Délmagyarország, 1989. június (79. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-08 / 133. szám

DELMAGYARORSZÁG 79. évfolyam, 133. szám 1989. június 8., csütörtök A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint Menedzserképző, olasz étterem, vegyes vállalatok Hűtőszekrényt az eszkimóknak? Tésztát gyártani az olaszoknak olyan, mint eszkimóra rásózni a hűtőszekrényt! — jutott eszembe, amikor hallottam, hogy a Szegeden tartózkodó olasz üzletemberek többek között e ről is tárgyalnak. — Pedig rr.i látunk fantáziát a szegedi tésztákban! — mondja Erika Loremi, a Dalbosco meránói cég üzletasszonya. — No, nem Olaszországba vinnénk kj, hanem közös vállalatot szeretnénk alapítani, s harmadik piacon értékesíteni az árut. Megnéztük, teszteltük a mihályteleki téesz száraztésztáit* kiderült, állják a versenyt az olaszokkal. Egy gond van c^ak: a csomagolásuk miatt eladhatatlanok Nyugaton. Ez persze a legtöbb magyar árura igaz. Az a baj, hogy a/olc a vállalatok, amelyek tőkés devizát hoznak az ors .ágnak, nem' kapnak belőle semmit a fejlesztésre. Hogy miért éppen Magyarország érdekli a Dalbosco menedzserét? Többek között azért is. mert maga is magyar. — Sok fantáziát látunk ebben az országban. Ügy érzem, ha semmi sem jön közbe, a magyarok képesek lesznek a gazdasági ti'praállásra néhány éven belül. Nekünk pedig igencsak fontos, hogy ilyen országokkal szorosabbra fűzzük a kapcsolatot. — Mivel foglalkozik voltaképpen a üalbosco? — Ápolja a magyar— olasz üzleti kapcsolatokat, de kulturális szálukat is összekötünk olykor. Szinte minden érdekel bennünket, amiből mindkét ország profitálhat. — Kik keresik fel az irodát? — Egyelőre inkább az olaszok. A magyar üzletemberek, kereskedők még kevésbé ismernek bennünket De ami késik, nem múlik — mondják. Itt van például a tészta. A közös gyártáson túl. alapanyagot is szolgáltathat egy szegedi olasz étteremhez. Amin szintén törik a fejüket az üzletemberek. Az élelmiszeripari termekeken túl. elsősorban a háziipari és kézműipari termékek keltelték fel az olasz vendégek érdeklődését: — Szeretnénk egy magyar, pontosabban szegedi üzletet nyitni Olaszországban. Az épület már kész, most a termékeket keressük. A szalámitól a papucsig, minden belefér. De most jön egy ruhaipari cég menedzsere is Szegedre, 5 konfekcióáruk gyártására keres itt partnereket. Sót! A bérmunka ittmaradó részét szeretnénk egy üzletházzal is megtoldani, és itt helyben árusítani. Sokszor azonban az ellentételezéssel is gond van. Sajátos „ajándékot" is hoztak az olasz üzletemberek: 1990 áprilisában vendégül látnák a szegedi vállalatokat a milánói vasáron. — Most tárgyaltunk a Szegedi Ipari Vásár igazgatójával. Megállapodtunk', hogy ingyen biztosítunk egymásnak területet a két vásáron Ami nem kis dolog, hiszen a mostani milánói vásárt több mint 1 millió 200 ezer üzletember kereste fel. — Az idén a szovjet vállalatok jelentették a slágert Milánóban. Mindent eladtak, amit elhoztak. Kilenc nap alatt 18 millió dollár értékű üzletet bizonyolitottak le. Ügy gondoljuk, jövőre a szegediek lehetnek hasonló helyzetben. ha ügyesek. A kereskedelmen kívül sok minden szóba került még a két nap alatt Szegeden. Többek kózött az is, hogy a két ország operatársulatai is vendégszerepelhetnének sűrűbben, hogy olasz—magyar utazási irodát kellene létrehozni, vagy az, hogy Velencében magyar avar kori kincseket kellene kiállítani. Sajnos, egyévi próbálkozás után sem sikerült még „zöld utat" találni a vállalkozáshoz, mert a kulturális minisztérium elzárkózott a magyar kincsek „üzleti alapon" való kiállításától. Mostanában azonban mintha változott volna a helyzet... Ferramonti Gianmario úr. Milánóból, egészen máson tori most a fejét. Budapest után Szegeden js menedzserképző központot szeretne alapítani. A magyar—olasz vegyes vállalati formában r.' űködő, hárommilliós vállalkozás egy osztályát a helyi MTESZ segítségével „terelnék" Szegedre — januártól: — A Madzsital névre hallgató iskolát többek között azért is alapítjuk, mert hcssKÚ távú piacnak, partnernek tekintjük a magyarokat Beláttuk mar, hogy egy ország gondolkodásmódját nem lehet megváltoztatni, de építeni, segíteni a gyökerek fejlödéset lehet. Miért letesitünk iskolát? Mert be szeretnénk bizonyítani, hogy a magyarok már mindenhez értenek, csak a vállalkozáshoz nem. és azt is, hogy a profit még senkinek 6em vált kárára. Biztos vagyok abban is, hogy egy iskola, ami a profitszerzésre tanítaná a magyar szakembereket, nem mehetne csődbe. Rafai Gábor Svéd-magyar bemutatkozás Svéd—magyar vegyes vállalat, a Kontinex Kft. mutatkozott be tegnap, szerdán Szegeden, a Bebrits Lajos Vasútforgalmi Szakközépiskolában. A 10 millió forint alaptőkéjű társaság, mely magyar részről a Délép érdekeltsége, építőipari fővállalkozással, valamint építőipari technológiák export—importjával foglalkozik. A svéd NCC cég által a vállalkozásba vitt technológia, mely a vízpart- ás medervédelmet szolgálja, körülbelül egy évtizede ismert — tudhattuk meg Szepessy Józsefnek, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ osztályvezetőjének előadásából. Előnyei, hogy anyag- és embertakarékos, termelékeny, víz alatti kivitelezésre is alkalmas nagyüzemi eljárás. A hozzá szükséges anyagok ma már Magyarországon is beszerezhetők. A szabadalom európai tulajdonosának, az NCC cégnek képviselője. Ingvar Lorentzon a technológia alkalmazásának szakmai részleteiről beszélt, majd mutatott be videófilmet. A szakmai nap a „Foreshore" technológia gyakorlati bemutatójával folytatódott — egy Röszke közelében levő vízmedernél. Kincső és Szőke a legellenállóbb A Szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet munkatársai részben a saját munkájuk eredményének is tekinthetik a tavalyi rekord búzatermést A vetésterület közel felén termesztett fajták hektáronként több száz kg szemmel adtak többet, mint az átlag. Ez alapozta meg a részarány további emelkedését az őszi vetések idején a marton vásári és jugoszláv fajtákkal szemben, s ma már közel állnak a kétharmados többséghez. Az intézetnek 13 fajtája, s 21 fajtajelöltje található meg a búzatáblákon és a tenyészkertekben. ^ Kevésbé szívderítő, Ihogy jövedelmezőségi gondok miatt megingott az „életbe", a búzába vetett termesztői bizalom. A kor színvonalán álló eredményeknek ugyanis csak egyik oldala a biológiai alap. A kutatás és a gyakorlat példamutató összhangja sem pótolhatja a tisztességes jövedelmet garantáló közgazdasági feltételeket. A tegnap, szerdán megtartott búzabemutatóra a GKI vezetői és szákemberei újabb információkkal szolgáltak. Így elhangzott, hogy a korábban kritizált gyenA búzanemesítők nem pihennek gébb fagytűrést is sikerült korrigálni. S erre .gyakorlati bizonyíték a kanadai éghajlati körülmények közötti helytállás. A mostani GK-fávoritok, az öthalom, a 'Bence, a 'Kincső, a Zombor, az István, a Szőke és a Kalangya és Kaláka nevű jelöllek. A fuzáriumos fertőzésnek a Bucsányi-*20 20 mellett az előbb említett fajtajelöltek, a Kincső és a Szőke tud leginkább ellenállni. A kutatók a biotechnológiát és a hibrid búza termesztést is művelik, ennek azonban ma még nagyobb a kísérleti, nemesitési jelentősége, mint a gyakorlati haszna. Az idei vetómagküátások jók, talán a Jubi-lejnaja és a Bucsányi—20 fajták azo'k, melyből kevesebb lesz az igényeknél. Az azonos értékű 'helyettesítőiktől azonban pótolható e mennyiség. Szakmailag lehangoló, hogy a 'termelés romló jövedelmezősége miatt a drágább és értékesebb fémzárolt vetőmagvak forgalma tavaly 20-22 százalékkal esett viszsza. Ez a kényszerű spórolás hosszabb távon visszaüthet. Idén jó lenne megállítani e kedvezőtlen folyamatot. * E heten keddtől péntekig a Gabonatermesztési Kutatóintézetben tanácskozik a KGST 'búzanemesi tési és vetőmagtermesztési együttműködés növénynemesi tési munkabizottsága. Húsz éve, hogy a KGST-tagországok búzanemesítői kutatási feladataik koordinálásával, az eredmények és az alapanyagok kölcsönös cseréjével járulnak hozzá országaikban az értékes búzafajták előállításához. A kétévenként ülésező munkabizottságban az együttműködő partnerek beszámolnak az elmúlt időszak eredményeiről és meghatározzák a következő évek feladatait. Emellett a résztvevők közelebbről megismerkednek a GKI búzanemesítési programjával, megtekintik a KGST ökológiai búzakísérleteket, ahol kölcsönösen véleményt cserélnek az egyes tagországok fajtáinak szerepléséről. T. Sz. I. Tűz a raktárházban Több százmillió értékű áru elégett Megdöbbent arcú dolgozók ácsorogtak tétlenül a Fonógyári útnál épített raktárvárosban tegnap reggel, rniközben izgultak a tűzoltók sikeres munkájáért. Hét óra előtt 5 perccel tűz ütött ki a Déltex és a Délröviköt raktárában. A szegedi tűzoltókat a hódmezővásárhelyiek es az algyőiek is segítették. Mindannyian fegyelmezett, pontos es gyors munkát végeztek. hiszen 9 óra előtt 10 perccel befejezték az oltást. A tűz okát még nem tudták kideríteni. csakúgy, mint a keletkezett anyagi kár összegét felmerni. Rengeteg ruha, bunda és műanyag lett a tűz martaléka. A többi vállalat raktárára szerencsére nem terjedt át a tűz. A kiégett raktárakat a Hungária Biztosítónál biztosították. A megyei fióknál megtudtuk, hogy a kárfelmérést megkezdték. * Délután Benedek Tibor, a Tisza Füszért vezérigazgatója, a mentés koordinátora már pontosabb adatokkal szolgált. Lapunknak a következő tájékoztatást adta: — összesen 3900 négyzetméternyi raktárt ért a tűzkár. Az ezen a területen fekvő épületeknek a fele teljesen tönkrement. A Déltex kára termelői áron számítva 180-200 milliós árukészlet, ennek fogyasztói ára, mintegy 350 millió forint lett volna. ötven-hatvan millió forint az épületkár, ez a későbbiekben sajnos még tovább növekedhet. A füsttói és koromtól károsodott az Amfora. Topán, Delróviköt és a Tisza Füszért árukészlete is. Szeged kereskedelmi raktárbázisának teljes infrastruktúrája tönkrement. Szerencsére a mentésbe még a tűzoltók megérkezése előtt bekapcsolódott a fenntartási üzem 50 fós önkéntes tűzoltócsapata A kárrók értesülve az 5 vállalat teljes kollektívája segített a mentésben. Ugyancsak milliós megmentett érték köszönhető a honvédség segítségének. A terület őrzését a következő napokra munkásőrség vállalta el. A kereskeSomoayl Kdrolyné felvételei delmi vállalatok megrendelőik megértését kérik, az árukiszállítás a hátsó kapukon folyamatos. A Déltex kiskereskedelmi partnereitől felveszi a megrendeléseket és azokat vide'.u raktáraiból teljesiti.