bizottság minősíti majd jelölteknek őket. miután megvizsgálta, hogy szabályos volt-e az ajánlás ... Vagyis, javában tart a párttagok szervezkedése a jelöltek állítására. A folyamat ugyanis rendkívül egyszerű: aki küldöttmandátumot szeretne az őszi MSZMPkongresszusra, maga is kezdeményezheti jelölését: alapszervezetekben indíthatnak aláírásgyűjtést: de ki is léphetnek az alapszervezet köréből: platformok szerveződhetnek jelölésre; reformkörök adhatnak indíttatást ... — csak ötven beazonosítható párttag aláírása kell a jelöléshez (a tagsági könyv számával és az alapszervezet megnevezésével). S valamennyi párttag több jelöltnek is aláírhat. Gyakorlatilag annyi jelölt lesz, ahányan az ötven aláírást megkapják, s pártszavazással dönt a tagság a 26 mandátum sorsáról. A menetrend a következő: a jelölést augusztus 24én zárják le, s 28-ig értékelik a jelölések szabályosságát, foglalkoznak az esetleges óvásokkal. ígéretet kaptunk a választási bizottság titkárától, hogy az esedékes héten befutott jelölésekről minden pénteken névsoros tájékoztatót ad lapunknak. A titkos szavazást szeptember 1—7. között az alapszervezetekben bonyolítják le, úgy, hogy a jelöltek közül 26-ra lehet igenlő szavazatot leadni. A szavazás eredményét szeptember 8-án számítják ki, és 9-én hozzák nyilvánosságra az utazónévsort. A jelöltek számára kötelező lesz a párttagság előtti bemutatkozás. Ez megtörténhet taggyűlésen, testületi ülésen, pártaktíván, platformszerveződés, ágazati pártfórum vagy reformkör előtt. A bemutatkozások szervezésében segítségükre lesz a választási bizottság is Leégett a „Petőfi" Gondatlanság okozta a tüzet a MAHART tulajdonában lévő, a század elején épült gőzösön, a „Petőfin", amely a múlt héten kigyulladt és teljesen leégett Jugoszláviában, az apatini Borisz Kidrics Hajógyárban, ahová javitás végett egy hónappal ezelőtt vontatták be. A hajó fából készült része néhány óra alatt a lángok martalékává vált, csak a vasváza maradt meg — nyilatkozta az ügy vizsgálóbírájá, Borlszlav Petrovics. — A lángok emberi hanyagság miatt csaptak fel. Az anyagi kár tetemes, mivel a múlt század elején készült hajó tulajdonképpen muzeális érték. Ügy értesültünk, hogy a hajó biztosítva volt. Azon a reggelen hegesztők dolgoztak és kisebb túz keletkezett. Ezt eloltották, majd elmentek reggelizni. .Amíg falatoztak, a lángok Ismét felcsaptak és ezúttal már nem lehetett a tüzet megfékezni. A mulasztás elkövetőit felelősségre vonják. Csőd- és hitelalap, kisiparosoknak Bezárt mielveka peremterületen... Munkahelyi érdekegyeztetés Egyre-másra csukják be a múhelyajtót a kisiparosok — mindenekelőtt a peremterületeken, de a belváros kellős közepén is... Ez ellentmond annak a fölismerésnek, hogy magán- és kisvállalkozásokra egyre nagyobb a szükség, a szolgáltatások, az áru- és termékelőállítás minden területén. — Mik a legfőbb hiányszakmák? — kérdeztük Pálvölgyi Zoltánt, a megyei Kiosz elnökét. — Csak néhány példa: kevés a cipész, a bádogos, a kalapos, a bútorasztalos, a férfiruha-készitő, a nádbútorjavító, fehérnemű-javító, a szíjgyártó, a kádár, a paszományos, a köteles, a gázkészüléké javító, az ernyőjavító, a hangszerek készítését és javítását végző iparos... A peremterületek ellátása különösképpen megoldatlan; általában nincs például textiltisztító, ruha- és lábbelijavitó, férfifodrász ... a .példákat sokáig sorolhatnánk még. — Mi az oka, hogy egyre többen adják be az ipart? — Itt van például a társadalombiztosítási jogszabály, amely a jövedelem több mint felének (53 százalék) befizetését írja elő, amely elviselhetetlen és példátlan. Ezt egyébként hangsúlyoztuk a városi tanács vb elé terjesztett tájékoztatásunkban is — hozzátéve, hogy a társadalombiztosítás még ilyen összegű elvonás mellett sem biztosítja az iparosréteg által is jogosan elvárt, alapvető egészségügyi ellátásokat. — Az adózási rendeletek visszatartó elemeket tartalmaznak — vette át a szót Csányi József alapszervezeti titkár. — Az adókulcsok irreálisan magasak, a napvilágot látott több száz rendelkezés áttekinthetetlen; a változtatások gyakran viszsza menőleges hatályúak. Mindezek miatt az iparosság körében nagy a bizonytalanság; lehetetlen több évre tervezni. — A. kisvállalkozásokat sok esetben kettős megkülönböztetés sújtja... — Magánszemélynek minősül a kisiparos, ha a működési feltételekről van szó (például: anyag- és gépbeszerzés, eszközvásárlás, műhelyhez, üzlethelyiséghez jutás) — ugyanakkor a költségek tekintetében (energiafölhasználás, a munkavégzéssel kapcsolatos előírások) a gazdálkodó szervezetekkel egy kategóriába kerül. — Ez a tény nemcsak a vállalkozót, de a megrendelőt is súlyosan érint 1... — A többletköltségek gyakran a megrendelőket terhelik. Ha az iparos nem tudja rájuk hárítani e terheket — át kell vállalnia a többletköltséget, amelynek gyakran egyenes következménye a műhely becsukása. Évente több száz kisvállalkozás szűnik meg ... — Nem segítik a kisvállalkozási c, hitelföltételek sem. — A kamatlábak rendkívül magasak; kedvezményes hftelfölvételre nincs lehetőség. De vannak egyéb gondok is ... Az áprilisban bevezetett vámrendelkezés a külföldről kapott termelési eszközök vámmentességét eltörölte — az indoklás szerint a „szektorsemlegesség" érdekében. (Amely kizárólag a szankcionáló rendelkezésekben érezhető, egyébként annál kevésbé...) Műhelyhez is nehéz jutni; a bérleti díj nagyon magas. A teherfuvarozóknak kötelezővé tették, hogy autójukat telephelyen tárolják — csakhogy telephely-létesítésre, -fönntartásra aligha van lehetőségük. Szerencsére szeptembertől „beindul" a Csongrádi sugárúton létesített telephely... Általában kimondható, hogy a pályázati és licitrendszer a szolgáltatóipart kizárja; csak a nagyobb tőkével rendelkezők jutnak helyiséghez. A meghirdetett helyiségeknek csak kis része alkalmas műhelynek, üzletnek — viszont telket sem vásárolhat műhelyépitésre az, akinek már van lakása, családi háza. — A jelen iparosainak helyzete tehát igen súlyos ... Mi a helyzet a jövő generációval? — A tanulók száma elenyészően kevés; létszámnövekedés csak az egyébként is divatos szakmákban tapasztalható... — Mit tesz a Kiosz-alapszervezet az iparosok helyzetének javításáért? — Tervezzük például a csődalap létrehozását. Egyre gyakoribb a fizetésképtelen megrendelő — az iparosnak viszont mindenképpen be kell fizetni az adót és az egyéb költségeket. Ilyen esetekben a csódalap átmenetileg kisegíti a bajból a kisiparost. Viszont az alap összegét az iparosoknak kell összeadniuk, valamilyen formában. Tervezzük továbbá, hogy a befolyó tagdíjakból az alapszervezet kedvezményes hitelalapot hoz létre. Ennek lejárta 2-3 hónap lenne, esedékes kamata pedig 3.8 százalék, a rászorultság mértékétől függően. A tagdíjat egyébként nem emeli az alapszervezet, sőt a csökkentésre törekszik. A jövő évtől pedig nem is lesz kötelező a kisiparosoknak a Kiosz-tagsag — viszont több előnyt nyújt majd a szervezet, mely egyre inkább az iparosok beleszólásával, aktív közreműködésével tevékenykedik. Farkas Csaba Lejárt szavatosságú termékek Laposabb lett a pénztárca, ezért kevesebb élelmiszer fogy az üzletekben, a polcokon felhalmozódnak a lejárt szavatossági idejű termékek, s ráadásul minden negyedik-ötödik vevőt becsapnak a közértekben — így sommázható az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőség irányításával elvégzett vizsgálat, amelyet a közelmúltban Budapesté* 14 megye több mint 1200 élelmiszerüzletében folytattak. Az ellenőrök a vizsgálat idején, mintegy ezer próbavásárlást végeztek. Ezék 21 százalékánál regisztrálhatták, hogy a vásárlókat becsapják, míg az esetek 9 százalékában a vevők javára tévedtek a pénztárosok. A helytelen számolás oka sok esetben az, hogy a gyakori árváltozások miatt az árukon több ár is szerepel, s ez a vásárlók körében zavart okoz, de érthető, hogy a kereskedők sem napra készek az árakat illetően A vizsgálat talán egyetlen pozitív tapasztalata: az élelmiszer-kereskedelmi hálózat hűtőkapacitása az előző évihez képest valamelyest nőtt, ám a hűtőpark további bővítésére lenne szükség, hogy kevesebb romlandó áru menjen veszendőbe. A kereskedelmi felügyelőségek a szabálytalanságok miatt 421 esetben szabtak ki pénzbírságot, összesen 966 ezer forint összegben. Kilencvennyolc kereskedelmi dolgozót figyelmeztettek és 9 ellen kezdeményeztek fegyelmi eljárást Ha ellentetek támadnak a munkaadó és a munkavállalók között, akkor ezeket valami niódon fel kell oldani. Sőt korábban is fel kellett, amikor még nem volt sztrájkjog. S mivel a körülmények egy jogszabály becikkelyezésétői alapvetően • még nem változnak meg. ezért gyakran ma is a régi metódusokat használják. Ami, mondanom sem kell, abból áll, hogy az ellentétek elsimítására kívülállókat kérnek meg, legtöbbször úgy, hogy egy magas beosztásban levő funkcionáriust arra próbálnak rávenni, hogy szerezzenek a vállalatnak az államtól különböző aiónyoket, kedvezményeket, preferenciákat. Akkor aztán meg lehetett emelni a béreket, javítani a munkafeltételeket, megszüntetni a konfliktusokat. Nem jó a legmagasabb szint E módszerrel csak az a haj, hogy a helyi konfliktusokat is gyakran a legmagasabb szinten rendezi, aminek következtében olyan döntések születnek — merthogy nem ismerik pontosan a körülményeket — amelyek sem a munkaadónak, sem a munkavállalóknak nem jók. Nem egyszer megtörtént, hogy az ágazati szakszervezetek fogadatlan prókátorként avatkoztak be e vitákba, s vitték a szükségesnél magasabb fórumra a döntést Azaz már akkor megszületett az ítélet, amikor a kérdésben a helyi szakszervezeti bizottság vagy a vállalatvezetés még nem ós nyilatkozott. E meglehetősen paradox helyzetet igyekeznek most feloldani azzal, hogy a foglalkoztatáspolitikáért felelős szakemberek kimunkálják a munkahelyi konfliktusok megoldására hivatott tárgyalások rendszerét Mi történik a klasszikus esetben? A munkások valamilyen követelést támasztanák, ezt a vállalati vezetés nem fogadja el — például azért, ímert a kezét megkötik a jogszabályok, vagy mert az igények teljesítésére nincs pénz, de még további okokat is lehetne sorolni —, mivel hogy ma már joguk van a dolgozóknak sztrájkolni, hát beszüntetik a munkát. Az elképzelések szerint ekkor indul be az egyeztetési meohanizmus. A munkáltatónak és a helyi szakszervezeti bizottságnak asztalhoz Azután hocy a Parlament megalkotta a sztrájkról szóló törvényt, számolni kell azzal, hogy a munkavállalók adott esetben élnek is e jogukkal. De mint oly sokan és oly sokszor hangoztatták, a sztrájk végső eszköz. A konfliktusok rendezésére sokkal alkalmasabb az egyeztető tárgyaiások sorozata. Hogy ezt miként képzelik el ma a szakemberek, arról szól az alábbi írás. kell ülnie, hogy kinyilvánítsák az álláspontjaikat. Ha nem tudnak megegyezni, akkor kerülhet csak eggyel magasabb szintre a békéltetés. Addigra nyilván azt is tisztázzák, hogy a követelések teljesítésére miért nincs mód. Hogy az akadályok jogiak, pénzügyiek, vagy más jellegűek-e. Háromfordulós egyeztetés A békéltetésben ekkor már részt vész az illetékes középszintű szakszervezet, a Magyar Gazdasági Kamara megfelelő tagozata és természetesen a vitában álló felek. Közöttük megpróbálnak aztán az érdekképviseleti szervek közvetíteni. Ha megint nincs megegyezés, akkor jón a harmadik forduló: ilyenkor az Országos Érdekegyeztető Tanács kijelöl egy szakértői bizottságot arra, hogy ismét csak próbálkozzék meg a közvetítéssel. E testület tagjai között már ott találjuk az ABMH, az ágazai minisztérium, valamint a megfelelő munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek szakértóit is. Természetesen a békéltetésben részt vesznek a középszintű egyeztetés szereplői is. A bizottságnak 15 napon belül ki kell szállnia a helyszínre, ott vizsgálatot tartama, s majd ennek megfélelően javaslatot tennie az ellentétek elsimítására. Ha ezt az ajánlást nem fogadják el, akkor javasolhatják az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, hogy tűzze napirendjére az adott kérdést. Persze énnek elsősorban akkor van értelme, ha a megállapodás útjában valami olyasfajta jogszabály áll, amelynek fenntartása ma már nem indokolt Az OÉT ilyenkor kezdeményezheti a jogszabály módosítását. Persze, ha még ezek után sem sikerülne megegyezni, mégiscsak bekövetkezik a sztrájk. De hogy ez meddig tart, azt nem lehet tudni, hiszen folytatható addig, amíg a foglalkoztatottak belefáradnak a harcba, és mégiscsak felveszik a munkát. Mivel ma a leg tobb konfliktus a munka bérek miatt robban ki, nem érdektelen megvizsgálni ari, hogy ezen ellentéteket megelőzendő, miféle tárgya 1 ásókat lehet folytatni. Ahol a tárgyalásnak nincs esélye Nyilvánvaló, hogy ott akár holnap is elkezdődhetnek e megbeszélések, ahol megfelelő munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vánnak. A megegyezések kritikus szintje a kó zépszint. Ugyanis itt kell dűlőre jutniuk a gazdasági kamara és az ágazati szak szervezetek képviselőinek olyan fontos kérdésekről, mint a termelési ágon belü li minimális berek, járadékok, pótlékok, természetbeni juttatások, a kívánatos üzem-egészségügyi ellátás stb. E megállapodások figyelembevételével aztán vállalati szintű egyezkedések is folyhatnak már. Vannak azonban a társadalomnak olyan szegmensei, melyekben az effajta tárgyalásoknak nincs esélye. Például az állami intézmények dolgozói hiába is követelnének bármit az igazgatótól, az képtelen lenne igényeiket teljesíteni, hiszen ehhez való eszkőzök nincsenek a kezében Ilyen esetben az állam képviselőivel kell megegyezni. E tárgyalások akkor válhatnak azonban általánossá a gazdaságban és a társadalomban, ha sikerül megvalósítania a tulajdonreformot, és így pontosan látható, hogy a konfliktusok során ki kivel áll szemben. E reformok azonban megkövetelik az intézményi rendszer átalakulását, kiteljesedését is, ami keretéül szolgál a fentebb vázolt egyezkedések nek. Mrlxner Zoltán Milyen Szegedet akarunk? Mint született szegedi, s ennélfogva városát féltve szeretó lakos, nagy figyelemmel olvastam Anderle Adám Szeged jövőjével is foglalkozó cikksorozatát. A befejező részben említett szabadtéri játékokhoz lenne egy-két megjegyzésem. Nem hivatalos információim szerint a szabadtéri já tékok mérlege erősen a ráfizetés felé billen, azaz a némi idegenforgalmi elóny mellett nem sok haszna van belőle a városnak Mindezen túl a nézőtér egész évi negatív jelenlétével a várús egyik legszebb építészeti együttesét teszi évtizedek óta élvezhetetlenné. Pár évvel ezelőtt Összehívtak bennünket, á^Szegedi Városszépítő Egyesület tagjait egy, a szabadtéri játékok jövőjével foglalkozó megbeszélésre. A megbeszélés tárgya egy szétszedhető nézőtér terveinek ismertetése volt, amely már megszületése előtt a gazdasági nehézségek zátonyára futott, s eleve megvalósíthatatlannak minősült. Mint kisgyermek emlékszem a 30-as években zajló Játékok eseményeire. Abban az időben nyár elején felépítették a nézőteret, s nyár végén lebontották. Ezeket a munkákat katonákkal végeztették, s valószínű, ez a tény döntően befolyásolta a költiégek nagyságát. Mi lehet az akadálya, hogy most is ilyen formában tegyék gazdaságossá ezt a munkát, hiszen ez még hídépítési gyakorlatnak is el mehetne! Ezen túlmenően egyáltalán nem szükséges az egész tér beborítása, legalább a telítettség is reálisabbá válna. A 30-as években alig lépte túl a felezővonalat A tér szabaddá tételét még olyan áron is meg kell valósítani, hogy egy-két évig szünetelne a Játékok sora Kérem azokat akiket illet, ne halogassák a döntést s adják vissza nekünk, szegedieknek ezt a teret, hogy végre büszkén mutogathassunk a városunkba látogatóknak egy „új"-régi látványosságot! Dávid Szanlszla * Az E75-ös városunkat elkerülő szakaszának megépítése mellett véleményem szerint nem ártana más irányból jövő átmenő forgalmát egy lakóterületen kívüli körgyűrű megépítésével kivinni városunkból. Nem ártana a Marx téri helyközi buszpályaudvart sem külterületre helyezni, a környezet- és egészségkímélő tömegközlekedési hálózatot (troli, villamos) fejleszteni, méghozzá sürgősen! Én mértem a CO-t. A lányomat iskolába kísérve a Budapesti krt-on garantáltan szipákolhatjuk nap mint nap a 6—8 ppm CO-t, ami ugyebár kb. 7—9 mg/m'-nek felel meg, és az egészségügyi határérték 5! Persze nemcsak ml vagyunk így A CO-„áldásból" bőven jut az autóforgalomnak köszönhetően a Szilléri sgt.—Róna utca sarkán lévő iskolába járóknak, a Ml ka soknak, a méreiseknek, a Kossuth L. sgt-i Budapesti krt-i, Dózsa Gy. úti óvodásoknak és még sorolhatnám. Több belvárosi, forgalomtól elzárt területre, erőteljes trolihálózat-fejlesztésre és az átmenő forgalom mielőbbi elterelésére van szükség. Vigyázat! Már a külső körutak is túlterheltek. A kipufogógáz-koncentráció már ott is határérték korüli értékű jelenleg is Peténé Fiúesi Mária