Délmagyarország, 1989. július (79. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-01 / 153. szám

ftm 79. évfolyam, 153. szám 1989. július 1., szombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj; 101 forint Ára: 5,30 forint Módosítják a honvédelmi és a földtörvényt /V honvédelemről szóló, 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat feletti szavazással folytatta munkáját pénteken reggel 9 órakor az Országgyűlés soros ülésszaka. Az elnöklő Jakab Róbertné bejelentet ő, hogy a csütörtökön kialakult patthelyzet után. a honvédelmi bizottság ülésén, sikerült kompromisszumos megoldást találni a polgári szolgálat időtar,ainát illetően. Mivel azonban a konszenzus alapján létrejött megoldás kihatással van a csütörtökön már elfogadott módosításokra, így az utóbbiak ügyében is újra kellett szavazni. Ezután, a honvédelmi bizottság jelentése alapján, először arról szavaztak a képvisfelök, hogy a katonai szolgálat egvü tes időtartama ne haladja meg a 28 hónapot. Az indítványt az Országgyűlés két ellenszavazattal és két tartózkodással fogadta el. Ezn'án.'egy ellenszavazattal és tizenegy tartózkodással, elfogadták azt, hogy a polgári szolgálat időtartama 28 hónap legyen, Egv másik módosító indítvány alapján arról döntöttek, hogy a törvény a tartalékos hadkü'eles katonai és polgári szolgálatának együttes időtartamát 28 hónapban határozza meg. Ezt az indítványt hét tartózkodással fogadták el. Végül arról a módosításról szavazlak, amely a tartalékos szolgálat időtartamát 18 helyett 16, illetve 12 helyett 10 hónapban állapítja meg, valamint a 24 hónapos, fegyver, nélküli szolgálat letöltése után 6 helye't 4 hónapos tartalékos szolgálati idót ír elö. Ezt a javaslatot nyolc tartózkodással fogadták el. Végül az Országgyűlés a honvédelemről szóló, 1976. évi I. törvény módosítására benyújtott javaslatot 1 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadta. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartotta meg expozéját a Büntető törvénykönyv módosításáról, Kulcsár Kálmán expozéja Kijelentette: a honvédelmi törvényből adódó büntetőjogi feladat a most bevezetett polgári szolgálat elvégzésének büntetőjogi biztosítása. A polgári szolgálat ellátását is büntetőjogi szabály védi, az a szabály, amelyet előterjesztettünk, és amely büntetni rendel mindenkit, aki ki kívánja magát vonni a polgári szolgálat ellátása alól, illetőleg azokat, akik másokat ennek a szolgálatnak a teljesítésében megakadályoznak Ezt a gondolatot fogalmaztuk meg a benyújtott törvényjavaslatban. A büntetés tehát természetesen azokat érinti, akik a törvényben megállapított kötelezettségüket nem teljesítik. Minthogy a polgári szolgálattal szemben már semmifajta lelkiismereti kifogás nem fogadható el, ezért nincs arra mód, hogy büntetőjogi szankciói ne teremtsünk az ilyen szolgálatot megtagadók, vagy nem teljesítők számára. Értékelni kell büntetőjogilag azt is, hogy megnyílt a polgári szolgálat lehetősége, így méltánytalan hátrány érné azokat, akiket korábbi törvényi kötelezettségek nem teljesítése folytán büntetőjogi rendelkezés alapján katonai szolgálat megtagadása miatt büntetőjogilag elítéltek, maga a törvény mentesíti a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól. Továbbá rendelkezik arról is, hogy végrehajtási kegyelemben részesüljön minden korábban elitélt, de büntetésének letöltését még meg nem kezdett szolgálatot megtagadó, aki e pillanatban még bizonytalan jogi helyzetben van. Ezeket a büntetéseket tehát nem hajtják végre, hanem törvényi kegyelem következtében törlik. Eljárási kegyelemben részesülnek azok is, akik ellen büntetőjogi eljárás van folyamatban a fenti bűncselekmény miatt, de ezt a büntetőeljárást egy korábbi törvényi rendelkezés folytán a törvény hatályba lépéséig felfüggesztették. Nem kerül tehát senki sem olyan hátrányba, amely méltánytalan lenne az új törvény életbe léptetése folytán. Egy másik büntetőjogi rendelkezés módosítása kapcsán Kulcsár Kálmán indoklásként elmondotta: minthogy az ország gazdasági szerkezetének átalakulása következtében eddig is és ezután is egyre több ember került, illetve kerülhet abba a helyzetbe, hogy nincs átmenetileg munkája, ezért azokat a büntetőjogi rendelkezéseket, amelyek az úgynevezett közveszélyes munkakerüléssel kapcsolatosan a büntetőjogban, vagy a szabálysértés körében eddig szerepeltek, ugyancsak torölni kell. Erré egyébként a megváltozott gazdasági körülményeken túl másfajta nemzetközi szerződésekből fakadó kötelezettségeink miatt is szükség ván. így tehát előterjesztést tettünk ennek a büntetőjogi tényállásnak a Büntető törvénykönyvből és szabálysértési tényállásnak a szabálysértések köréből való törlésére. A végre nem hajtott büntetések esetében szükségessé vált megfelelő átmeneti rendelkezéseket a törvény ebben az esetben is tartalmazza. Végezetül utalt arra, hogy a tervek. szerint a honvédelmi törvény és vele együtt ez a büntetőjogi . torvénymódosítás július l-jével lépne hatályba. A hatályba lépésnek azonban "van még egy feltétele, éspedig az, hogy kihirdessék a törvényt. Mivel a kihirdetés július l.-jé előtt nem oldható meg, az igazságügy-miniszter kérte az Országgyűlést: mindkét törvényjavaslatot úgy fogadja el, hogy azok a kihirdetés napján lépnek hatályba. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság képviseletében Tallóssy Frigyes (Budapest, 24 vk.) a, testület egyetértő véleményét tolmácsolta. Elmondta: a bizottság tárgyalta Nóvák Béla képviselőnek azt az indítványát, hogy az üzérkedés bűntettével kapcsolatosan a törvényi tényállás módosuljon. Ezzel a felve-' tessel a minisztérium is egyetértett, s. úgy foglalt állású hogy az üzérkedés bűntettét a Büntető Törvénykönyv általános felülvizsgálata keretében, ez év második felében kívánja tárgyalni. Mivel sem az általános, sem a részletes vitához nem kívántak hozzászólni a képviselők, csak az maradt hátra, hogy a Sinkovics Mátyás által benyújtott módosító javaslatot véleményezze az illetékes bizottság. Az ehhez szükséges idő erejéig az elnök felfüggesztette a tanácskozást. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az ülés szünetében tartott tanácskozását követően, Sinkovics Mátyás indítványa alapján újabb módosító javaslatokat terjesztett a Parlament elé, így a testület ismét visszatért az elfogadott napirend szerinti munkához. A javaslatokkal. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter egyetértett. A bizottsági jelentés indítványozta : a szolgálatmegtagadásért kiszabható büntetés időtartama 5 év helyett 3 év legyen. Ezt a javaslatot egy tartózkodással fogadta el az Országgyűlés. Azt a módosító indítványt, hogy a törvény ne július l-jén, hanem kihirdetése napján lépjen hatályba, egy ellenszavazattal fogadta el a törvényhozó testület. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. * Következő napirendi pontként a földtörvény módosítását tárgyalta meg az Országgyűlés. A mezőgazdasági, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi 'bizottság áltál (kidolgozott módosító törvényjavaslaton kívül egy képviselő — Torok Sándor — is tett kíegeszitő javaslatot. A mezőgazdasági bizottság előadójaként Solymosi József (Tolna m., 4. vk.) összegezte a gyakorlati végrehajtás ellentmondásait remélhetően feloldó módosítások lényegét. Mint mondotta, a módosítások nélkül romlanának a lakásépítésnél a telekhez jutás feltételei, mivel állami ingatlanok, így építési teilkek sem lénnének eladhatók. Ugyanakkor az állami tulajdonú termőföldek esetében sem lehetne változtatni a kezelői szervezeten, s az 'állami tulajdon gazdasági társaságba sem lenne bevihető. A módosító .javaslátók révén viszont elkerülhető a "kezelői jogkörrel kapcsolatos valamennyi probléma. A képviselői kiegészítést ismertetve a bizottsági előadó elmondta: ennek lényege szerint a jövőben nem idegeníthető el a szövetkezetnek az a tulajdona, amelyet lakossági szolgáltató tevékenység " biztosítása céljából ingyenesen kapott az államtól. A szolgáltatói tevékenység megszűntével ugyanis a tulajdonjog viszszaszáll az államra Tallóssy 'Frigyes (Budapest, 24. vk.), a budapesti 71. sz. Jogtanácsosi Munkaiközösség jogtanácsosa azzal a szándékkal kért szót, íhogy imost ismételten megvilágítsa azt a javaslatát, amelyet a földtörvénnyel kapcsolatban korábban előterjesztett. Akkori indítványának egyik szándéka az volt, hogy azok a társadalmi szervek, amelyek nem tulajdonosai az állami ingatlannak, ne adhassák" azt el. Volt azonban egy másik vetülete is a kérdésnek: azt (Folytatás a 2. oldalon.) Budapesten tárgyal az ausztrál kormányfő Németh Miklósnak, a Minisztertanács elnökének meghívására pénteken reggel hivatalos látogatásra Budapestre erkezett Róbert Hawke ausztrál miniszterelnök. Útjára elkísérte felesége, valamint tanácsadók és üzletemberek. A két ország zászlóival díszített Ferihegyi repülőtéren fél tízkor landolt az ausztrál miniszterelnök különrepülőgépe. A gép lépcsőjénél Németh Miklós és felesége üdvözölte Róbert Hawke-ot és feleségét, ma.id úttörők virágcsokorral köszöntötték a vendégeket. A delegációk kölcsönös bemutatása utón Róbert Hawke miniszterelnök és kísérete gépkocsiba szállt, és a Hősök terére hajtatott. Itt; az ausztrál kormányfő koszorút helyezett el a magyar hősök emlékművén. Ezután az Országház delegációs termében magyar— ausztrál tárgyalásokra került sor.N Levélváltás Auckland és Szeged polgármesterei között Üj-Zéland fővárosának. Aucklandnel: polgármester asszonya, Cath Tizard írta alá azt a levelet, amelyet a napokban nyújtót: á': Csonkr. Istvánnak. városunk tanácselnökének ké*. új-zélandi „világutazó". Bili Martin-Seissi éi felesége, Mona 12 éve járják a világot, magánemberként, ám mégis fővárosuk hivatalon támogatásával Céljuk az, hogy a politikai hovatartozástól függetlenül, lehetőség szerint , rmné! több ország minél töb£ polgárával ismerkedjenek meg, barátkozzanak össze, s Földünk sok vidékével megismerkedjenek. A hetven évkörüli új-zélandi úr — nyugdíjas építészmérnök — és felesége ezúttal járt először (úgynevezett) szocialista országban; először Budapestet, majd — ottani vendéglátójuk javaslatára — Szegedet keresték fe! Igen jó véleménnyel volta!: városunkról; rendezett, nyugodt település — mondották —, s az emberek rendkívül barátságosak. Háromnapos itteni vendégeskedés után P. Balaton érintésével Bécsben, majd Isztambulban és a Közel-Kelet más országaiban folytatják útjukat. Szegeden p Servas nemzetköz'. szállásadó szolgála l keretében egyébként Kirsch Attilc. é; Kirschní Tóth Erzsébel vendégei voltak. Mag?. ?. Servas szervezet — amelyhez hivatalosan magyar állampolgárok csak tavaly óta csatr lakozhatnak — hasonló el* vek alapján működik, mint amelyek as új-zélandi házaspár útjainak. indítékát is képezik: a népek közötti barátságot az állampolgárok közti személyes kapcsolatok kiteljesítésével mélyíteni el. A szervezet tagjai — Szegeden egyelőre még egy tucatan sincsenek — vállalják, hogy térítésmenteser. szállási biztosítanak ?. más országbélieknel: — előzetes egyeztetés alapján —, annak „fejében", hogy esetleges külföldi utazásaik során ők is igénybe veszik ?. Servas szolgála; ottani tagjainak segítőkészségét. Az aucklandi polgármester levele egyébként részletesen bemutatja a*. új-zélandi fővárost, ér, szeretet- > tel invitáljál: városukba a szegedieket. Min; megtudtuk. készülőben van P szegedi polgármester hasonló szellemben íródó válaszlevele is. S. I. Egyetemi tanárok Uinevezese A szociális és egészségügyi miniszter 1989 július elsejével a SZOTL tanszékvezető egyetem tanárává nevezte ki Nagy Zsoltot (biokémiai intézet), Lencz László: (aneszteziológiai és intenzív terápiás intézet), Mészáros Tamást (ortopédiai klinika) és Kraszkó Pált (tüdőgyógyászati tanszék). Egyetemi tanári kinevezés; kapót: László Aranka (gyermekgyógyászati klinika) és Kovács Adám (fogászati és szájsebészeti klinika). A SZOTE rektora ez év július elsejével egyetemi docenssé nevezte ki Obdl Ferencet (élettani intézet), Lonovicc. Jánost (l-es számú belgyógyászati klinika), Varga Gyulái (Il-es számú belgyógyászati klinika), Jóri Józsefet (fül-orr-gége klinika), Jankc. Zoltánt (ideg- és elmegyógyászati klinika), Vetró Ágnest (ideg- és elmegyógyászati klinika), Pokorny Lajosi (radiológiai klinika), Horváth Örs Péteri (sebészeti klinika) és Nagy Attilát (sebészeti klinika)