Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-17 / 166. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 79. évfolyam, 166. szám 1989. július 17., hétfő A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ara: 4,30 forint „Na, emberek, gyiirkőzziink, oszt induljunk!" Képviselőjelöltek, ha disputálnak |Ki dudál a kesztyűbe? Pécsett minden eladó A Csongrád megyei 1. számú választókerület két képviselőjelöltje vívott szópárbajt péntek este a Deák Ferenc Gimnázium aulájában. Dobozy Levente és Ráffay Ernő disputáját Király Zoltán szerkesztő-riporter, országgyűlési képviselő vezette. — Milyen most a lelkiállapotuk? — hangzott az első kérdés. — Változó — felelte Raffay Ernő. — A mostani választás még a régi választási szabályok szerint zajlik, de már új típusú, kemény viták voltak a jelolőgyűléseken. A választás előtt vagyunk — addig szorul az embernek a gyomra, « — Izgatott vagyok. Bejöttein az oroszlán barlangjába, hiszen itt nemcsak Raffay Ernő, hanem Király Zoltán is elkötelezett a Magyar Demokrata Fórum iránt. Nem vonom kétségbe az abszolút korrektségét, ae azért mégiscsak izgatottá tesz ez a helyzet. Aztán ez a szin is: remélem, nem a pártállásomra céloz? (A termet az MDF rendezte be, a közönség közül később szóvá is tették, hogy már ezzel manipulálni igyekeztek. Dobozy Levente arra célzott, hogy őt független létére a voros színű „szószék" mögé állították.) — Ki hogyan értékeli, hogy az MSZMP jelöltjei ebben a választókerületben kiestek? -— A választópolgárok változást akarnak, és ez tükröződik abban, hogy most mi ketten állunk itt, és nem többen vagy nem mások — válaszolta Dobozy Levente. — Az MSZMP politikája talán minden vonatkozásban csődbe jutott, és a csődbe jutott MSZMP-nagypolitikát, a gazdasági és politikai hibák tömkelegét utasították most el, nem az MSZMP itteni jelöltjeinek személyét — mondta Raffay Ernő. — En nem akarom minősíteni az MSZMP politikáját — majd minősítik a választók. 22-én el fogják dönteni, hogy a változást milyen mértékben, indulati alapon vagy észérvekre hallgatva kívánják véghez vinni és merrefelé. A változások mértéke és ésszerűsége: ez lesz a kérdés ezen a választáson — tette hozzá Dobozy. — Lesz, aki majd indulatosan dönt, lesz, aki racionálisan. A politikában mindig van indulat is, racionalitás is — vetette közbe az MDF jelöltje. — Nem mindegy, hogy amikor a folyó átbukik a zsilipen,- akkor kieresztve lassan folyik-e tovább, vagy lezúdul és elmos mindent — pontosította önmagát Dobozy Levente. — önök szerint várható-e az általános választásokon az MSZMP-nek a lengyelországihoz hasonló földcsuszamlásszerű veresége? Dobozy Levente: — Aki látta a tévében a Kádár-temetést, annak tisztában kell lennie azzal, hogy az MSZMP-nek még mindig jelentős bázisa van. Raffay Ernő: — A pluralizmus azt jelenti, hogy minden szélsőségektől mentes politikai irányzat kapjon helyet a Nap alatt. Ha az MSZMP meg tud nyerni annyi embert, hogy kormányzóképes legyen, ez nagyon sok mindent jelent, az ellenzék jövője szempontjából is. Én azonban úgy ítélem meg, hogy egy közeli választáson az MSZMP lavinaszerű vereséget szenvedne. Üj politikai helyzetet teremthet az október 7-én sorra kerülő MSZMP-kongresszus. — Bennem az a benyomás alakult ki, hogy Dobozy Levente higgadtabb, meggondoltabb személyiség és ilyen politikát képvisel, Raffay Ernő radikálisabb. Elfogadják-e ezt a véleményemet, illetve hogyan vélekednek egymás programjáról? — kérdezte. Király Zoltán — Nem akarom minősíteni Raffay Ernő széles korben népszerű programját. Ami az enyémet illeti: úgy gondolom, nem kell nekünk George Bushtól jobbra állni. Márpedig az amerikai elnök is azt mondta,-hogy nem szabad ezt elkapkodni, hanem jó2an mértéktartással, megfontoltan, szélsőségektől mentesen kell előre haladnunk. Azt a polgári-liberális álláspontot képviselte, amit én is magaménak vallok. Számomra célszerűbbnek látszik visszafogottabb, de végrehajtható programot magunk elé tűzni, és nem azzal a határozott radikalizmussal föllépni, ahogyan Raffay Ernő különösen az első két jelölőgyűlésen tette. A Lila iskolában vi$ szont már lényegesen visszafogottabb volt, meg is jegyeztem: olyan, mintha nem is ő lenne. — A programja mely pontjait tartja túlzottan radikálisnak? — Az ellenzék 12 pontja kőzött van számos olyan, amelyét én ma még irreálisnak tartok. Például a szovjet csapatok majdnem azonnali kivonulása, kilépés a Varsói Szerződésből és a KGST-ből. Raffay Ernő: — Ha lehetőségem volna eldönteni, akkor a szovjet csapatok tényleg hamar hazamennének. (Akkor bejönnének a románok! — szólt közbe egy hallgató.) — Amikor a radikalizmusról beszélünk, két tényezőről van szó — folytatta Raffay —, a politikai célok, illetve a politikai módszerek radikalizmusáról. Az egyesült ellenzék 12 pontjában valóban szerepelnek azok a radikális célok, amelyekre Dobozy Levente utalt. A hozzájuk vezető út viszont parlamenti ,és parlamenten kívüli, de mindenképpen politikai módszereket jelent. Az ellenzék a politikai céljaiban radikális, a hozzá vezető úton azonban, most is hangsúlyozom, a nyugodtságot, a. kis lépések politikáját, a megfontoltságot, külpolitikában pedig a nemzetközi körülmények fifigyelembevételét képviseli. — A korábbi jelőlőgyűléseken ennek olyan kicsengése volt, hogy na emberek, gyürkőzZünk, oszt induljunk — tette hozzá Dobozy Levente. — Ki ne örülne, ha egy szabad, független, meg nem szállott országban élnénk? Én is ezt akarom, de egy pár hónapos parlamenti időszak számára nem látom megvalósíthatónak ezeket a célokat. Király Zoltán ezután az úgynevezett járdalap-szindrómáról kérdezte a két képviselőjelöltet: korábban ugyanis a rendszer működési zavarai miatt ilyen pitiáner ügyek elintézésével is a képviselőknek kellett (volna) foglalkozniuk, sőt gyakran ezen mérték a képviselői teljesítményt. Dobozy Levente szerint a helyi program csaknem egyenrangú az országos képviselettel. Ezért támogatja például Algyő és Tápé elszakadását, az önkormányzatok kialakítását, a helyben keletkező jövedelmek visszajuttatását a helyi célokra Raffay Ernő szerint mindazt, amit a járdalap szimbolizál, a helyi közösségek tisztességesen megválasztott vezetőinek kell elintézniük. Az országgyűlési képviselőnek mindenekelőtt az országos politikával kell széles látókörrel foglalkoznia. Persze egy országgyűlési képviselő csak akkor tud jól politizálni, ha a helyi politikai ügyeket is jól ismeri. Nincs Helyünk, hogy teljes terjedelemben idézzük a disputa további alakulását, amelybe később bekapcsolódott a hallgatóság is. A közönség — a tudósító megítélése szerint — nem annyira a választókörzet lakosságából, mint inkább politizáló szegediekből és a két jelolt szurkolótáborából verbuválódott. A két jelölt véleménye sok kérdésben megegyezett, most mégis megpróbálok néhány különbséget kiemelni. Dobozy Levente a klasszikus polgári-liberális eszméket képviseli, Raffay Ernő mindezt a nemzeti sajátosságok figyelembevételével, egy sajátos „magyar út" jegyében képzeli el. Mindkettőjük programja meglehetősen általános, amikor a gazdasági fellendülésre, az életszínvonal emelkedésére, a munka megbecsülésére terelődik a szó. Dobozy Levente megjelenése, politikai stílusa higgadtabb, megfontoltabb, Raffayé szuggesztívebb. Raffay, ha képviselő lesz, az MDF-et és az egyesült ellenzéket fogja képviselni a Parlamentben, Dobozy független képviselőként a választóit és pnnön lelkiismeretét. Nem egészen egy hét múlva eldől, Algyő, Tápé, Baktó, Petőfitelep és Felsőváros lakosságának melyikre van inkább szüksége. Tanács István Friss szél lengeti a zászlódíszbe öltözött Pécs lobogóit. A nyári esőben tisztára mosakodva, megfrissülve köszöntötte a múlt hét végén a vendégeket a déldunántúli nagyváros. A belvárostól jó két-három kilométerre, az újmecsekaljai szabadidőközppntban ot helyszínen nyitotta meg kapuit pénteken délutárt a nagyközönség előtt is a 12. Pécsi Ipari Vásár. Szeged és Pécs testvén békességben osztozott meg az élmúlt évtizedekben a vásározás jogán. Páratlan évben ott, párosban nálunk adhatnak randevút egymásnak az ország vállalatai, szövetkezetei, termelői. A nagy múltú vásárváros hagyományait 1907-ben Zsolnay Vilmos alapozta meg, majd tobb évtizednyi Csipkerózsika-álmából 1963ban élesztették fel e nemes hagyományt az akkori városatyák. A vásárrendezési próbálkozások azonban az utóbbi időben mintha ismét kevéssé hoznának eredményt. Az idén az elmúlt években megszokottnál valamivel kevesebben vesznek részt a találkozón: 200 hazái vállalat, szövetkezet, kisiparos és kiskereskedő, valamint 80 külföldi cég — elsősorban a szomszédos Eszék vállalatai — hozták Nagydijas szegedi „videó" Vásáron résztvenni olykor csak erkölcsi kötelessége egy-egy cégnek, esetleg hósszú évek megszokása sarkallja az újabb nevezésre. A pécsi vásáron mintha oldódott volna ez a kényszeredett „tiszteletkör''. A kétszáz hazai kiállító' kozott szinte egy kézen, könnyedén megszámolható a Csongrád- megyei résztvevő. A Gabonatermesztési Kutatóintézet mentette meg a mundér becsületét, hogy ne maradjanak érem nélkül a szegediek. Az egyik vásári nagydíjat ugyanis ők hozhatják haza napraforgónemesítési eredményeikért. A bemutatótermükben a Viki, a Citosol 3 és 4, valamint a Videó látható. Ez utóbbi idehaza Barbara névre hallgat. A pécsi bírálók számára jó ajánlólevél lehetett, a tavaly Párizsból hozott díj, amelyet az export növelésében elért sikerekért kapott a kutatóintézet. A francia gazdáknál ugyanis hamarabb lett fogalom a Viki, mint idehaza. Az elismerések között azonban mindig a legfiatalabb a legkedvesebb: most a pécsi váza és oklevél. T. Sz. I. Háziasszonyok kedvééri! — Nem azért jöttünk a vásárba, hogy egymás tenyerébe csapjunk! — mondja a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat marketing-osztályvezetője, Katona Gabriella —. Komoly üzletek itt csak ritkán jönnek össze. Az a fontos, hogy megmutassuk a vásárlóknak, mit tudunk kínálni. Az idén feltűnően sokan maradtak távol a pécsi vásárról. Most még a konkurencia sincs itt. . A szegedi paprikások is a Budapesti Konzervgyárral közösen rendezték a kiállítást. A félteremnyi helyen mégis megfér minden, amitérdemes volt elhozni: — A BNV-n sem volt több árunk. A hagyományos termékek mellett elhoztuk az új bíborpaprikát és a granulált kávétejszínpótlót. Ezekből még a íüszér.tek is csak mutatóba kaptak. — Díjra nem pályáztak? — Nem. Mire elkészültek az új termékeink, már lejárt a nevezési határidő. A régiekkel pedig nem lett volna sportszerű nevezni. Nem is azért jöttünk. Érdekes kihallgatni, mit mondanak a háziasszonyok .a termékeinkről. Sokan csodálkoznak, milyen széles a termékskálánk —r, az üzletekben viszont sok mindent nem találnak. Ez már nem rajtunk múlik. el termékeiket az idei kiállításra. Amolyan szenzációszám-ba megy, hogy első alkalommal maradt távol a világhírű Pécsi Kesztyűgyár a bemutatóról. Az okok? A •gazdaságban egyre kevéssé divat a „tiszteletből" való jelenlét. Ha egy vállalat úgy érzi, számára nem hoz hasznot a bemutatkozás, egyszerűen távol marad. A lokálpatriotizmuson is felülkerekedik a józan üzleti érdek : a haszon nélküli kesztyűbe dudálást ma már senki sem vállalja. Mégis milyen a pécsi vásár képe? Leginkább az a szó illik rá: arctalan! Sokkal inkább kirakodóvásárhoz hasonló, mint nemzetközi bemutatkozáshoz. Nem is könnyű áttekinteni, melyik vállalat van jelen és j-nit is kínál. Az öt helyszín, a rendezés hiányosságai olykor kedvét szegik a látogatónak. Pál. László ipari minisztériumi államtitkár megnyitó beszédével jnélyen egyetérthetünk: a yásár hű tükre a hazai gazdasági helyzetnek! Nagy erényük viszont a pécsieknek, hogy megpróbálták visszaadni a vásár eredeti jellegét. Jószerével mindent meg lehet vásárolni, amit a kiállítóstandokon láthat a látogató Igazi meglepetés a Baranyatrade Kft. vállalkozása: a külföldi kiállítók termékeit árusítják >— forintért. Az importra úgy nyílt lehetőség, hogy a kereskedelmi miniszter a vásár alkalmából 100 ezer dolláros külön keretet biztosított a társaságnak. Így Stuttgart környékéről szórakoztató elektronikai cikkeket, Jugoszláviából kozmetikumokat, . a törököktől bőrdíszműveket, bizsukat, réztárgyakat és édességeket szerezhetett be a Baranyatrade. Igaz, az árak forintban meglehetősen borsosak: egyetlen dobozka török cukor 480 forintért kelleti magát. Még ennél is nagyobb szenzáció a budapesti Gondos Kisszövetkezet gondossága: ők nyugati gépkocsikat — Nissant, Hondát, Mazdát — kínálnak részletre és forintért. A magas ár ellenére pavilonjuk egész nap megközelíthetetlen maradt. Akárcsak a jugoszláv Yugo autógyár szabadtéri bemutatója, ahol valutáért kínálják legújabb modelljeiket. Megtévesztő a szovje'; Avtoexport bemutatója is. A megfiatalodott Moszkvics láttán mindenki csak a száját tátja. Kár, hogy egyelőre híre sincs, hol lehet befizetni az áramvonalas kocsira. A szegedi és Csongrád megyei vállalatokat a hódmezővásárhelyi Alumíniumszerkezetek Gyára, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat és két „gabonás" cég képviseli. A Mecsek Füszért adott helyet a Domet Ecsetgyár és a Szegedi Konzervgyár hagyományos termékeinek. Rafai Gábor Lázár Mihály felvétele Az új Moszkvics